Zsoldos Ignácot a helyi közigazgatás, az önkormányzatok és a rendészeti igazgatás kérdéseinek egyik első tanulmányozójaként tartják számon, ezért a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület az életét bemutató rövid irománnyal tiszteleg munkássága előtt.
1803. július 24-én született Pápán. Házastársa sárbogárdi Soós Erzsébet, egy vagyonos földbirtokos nemes család leánya volt.
Alapfokú tanulmányait a pápai Református Kollégiumban kezdte meg. Érdekelték a latin és a görög nyelv sajátosságai, így Seneca-fordításokat készített. Arab nyelvleckéket is vett, később a Corpus Juris Civilis latin szövegét vetette egybe a Korán arab szövegével a hasonlóságokat és különbségeket vizsgálva. Jogi tanulmányait Bécs mellett Pozsonyban végezte második eminensként. (A bécsi jogi karon kitűnőre vizsgázott a több mint száz ívet kitevő német nyelvű tananyagból).
Absentius ablegatusként a diéta törvényes tagja volt 14 hónapon át. (Az országgyűlési munka során ismerte meg gróf Széchenyi István kapitányt). 1826-ban kitűnő minősítéssel (praeclare calculus) ügyvédi oklevelet szerzett Pozsonyban. Veszprém vármegyében tiszteletbeli aljegyzőként, szolgabíróként, főszolgabíróként és vármegyei főjegyzőként is tevékenykedett. Az országgyűlés 1843-ban választotta meg vármegyei követnek. Tagja volt annak a kerületi választmánynak, amely a váltótörvény kijavításán dolgozott. A Pesti Váltófeltörvényszéken nevezték ki bíróvá, amelynek – Deák Ferenc igazságügyi miniszter előterjesztésére – 1848-tól az elnöki tisztségét töltötte be. Bécsben a semmitőszék tanácsosaként dolgozott. Részt vett az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv (Optk.) magyarra fordításában. 1874-ben megkapta a Szent István Rend kiskeresztjét. A Kiegyezés után a Hétszemélyes Tábla, majd a Kúria tanácselnökévé nevezték ki, amely megbízatás keretében a Váltó-, Csőd-, és Bányaügyek Szakosztályát (tanácsát) vezette 1875-ig.
Közigazgatással összefüggő legfőbb műve A szolgabírói hivatal I. Törvénykezési rész. II. Közrendtartási [a politikát, a (tágabb értelemben vett) közigazgatást magában foglaló] rész., amely kötetért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmával és 200 arannyal tüntették ki. A mű számos közigazgatási jogi különös részi kérdéssel foglalkozik és összesen négy év alatt készült el. A kötetben megjelenített szolgabírák mai utódainak a járási hivatalok vezetői felelnek meg. Olyan – ma is ismert – feladatokat láttak el, mint a láttamozás más hatóság által kiállított okirat, bizonyítvány hitelesítése során vagy elöljáróság-választás bizonyos esetekben. A kodifikálatlan eljárási szabályokat hosszasan fejlődött szokásjogi (gyakran alakszerűtlen) és tételes jogi példákkal pótolta. További jelentős, rendészettel összefüggő műve: A mezei rendőrség főbb szabályai. Az 1840: IX. törvénycikkely nyomán.
Fő vizsgálódási körébe tartozott a magyar közigazgatást ért külföldi hatások elemzése.
1837-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1838-ban pedig rendes tagjává. 1880 májusában a Budapesti Királyi Tudományegyetem díszdoktorátusi címet adományozott neki.
Nyugdíjas éveiben veszprémi és sárbogárdi birtokain gazdálkodott, amelyről az alábbi módon írt testvérének:
„Előbb, míg mások milliói felett ítéltem, és mások uradalmait osztogattam, a magam néhány szilvafája és kis birtoka tájára sem mehettem. Most kötelességemnek tartom magam és barátaim által mindent elkövetni, hogy ennek értékét növeljem.”
A részlet jól szemlélteti a bírói hivatás, életpálya iránti elkötelezettségét.
1885. szeptember 24-én hunyt el 82 éves korában.
Forrás:
- http://rendorirodalom.hu/arckepcsarnok/zsoldos-ignac/ (a letöltés dátuma: 2021. 07. 23.)
- https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/z-zs-787F8/zsoldos-ignac-78904/ (a letöltés dátuma: 2021. 07. 23.)
- Koi Gyula (2013): Évszázadok Mezsgyéjén : Négy Magyar Közigazgatás-tudós útkeresése és életpéldája : Zsoldos Ignác, Récsi Emil, Concha Győző, Magyary Zoltán. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 18-42.
- Zsoldos Ignác (1842): A szolgabírói hivatal I. Törvénykezési rész. II. Közrendtartási rész. Pápa, Pápai Református Kollégium.
- Koi Gyula (2019): A hazai közigazgatási eljárásjog kialakulása (1957-ig, az Et. hatálybalépéséig). In.: Boros Anita – Patyi András (szerk.): A hazai közigazgatási hatósági eljárási jog karakterisztikája, Budapest, Dialóg Campus Kiadó. 57.
- Tóth Lőrinc (1886): Emlékbeszéd Zsoldos Ignác a M. T. Akadémia rendes tagja felett. Budapest, MTA.