Author Archives: szeszter22@gmail.com

Álom az államban rajzpályázat – Eredmények

Az Álom az Államban c. rajzpályázatra közel 300 pályamű érkezett be, amelyek közül a zsűri az alábbi pályázók rajzait díjazta:

Név

Bakonyi Viktória
Balogh Borbála Liliána
Béres Julianna
Bozi Bianka
Bródi Berta
Kállai Nóra
Kosztrub Laura
Loboda Balázs
Nagy Szabolcs
Peresztegi Hanna
Preiner Szófia
Seller Zoé
Szabó Anna
Szabó Gréta
Szigeti Lilla
Ujvári Eszter
Vrbovszki Kamilla Napsugár
Veres Mercédesz
Werner Linda

 

 

A díjátadóra 2019. június 28-án 11 órától kerül sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (1083 Bp., Üllői út 82., Oktatási épület – Aula), ahol a konkrét helyezésekre is fény derül.

Rajzpályázatról

Az Egyesület által meghirdetett rajzpályázatra közel 300 rajz érkezett be az alábbi – közel 40 – intézménytől:

  • Almásfűzitői Fekete István Általános Iskola
  • Balatonfűzfői Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Balmazújvárosi Általános Iskola
  • Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Kollégium
  • Budapest XVI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola
  • Csaba József Általános Iskola
  • Debreceni Fazekas Mihály Általános Iskola
  • Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Egri Lenkey János Általános Iskola
  • Erdőteleki Mikszáth Kálmán Általános Iskola
  • Erkel Ferenc Általános Iskola
  • Fertőrákosi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Grassalkovich Antal Általános Iskola Budapest
  • Gyóni Géza Általános Iskola
  • Győri Szolgáltatási SZC Móra Ferenc Sportiskolai Általános Iskolája és Szakgimnáziuma
  • Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu
  • Kempelen Farkas Általános Iskola
  • Koncz Dezső Általános Iskola, Kollégium, Készségfejlesztő Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakgimnázium
  • Lackner Kristóf Általános Iskola
  • Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Nyírgyulaji Kossuth Lajos Általános Iskola
  • Nyírturai Móra Ferenc Általános Iskola
  • Pais Dezső Általános Iskola
  • Schéner Mihály Általános Iskola
  • Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda
  • Szegedi Arany János Általános Iskola
  • Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola
  • Szent József Katolikus Általános Iskola Hódmezővásárhely
  • Szent Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda
  • Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola
  • Szombathelyi Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Szolnok
  • Veszprémi Báthory István Sportiskolai Általános Iskola
  • Zöldmező Utcai Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Zuglói Heltai Gáspár Általános Iskola

A nyertes pályázókat hamarosan közzétesszük a honlapunkon!

Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 rendezvénysorozat újabb állomása Szegeden

 KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI JOGI SZAKMAI NAPOK 2019

SZEGED

Szakmai programterv[1]

 

A konferencia helye: Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4. 1. emelet kollégiumi terem)

A konferencia időpontja: 2019. június 20. (csütörtök) 10:00-15:00

Levezető elnök: Dr. Iván Dániel,  Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület

09.30 – 10.00 Regisztráció
10.00 – 10.10 Köszöntő – Dr. Tárkány-Szűcs Babett elnök, Szegedi Törvényszék
10.10 – 10.30 Köszöntő, a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület bemutatása – Dr. habil. Boros Anita elnök, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület, intézetvezető, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
10.30 – 11.00 Az Ákr. első évének gyakorlati tapasztalatai a kormányhivatalok szemszögéből Dr. Krizsán Anett igazgató, Békés Megyei Kormányhivatal

 

11.00 – 11.30        Kávészünet

 

Levezető elnök: Dr. Sándor Katalin Kitti, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület

11.30 – 11.50 Az Ákr. első évének gyakorlati tapasztalatai a járási hivatalok szemszögéből – Dr. Holubán Csilla hivatalvezető, Szegedi Járási Hivatal
11.50 – 12.10 Az Ákr. alkalmazásának bírósági tapasztalatai – Dr. Lele Zsófia elnökhelyettes, Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

 

12.10 – 13.00       Ebédszünet

 

Levezető elnök: Dr. habil. Boros Anita elnök, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület, intézetvezető, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

13.00 – 15.00 Szakmai konzultáció, kerekasztal beszélgetés

Dr. Mikecz Péter főigazgató, Csongrád Megyei Kormányhivatal

Dr. Rákóczi Attila főigazgató, Békés Megyei Kormányhivatal

Dr. Zombor Attila főigazgató, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

 

A rendezvényen történő részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, regisztrálni az alábbi elérhetőségen lehet június 18-ig: 

https://forms.gle/LZqy1X7qTKj5WkhW9

 

[1] A programtervben megjelölt előadók felkérése folyamatban van.

