Monthly Archives: november 2019

Az Alkotmánybíróság IV/2106/2016. számú határozata

Az Alkotmánybíróság IV/2106/2016. számú határozata

 Összefoglaló

Az ügy tárgya: 

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.Kpk.50.080/2016/4. számú végzése, és egyes jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panasz (építésügy)

Az indítványozóknak az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a gyermekeik osztatlan közös tulajdonában álló ingatlanán élethosszig tartó haszonélvezeti joguk állt fenn. 2015 nyarán nem hivatalos forrásból arról értesültek, hogy a telekszomszédjuk építési engedélyt kapott építkezésre, azonban a tervezett építkezésről egyetlen, az ingatlan tulajdoni lapján szereplő jogosult sem kapott hatósági értesítést. Az indítványozók álláspontja szerint az engedélyezett lakóház helyi rendelkezésekbe, jogszabályba ütköző módon épülne meg, továbbá sérti az indítványozók tulajdonát is, mert az építendő épület átnyúlik az indítványozók telkére.

Az indítványozók az építési engedély kiadásával, illetve az eljárás jogszerűtlenségével kapcsolatos panaszukat hatósági és bírósági fórumon is előadták, azonban a hatóságok a panaszaikat nem vizsgálták. A közigazgatási eljárásban a bíróság a hatóságokkal azonos álláspontra jutott, miszerint az indítványozóknak módjában állt volna 15 napon belül fellebbezni az építési engedély ellen, azonban ezzel a lehetőséggel nem éltek, az építési engedélyről szóló közigazgatási határozat már több mint hat hónapja jogerőre emelkedett, és az indítványozók az ügyfélkörbe nem voltak bevonhatóak. Az indítványozók beadványára reagálva a Veszprém Megyei Kormányhivatal tájékoztató levelet küldött, amelyben a hatóság megállapította, hogy az indítványozók nem minősülnek ügyfélnek. Az indítványozók nem értettek egyet a hatóság tájékoztatójában foglaltakkal, ezért bírósághoz fordultak. A bíróság a kereseti kérelmüket idézés kibocsátása nélkül elutasította azzal, hogy a döntés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, valamint a tájékoztató nem minősül az ügy érdemében hozott döntésnek, így azzal szemben közigazgatási per nem kezdeményezhető.

Az indítványozók fellebbezése nyomán eljáró másodfokú bíróság azonban arra az álláspontra jutott, hogy az indítványozók ügyfél státuszát kellett volna vizsgálnia az első fokon eljárt bíróságnak, a végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban született meg az alkotmányjogi panaszban megsemmisíteni kért a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.Kpk.50.080/2016/4. számú végzése, amely a kormányhivatal tájékoztatójával szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet elutasította. Az indítványozók álláspontja szerint a hatóságok számos hibát elkövettek, a végzés és a sérelmezett jogszabályi rendelkezések alkalmazása révén sérült egyebek mellett a tisztességes hatósági eljáráshoz való joguk, továbbá azáltal, hogy nem értesítették őket az engedélyezésről, fellebbezési jogukkal sem tudtak élni, az eljárt bíróságok az ügy érdemével egyáltalán nem foglalkoztak, eljárásuk az indítványozók ügyfél státuszának vizsgálatára vonatkozott. A kormányrendelet továbbá nem tartalmazza az ügyfélkör taxatíve felsorolását.

Az alkotmányjogi panaszt indítványozók álláspontja szerint a fentiek alapján az említett bírósági döntés, és a rendelkezések az alábbi alaptörvényi rendelkezéseket sértette:

I. cikk (1) bekezdés: alapvető jogok tiszteletben tartásához való elv;

II. cikk: emberi méltósághoz való jog;

VI. cikk (1) bekezdés: magánszféra védelméhez való jog;

XIII. cikk: tulajdonhoz való jog;

XV. cikk: diszkrimináció tilalma;

XXIV. cikk (1) bekezdés: tisztességes hatósági eljáráshoz való jog;

XXVIII. cikk: tisztességes bírósági eljáráshoz és jogorvoslathoz való jog.

Ezekre hivatkozva az indítványozók a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.Kpk.50.080/2016/4. számú végzése, illetve az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. § (1)-(5) bekezdései, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 15. § (6a) bekezdésének második mondata, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 53/C. § (11) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az ügyféli jogállást érintően a hatóság által kiadott állásfoglalás, amely a szabályszerű értesítés vizsgálata nélkül, az eltelt időtartamra hivatkozással utasította el az indítványozók ügyféli jogállásra irányuló kérelmének vizsgálatát, nem biztosított lehetőséget az indítványozók számára a törvényben garanciális előírásként rögzített önálló jogorvoslati út igénybevételére. Ezáltal elzárta az indítványozókat a tényleges és hatékony jogorvoslat lehetőségétől, amely alapjogsérelem érdemben befolyásolta a bíróság döntését, és sértette az indítványozók tisztességes eljáráshoz való jogát és a jogorvoslathoz való jogát. Az Alkotmánybíróság az indítványozók alkotmányjogi panasza alapján megsemmisítette a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság építésügyben hozott végzését és a IV/2106/2016. ügyszámú határozatában kimondta, a hatóság által kiadott olyan állásfoglalás, amely kizárólag az eltelt időtartamra hivatkozással utasítja el az ügyféli jogállásra irányuló kérelem vizsgálatát, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Közigazgatási Eljárási Jogi Színjátszókör és Perbeszédverseny

Közigazgatási Eljárási Jogi Színjátszókör és Perbeszédverseny

A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (KEJE), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszékének Tudományos Diákköre közreműködésével – a jogi egyetemek jól bevált gyakorlatát követve – Közigazgatási Eljárási Jogi Színjátszókör és Perbeszédversenyt hirdetett, amely november 15-én került megrendezésre az NKE-n.

A versenyre 2-3 fős csapatok jelentkezhettek, akiknek tagjai az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának hallgatói közül kerültek ki.

A verseny célja volt, hogy a hallgatók a közigazgatási perről, illetve a közigazgatási eljárási jogról szerzett elméleti tudásukat kreatív módon, gyakorlati szempontból is megmutathassák.

A perbeszédversenyen a hallgatók sorsolás útján kapott közigazgatási eljárásjogi jogeseteket dolgoztak fel, majd szakmai érvekkel alátámasztva kellett előadniuk az előkészített perbeszédeket alperesi vagy felperesi minőségben.

A verseny szakmai zsűrije az érvelés szakmai megalapozottsága mellett külön figyelmet fordított az előadásmódokra is.

Az értékelés során a legmagasabb pontszámot az Eljárók csapata érte el, így ők lettek a verseny győztesei, a Législation pour l’ art csapata a második, míg az Attribútomok csapata a harmadik helyen végzett.

Minden jelentkezőnek köszönjük a részvételt, gratulálunk az eredményesen versenyző csapatoknak!