Category Archives: Rendeletek

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés g) pontjában és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 155. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül eljáró fél által alkalmazható nyomtatványok
2. § (1) Ha a fél a polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el,
   a) a keresetlevelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1. mellékletben,
   b) a keresetet tartalmazó iratot a 2. mellékletben,
   c) a keresettel, a viszontkeresettel és a beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelmet (a továbbiakban: írásbeli ellenkérelem) a 3. mellékletben,
   d) a viszontkereset-levelet a 4. mellékletben,
   e) a beszámítást tartalmazó iratot az 5. mellékletben
   meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
   (2) Ha a fél a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el,
   a) a gondnoksági per (gondnokság alá helyezés iránt indított per, gondnokság alá helyezés módosítása iránt indított per, gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt indított per, gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránt indított per, előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata iránt indított per) megindítására szolgáló keresetlevelet a 6. mellékletben,
   b) a házassági bontóper megindítására szolgáló keresetlevelet a 7. mellékletben,
   c) a szülői felügyelettel kapcsolatos per (szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per, szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása iránt indított per, közös szülői felügyelet megszüntetése iránt indított per) megindítására szolgáló keresetlevelet a 8. mellékletben,
   d) a kiskorú gyermek tartása iránt indított per [tartási kötelezettség megállapítása iránt indított per, tartási kötelezettség megváltoztatása (felemelése, leszállítása) iránt indított per, tartási kötelezettség megszüntetése iránt indított per] megindítására szolgáló keresetlevelet a 9. mellékletben,
   e) a munkaügyi per megindítására szolgáló keresetlevelet a 10. mellékletben,
   f) a végrehajtási per (végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított per, végrehajtási igényper, végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránt indított per) megindítására szolgáló keresetlevelet a 11. mellékletben,
   g) a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per megindítására szolgáló keresetlevelet a 12. mellékletben
   meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
3. § A polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül eljáró fél a bíróságnak a keresetlevél, a keresetet tartalmazó irat, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat, valamint az írásbeli ellenkérelem hiányainak pótlására felhívó végzésében foglaltaknak megfelelő hiánypótlást a keresetlevél, a keresetet tartalmazó irat, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat, az írásbeli ellenkérelem nyomtatvány benyújtásával vagy a 13. mellékletben meghatározott hiánypótlási nyomtatvány benyújtásával is teljesítheti.
4. § Ha a fél a polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, és a nyomtatványon előterjesztett keresetlevélben, keresetet tartalmazó iratban, írásbeli ellenkérelemben, viszontkereset-levélben és beszámítást tartalmazó iratban az ellenfélhez állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, illetve bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására kíván felhívást intézni, azt a 14. mellékletben meghatározott pótlap nyomtatványon kell előterjesztenie.
5. § (1) Ha a fél a polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, és a nyomtatványon előterjesztett keresetlevélben, keresetet tartalmazó iratban, írásbeli ellenkérelemben, viszontkereset-levélben és beszámítást tartalmazó iratban
   a) tanúbizonyítás iránti indítványt kíván tenni, azt a 15. mellékletben,
   b) szakértő alkalmazása iránti indítványt kíván tenni, azt a 16. mellékletben,
   c) okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel történő bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, illetve okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt kíván rendelkezésre bocsátani, azt a 17. mellékletben,
   d) egyéb bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, azt a 18. mellékletben
   meghatározott pótlap nyomtatványon kell előterjesztenie.
   (2) Ha a fél a polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, és a nyomtatványon előterjesztett keresetlevélben, keresetet tartalmazó iratban, írásbeli ellenkérelemben, viszontkereset-levélben és beszámítást tartalmazó iratban több tanúbizonyítási, szakértő alkalmazása iránti, okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel történő bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, illetve okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt kíván rendelkezésre bocsátani, vagy egyéb bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, azt az (1) bekezdésben meghatározottak szerint további, a 15. mellékletben, a 16. mellékletben, a 17. mellékletben vagy a 18. mellékletben meghatározott pótlap nyomtatványon kell előterjesztenie.