RAJZPÁLYÁZAT DÍJÁTADÁS MÓDOSÍTOTT IDŐPONT

Az Egyesület által meghirdetett rajzpályázat díjátadójának időpontja a felhívásban közzétett időponttól eltérően június 28-án kerül megrendezésre 11 órától a pályaművek postai kézbesítésének késedelmére figyelemmel.

A rajzpályázat eredményeit a honlapunkon fogjuk közzétenni, kérem kísérjék figyelemmel az aktuális híreket!

A Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 országos rendezvénysorozat harmadik állomása – Pécs

A Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 országos rendezvénysorozat harmadik állomása

Pécs

A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület és a Baranya Megyei Kormányhivatal szervezésében 2019. május 23-án Pécsett került megrendezésre „A Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019” címmel megvalósuló országos rendezvénysorozat harmadik szakmai konferenciája.

A rendezvényen, melyre Baranya, Somogy és Tolna megye közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezeteitől, valamint a Pécsi Tudományegyetemről is érkeztek nagy számban résztvevők, elméleti és gyakorlati szakemberek ismertették tapasztalataikat és osztották meg eljárásjogi megállapításaikat egyéni előadások keretében.

A konferenciát dr. Máté Zsolt, a Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályának főosztályvezetője, valamint dr. Gyergyák Ferenc a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület alelnöke nyitotta meg.

Dr. habil. Fábián Adrián a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja előadásában beszámolt az Ákr. buktatóiról, kihívásairól, kitért a törvény megalkotásának céljára, illetve előzményeire.

Ezt követően dr. Máté Zsolt ismertette az Ákr. eddigi gyakorlati tapasztalatait gyakorlati példák, jogesetek felsorakoztatásával, felhívva a figyelmet az Ákr. alkalmazásának problematikus kérdésköreire. dr. Jászberényi Gábor, a Pécsi Járási Hivatal Hatósági Főosztályának főosztályvezetője az Ákr.-rel kapcsolatos dilemmákat fejtette ki a járási ügyintézés szemszögéből, statisztikai adatok, megoldási javaslatok számbavételével.

A szakmai nap második felében dr. Markovics Boglárka, Harkány Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzője a jegyzői tapasztalatokat mutatta be az Ákr. alkalmazásával összefüggésben, illetve felhívta a figyelmet a jelentős fluktuáció veszélyeire.

Fischer András, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tű. alezredese a katasztrófavédelem eljárási jogi sajátosságairól számolt be, dr. Józsa Fábián pedig a fellebbezés kivezetésének veszélyeire hívta fel a hallgatóság figyelmét.

A rendezvény végén a jelenlévők szakmai konzultáció formájában vitatták meg a konferencia kapcsán felmerült kérdéseket, dr. Gyergyák Ferenc alelnök azokkal összefüggésben javasolta állásfoglaláskérések megküldését az Egyesület részére, illetve az Egyesülethez való csatlakozás jelentőségét.

A szakmai konferencia nagyban segítette a résztvevőknek nem csak az Ákr. gyakorlati alkalmazása során felmerülő kérdések megvitatását, hanem a közigazgatási per, mint bevezetésre kerülő elsődleges jogorvoslat jogintézményének gyakorlati alkalmazására történő felkészülését is.

 

 

RAJZPÁLYÁZAT – POSTÁZÁSI CÍMZETT MÓDOSÍTÁS

Az Egyesület által meghirdetett rajzpályázatra beadott rajzokat továbbra is a felhívásban közzétett címre várjuk, azonban a címzettnél kérem tüntessék fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nevét is az alábbiak szerint:

Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Államtudományi és Közigazgatási Kar

Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület

1083 Budapest, Üllői út 82.

 

Köszönjük!

