KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI JOGI SZAKMAI NAPOK 2019 BUDAPEST - BESZÁMOLÓ

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI JOGI SZAKMAI NAPOK 2019

BUDAPEST

BESZÁMOLÓ

2019. szeptember 10-én került megrendezésre a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (KEJE) szervezésében a „Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 Budapest” elnevezésű szakmai rendezvény, amely a KEJE Ákr. országos rendezvénysorozatának utolsó állomása volt. A közigazgatási eljárási jogi kérdéseket megvitató hét szakmai napból álló rendezvénysorozat záró konferenciájának Budapest Főváros Kormányhivatala adott otthont, ahol több mint kétszáz a közigazgatási jog és közigazgatási eljárási jog iránt elhivatott vezető, tisztviselő, hivatalnok vett részt, továbbá a Kúria Közigazgatási- és Munkaügyi Kollégiuma is képviseltette magát.

A szakmai nap együttműködési megállapodások ünnepélyes aláírásával kezdődött. A KEJE, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala között létrejövő megállapodást Dr. habil. Boros Anita, a KEJE elnöke és Dr. György István Budapest Főváros Kormányhivatal kormánymegbízottja írta alá. Ezt követően került sor a KEJE, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közötti együttműködési megállapodás aláírására, amely során Dr. Téglási András dékánhelyettes képviselte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karát mint együttműködő partnert.

A szakmai előadások sorát Dr. Salgó László Péter, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, az Ákr. megalkotásának körülményeit, okait, valamint a várható módosításokat taglaló beszédével nyitotta meg, bemutatva a közigazgatási eljárási jog hazai szabályozásának nagyobb állomásait. Majd Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró, az Ákr. alkalmazását az Alkotmánybíróság gyakorlatából szemlélve mutatta be a jelenlévőknek, kiemelve a releváns Alkotmánybírósági határozatokat.

A konferencia második felében Dr. Vitál-Eigner Beáta kúriai bíró az Ákr. közigazgatási bíráskodásra gyakorolt hatásáról számolt be szakmai előadása keretében.

Dr. Uzsák Katalin, a Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatója „A jövő közigazgatása – elektronikus ügyintézés” címmel tartott előadást, aki Budai Balázs Benjamin szavaival határozta meg az e-közigazgatást, mely szerint: „Az e-közigazgatás a közszféra kapcsolatrendszerének tudás alapú átalakítását és racionalizált, szolgáltató jellegű újraszervezését jelenti, az infokommunikációs technológiai alkalmazások közműszerű használata révén.” Az előadás keretében bemutatásra került, hogy az információs társadalom milyen módon helyezte új alapokra a közigazgatást, továbbá azokról a projektekről is szó esett, amelyben a Kormányhivatal projektgazdaként jelenik meg.

Arról, hogy a gyámhatósági eljárásoknak milyen sajátosságai figyelhetők meg az Ákr. normarendszerének keretei között, Burkáné dr. Nagy Beáta, Budapest Főváros Kormányhivatalának főosztályvezetője számolt be az érdeklődőknek. Az előadás során az Ákr. és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény egyes rendelkezései közötti párhuzamok kerültek bemutatásra. A szakmai előadások sorát Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának főjegyzője, Dr. Sárádi Kálmánné az Ákr. gyakorlati tapasztalatait jegyzői szemmel bemutató beszédével zárta.

A konferencia utolsó részében sor került egy pódiumbeszélgetésre, amelynek résztvevői Budapest Főváros Kormányhivatal Kerületi Hivatalainak vezetői és kerületi jegyzők voltak. Így Dr. Róka Sándor, a II. Kerületi Hivatal vezetője, Dr. Balogh Szilvia, a IV. Kerületi Hivatal vezetője, Dr. Horváth Tivadar, a X. Kerületi Hivatal vezetője, Dr. Herpai-Nagy Teodóra, Budavári Önkormányzat jegyzője, Dr. Sélley Zoltán, Belváros-Lipótváros Önkormányzat jegyzője, valamint Dr. Szántó János, Budafok-Tétény Önkormányzat jegyzője osztotta meg a szakmai nap résztvevőivel a gondolatait és a tapasztalatait az országos rendezvénysorozat korábbi állomásain felvetett problémákkal és megoldási javaslatokkal kapcsolatban Dr. Józsa Fábián KEJE alelnök koordinációja mellett.

A pódiumbeszélgetés keretében a megkeresés jogintézménye kapcsán kiemelésre került annak könnyítő hatása, miszerint más, külföldi szerv megkeresése esetén a hatóság köteles az eljárást felfüggeszteni, míg belföldi megkeresés esetén az eljárás akadályoztatásának jogkövetkezményei figyelhetők meg.

A törvény szerkezetére vonatkozóan megvitatásra került az a kérdés, hogy vajon indokolt volt-e a jogalkotónak az a lépése, hogy elválasztotta egymástól a kérelemre induló eljárást és a hivatalból induló hatósági eljárást. A pódiumbeszélgetés résztvevői szerint indokolt volt a jogalkotó e módosítása, a jogalkalmazás során mind a jegyzők, mind a kormányhivatal vezetői inkább előnyeit tapasztalták ennek. Mindezek mellett pedig felhívták a figyelmet a hatósági ellenőrzés és a hivatalbóli eljárás közötti kapcsolatra, amely a törvény szerkezeti felépítésének logikáját támasztja alá. Azonban problémásnak találták, hogy például a gyámügyi eljárás során a ként fent nevezett intézmény keveredik egymással. A hivatalból induló eljárásoknál úgy vélték a vitában résztvevők, hogy nem indokolt fenntartani azt a szabályozást, ami kizárja az eljárások szünetelésének lehetőségét. Ennek kapcsán javasolt bővíteni a megszüntetési okok körét, továbbá a kérelem fogalmát és a hivatalból induló eljárások szabályait pontosítani.

A kerekasztal beszélgetésnél kérdésként merült fel az “eleve tisztázott tényállás” jelentése, amelyet szintén pontosításra javasoltak a beszélgetés résztvevői, a sommás eljárás és a függő hatályú döntés kapcsán pedig az ügyintézési határidők tekintetében fogalmaztak meg felvetéseket.

Az Ákr. kapcsolódó eljárásra vonatkozó szabályait előremutatónak ítélték meg a jegyzők és a hivatalvezető szakértők, azonban az eljárás felfüggesztésére, illetve szünetelésére vonatkozó szabályozást nem tartották kielégítőnek a szabályok merevsége okán. A pódiumbeszélgetés egyik kulcskérdése volt a fellebbezéshez kapcsolódó szabályok megvitatása, amely vonatkozásában a jelenlévők többsége annak fenntartása mellett érvelt. Záró témaként a végrehajtás NAV általi foganatosítása merült fel.

Összességében elmondható, hogy a konferencia a délelőtt folyamán értékes és magas színvonalú előadások sorozatát biztosította a jelenlévőknek, délután pedig sikeres, az Ákr. legtöbb szegmensét átfogóan megvitató pódiumbeszélgetéssel zárult, amely keretében több a jogalkotó számára is értékes és megfontolandó, módosító javaslat került felvetésre.

A rendezvénysorozat korábbi állomásairól szóló beszámolók itt tekinthetők meg: