Author Archives: szeszter22@gmail.com

Közigazgatási Perrendtartási Szakmai Napok 2019 Pécs

Közigazgatási Perrendtartási Szakmai Napok 2019 Pécs

SZAKMAI PROGRAM

A konferencia helye: Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34. II. tárgyalóterem)

A konferencia időpontja: 2019. szeptember 19.

Levezető elnök: Dr. Máté Zsolt főosztályvezető, Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály

08.30 – 09.00 Regisztráció
09.00 – 09.15 Köszöntő – Dr. Rendeki Ágnes elnök, Pécsi Törvényszék
09.15 – 09.30 Köszöntő – Dr. Gyergyák Ferenc alelnök, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület
09.30 – 09.50 Mérlegen a Kp. – Dr. habil. Fábián Adrián PhD, egyetemi docens, dékán, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
09.50 – 10.20 A Kp. megalkotásának előzményei és első éve a jogalkotó szempontjából. – Dr. Hajas Barnabás PhD főosztályvezető, Igazságügyi Minisztérium

10.20 – 11.00  Kávészünet

Levezető elnök: Dr. Gyergyák Ferenc alelnök, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület

11.00 – 11.20 A Kp. első évének gyakorlati tapasztalatai – Dr. Sipos Balázs elnök, Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
11.20 – 11.40 A Kp. első éve az államigazgatási hatósági jogalkalmazók szemszögéből – Szemelyáczné dr. Dránovits Réka főosztályvezető, Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály
11.40 – 12.00 A Kp. első éve az önkormányzati hatósági jogalkalmazók szemszögéből – Dr. Schmieder Valéria jogtanácsos, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Jogi Főosztálya

12.00 – 13.00  Ebédszünet

Levezető elnök: Dr. Máté Zsolt főosztályvezető, Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály

13.00 – 14.00 Kerekasztal beszélgetés – A Kp. gyakorlati alkalmazásának egyes kérdései

Dr. Sipos Balázs elnök, Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Müllerné dr. Juhos Bernadett főigazgató[1], Baranya Megyei Kormányhivatal

Dr. Schmieder Valéria jogtanácsos, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Jogi Főosztálya

 

A rendezvényen történő részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, regisztrálni az alábbi elérhetőségen lehet:

https://forms.gle/n7ZshbUandJW4F6y9

 

Ákr. országos rendezvénysorozat utolsó állomása – Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 Budapest

Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019

Budapest

Szakmai program

 

A konferencia helye: Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci u. 62-64. Díszterem)

A konferencia időpontja: 2019. szeptember 10. 9:00-14:30

Levezető elnök: Dr. Imre Miklós egyetemi docens, egyetemi magántanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

08.30 – 09.00 Regisztráció
09.00 – 09.10 Köszöntő – Dr. György István kormánymegbízott, Budapest Főváros Kormányhivatala
09.10 – 09.20 Köszöntő – Dr. Smuk Péter dékán, Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar
09.20 – 09.30 Együttműködési megállapodás aláírása
09.30 – 09.40 Köszöntő – Dr. habil. Boros Anita államtitkár, Innovációs és Technológia Minisztérium, tanszékvezető, egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület elnöke
09.40 – 10.00 Az Ákr. megalkotásának körülményei, okai, a várható módosítások – Dr. Salgó László helyettes államtitkár, Igazságügyi Minisztérium
10.00 – 10.20 Az Ákr. az Alkotmánybíróság gyakorlatában – Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró, Alkotmánybíróság; egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

10.20 – 10.50   Kávészünet

Levezető elnök: Dr. Imre Miklós egyetemi docens, egyetemi magántanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

10.50 – 11.10 Az Ákr. hatása a közigazgatási bíráskodásra – Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró, Kúria
11.10 – 11.30 A jövő közigazgatása – elektronikus ügyintézés Budapest Főváros Kormányhivatalában – Dr. Uzsák Katalin főigazgató, Budapest Főváros Kormányhivatala
11.30 – 11:50 A gyámhatósági eljárások sajátosságai az Ákr. normarendszerének keretei között– Burkáné dr. Nagy Beáta főosztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala
11.50 – 12.10 Az Ákr. a jegyzők szemszögéből – Dr. Sárádi Kálmánné fővárosi főjegyző, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal

12.10 – 13.00  Ebédszünet

Levezető elnök: Dr. Józsa Fábián főosztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala – Jogi és Koordinációs Főosztály; a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület alelnöke; c. egyetemi docens, PPKE-JÁK

13.00 – 14.30 Az Ákr. és a jogalkalmazók – pódiumbeszélgetés – Budapest Főváros Kormányhivatal Kerületi Hivatalainak vezetői és kerületi jegyzők részvételével

 

Dr. Róka Sándor Budapest Főváros Kormányhivatal II. Kerületi Hivatal vezetője
Dr. Balogh Szilvia Budapest Főváros Kormányhivatal IV. Kerületi Hivatal vezetője
Dr. Horváth Tivadar Budapest Főváros Kormányhivatal X. Kerületi Hivatal vezetője
Dr. Herpai-Nagy Teodóra Budavári Önkormányzat (Budapest I. Kerület) jegyzője
Dr. Sélley Zoltán Belváros-Lipótváros Önkormányzat (Budapest V. Kerület) jegyzője
Dr. Szántó János Budafok-Tétény Önkormányzat (Budapest XXII. Kerület) jegyzője

 

 

 

A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, regisztrálni az alábbi elérhetőségen lehet szeptember 8-ig:

https://forms.gle/c4TzRSfzwdwxh2eu8

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI JOGI SZAKMAI NAPOK 2019 – VESZPRÉM

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI JOGI SZAKMAI NAPOK 2019 – VESZPRÉM

BESZÁMOLÓ

2019. július 18-án került megrendezésre a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (KEJE) és a Veszprémi Törvényszék társszervezésében a „Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 Veszprém” elnevezésű szakmai rendezvény, amelyen közel ötven érdeklődő vett részt a Veszprém környéki közigazgatási és bírósági szervektől egyaránt.

A közigazgatási eljárási jogi kérdéseket megvitató szakmai nap dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit Katalin, a Veszprémi Törvényszék elnökének köszöntőjével és bevezető gondolataival vette kezdetét. Köszöntőbeszédében kiemelte a közigazgatási szervek tisztviselői és a bíróság igazságügyi dolgozói közötti kooperáció fontosságát és előnyét.

Ezt követően Dr. Boros Anita, a KEJE elnöke köszöntötte a résztvevőket, előadásában bemutatta az Egyesület eddigi tevékenységét, beszámolt az országos rendezvénysorozat korábbi állomásainak hasznosságáról, beszélt az Egyesület társadalmi felelősségvállalás keretében meghirdetett rajzpályázat és az országos közigazgatási eljárási jogi jogesetmegoldó verseny sikeréről, illetve kitért az Egyesület által tervezett jövőbeli programokra, kutatásokra, tervekre. Bejelentette továbbá, hogy 2020-tól a KEJE évenként tematikus, közigazgatási ágakra bontott szakmai munkát fog végezni. Mindezt indokolta azzal, hogy meglátása szerint, a közigazgatást ahhoz, hogy átlássuk, komplexen kell vizsgálni, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az általános eljárási kódex mellett egy-egy ágazati területet áthatóan közelről vegyünk górcső alá. Ezt követően röviden szakmai meglátásait fejtette ki a 2018. január 1-jén hatályba lépett általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) hatályosulásával kapcsolatban, valamint gyakorlati példákon keresztül bemutatta az állampolgárok közigazgatáshoz való viszonyulásának problematikáját.

Boros Anita után Dr. Káldi Zoltán, a Veszprém Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője vázolta fel eddigi kormányhivatali gyakorlati tapasztalataikat az új eljárási törvény alkalmazásával összefüggésben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyintézők döntő többsége nem jogász, sok esetben középfokú végzettséggel rendelkezik, így a folyamatos képzés és továbbképzés ellenére sem várható el esetükben a tudományos alaposságú jogszabály értelmezés. Külön kiemelte a kizárás, a függő hatályú döntés, a kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése, felfüggesztése és szüneteltetése, továbbá a kapcsolódó eljárás és a fellebbezési eljárás kapcsán észlelt problémaköröket.

Dr. Szupera Péter az Igazságügyi Minisztérium álláspontját fejtette ki, előadásában az Ákr. várható módosításait ismertette a résztvevőkkel.

A konferencia második felében az Ákr. első másfél évének gyakorlati tapasztalatait – a jegyzői hatósági munka szemszögéből – Dr. Mohos Gábor, a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője vázolta fel. Ugyanezt bírói szemmel dr. Horváth Tünde, a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke ismertette, aki kitért az Ákr. és a Kp. kapcsolatára, valamint a két törvény alkalmazására való felkészülésről is beszélt, majd az ítélkezési gyakorlatból hozott példákon keresztül szemléltette meglátásait. A szakmai előadások sorát dr. Bíró Boglárka, a Veszprém Megyei Főügyészség ügyésze zárta, aki az Ákr.-t érintő ügyészségi tapasztalatokról számolt be.

A rendezvény keretében sor került egy kerekasztal beszélgetésre is, amelyen Dr. Káldi Zoltán, dr. Bíró Boglárka és Körtvélyfáyné dr. Sztán Kinga ismertette álláspontját a felmerült szakmai kérdésekkel kapcsolatban. Ezt követően interaktív módon a hallgatóság szakmai konzultációba való bevonására is került sor, így a résztvevőknek is lehetőségük volt, hogy kérdéseket tegyenek fel az előadóknak, valamint röviden kifejtsék saját meglátásaikat.

Állásfoglalás hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány elleni fellebbezés tárgyában

Állásfoglalás hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány elleni fellebbezés tárgyában

A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (a továbbiakban: KEJE vagy Egyesület) célja a közigazgatási szakemberek tevékenységének gyakorlati és elméleti támogatása, a közigazgatási szakemberállomány jogalkalmazási tevékenységének fejlesztése, és a közigazgatás különböző területein tevékenykedők együttműködésének a támogatása.

E célkitűzések mentén az Egyesület egy olyan szakmai fórum létrehozását tűzte ki célul, amely lehetőséget biztosít a hazai hatósági és egyéb közigazgatási eljárási jogalkalmazásban munkálkodó gyakorlati szakemberek, illetve a tudomány képviselői számára, hogy megvitathassák a közigazgatási eljárásjogi, különösen a közigazgatási hatósági jog egyes szabályozási kérdéseit, áttekinthetik és közösen megoldhatják azokat a felmerülő gyakorlati problémákat, amelyek egy-egy jogszabály-módosítás alkalmával módszertani problémákat okoznak a jogalkalmazásban.

Ennek keretében az Egyesület a hozzá érkező szakmai kérdéseket a legjobb tudása szerint igyekszik megválaszolni. Az Egyesület állásfoglalása semmilyen kötőerővel nem rendelkezik, az a tagok cizellált egyéni véleményét tükrözi.

A kérdésben szereplő tényállás

A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesületet azzal a szakmai kérdéssel keresték meg, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CL. törvény (Ákr.) V. fejezetében szabályozott hatósági bizonyítvánnyal és hatósági igazolvánnyal szemben van-e helye fellebbezésnek?

A jogbizonytalanság okait taglalva a kérdező az Ákr. vonatkozó szabályaira hivatkozással kitért arra, hogy a törvény 94. § (2) értelmében a hatósági bizonyítvány, igazolvány, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzés határozat, az Ákr. szabályait ezen jogintézmények vonatkozásában az Ákr. V. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az V. fejezet a határozatnak minősülő hatósági bizonyítvány és igazolvány esetében nem tartalmaz speciális szabályt a fellebbezhetőség kérdésében, az Ákr. 97. § (4) bekezdése a hatósági nyilvántartás kapcsán annyit rögzít, hogy az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tényét vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az ügyféllel közölték.

Az egyes jogalkalmazó szervek között nem egységes a jogi álláspont abban a kérdésben, hogy a hatósági bizonyítványok és igazolványok esetében szükséges-e biztosítani az ügyfélnek az Ákr. 116. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja szerinti fellebbezési lehetőséget.

A kérdező kitért arra is, hogy a fellebbezés megengedhetősége mellett érvelők szerint mind a hatósági bizonyítvány, mind a hatósági igazolvány az Ákr. szerinti határozatnak minősül. Amennyiben a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy a fellebbezés lehetőségét kizárja, arról az V. fejezetben rendelkezett volna, vagy legalább a korábbi, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti szabályozásnak megfelelően nevesítené, hogy kizárólag a hatósági bizonyítvány illetve bizonyítvány kiadásának megtagadásáról szóló döntés minősül határozatnak és az ellen van helye fellebbezésnek.

A fellebbezés kizártsága mellett érvelők álláspontja szerint amennyiben a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány ellen van helye fellebbezésnek, szükségszerűen alkalmazni kellene ezekre a jogintézményekre vonatkoztatva a véglegesség fogalmát is, mely például egy személyazonosító igazolvány esetében értelmezhetetlen, nem szólva arról, hogy annak gyakorlati alkalmazása a jogalkalmazási tevékenységet is nagyban megnehezítené.

Az Egyesület álláspontja

A felvetett kérdéssel összefüggésben, általánosságban fontos rámutatni, hogy az Ákr. megalkotásakor a jogalkotó – egyébként összhangban az Alkotmánybíróság számos tárgyban meghozott döntésével és általában a bírói jogalkalmazással, kiemelt jelentőséget tulajdonított egy olyan alapelvi garanciarendszer megalkotásának, amely a törvény egészét áthatja, és annak bármely elemét vizsgálva töretlenül érvényesül. Nem véletlen, hogy már az első szakaszában hivatkozik az Alaptörvény feltétlen primátust élvező rendelkezéseire, közöttük a jogorvoslathoz való jogra. Miután koncepcionális változások következtében a közigazgatási hatósági eljárásban az általános jogorvoslat pozícióját a fellebbezési jogtól a közigazgatási per kezdeményezésének joga vette át, ehhez képest a fellebbezés lehetőségét az Ákr. jelentős mértékben korlátozta, és e körben az ágazati törvényeknek is széleskörű felhatalmazást adott. Ezért különösen fontos, hogy abban a körben, ahol a fellebbezés joga megmaradt, az a hatósági döntésekkel szemben további korlátozások nélkül érvényesülhessen.

A kérdés megválaszolásakor indokolt kitérni arra, hogy a közelmúlt eljárásjogi szabályozása (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény [Ket.]) az adott tárgykörben hogyan rendelkezett. Nem kíván különösebb magyarázatot, hogy a Ket. szabályainak tizenkét éven keresztül, adott esetben ügyek százainak, ezreinek elintézése során történő alkalmazása milyen jelentős mértékű befolyással bír a jogalkalmazó jogfelfogására egy adott kérdésben, különösen olyan körülmények között, amikor az új eljárási kódex normái a korábban megszokotthoz képest egy-egy jogintézmény taglalásánál lényegesen kevesebb részletkérdésre térnek ki, mint a korábban alkalmazott szabályok.

A Ket. az Ákr-hez hasonlóan szabályozta azt, hogy a hatósági bizonyítvány, igazolvány kiadása, csakúgy, mint a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés határozatnak minősül, illetve, hogy az eljárási kódex általános szabályai a három jogintézmény tekintetében a rájuk vonatkozó fejezetben foglalt eltérésekkel érvényesülnek. A Ket. a hatósági bizonyítvánnyal szembeni fellebbezés kérdésében világos és félreérthetetlen szabályokat tartalmazott, amikor kimondta, hogy a hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználás célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan. (Ket. 82. § (5) bek.) A hatósági igazolvány szabályozása körében pedig – ha az igazolványban szereplő adatok valódisága tekintetében kétség merül fel – a törvény a hivatkozott szabályt (valamint a rá épülő további rendelkezéseket) rendelte megfelelően alkalmazni.

Mindebből a jogalkalmazás szemszögéből vizsgálva a kérdést, több következtetés adódik. Miután a jogalkotó a törvény vonatkozó fejezetében a kérelmező ügyfél jogorvoslati lehetőségének kérdésére külön nem tért ki, a kérelmező ügyfél a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal szemben a jogorvoslati fejezetben foglalt általános szabályok szerint élhetett jogorvoslattal, például ha azokba téves adat került, vagy tartalmilag hiányosan adta azt ki az elsőfokú hatóság. A Ket. eredeti normaszövege a döntés kijavítását, kicserélését, kiegészítését még a jogorvoslati fejezetben szabályozta, és ezekkel kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy mind kérelemre, mind hivatalból elvégezhetők. Meg kell jegyezni, hogy a döntés kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére vonatkozó kérelem nem volt a fellebbezéssel azonosítható, mert azt csak az első fokú hatóság bírálhatta el (átszármaztató hatály hiánya), illetve nem érinthette az ügy tartalmi kérdéseit (kiegészítés esetén a már elbírált tartalmi kérdéseket), következésképp az ilyen kérelem teljesítése során nem érvényesülhetett a teljes felülbírálat elve sem, ami a fellebbezési kérelem nyomán meginduló fellebbezési eljárás legfőbb sajátossága.

Feltehető, hogy a jogalkotó eleve nem számolt a kérelmező ügyfél fellebbezésének lehetőségével a kérelmére kiállított hatósági bizonyítvánnyal/igazolvánnyal szemben, hiszen azok adattartamát az eljáró szerv vagy hatósági nyilvántartásból (melybe történő bejegyzés, törlés, adatmódosítás szintén határozatnak minősült, amiről az ügyfél korábban értesült, s amivel szemben a fellebbezést a Ket. lehetővé tette) nyeri, vagy olyan okiratokból, melyeket a kérelmező ügyfél bocsátott a hatóság rendelkezésére. Ráadásul a kialakult ügyintézési gyakorlatnak megfelelően a hatósági igazolvány kiadását kérelmező ügyfél, ha az eljárásban személyesen vesz részt (például fényképfelvétel, biometrikus adatfelvétel céljából), az igazolványba rögzítendő adatok körét és egyezőségét személyesen ellenőrizheti.  Mindez magyarázatul szolgál arra, hogy a jogalkotó miért csak az ellenérdekű ügyfél fellebbezési jogának kizártságáról rendelkezett.

Ami a jogerő kérdését illeti: a Ket. rendelkezéseinek ismeretében a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásával összefüggésben indokolatlan volt a jogerő kérdésével foglalkozni, mégpedig azért, mert ezek az okiratok alkalmatlanok arra, hogy közvetlenül fejtsenek ki anyagi természetű joghatást, ami miatt legfeljebb alaki értelemben, de így is csak a jogalkotó külön rendelkezése nyomán tekinthetők hatósági határozatnak. (Mind a hatósági bizonyítványból, mind az igazolványból hiányzik a hatóság „akaratnyilvánítása”, a rendelkezés, ami a hatósági döntésnek egyébként mellőzhetetlen eleme.) Ebben a tekintetben a lényegükben különböznek pléldául az ugyanebben a fejezetben szabályozott konstitutív hatósági nyilvántartásba történő bejegyzéstől, ami kifejezetten jogot/kötelezettséget keletkeztet.

A Ket. szabályozta a hatósági bizonyítvány kiállításának törvényi előfeltételeit is, melyek bármelyikének hiányában a hatóságnak a bizonyítvány kiállítását meg kellett tagadnia. (84. §) A törvény V. fejezetében foglalt jogintézményekre vonatkozó közös szabályok körében pedig úgy rendelkezett, hogy a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásáról a hatóság határozatot hoz. A kiállítást megtagadó határozat ellen bármely ügyfél (kérelmező, ellenérdekű, azonos érdekű) az általános jogorvoslati szabályok szerint fellebbezéssel élhetett.

Az Ákr. szerinti általános feltételek mellett, az egyes ágazati jogszabályok mind a hatósági igazolvány, mind a hatósági bizonyítványok pontos adattartalmát meghatározzák. Így életszerűtlen az a felvetés, hogy amint az ügyfél részére, az általa kérelmezett adatról, vagy jogról, az ágazati jogszabályok által meghatározott adattartalommal kiállításra kerül a hatósági igazolvány, illetve a hatósági bizonyítvány, az ügyfél az ellen fellebbezést nyújtana be. Ráadásul, ha a kérelmező ügyfél az eljárásban személyesen vesz részt, a rögzítendő adatokat személyesen is ellenőrizheti. A fellebbezés akkor bír relevanciával, amikor a hatóság az ügyfél által kérelmezett hatósági bizonyítvány kiállítását megtagadja [vö. Ákr. 95. § (3) bekezdés]. A gyakorlatban a hatóság a bejegyzés megtagadásáról tartalmilag elutasító határozatot hoz, amely ellen – az általános jogorvoslati szabályok alapján – van helye jogorvoslatnak (fellebbezésnek vagy közigazgatási pernek).

