A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei a közigazgatásban c. szakmai konferenciáról
A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (a továbbiakban: KEJE vagy Egyesület) ismét szakmai konferenciát szervezett március 13-án a „Mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei a közigazgatásban” címmel. A rendezvényen számos közigazgatási szerv képviselője jelen volt, de ügyvédek és ügyészek is ültek a közönség soraiban.
A konferenciát Prof. Dr. Boros Anita, az Egyesület elnöke nyitotta meg, aki egy videó keretében mutatta be a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: AI vagy MI) nyújtotta lehetőségek tárházát, többek között a saját első avatárát is.
Ezt követően Dr. Piros Attila az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója, rendőrségi főtanácsos a mesterséges intelligencia uniós és nemzetközi keretei címmel tartott előadást. Ismertette az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 Rendeletének egyes elemeit, valamint kitért a hazai AI-val kapcsolatos jogi szabályozókra is. Hangsúlyozta, hogy a MI használata nem a jövő, hanem a jelen, amit alkalmazni kell, egyben elmondta, hogy a kiberbiztonsági ismeretek elsajátítása ezzel együtt nagyon lényeges szemponttá vált.
Dr. Józsa Fábián a KEJE alelnöke, az AI használatát a közigazgatási eljárási jogalkalmazás szempontjából mutatta be, Részletesen ismertette a jogi norma szerkezetét, előadásában kiemelte, hogy a humán szerepvállalás nélkülözhetetlen egyes eljárás típusok során (így pl. a méltányossági, mérlegelési jogkörben hozott döntés esetén). Megemlítette továbbá a Dáp.törvény és az automatikus döntéshozatal összefüggéseit.
Dr. habil. Vértesy László (NKE, MATE) a prediktív jogalkotás és jogalkalmazás aspektusából számolt be az AI nyújtotta lehetőségekről. Előadásában bemutatta az AI által generált Ákr. törvényt és egy AI által megoldott közigazgatási jogesetet is prezentált.
Angyal Viola biomérnök (Semmelweis Egyetem Doktori Iskola) az egyik folyamatban lévő kutatásukról számolt be, aminek alapja a szöveg és nyelvfeldolgozó AI rendszerek használata az egészségügyben. Kitért a nagy nyelvi modellekre, vázolta az AI rendszerek előnyeit és hátrányait (így például a rendszer hallucinációit), illetve veszélyeit.
Juhász Géza AI tanácsadó (Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Sportélettani Kutató Központ) a Testnevelési Egyetemen folyó fejlesztésről adott számot a résztvevőknek, kitért a webes alkalmazás létrehozásának előzményeire, az AI algoritmusokra, a neurális háló jelentőségére, a kapcsolódó adattárház létrehozására.
Az ebédszünetet követően Hergár Eszter (MNB) igazgató asszony mutatta be a Pénzmúzeum AI kapcsán tett fejlesztéseit, így például a Pepper nevő robotot, az audioguide (többnyelvű) rendszereket. Kiemelte az edukációs jelentőségét ezeknek az innovációknak.
Bognár Melinda építőmérnök (BME) előadásában a közigazgatás, az építészet és a mesterséges intelligencia metszéspontjairól számolt be, bemutatta az AI rendszerek előnyeit az építészeti eljárásokban.
Dr. Honfi Vid Sebestyén, a Milton Friedman Egyetem oktatója, az MI kiberbiztonsági összefüggéseiről adott számot, kitért a lehetséges veszélyekre, így például a Deepfake és egyéb manipulációs technológiákra, az automatizált kibertámadásokra, a fejlett adathalászati módszerekre, az öntanuló rosszindulatú programokra, továbbá javaslatokat fogalmazott meg a kibertámadások elleni védekezés kapcsán.
A konferencia zárásaként Dr. Petruska Ferenc, az NKE oktatója osztotta meg tapasztalatait az MI alkalmazása kapcsán. Kiemelte, hogy az MI egy olyan innováció, amelyet mindenkinek használnia kell, viszont nagyon fontos annak professzionális használata, a megfelelő rendszerek alkalmazása a megfelelő módon, amely kapcsán kiemelt jelentősége van az oktatásnak. Lényeges szempontként emelte ki, hogy fontos lenne minden szervezeti, illetve hazai és nemzetközi szabályozó összehangolása.
