ÖSSZEFOGLALÓ Újdonságok a közigazgatási eljárás jogalkotásban és jogalkalmazásban c. konferenciáról

2024. október 10-én került megrendezésre a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület által szervezett Újdonságok a közigazgatási eljárás jogalkotásban és jogalkalmazásban c. szakmai konferencia.

A rendezvényt a Magyar Közút NZrt. épületében tartották, amelyre közel 100 közigazgatási szakember regisztrált. A nagy érdeklődést övező konferencián több szakmai előadó számolt be a közigazgatási eljárás területeit érintő innovatív megoldásokról.

A konferenciát Prof. emeritus Dr. Imre Miklós (NKE) vezette, aki megnyitójában az innováció fogalmát, annak jellegzetességeit ismertette a résztvevőkkel.

Dr. Gyergyák Ferenc (TÖOSZ, KEJE) a KEJE alelnöke az Egyesület (2017-2024 közötti) tevékenységéről számolt be, kitérve a jogeset megoldó versenyekre, a gyermekeknek hirdetett rajzpályázatra, a fotópályázatra, és a szakmai konferenciasorozatokra. Mindemellett felhívta a figyelmet az Egyesület elektronikus szakmai folyóiratára, ahova minden a portfólióba illeszkedő témájú szakmai cikket vár a Szerkesztőség.

Dr. Józsa Fábián (PPKE, KEJE) alelnök úr előadásában beszámolt a MIA rendszerről, a DÁP rendszerről, az e-bejelentő rendszerről, előadásában kiemelte, hogy az innováció hajtóereje elsődlegesen a jogalkotó. Kitért továbbá a gépjárművezetői engedély iránti kérelem, valamint a lakcímügyintézést érintő innovatív megoldásokra, az ESZEÜR szakrendszeri digitalizáció előnyeire. Ezt követően a fogyasztóvédelem területén megjelenő újdonságokat mutatta be, hangsúlyozta az e-kereskedelem ellenőrzésének fontosságát, valamint az IT laboratórium jelentőségét ezen a területen.

Dr. Buzás Gábor (NKE) az MI rendelet jelentőségét mutatta be előadásában a rendészeti eljárások során, így például az eltűnt személyek felkutatása, a migrációkezelés, a bűnüldözés területén. Ezt követően az új KRESZ-re vonatkozó jogi szabályozás jellegzetességeiről számolt be a résztvevőknek: a kapcsolódó alapelvekről, a fenntarthatósági rendelkezésekről, az e-roller járműként történő megjelenéséről, a kézben tartott mobiltelefon büntethetőségéről, majd a politikai performance-t, a gyülekezési jogot érintő eltérő bírósági gyakorlatot hangsúlyozta.

Dr. Robotka Imre (Fővárosi Ítélőtábla) a korlátozott precedens rendszer jellegzetességeiről számolt be, majd a Bírósági Határozatok Gyűjteményének használatát mutatta be a konferencián résztvevőknek.

Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs (PPKE) az Európai Unió közigazgatási eljárásjogra gyakorolt hatásának vizsgálatához kapcsolódó kutatásáról számolt be a konferencián. Előadásában elmondta, hogy az Európai Unió a jogi fogalmak és az eljárásjogi fogalomrendszer használatától folyamatosan távolodik, ezeket felváltja a gazdasági, politikai fogalomrendszer használata, azonban a probléma akkor jelentkezik, amikor az Unió jogi kérdéseket rendez gazdasági vagy politikai fogalomrendszer mentén. Megjegyezte azt is, hogy habár nincs egységes közigazgatási eljárásjog az Unióban, mégis az Unió másodlagos jogát a tagállami szervek közvetlenül alkalmazzák.

Az ebédszünetet követően Dr. habil. Veszprémi Bernadett (Debreceni Kormányhivatal) az e-ügyintézés szintjeit mutatta be, úgy mint az interakciót, a tranzakciót, az integrációt és a perszonalizáció szintjét. Ezt követően a front office és a back office ügyintézést érintő előnyöket és hátrányokat ismertette. Előadása végén a DÁP rendszerrel összefüggésben kiemelte, hogy az Áe.-hez képest változtak az azonosítási módszerek és felületek, az e-ügyintézés pedig kiterjesztésre került a magánszférára is.

A konferenciát Dr. habil. Vértesy László (MATE, NKE) előadása zárta, aki a jogszabály szerkesztési innovációkat mutatta be, különös tekintettel az AI rendszerekre, Előadásában megemlítette a jogi digitalizáció, a prediktív jogalkalmazás/ jogalkotás és az intelligens döntésgenerátor rendszereket.

Dr. Imre Miklós végül megköszönte a jelenlévőknek a figyelmet és felhívta a figyelmet a mesterséges intelligenciára épülő rendszerek alkalmazásának veszélyeire.