 

 

Feik Csaba: A függő hatályú döntések alkalmazása a közigazgatási eljárások során

A függő hatályú döntések alkalmazása a közigazgatási eljárások során

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) által nevesített és alkalmazott függő hatályú döntések alkalmazása, az ezzel kapcsolatos eljárás több mint egy évvel a törvény hatálybalépése után is okoz értelmezési nehézségeket, jogalkalmazási problémákat.

Mikor kell függő hatályú döntést hozni? A függő hatályú döntés határozat-e vagy végzés? S vajon miért „függő”, azaz mit tart függőben, mit függeszt fel, vagy felfüggeszt-e egyáltalán valamit az eljárásban, s ha igen, akkor mi az?

A függő hatályú döntés meghozatalához kapcsolódó eljárás nem önálló eljárási forma az Ákr-ben.

Ez következik abból is, hogy az ügyfél kérelme vagy automatikus döntéshozatali eljárásban, vagy sommás eljárásban, vagy teljes eljárásban bírálható el.

Az ügyintézési határidő pedig huszonnégy óra az automatikus döntéshozatali eljárás esetén, nyolc nap a sommás eljárásnál és hatvan nap a teljes eljárásban (kivéve, ha ágazati jogszabály a teljes eljárásra más határidőt állapít meg).

Függő hatályú döntést a hatóság az eljárás megindításától számított nyolc napon belül köteles hozni, mégpedig akkor, ha ez a nyolc nap nem elegendő számára ahhoz, hogy érdemi döntést hozzon. Azaz: nem áll minden szükséges adat a rendelkezésére, s a tényállás tisztázásra szorul, vagy az eljárásban ellenérdekű ügyfél szerepel.

A lényeg tehát az, hogy a végleges döntés meghozatala nyolc napon belül nem lehetséges és az ügyet csak teljes eljárásban lehet elintézni. Azaz: a végleges döntés meghozatalához nyolc napnál többre, de hatvan napnál nem többre van szükség.

S persze teljes eljárást kell lefolytatni akkor is, ha az automatikus döntéshozatali eljárásban vagy a sommás eljárásban hozott döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél azt kéri, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, de már teljes eljárásban bírálja el.

A hatóság tehát teljes eljárás esetén – az eljárás megindításától számított nyolc napon belül – hoz függő hatályú döntést. Mindebből az is következik – a nyolc napos határidőből és a teljes eljárásból –, hogy a hatóság a nyolc napon belüli érdemi döntés-hozatal esetén kívül szintén mellőzi a függő hatályú döntés meghozatalát, ha az eljárás megindításától számított nyolc napon belül visszautasítja az ügyfél kérelmét; az eljárást megszünteti vagy felfüggeszti; vagy a kérelem elintézését függőben tartja; s akkor is, ha az eljárás szünetel.

Emellett nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának akkor sem, ha a döntés központi államigazgatási szerv (kivéve: központi hivatal) vagy a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik; s akkor sem, ha az ügy tárgya honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú építmény.

A fentiektől eltérő esetekben a teljes eljárás lefolytatása függő hatályú döntést is igényel.

De mi a függő hatályú döntés joghatása?

Ezt az Ákr. egyértelműen meghatározza, amikor azt mondja, hogy a hatóság a döntésében rendelkezik arról, hogy:

a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételéért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni;

b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól;

c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.

A hatóság döntésének formája csak az első két esetet (az a) és b) pontot) tartalmazó döntés esetében függő hatályú végzés, a harmadik esetet (a c) pontot) is tartalmazó esetben függő hatályú határozat, mivel az utóbbi esetben a döntés olyan érdemi döntés, amely ellen fellebbezési jog illeti meg az ügyfelet.

Ez utóbbi esetre érvényes tehát leginkább a függő hatályú döntés lényegi tartalma, hiszen e döntés valójában a hatóság hallgatására épülő olyan jogintézmény, amelynél a kérelmezett jog gyakorlása akkor illeti meg (akkor is megilleti) az ügyfelet, ha a hatóság nem dönt, azaz hallgat, határidőben nem hoz érdemi döntést.

