A KEJE október 11-én a 65 éves magyar hatósági eljárási jogi kodifikáció alkalmából szervezett online szakmai konferenciát, amelyre közel ötvenen regisztráltak.
A konferencián Boros Anita elnök asszony köszöntötte először a résztvevőket és megköszönte az előadók közreműködését. Egyúttal pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencián elhangzott előadások összefoglalói megjelennek majd az Egyesület folyóiratának 2022. évi számában.
A rendezvény levezető elnöke Imre Miklós professzor úr volt, ami kiemelte, hogy a hatósági eljárási jog szabályozásának jelentősége abban rejlik, hogy Magyarországon jött létre először ilyen szintű és jellegű szabályozás.
Salgó László Péter közigazgatási államtitkár nyitotta meg a konferenciát, aki előadásában a hatósági eljárásjog kodifikációjának történetét vázolta fel a kiegyezés időszakától az Ákr. megalkotásáig, illetőleg hangsúlyozta, hogy az Igazságügyi Minisztérium nyitott az Ákr. folyamatos fejlesztésére, a jogalkotási javaslatokra, éppen ezért van különös jelentősége a Minisztérium és a KEJE közötti szakmai együttműködésnek is.
A konferenciát Darák Péter tanácselnök úr folytatta Jog- vagy perorvoslat című előadásával. Tanácselnök úr kitért a közigazgatási jogorvoslat történeti fejlődésére, a jogorvoslat funkcióira, a jog- és perorvoslat általános elveire, előadásában arra kereste a választ, hogy a van-e helye olyan bírói attitűdnek, amely szembe áll a tételes joggal. Prezentációja végén pedig példákat (AB határozatokat, Kúriai jogegységi határozatokat) említett a jogorvoslati rendszer új elemeinek vonatkozásában, az alkotmányjogi panasz, illetve a Kúria jogegységesítő tevékenysége kapcsán.
Vitál-Eigner Beáta bíró asszony a közigazgatási bíráskodás kodifikációjának történetét mutatta be, így különösen a Pp. XX. fejezetét, illetve a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt ismertette. Bíró asszony hangsúlyozta, hogy a bírói kontroll általános jogorvoslatként való megtartása az elsődleges szempont. Előadását Bibó István idézetével zárta: „A modern jogi állam nevét csak az olyan állam érdemli meg, mely a végrehajtó hatalom bármiféle jogsértő aktusával szemben lehetővé teszi a pártatlan fórumhoz való fordulást.”
Vértesy László docens úr a közigazgatási hatósági eljárás első törvényét, az Et.-t mutatta be előadásában. Kitért az Et. megalkotásának előzményeire (így például a Valló József és Szita Jenő féle törvénytervezetekre), továbbá az Et, az Áe., a Ket. és az Ákr. felépítésére. Ezt követően ismertette az Et.-ben szabályozott jogintézményeket (így például a hatály, a hatáskör és illetékesség, az alapeljárás, a határozat, a fellebbezési eljárás, a határozatok megtámadása, az óvás és egyéb sérelem orvoslás, a jogorvoslatok, a végrehajtási eljárás, az eljárási költség kérdéskörét, illetve a vegyes és hatályba léptető rendelkezéseket.).
Koi Gyula tudományos főmunkatárs a közigazgatási hatósági eljárás első nagy módosított kódexét, az Áe.-t mutatta be, annak történeti előzményeit, elsősorban jogtörténeti szempontból tért ki a fejlődés sarkalatos pontjaira jogtudósok állásfoglalásainak számbavételével.
Szilvásy György Péter tanársegéd úr a közigazgatási hatósági eljárás modern korát, a Ket.-et ismertette, így kitért annak megalkotásának előzményeire, a kodifikációs bizottságok munkásságának ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy a Ket. számos módosításon ment keresztül, tizenhárom évig volt hatályban, ami alatt 53 időállapota volt a törvénynek. Prezentációjában felvázolta a Ket. legfontosabb módosításait, így például a két új eljárás, az újrafelvételi és a méltányossági eljárás bevezetését, vagy a hatósági szerződés jogintézményét. Előadását Boros Anita professzor asszony idézetével zárta: „Amíg a Ket. a túlszabályozottság csapdájába esett, addig az Ákr. az alulszabályozottság csapdájába esik.”
Fábián Adrián dékán úr előadásában az Ákr. szabályozási kérdéskörét ismertette a konferencia résztvevőkkel, kitért az általános jellegű kódex jelentőségére, a szabályozás tárgyára, a hatósági eljárásjogi kódex hibáira.
Nagy Sándor jegyző az elektronikus ügyintézés kodifikációs folyamatáról tartott előadást. Kitért az elektronikus ügyintézés fogalmi elemeire, így például a közigazgatási technológiákra (O-gov, E-gov, M-gov, T-gov), majd az ügyfél, a hatóság, a hatósági ügy definíciójának változásait vette górcső alá. Előadását az alábbi megállapítással zárta: „A közigazgatásban egy valami állandó, a változás.”
Csatlós Erzsébet adjunktus asszony egy európai eljárásjogi kódex létjogosultságát vizsgálta előadásában. Az ultramodern kor igényeit és kihívásait egy konkrét példán keresztül is bemutatta a közvetlen és a közvetett közigazgatás figyelembevételével.
A konferencia zárásaként Siket Judit adjunktus asszony a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások hatósági eljárásjogi kodifikációjáról számolt be. Beszámolójában a jogintézményt vizsgálta a gazdasági közigazgatás eszközrendszerében, számba vette az előzményeket, mérlegelte a kodifikáció melletti érveket és ellenérveket, illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások szabályozási sajátosságait. A konferenciát Imre Miklós professzor úr zárta, megköszönte a jelenlévők részvételét és méltatta a konferencia jelentőségét, valamint a szervező Egyesület szakmai erőfeszítéseit.