6. § Ha a fél a polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, és a nyomtatvány kitöltésére a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben kerül sor, a nyomtatványt a fél aláírását követően az erre jogosult igazságügyi alkalmazott záradékkal, aláírásával, valamint a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával látja el. A záradék szövege a következő: “A beadványt a nyomtatványon a szóban előadottak szerint, jogszabályban meghatározott módon rögzítettem.”
7. A közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül eljáró fél által alkalmazható nyomtatványok
8. § (1) Ha a fél közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, a keresetlevelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 19. mellékletben meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
   (2) Ha a fél a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, a 20. mellékletben meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti a mulasztási per megindítására szolgáló keresetlevelet.
9. § A közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül eljáró fél a bíróságnak a keresetlevél hiányainak pótlására felhívó végzésében foglaltaknak megfelelő hiánypótlást a 19. mellékletben vagy a 20. mellékletben meghatározott keresetlevél nyomtatvány benyújtásával vagy a 13. mellékletben meghatározott hiánypótlási nyomtatvány benyújtásával is teljesítheti.
10. § Ha a közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül eljáró fél a 19. mellékletben vagy a 20. mellékletben meghatározott nyomtatványon előterjesztett keresetlevélben az ellenfélhez bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására kíván felhívást intézni, azt a 14. mellékletben meghatározott pótlap nyomtatványon kell előterjesztenie.
11. § (1) Ha a fél a közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, és a 19. melléklet vagy a 20. melléklet szerinti nyomtatványon előterjesztett keresetlevélben
    a) tanúbizonyítás iránti indítványt kíván tenni, azt a 15. mellékletben,
    b) szakértő alkalmazása iránti indítványt kíván tenni, azt a 21. mellékletben,
    c) okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel történő bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, illetve okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt kíván rendelkezésre bocsátani, azt a 17. mellékletben,
    d) egyéb bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, azt a 18. mellékletben
    meghatározott pótlap nyomtatványon kell előterjesztenie.
    (2) Ha a fél a közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, és több tanúbizonyítási, szakértő alkalmazása iránti, okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel történő bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, illetve okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt kíván rendelkezésre bocsátani, vagy egyéb bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, azt az (1) bekezdésben meghatározottak szerint további, a 15. mellékletben, a 21. mellékletben, a 17. mellékletben vagy a 18. mellékletben meghatározott pótlapon kell előterjesztenie.
12. Közös szabályok
13. § Ha a nyomtatványon szereplő pontok vagy sorok nem elegendőek az adatok, kérelmek, nyilatkozatok rögzítéséhez, az érintett adatokat, kérelmeket, nyilatkozatokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni, kivéve, ha az adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap nyomtatvány került rendszeresítésre.
14. § A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni, és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatványban fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében, mely sorszámú pótlap(ok) kerül(nek) csatolásra.
15. § Az egyes nyomtatványok végén található jegyzetek kizárólag a felek számára szolgáló tájékoztatásokat tartalmaznak, amelyek a nyomtatványok kitöltését segítik elő. Az egyes nyomtatványok végén található jegyzetek nem képezik a nyomtatvány részét, azok a nyomtatvány papíralapú előterjesztése esetén elhagyhatóak.
16. § (1) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) az e rendelet szerinti nyomtatványokat a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: honlap) letölthető formában közzéteszi, és feltünteti a közzététel időpontját. Papíralapú nyomtatvány a bíróság kezelő-, tájékoztatási vagy ügyfélszolgálati irodáján díjmentesen igényelhető.
    (2) Az OBH az e rendelet szerinti nyomtatványokat olyan formában is közzéteheti, hogy azok informatikai eszköz alkalmazásával szerkeszthetők legyenek.