S azt se feledjük: nem lehet függő hatályú végzést – csak függő hatályú határozatot – hozni ott, ahol az eljárást lezáró végleges döntés is határozat lenne. Ez egyértelműen következik abból is, hogy a hatóság hallgatása esetén lényegében a függő hatályú döntés válik véglegessé, azaz tehát a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. Ha a végleges döntés határozat, akkor a függő hatályú döntés – amely adott esetben véglegessé válhat – szintén csak határozat lehet.

Az Ákr. korlátozó szabálya jelenik meg azonban bizonyos ügytípusoknál, illetve döntéseknél. A kérelmezett jog ügyfél általi gyakorlása az ügyintézési határidő túllépése esetén nem automatikus a hatósági bizonyítvány vagy a hatósági igazolvány kiállításánál; a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés, törlés, módosítás esetén; a hatósági szerződéseknél; azokban az esetekben, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől vagy a tényállás tisztázásától függő összeget kell meghatározni; s ott, ahol a törvény így rendelkezik.

A függő hatály elnevezéséből az is következik, hogy e döntéshez annak kibocsátását követően még nem kapcsolódnak joghatások, azaz a döntés még függőben van. Időbeli feltételtől függ. Azaz: a döntés joghatása a hatóság jogszerűtlen hallgatásának bekövetkezésével, az ügyintézési határidő érdemi döntés nélküli elteltével következik be.

Ha a hatóság határidőben meghozza az érdemi, végleges döntését vagy az eljárást megszünteti, a függő hatályú döntésnek lényegében semmi jelentősége, megmarad az ügyfél egyfajta értesítésének eszköze szintjén. Az ügyintézési határidő (eredménytelen) eltelte tehát az a joghatást kiváltó időpont, amely a függő hatályú döntés olyan kötelező tartalmi eleme, amelyet e döntésben naptári dátum szerint pontosan szerepeltetni kell. Ahogy az Ákr. ezt tartalmazza: a függő hatályú döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a hatóság az ügyintézési határidő elteltével (pontosabban: azon belül) az ügy érdemében nem dönt (vagy az eljárást nem szünteti meg).

A jogbiztonság pedig ilyen esetben megköveteli, hogy a hatóság – tájékoztatási kötelezettségének is eleget téve – a függő hatályú döntés véglegessé válásáról értesítse a felügyeleti szervét s mindazokat, akikkel a döntést közölte, továbbá intézkedjen a kérelmező ügyfél által megfizetett eljárási illeték, díj összegének visszafizetése, ezek hiányában tízezer forint megfizetése, továbbá a megelőlegezett eljárási költség megtérítése iránt.

A függő hatályú döntés elleni jogorvoslat is – értelemszerűen – eltérő a függő hatályú határozatok és végzések esetében.

A kérelmező ügyfelet megillető jog gyakorlása tárgyában hozott függő hatályú határozat esetében a jogorvoslati határidő a közlést és a joghatást kiváltó határnapot követően, meghatározott feltételek teljesülését – azaz a hatóság jogszerűtlen hallgatását – követő napon kezdődik. A függő hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban pedig vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jog gyakorlásának feltételei valóban fennállnak-e.

A függő hatályú végzés ellen – jellegéből következően – fellebbezésnek nincs helye, tehát az a joghatást kiváltó határnap elteltét követően véglegessé válik. Így az ügyfél oldalán jogosultság, a hatóság oldalán pedig kötelezettség keletkezik a függő hatályú döntésben foglalt illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj, ezek hiányában tízezer forint megfizetésére.

A függő hatályú döntés – fentiekből is láthatóan – az eljárás gyorsítását is célozza akkor, ha a hatóság nem tartja az ügyintézési határidőt. Az ügyfél érdekét szolgálja tehát elsősorban azzal, hogy biztosítja számára a kérelem teljesülését akkor is, ha a hatóság elmulasztja a döntéshozatalt. Értelemszerűen ez a lehetőség nem terjedhet ki minden eljárásra és döntésre. Viszont mindenképpen arra ösztönzi a hatóságokat, hogy „ne üljenek” egy-egy ügyön túl sokáig, azaz: az ügyfélbarát, gyors ügyintézést szolgálja.

