Magyary Zoltán

Magyary Zoltán a két világháború közötti korszak magyar polgári közigazgatás-tudományának legnagyobb hatású képviselője Tatán született, 1888-ban. A fővárosi piarista gimnáziumban folytatott középiskolai tanulmányok után a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett diplomát.

Tudományos munkásságához kitűnő alapot szolgáltattak a közigazgatás felső szintjén szerzett több évtizedes szakmai tapasztalatok. 1910 és 30 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtisztviselőjeként a tárca számos ügykörében szerzett szakmai jártasságot. 1925-től a Tudománypolitikai Ügyosztály vezetőjeként feladatkörében foglalkozik a magyar és külföldi tudományos kapcsolatokkal, a hazai tudományos társulások ügyeivel, közgyűjteményekkel. 1927-től feladatköre tovább bővül a tudománypolitika és a felsőoktatás ügyeivel, e szerepkörében végzett tevékenységét jól illusztrálja, hogy elismerten fontos szerepet játszik a modern magyar tudománypolitika megalapozásában. Elnökhelyettese lesz az Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottságnak.

1918-tól meghívott előadó a Budapesti Tudományegyetemen (1921-től Pázmány Péter Tudományegyetem). Közigazgatási és pénzügyi jogot oktat, 1927-ben magántanári habilitációt szerez. 1930-tól tanszékvezető egyetemi tanár. Az egyetem szervezetére támaszkodva 1931-ben létrehozza a Magyar Közigazgatástudományi Intézetet, melynek igazgatója lesz. Az 1937-38. tanévben dékán. Intézete adja ki 1938-1944 között a Közigazgatástudománycímű szakmai folyóiratot. A róla elnevezett szellemi műhely, a Magyary-iskolajelentősen hozzájárul a közigazgatás-tudomány fejlődéséhez, e körben külön kiemelendőek a közigazgatási eljárásjog kodifikációjának elméleti megalapozásával összefüggésben megjelent publikációk és a Valló József által közzétett törvénytervezet.

1931-ben gróf Bethlen István miniszterelnök a magyar közigazgatás racionalizálásának kormánybiztosává nevezte ki. Erről a tisztségéről egy év után lemond, mert úgy érzékeli, hogy nagyralátó, komplex reformtervei megvalósításához nem szerezhető meg a szükséges politikai támogatás. 1936-38-ban munkatársaival és tanítványaival a tatai járás szervezetének és működésének tudományos vizsgálatát végzi, megállapításai gyakorlati megvalósítása érdekében népfőiskolát szervez a tatai járásban, megalapozandó a lakosság érdekeit hatékonyan szolgáló tatai településfejlesztési modell és mintajárás létrehozását.

Tudományos teljesítménye nemzetközileg is széleskörű elismerésnek örvend, több külföldi tanulmányúton vett részt (Németország, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok, Szovjet-Ororszország), tapasztalatait felhasználta saját magyar közigazgatási modelljének kialakításához. Angol, francia, német és orosz nyelven publikál, az 1923-, 1933-as és az 1936-os Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Kongresszusokaktív résztvevője, melyeken előadást, illetve főreferátumot tart. Ez utóbbi elismeréséül a kongresszus a brüsszeli Institut Intrnational des Sciences Administrativesalelnökévé választotta.

Tudományos nézeteire a klasszikus(pl. porosz) közigazgatás-tudományi iskolákmellett különösen Max Weberművei, valamint az amerikai szervezéstudomány, Frederick Taylorés a scientific managementgyakoroltak meghatározó befolyást. A közigazgatást egységes, komplex rendszernek tekintette, mellyel szemben a legfontosabb követelményként a hatékonyságot és az eredményességet állította. Tudományos megállapításai jórészt ma is érvényesek, és jó alapot szolgáltatnak a közigazgatás-korszerűsítési törekvéseknek (Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program).

Példátlan tudományos és szakmai karrierje drámai módon fejeződött be 1945. márciusában, amikor a Tata melletti Héreg-pusztán az átvonuló szovjet csapatok atrocitásainak következtében feleségével, dr. Techert Margit filozófussal önkezükkel vetettek véget életüknek.

 

 Főbb művei:

A magyar tudománypolitika alapvetése. Bp. 1927.

A magyar közigazgatás racionalizálása: A m. kir. Miniszterelnök Úr elé terjesztett javaslat. Bp. 1930.

A magyar tudományos nagyüzem megszervezése. Pécs. 1931.

A magyar közigazgatás tükre. Bp. 1932.

Amerikai államélet. A közigazgatás útja az Északamerikai Egyesült Államokban. Bp. 1934.

A közigazgatás legfőbb vezetése szervezési szempontból. Bp. 1936

A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a Tati Járás közigazgatásáról.(Kiss Istvánnal közösen) Bp. 1939.

Magyar közigazgatás. Bp. 1942.

 

dr. Józsa Fábián