Az Ákr. nem értelmezte újra a Ket. hatósági bizonyítványra, hatósági igazolványra vonatkozó rendelkezéseit, azonban a szabályozás jelentősen lerövidült, ami a jogalkalmazás során a törvény által nem szabályozott kérdésekben jogbizonytalanság kialakulásához vezethet. A törvény indokolása a 95. §-ra vonatkozóan egyebek mellett rögzíti, hogy „a hatósági bizonyítvány – akárcsak egy formális hatósági határozat is – közokirat. A közokiratoknak két típusa különböztethető meg: a rendelkező és a bizonyító közokirat. A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány bizonyító közokirat: a benne foglalt tények és adatok valódiságát vélelmezni kell. A jogorvoslat ebből fakadóan speciális ezen jogintézmények tekintetében, a törvény azonban megteremti a rendes jogorvoslati út igénybevételének lehetőségét ezen aktusokkal szemben is, az ellenérdekű ügyfelek védelme érdekében.” Azt, hogy mi minősül közokiratnak, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 323. § (1) bekezdése határozza meg, amely kimondja, hogy „a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.” A közokiratot az ellenkező bizonyításig – a Pp.-ből fakadó vélelem alapján – valódinak kell tekinteni. Amennyiben azonban az okirat valódiságát tekintve kétség merülne fel, a hatóságnak van lehetősége arra, hogy az okirat kiállítóját az okirat valódisága tekintetében nyilatkozattételre hívja fel. Ezzel összefüggésben fontos továbbá hangsúlyozni, hogy a Pp.-ből fakadó vélelem független a hatósági igazolvány, illetve a hatósági bizonyítvány véglegességétől. Sem a kiállítás módja, ami a vélelmet keletkezteti, sem a vélelem nem a véglegességhez fűződő jogkövetkezmény. Megjegyzendő ezzel összefüggésben, hogy éppen a szabályozás feleslegessége volt annak indoka, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 83. § (4) bekezdésében és 85. § (3) bekezdésében szereplő rendelkezést az Ákr. már nem vette át, hiszen a közokirati jelleg és az ahhoz fűződő bizonyító erő a Pp.-ből következik.

A hatósági igazolványok, illetve a hatósági bizonyítványok kiállítására tipikusan sommás eljárás – vagy erre irányuló ágazati jogszabályi előírás esetén automatikus döntéshozatal – keretében kerül sor. Az Ákr. 41. § (1) bekezdése szerint sommás eljárásnak van helye, amennyiben a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és nincs ellenérdekű fél. Az Ákr. 42. §-a pedig kimondja, hogy automatikus döntéshozatali eljárás és sommás eljárás esetén, ha a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél jogosult kérni a hatóságtól az ügy teljes eljárásban történő lefolytatását. E szabályok szintén az egyszerűbb megítélésű, ún. rutin ügyeknek tekinthető hatósági bizonyítványok és igazolványok esetén töltenek be jogorvoslatot megelőzően önkorrekciós funkciót.

Fontos arra is külön felhívni a figyelmet, hogy a hatósági bizonyítványok és igazolványok mögött tipikusan – közhiteles – hatósági nyilvántartások állnak, azok adattartalmát mögöttes nyilvántartások determinálják. Így példának okáért egy tulajdoni lap adattartalmának nem megfelelősége vagy egy erkölcsi bizonyítvány valótlansága esetén az ügyfél valójában nem az aktuális hatósági aktust – a bizonyítványt vagy igazolványt – támadja meg, hanem az alapjául szolgáló nyilvántartást (a jelen példánál maradva az ingatlan-nyilvántartást vagy a bűnügyi nyilvántartást).

A Ket. szabályozásához képest lényeges változás, hogy az Ákr. V. fejezetében nem találunk a jogorvoslatok tekintetében a hatósági bizonyítványra és igazolványra vonatkozó külön rendelkezést, tehát a törvény jogorvoslatról szóló IX. fejezetében foglalt rendelkezések e jogintézmények tekintetében közvetlenül érvényesülnek; azaz a hatósági igazolvány, valamint a hatósági bizonyítvány az Ákr. 94. § (2) bekezdése szerint határozatnak minősül. Ennek megfelelően, mind a hatósági igazolvánnyal, mind a hatósági bizonyítvánnyal szemben az Ákr. 112. §-a értelmében önálló jogorvoslatnak van helye. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a járási hivatal vezetője, a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a polgármesteri hivatal (közös önkormányzati hivatal) ügyintézője vagy rendvédelmi szerv helyi szerve által kiadott hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolvánnyal szemben az ügyfelek (szigorúan ragaszkodva a normaszöveghez nem csak az ellenérdekű ügyfelek!) fellebbezéssel élhetnek. Azokban az esetekben, amikor az Ákr. 116. §-a általánosan vagy az Ákr.  felhatalmazása alapján más törvény adott igazgatási ágazatra vonatkozóan a hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány kiadásával szembeni fellebbezést kizárja, az ügyfél közigazgatási pert indíthat. Ugyanígy járhat el, ha fellebbezési jogát kimerítette. Tekintettel arra, hogy a hatósági igazolvánnyal, illetve a hatósági bizonyítvánnyal kapcsolatos per mind ténybeli, mind jogi szempontból egyszerű megítélésű, amennyiben ezen ügyekben közigazgatási per megindítására kerül sor, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 8. § (3) bekezdés e) pontja, valamint a Kp. 124. § (2) bekezdés a) pontja alapján – ha törvény eltérően nem rendelkezik – egyszerűsített perben egyesbíró jár el.

A fellebbezési jog „biztosításával” összefüggésben, azt a hatósági bizonyítványnak minősülő okiratba célszerű belefoglalni. Nincs akadálya azonban annak, hogy az ügyfél a bizonyítványt annak kézhezvételét követően haladéktalanul felhasználja. Más kérdés, hogy a felhasználási cél szerinti eljárásban a hatóságnak szükséges-e vizsgálnia a döntés véglegességét?

Az Ákr.-nek az eljárás megindulására, a sommás eljárásra, a függő hatályú döntésre stb. vonatkozó szabályai nem teszik lehetővé azt, hogy az eljáró hatóság az ügyfél által a kérelméhez csatolt iratot „fektesse”. Ráadásul semmilyen előírás nincs arra vonatkozóan, hogy a hatósági bizonyítvány véglegességét vizsgálnia kelljen. Gyakorlati szempontból az ilyen okiratok megtámadásának az esélye legfeljebb ezrelékekben mérhető. Ezért a véglegesség vizsgálatától indokolt eltekinteni. Amennyiben az eljáró hatóságnak később tudomására jut, hogy a bizonyítványt kiállító hatóság azt visszavonta vagy annak adattartalmát módosította, akkor az általános, illetve az ágazati eljárási szabályok alkalmazásával hivatalból ennek megfelelően jár el a saját döntése tekintetében.

A hatósági igazolvány kiadásáról általában nem készül külön alakszerű hatósági határozat. Az elkészült hatósági igazolványt a hatóság legtöbb esetben az előtte átvétel céljából személyesen megjelenő ügyfélnek, ügyféli képviselőnek adja át. Célszerű, ha ekkor szóban megtörténik a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatás, illetve az ügyfelet (képviselőt), miután az igazolványt megtekintette, a fellebbezési jogról való lemondás kérdésében nyilatkoztatni lehet. Ez rávezethető az átadás megtörténtét rögzítő iratra. Azonban ettől függetlenül is, az átvett hatósági bizonyítvány azonnal felhasználható.

Végezetül az általános jogorvoslati szabályok érvényesülnek azzal a hatósági döntéssel szemben is, amelyben a közigazgatási szerv a hatósági bizonyítvány vagy a hatósági igazolvány kiadását megtagadja. A hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány kiadásához ugyanis az ügyfélnek törvény által elismert jogosultsága fűződik.

A jogorvoslati lehetőségektől függetlenül téves adattartalom esetén annak továbbra sincs akadálya, hogy az ügyfél a kiállító hatóságtól a bizonyítvány/igazolvány kijavítását kérje, melyet a hatóság az okiratok jellegére tekintettel kicserélés útján teljesít. Ezzel összefüggésben fontos rámutatni, hogy az Ákr. 90. § (1) bekezdése szerint kijavításnak akkor van helye, ha a döntésben elírás, illetve számítási hiba van, és az nem hat ki az ügy érdemére. Fontos tehát minden konkrét név- vagy más elírás esetén tisztázni, és az adott ügy sajátosságai alapján megítélni, hogy milyen – formálisan ugyan kis jelentőségű – elírásnak tűnő hiba képezheti kijavítás alapját. Hiszen például egy vezetői engedély – de más hatósági döntés esetén is – az ügyfél nevének elírása az ügy érdemére hat ki (példának okáért: Krisztina helyett, Krisztián kerül feltüntetésre a vezetői engedélyben). Ennek megfelelően tehát, amennyiben az ügy érdemére kiható elírásról van szó, az ügyfél kijavításra irányuló kérelmét – a tartalmi elbírálás elvéből következően – fellebbezési kérelemként, fellebbezés hiányában pedig olyan beadványként szükséges értékelni, amely akár hivatalbóli jogorvoslati eljárást alapozhat meg (döntés módosítása és visszavonása saját hatáskörben, felügyeleti eljárás).

Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 – Győr

Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 – Győr

2019. július 9-én került megrendezésre a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (KEJE) szervezésében a „Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 Győr” elnevezésű szakmai rendezvény, amelyen a nyári időpont ellenére számos Győr-Moson-Sopron megyei közigazgatási szerv képviseltette magát. A közigazgatási eljárási jogi kérdéseket megvitató konferenciának – Prof. Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar dékánjának hozzájárulásával – a Széchenyi István Egyetem adott otthont.

A szakmai nap a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület és a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírásával kezdődött, amely új kaput nyitott meg a szakmai kooperáció terén a két fél között.

A konferenciát Prof. Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit dékán asszony nyitotta meg. Köszöntőbeszédében kiemelte az együttműködés fontosságát, valamint a közigazgatási jog és a közigazgatási hatósági eljárásjog vizsgálatának elengedhetetlen voltát. Ezt követően Dr. Boros Anita, a KEJE elnöke köszöntötte a résztvevőket, előadásában bemutatta az Egyesület eddigi tevékenységét, beszámolt az országos rendezvénysorozat korábbi állomásainak hasznosságáról, beszélt az Egyesület társadalmi felelősségvállalás keretében meghirdetett rajzpályázat és az országos közigazgatási eljárási jogi jogesetmegoldó verseny sikeréről. Mindemellett ismertette az Egyesület által kitűzött rövid és hosszú távú terveket. Szakmai előadásában a 2018. január 1-jén hatályba lépett általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) hatályosulásának tapasztalatait és a szabályozás hiányosságait mutatta be tudományos szempontból.