 

                                                                                            Dr. Feik Csaba

                                                                                                    jegyző

                                                                                   Ercsi Város Önkormányzat;

                                                                                   címzetes egyetemi docens

                                                                            Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A cikk más Kiadónál már megjelent, azonban a Kiadó hozzájárult a mű Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület honlapján történő közzétételéhez.

 

Feik Csaba: A közigazgatási eljárás végrehajtási szabályairól

A közigazgatási eljárás végrehajtási szabályairól

A közigazgatási eljárásban a végrehajtás szabályai és azok alkalmazása sohasem volt az eljárás legkönnyebb és leghatékonyabb része.

Ma sem az, s valószínűleg ezt még tovább bonyolítja – bár nem feltétlenül teszi nehezebbé – az az új megoldás, melyet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) vezetett be és rendelt alkalmazni a végleges döntésekben foglaltak foganatosítása érdekében.

Nyilvánvalóan nem az az optimális, ha az eljárás eljut a végrehajtási szakaszig, hiszen egy döntés akkor éri el a jogalkotó és a jogalkalmazó által kitűzött célt, ha azt annak címzettje – jogosultja vagy esetünkben leginkább kötelezettje – önként teljesíti. Azaz: az eljárás nem jut el a végrehajtás szakaszába, a döntést nem kell kikényszeríteni. Hiszen az Ákr. is – mint más eljárási törvények – a végrehajtási eljárást csak végső eszközként (ultima ratióként) biztosítja a hatóság számára.

Na de melyik is az a hatóság, amelyik ezt alkalmazza?

Mert az igaz, hogy a végrehajtás a közigazgatási eljárás harmadik (vagy fellebbezés hiányában második) szakasza, azaz az alapeljárás és a – szintén csak lehetséges – jogorvoslati eljárás utáni, nem feltétlenül bekövetkező szakasza, de megmarad-e vagy visszatér-e ez az eljárás az elsőfokú hatósághoz?

Mert korábban visszatért s ez kivételesen, az Ákr. alapján ma is előfordul. De nem ez, illetve részben nem ez a fő szabály.

A változást, a végrehajtás foganatosításának szabályai megváltoztatását főként a hatékonyság, az eredményesség és a jogalkalmazás egységesítése indokolta.

Az természetesen ma is érvényes, hogy a végrehajtás a különböző kötelezettséget megállapító, vagy valamit tilalmazó határozatokban foglaltak nem teljesítése esetén alkalmazandó. Tehát akkor, ha a kötelezett önként nem teljesíti kötelezettségét a hatóság által megadott határidőn belül.

Vagyis a végrehajtás a leggyakoribb esetekben nem más, mint a hatóság végleges döntésében megállapított kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása miatt alkalmazandó hatósági eljárás. A hatóság döntésében foglaltak végrehajtás útján történő érvényesítése, kikényszerítése pedig többnyire vagyoni végrehajtás útján történik.

Nagyon fontos rendelkezése a törvénynek, hogy – amennyiben az Ákr. eltérően nem rendelkezik – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezéseit kell alkalmazni a közigazgatási végrehajtási eljárásban. A fogalomhasználat értelemszerűen más, hiszen ahol a Vht. bíróságot említ, ott a végrehajtást elrendelő hatóságot; ahol végrehajtót, ott a végrehajtást foganatosító szervet; ahol végrehajtható okiratot, ott végrehajtható döntést; ahol pedig adóst, ott kötelezettet kell érteni a közigazgatási végrehajtás esetében.

Viszont talán ennél is fontosabb – legalábbis a végrehajtás foganatosítása szempontjából –, hogy abban az esetben, ha a végrehajtást az állami adóhatóság – azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – foganatosította, az Ákr. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit nem is kell alkalmazni. A NAV ugyanis az eljárását – így a végrehajtást sem – nem az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint folytatja le.

De – függetlenül attól, hogy ez az alapvető változás is meghatározó jelentőségű – ne menjünk a dolgok elébe. Mert a végrehajtási eljárásnak természetesen megvannak a maga logikai szakaszai, menete, amelyek – nem említve itt a végrehajtás felfüggesztésének eseteit – az alábbi elkülönülő részekből tevődnek össze:

 

1.A végrehajtás elrendelése

A végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság, ha pedig másodfokú döntés is született (jogorvoslat eredményeként), akkor az elsőfokú hatóság rendeli el, méghozzá hivatalból, vagy az ügyfél kérelmére.

Hivatalból indított eljárás esetén a végrehajtási eljárás is hivatalból indul.

Az ügyfél kérelmére indított eljárás esetén – a döntés véglegessé válását követően – a végrehajtás elrendelése szintén az ügyfél kérelmére indul. Ez többnyire ellenérdekű ügyfél (ügyfelek) szereplését is feltételezi az eljárásban. A hatóság akkor jár el helyesen, ha erről – azaz arról, hogy a végrehajtás az ügyfél kérelmére indul – már az eljárás megindításakor tájékoztatja az ügyfelet, mivel sok esetben az ügyfél nincs tisztában azzal, hogy a végrehajtás csak akkor indul meg, ha ő ezt külön kérelmezi.

A hatóság a döntés végrehajthatóságától, illetve a végrehajtás elrendelésére irányuló ügyféli kérelem beérkezésétől számított öt napon belül rendeli el a végrehatást és e döntését közli a végrehajtást foganatosító szervvel is.

A végrehajtás tehát annak elrendelése alapján történik. Ez azért is fontos, mert felveti azt a kérdést, hogy a végrehajtást foganatosító szerv – többnyire tehát az állami adóhatóság –, hogyan, mi alapján intézkedik.

A végrehajtás elrendelése – bár az Ákr. nem szabályozza ezt egyértelműen – azt feltételezi, hogy erről döntést kell hozni. Ha döntést, az pedig ez esetben csak végzés lehet. E végzést meg kell küldeni a végrehajtást foganatosító szervnek.

Ez alól csak az lehet kivétel – s ez sem feltétlenül –, amikor az elsőfokú hatóság és a végrehajtást foganatosító hatóság azonos. Ezt lehetővé teheti törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet. Tehát például a helyi önkormányzat rendeletében lehetővé teheti, hogy a képviselő-testület vagy annak szerve által hozott önkormányzati hatósági döntést az azt meghozó szerv foganatosítsa a Vht. szabályainak alkalmazásával. A végrehajtás elrendelésének és foganatosításának az alapját pedig az Ákr. 132. §-a adja, miszerint „Ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható”. S ez esetben az elrendelő és foganatosító hatóság tehát azonos.

Ha azonban az elsőfokú hatóság nem azonos a végrehajtást foganatosító szervvel, vagy a másodfokú döntést követi a végrehajtás, azt csak végzéssel lehet elrendelni. Annak ellenére, hogy a végrehajtás alapja természetesen itt is az Ákr. 132. §-a. E végzés ellen fellebbezésnek – törvény általi ilyen kifejezett felhatalmazás esetét kivéve – nincs, nem lehet helye, hiszen a végrehajtás a végleges döntés kikényszerítése érdekében történik. Amennyiben a végzés jogellenes, ellene közigazgatási per természetesen indítható.

 

2. A végrehajtás foganatosítása

Ahogy arról már volt szó, a végrehajtást főszabály szerint az állami adóhatóság foganatosítja. Ennek során a NAV nem a Vht., hanem az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) rendelkezéseit alkalmazza általános szabályként.

A végrehajtást foganatosító szerv – legyen az a NAV vagy más, például az elsőfokú hatóság – a végrehajtásra önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet. Ez esetben is igaz továbbra is, hogy a végrehajtás során a végrehajtást elrendelő hatóság jogosult csak végzést hozni.

 

3. A végrehajtás megszüntetése

A végrehajtási eljárás a végleges határozatban foglalt kötelezettség teljesítésével automatikusan megszűnik és erről nem kell külön végzésben rendelkezni. A végrehajtás megszüntetéséről akkor kell külön végzést hozni, ha a végrehajtást anélkül kell befejezni, hogy a kötelezett eleget tett volna a végleges határozatban előírt kötelezettségének.