    (3) Az OBH a nyomtatványok közzététele során a nyomtatványok végén található jegyzeteket – tartalmi változtatás nélkül – átszerkesztett formában is megjelenítheti. Az átszerkesztés során biztosítani kell, hogy a nyomtatványok végén található jegyzetek egyes pontjai egyértelműen a nyomtatványnak azokhoz a pontjaihoz legyenek hozzárendelve, amelyekhez e rendelet szerint hozzárendelésre kerültek.
17. Záró rendelkezések
18. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.
19. § (1) E rendeletet a hatálybalépését követően előterjesztésre kerülő nyomtatványokra kell alkalmazni.
    (2) A 13. §-ban foglaltak teljesítése érdekében az OBH az e rendelet szerinti nyomtatványokat legkésőbb 2021. március 31. napjáig előkészíti.
    (3) 2021. március 31. napjáig szabályszerűen előterjesztettnek kell a beadványt tekinteni akkor is, ha a fél a beadványt a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 6/2019. (III. 18.) IM rendelet szerinti nyomtatványon terjeszti elő, és a nyomtatvány kitöltött tartalma megfelel a polgári perrendtartásról szóló törvényben foglaltaknak.
20. §
    Dr. Varga Judit s. k.,
    igazságügyi miniszter

A rendelet mellékletei elérhetők itt:https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000017.im

A Kormány a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 407. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) IV. fejezetének hatálya alá tartozó, az 1. mellékletben felsorolt ügyekben az ellenőrzött bejelentéssel történő jogszerzés kizárt.
2. § Ez a rendelet az Átv. hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.
3. § Az 1. melléklet 21. pontja az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) című, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
   Orbán Viktor s. k.,
   miniszterelnök
4. melléklet a 288/2020. (VI. 17.) Korm. rendelethez
   Az ellenőrzött bejelentés alkalmazásából kizárt ügyek
5. Anyakönyvi engedélyezés
6. Határrendészeti engedélyezések
7. Jármű műszaki vizsga, honosítás, eredetvizsgálat, jármű átalakításának engedélyezése; polgári légiközlekedési és katonai légügyi, vasúti és egyéb útügyi ügyek
8. Harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezése
9. A Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó engedélyezési eljárások
10. Vezetékjog engedélyezés
11. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5g)-(5h) bekezdése szerinti, az ott meghatározott állami ünnep megtartásával összefüggő, a IV/A. Fejezete szerinti ügyek, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásokkal összefüggő engedélyezési eljárások
12. Kisajátítási eljárások, kisajátítást megelőző előmunkálati engedélyezési eljárások, bányaszolgalmi ügyek, valamint útlejegyzésre és korlátozásra, kártalanításra irányuló ügyek
13. Külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése
14. Földügyi és földforgalmi eljárások, termőföld más célú hasznosításával összefüggő eljárások
15. Erdő igénybevételével összefüggő ügyek
16. Fertőző állatbetegség gyanúja vagy annak megállapítása esetén szükséges engedélyezési eljárások
17. Gyámügyi és gyermekvédelmi eljárások, egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerhatósági engedélyezések
18. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti minősítési eljárások
19. Bányászati igazgatással összefüggő engedélyezési eljárások
20. Veszélyes hulladékkal és szennyvíziszappal kapcsolatos tevékenységek engedélyezése, védett állat- és növényfajokkal összefüggő engedélyezési eljárások
21. Köznevelési nyilvántartásba vételi és engedélyezési eljárások
22. Nemzeti Akkreditáló Hatóságról és az akkreditálási eljárásról szóló 424/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti hatósági eljárások
23. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó, kérelemre indult hatósági ügyek
24. A biztonsági okmányok védelmével összefüggő hatósági tevékenység keretében végzett engedélyezési tevékenység
25. Az elektronikus információbiztonsági hatósági és kiberbiztonsági tanúsítási tevékenység keretében végzett engedélyezési tevékenység