Ezt követően dr. Gyurita Rita, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal főigazgatója vázolta fel eddigi gyakorlati tapasztalataikat az új eljárási törvény alkalmazásával összefüggésben. Felhívta a figyelmet a gyorsan és gördülékenyen intézhető ügyek, valamint a nehezebben elvégezhető és összetettebb ügyek közötti eltérésekre, melyek eltérő gyakorlatot és ügyintézési határidőt követelnek meg. Dr. Németh Andrea a Győri Járási Hivatal hivatalvezetője különösen a járási hivatalokat érintő gyakorlati kérdésekre tért ki előadásában, diagramokkal szemléltette az átláthatóság érdekében az egyes járásokban jelentkező ügyek, döntések, hatósági ellenőrzések, fogadott ügyfelek, érdemi ügyintézők, sommás eljárások, végrehajtási eljárások számának megoszlását.

A rendezvény további részében Nagyné dr. László Edit a Győr Megyei Jogú Város Hatósági Főosztályának főosztályvezetője tartott előadást, melyben kitért a szabályozás változásának előzményeire, ismertette az Ákr. megalkotása mögött meghúzódó jogalkotói szándékot, majd a Ket. és Ákr. rendelkezése közötti főbb különbségekre hívta fel a hallgatóság figyelmét.

A szakmai előadások sorát dr. Varga András a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságának elnöke zárta. Előadásában a Kp. és az Ákr. találkozási pontjait vázolta fel, bemutatva a bíróság gyakorlatát az eljárási szabályok kapcsán.

A rendezvény a dr. Váczi Péter által felvetett kérdésekkel kapcsolatos szakmai kerekasztal beszélgetéssel zárult, melynek keretében dr. Kálmán János a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mb. igazgatója, dr. Krecsó Erika, a Vas Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője, valamint dr. Gulyás Renáta a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője folytatott konstruktív vitát, fejtette ki álláspontját az egy éve hatályba lépett eljárási törvénnyel kapcsolatban, és hívta fel a figyelmet a főbb gyakorlati jogalkalmazói problémakörökre.

Az eseményről további információ az alábbi elérhetőségen tekinthető meg:

https://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/egyuttmukodesi_megallapodast_kotott_a_gyori_jogi_kar_a_kozigazgatasi_eljarasi_jogi_egyesulettel/2602879/

 

 

Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok Veszprém

A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI JOGI SZAKMAI NAPOK 2019

VESZPRÉM

Szakmai programterv

A konferencia helye: Veszprémi Törvényszék (8200 Veszprém, Vár u 19.) Csajághy Károly díszterem (I. emelet)

A konferencia időpontja: 2019. július 18. (csütörtök) 10:00-15:30

Levezető elnök: dr. Magyarádyné dr. Vándor Zsuzsanna tanácselnök, Veszprémi Törvényszék 

09.30 – 10.00 Regisztráció
10.00 – 10.10 Köszöntő – dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit Katalin elnök, Veszprémi Törvényszék
10.10 – 10.20 Az Ákr és a KEJE kapcsolata – Dr. habil. Boros Anita elnök, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület, intézetvezető, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
10.20 – 10.40 Az Ákr. első másfél évének gyakorlati tapasztalatai a  kormányhivatalok szemszögéből – Dr. Káldi Zoltán főosztályvezető, Veszprém Megyei Kormányhivatal
10.40 – 11.00 Az Ákr. várható módosításai – Dr. Szupera Péter közjogi ügyintéző, Igazságügyi Minisztérium

11.00 – 11.30        Kávészünet

Levezető elnök: dr. Magyarádyné dr. Vándor Zsuzsanna tanácselnök, Veszprémi Törvényszék 

11.30 – 11.50 Az Ákr. első másfél évének gyakorlati tapasztalatai a jegyzői hatósági munka szemszögéből – Dr. Mohos Gábor jegyző, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
11.50 – 12.10 Az Ákr. első másfél évének gyakorlati tapasztalatai bírói szemmel – dr. Horváth Tünde elnök, Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

12.10 – 13.00       Ebédszünet

Levezető elnök: dr. Iván Dániel, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület

13.00 – 13.20 Az Ákr. az ügyészség szemszögéből – dr. Bíró Boglárka ügyész, Veszprém Megyei Főügyészség
13.20 – 14.20 Szakmai konzultáció, kerekasztal beszélgetés

Dr. Káldi Zoltán főosztályvezető, Veszprém Megyei Kormányhivatal

Körtvélyfáyné dr. Sztán Kinga osztályvezető, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

14.20 – 15.30 Várbörtön látogatás

 

A rendezvényen történő részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni július 11-ig az alábbi linken lehet:

https://tinyurl.hu/Xnut/

 

 

Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok Győr

A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI JOGI SZAKMAI NAPOK 2019

GYŐR

Szakmai program

A konferencia helye: Széchenyi István Egyetem (9026 Győr, Egyetem tér 1.) – Új Tudástér épület 114-es terem

A konferencia időpontja: 2019. július 9. (kedd) 10:00-15:00

Levezető elnök: dr. Váczi Péter egyesületi tag, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület

09.30 – 10.00 Regisztráció
10.00 – 10.10 Köszöntő – Prof. Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit dékán, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar
10.10 – 10.15 Együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírása – Prof. Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, Dr. habil. Boros Anita
10.15 – 10.30 Köszöntő, a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület bemutatása – Dr. habil. Boros Anita elnök, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület, intézetvezető, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
10.30 – 11.00 Az Ákr. első évének gyakorlati tapasztalatai a kormányhivatalok szemszögéből – dr. Gyurita Rita főigazgató, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

11.00 – 11.30        Kávészünet

Levezető elnök: dr. Váczi Péter egyesületi tag, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület

11.30 – 11.50 Az Ákr. első évének gyakorlati tapasztalatai a járási hivatalok szemszögéből – Dr. Németh Andrea hivatalvezető, Győri Járási Hivatal
11.50 – 12.10 Az Ákr. első évének gyakorlati tapasztalatai – Nagyné dr. László Edit főosztályvezető, Győr Megyei Jogú Város, Hatósági Főosztály

12.10 – 13.00       Ebédszünet

Levezető elnök: dr. Váczi Péter egyesületi tag, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület

13.00 – 13.20 Az Ákr. és a Kp. találkozási pontjai egy év távlatából – dr. Varga András elnök, Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
13.20 – 15.00 Szakmai konzultáció, kerekasztal beszélgetés

dr. Kálmán János mb. igazgató – Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

dr. Krecskó Erika főosztályvezető – Vas Megyei Kormányhivatal

dr. Gulyás Renáta főosztályvezető – Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

 

A rendezvényen történő részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, regisztrálni az alábbi elérhetőségen lehet:

https://forms.gle/QAWJYVgmmchaAiCfA

Álom az államban rajzpályázat

Álom az államban rajzpályázat

A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (KEJE) rajzpályázatot hirdetett „Álom az államban” címmel. A pályázatra általános iskolások küldhették be rajzaikat öt kategóriában arról, hogyan képzelik el a jó államot. A pályázatra közel 300 pályamű érkezett közel 40 intézménytől, amelyek közül a KEJE Elnöksége díjazta a beküldött rajzokat. A díjátadóra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került sor 2019. június 28-án, amelyen az értékes tárgynyereményeket Dr. Boros Anita, az Egyesület elnöke, Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára, valamint dr. Józsa Fábián, az Egyesület alelnöke adta át. A rendezvény keretén belül először Boros Anita köszöntette a díjazottakat és kísérőiket, majd egy videón keresztül nyerhettek betekintést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem életébe a jelenlévők. A rajzpályázatot számos szervezet támogatta, akik több díjat is felajánlottak a nyertes gyermekeknek, továbbá a KEJE is alapított egy díjat „KEJE 2019 rajzpályázat” címmel, amellyel az Egyesület minden kategória első helyezettjét jutalmazta. A díjátadó rendezvény egy közös parlamenti látogatással zárult, ahol a kisiskolások testközelben is megtapasztalhatták, hogyan is működik az állam.4

 

Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 Szeged

Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok Szegeden

2019. június 20-án került megrendezésre a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (KEJE) szervezésében a „Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 Szeged” elnevezésű szakmai rendezvény, amely egy hét alatt teltházas lett. A közigazgatási eljárási jogi kérdéseket megvitató szakmai napnak Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének hozzájárulásával a Szegedi Törvényszék adott otthont.

A konferenciát Dr. Tárkány-Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék elnöke nyitotta meg, majd Dr. Boros Anita, a KEJE elnöke köszöntötte a résztvevőket, előadásában pedig bemutatta az Egyesület eddigi tevékenységét és beszámolt a rendezvényekről, illetve a 2018. január 1-jén hatályba lépett az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) hatályosulásának tapasztalatairól tudományos szempontból. Ezt követően Dr. Krizsán Anett, a Békés Megyei Kormányhivatal igazgatója vázolta fel eddigi tapasztalataikat az Ákr. alkalmazásával összefüggésben, kiemelve a nehezen értelmezhető jogszabályi rendelkezéseket, az Ákr. hatását az ügyforgalomra és a jogalkalmazás egyéb nehézségeire, majd Dr. Holubán Csilla, a Szegedi Járási Hivatal vezetője számolt be az Ákr. első félévének tapasztalatairól a járási hivataloknál, a főbb gyakorlati jogalkalmazói problémakörökről.

Dr. Lele Zsófia, a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökhelyettese előadásában kitért az Ákr.-rel összefüggésben felmerülő bírósági joggyakorlatra, az Ákr. és a Kp. kapcsolatára, az új jogintézményekre (mintaper, mediáció), eljárási problémákra.

A konferencia utolsó részében sor került egy kerekasztal beszélgetésre, melynek résztvevői a rendezvénysorozat szegedi állomásában érintett három megye kormányhivatalának képviselői voltak. Így Dr. Bereczky Katalin osztályvezető, Dr. Rákóczi Attila főigazgató, valamint Dr. Zombor Attila főigazgató osztotta meg a szakmai nap résztvevőivel a gondolatait és a tapasztalatait a Boros Anita által felvetett kérdések kapcsán, így például a jogorvoslati rendszer tapasztalatai, az Ákr. alkalmazására történő felkészülés tapasztalatai, a szakhatóságok együttműködése, az elektronikus ügyintézés, az ügyintézési határidők betarthatósága, valamint az Ákr. értékelése vonatkozásában.

A rendezvényen közel ötven érdeklődő vett részt, rendkívül sikeres tanácskozás keretében zajlott a konferencia.