A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást akkor is megszüntetheti, ha:

  • a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri és ez mások jogait nem sérti;
  • a követelés elévült és a végrehajtás megszüntetését a kötelezett kéri;
  • további végrehajtási eljárási cselekménytől eredmény nem várható.

A végrehajtást foganatosító szerv a tudomására jutott megszüntetési okokról és a végrehajtás befejezéséről a végrehajtást elrendelő hatóságot szintén értesíti.

Fent említett végrehajtási szabályok teljes elemzésétől, ismertetésétől eltekintettem. Egyrészt azért, mert ezzel kapcsolatban már több kiváló mű született (például Boros Anita – Darák Péter szerkesztésében „Az általános közigazgatási rendtartás szabályai”, NKE, 2018). Másrészt azért, mert leginkább arra a részre kívántam fókuszálni, hogy miként kell értelmezni és alkalmazni a végrehajtás elrendelésének és foganatosításának szabályait, pontosabban a gyakorlatban hogyan és milyen intézkedések, döntések révén jutunk el a végleges döntéstől annak foganatosításáig. Természetesen maga a végrehajtási eljárás ennél jóval bonyolultabb és összetetteb. Azonban az ezzel foglalkozó és ennek megfelelő jogi eszközökkel és szakember-állománnyal rendelkező szervek (állami adóhatóság, bírósági végrehajtók) mindezt – általános szabályként már nem az Ákr., hanem a Vht. és az Ávt. alkalmazásával – nagy szakértelemmel végzik.

                                                                                               Dr. Feik Csaba

                                                                                              jegyző

                                                                             Ercsi Város Önkormányzat;

                                                                             címzetes egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A cikk más Kiadónál már megjelent, azonban a Kiadó hozzájárult a mű Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület honlapján történő közzétételéhez.

Lezárult az Országos Közigazgatási Eljárási Jogi Jogesetmegoldó Verseny

Lezárult az Országos Közigazgatási Eljárási Jogi Jogesetmegoldó Verseny

Az Egyesület februárban hirdette meg az Országos Közigazgatási Eljárási Jogi Jogesetmegoldó Versenyt, amelyre 50 csapat jelentkezett az ország számos egyeteméről. Az első fordulót követően, a döntő május 7-én került megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A döntőbe jutott csapatok izgalmas feladatok megoldásával adhattak számot a tudásukról, először villámjogesetekre kellett helyes választ adniuk, majd egy Activity párbajjal, végül pedig egy komplex jogeset megoldásával bizonyíthatták a felkészültségüket, amelyet egy szakmai zsűri előtt kellett prezentálniuk. A zsűri tagjai között volt Dr. Kalas Tibor, a Kúria kollégiumvezetője,  Dr. habil. Boros Anita, az NKE ÁKK intézetvezetője, egyben a KEJE elnöke, Dr. Pátkai Nándor, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, Ignácz Dávid a KEJE tagja, egyben Varbó jegyzője, valamint Dr. Rothermel Erika, az NKE ÁKK mesteroktatója, kúriai bíró.

A csapatokat a zsűri tárgyjutalmakkal díjazta. A harmadik helyen végzett az NKE „Illetéktelenek” csapata, valamint az ELTE „M’s Angels” csapata, a második helyezést ért el az ELTE „Valar Morghulis” nevű csapata lett,a verseny győztesei pedig az „Ügyfélelem” csapat lett szintén az ELTE-ről.

 

 

Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 Debreceni állomása

A Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 országos rendezvénysorozat második állomása Debrecen

A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület által a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának közreműködésében 2019. április 25-én Debrecenben került megrendezésre „A Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019” címmel megvalósuló országos rendezvénysorozat második szakmai konferenciája.

A szakmai nap lehetőséget biztosított a jogalkalmazóknak a megújult közigazgatási eljárási jogi rendelkezések alkalmazásából adódó szakmai kérdések megvitatására. Mindemellett a 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróság kapcsán felmerülő kérdések és változások, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény és az Ákr. találkozási pontjainak tárgyalására. A konferencia a közigazgatási eljárásjog kutatása, elemzése és megfelelő gyakorlati alkalmazása iránt elkötelezett szakemberek által tartott szakmai előadások keretében a megjelent közel 70 közigazgatási szakember jogalkalmazási tevékenységének gyakorlati és elméleti támogatását, szakmai együttműködés kialakítását és az egyetem hallgatóinak a szakmai diskurzusba történő bevonását tűzte ki célul.

A szakmai nap a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület és a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírásával kezdődött, amely új kaput nyitott meg a szakmai kooperáció terén a két fél között. Az együttműködési megállapodást Dr. Szikora Veronika, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és Dr. habil. Boros Anita a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület elnöke, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézetének intézetvezetője írta alá.

Dr. habil. Boros Anita szakmai előadásában először bemutatta az Egyesület 2019. évi szakmai munkatervét, tervezett programjait, majd az Ákr. rendelkezései kapcsán a közigazgatási szervezetrendszer átalakulásáról értekezett. A közigazgatási szervek, hatóságok által meghozott döntésekkel szembeni jogorvoslati és jogvédelmi biztosítékaként 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróság szemszögéből mutatta be az Ákr. szabályait. Előadásában kiemelte, hogy a magyar bírósági szervezetrendszer az első három között van az Európai Unió Bizottságának igazságszolgáltatási eredménytábláján. A helyet a számos ügytípusban elért legjobb eredménynek, a közigazgatási ügyszakban legrövidebb idő alatt lezárt ügyeknek, valamint a legkevesebb ügyhátralékkal rendelkezés miatt érdemelte ki a hazai bírósági szervezetrendszer.

Az Igazságügyi Minisztérium képviseletében Dr. Orbán Szabolcs, az IM Közigazgatási Eljárásjogi Kodifikációs Osztályának osztályvezetője az Ákr. jövőbeni várható módosításait mutatta be az érdeklődőknek.

A jogászképzés egyik elengedhetetlen eleme a közigazgatási jog. Az általános közigazgatási rendtartás alkalmazásának felsőoktatási tapasztalatairól Dr. habil. Árva Zsuzsanna a DE ÁJK oktatási dékánhelyettese számolt be, ezzel az előadás nem csak az oktatók, de a rendezvényen jelenlévő, közigazgatási eljárási jogot tanuló hallgatók számára is hasznos volt, segítséget nyújtva ezzel számukra az elméleti oktatás elmélyítésében és gyakorlatba történő áthelyezésében.

A közigazgatási hatósági eljárási jog szabályozási kérdéseit taglaló előadások között elhangoztak az Ákr. rendelkezéseit gyakorlati szemszögből bemutató felszólalások is. Így a jegyzői tapasztalatokról dr. Németh Ilona, a Debreceni Megyei Jogú Város Önkormányzat Szervezési Osztályának osztályvezetője az Ákr. első évének, az önkormányzati szférában megjelenő gyakorlati tapasztalatait mutatta be. Ezt követően Dr. Bagosi Mária Adrienn, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály, Földhivatali Osztályának osztályvezetője a Kormányhivatal szemszögéből tapasztalt problémákat, kihívásokat, gyakorlati megoldásokat tárta a hallgatóság elé. Dr. Kuglerné dr. Kurcsinka Ilona, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetője az Ákr. szabályainak a társadalombiztosítás területén történő érvényesülését ismertette.

A konferencia második felében Dr. Figula Ildikó, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke az Ákr., valamint a Kp. találkozási pontjairól tartott előadást, a közigazgatási bíráskodás perrendi megújításáról Dr. Pribula László, a Debreceni Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője tartott szakmai felszólalást.

A szakmai nap kerekasztal beszélgetéssel zárult, amelynek keretében a jogszabály módosítás alkalmával kapcsolatosan felmerülő gyakorlati helyzetek, a jogalkalmazásban megjelenő módszertani problémák felvetése, valamint a megoldási javaslatok kerültek megvitatásra a régióban érintett három megye Kormányhivatalának főigazgatói szintű részvételével.

Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 Debreceni állomásáról készült  videó és egyéb anyagok az alábbi linken érhetők el:

http://dehir.hu/dtv/siker-2019-04-26/

http://www.haon.hu/kozigazgatasijogaszforum/4216591?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+haon%2Fmegye+%28Hajd%C3%BA+Online+Megyei+h%C3%ADrek%

29http://hirek.unideb.hu/hu/hir/20190425_jogos-valtozasok