Az Alkotmánybíróság megsemmisítette – a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog megsértése miatt – a Kúria ítéletét

A Kúria Kfv.II.37.070/2016/7. számú ítéletének alaptörvény-ellenességét állapította meg az Alkotmánybíróság, így megsemmisítette a döntést, mely sértette a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot.

Az Alkotmánybíróság IV/957/2017. határozatának értelmében:

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a felülvizsgálati ítéletben megállapított tényállás szerint az indítványozó részére a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Metrológiai Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) engedélyezte az indítványozó által bemutatott pénztárgép forgalmazását. Utóbb a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elektronikus levélben arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a pénztárgépen a típusvizsgálatra bemutatott modellhez képest – a forgalmazó hirdetései szerint – olyan funkcionalitást tettek lehetővé, amely felveti az illegális működési mód lehetőségét. A forgalmazó ugyanis a honlapján „számítógéppel is összeköthető” eszközként hirdette a berendezést. A Hatóság felszólította az indítványozót, hogy a felhasználók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást távolítsa el a honlapjáról vagy egyéb helyen megjelent hirdetéseiből. Egyúttal végzésével elrendelte a perbeli pénztárgép etalon-példányának lefoglalását, és felhívta az indítványozót e példány átadására. Az indítványozó az etalon-pénztárgépet a Hatóságnak át is adta. Ezt követően a Hatóság szakértőt rendelt ki annak vizsgálatára, hogy a típusvizsgálatra beadott dokumentáció és a pénztárgép etalon-példányának vizsgálata alapján megállapítható-e, hogy a pénztárgép megfelel a jogszabályi követelményeknek. Megvalósíthatónak bizonyul-e a pénztárgép számítógéppel való összekötése, és a két eszköz közötti kommunikáció. Választ várt a Hatóság arra, hogy a forgalmazó meg nem engedett funkcióval rendelkező pénztárgépet forgalmaz-e, vagy a meg nem engedett funkciók kialakításában közreműködik-e. […] A rendelkezésére álló határidőn belül elkészített szakvélemény azt tartalmazta, hogy a vizsgálat jogsértést nem tárt fel. A szakértő nyilatkozott arról is, hogy ugyanazon gyártó másik típusú pénztárgépénél új körülmények merültek fel, és bár a két pénztárgép-típusban alkalmazott hardverek elvileg azonosak, a másik pénztárgép szerviz-üzemmódban minimális PC-kommunikációra hajlandó volt, míg a perbeli pénztárgépnél ugyanez nem volt kimutatható. A két pénztárgép közötti különbség okának felderítése további vizsgálatot igényelt. A szakértő a Hatóság hivatalos helyiségében bemutatta mindkét pénztárgépen a feltárt informatikai biztonságot érintő hiányosságokat, amelyről emlékeztető készült. A perbeli pénztárgép tekintetében is megállapítást nyert, hogy abba is ugyanolyan módon be lehet avatkozni, mint a másik pénztárgépbe. […] A Hatóság a pénztárgép forgalmazási engedélyét ezt követően határozatával visszavonta. Az indítványozó az elsőfokú határozattal szemben fellebbezést nyújtott be, melyhez magánszakértői véleményt is csatolt. A kezelési utasítások és a pénztárgép tesztelése alapján kialakított vélemény szerint a pénztárgép jogsértő működése nem állapítható meg. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Jogi Főosztálya (a továbbiakban: Hivatal) mint másodfokú szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában megállapította, hogy a szakértői vélemény és annak kiegészítése a jogszabálysértést alátámasztotta, ezért a forgalmazási engedély visszavonására jogszerűen került sor. […] Az indítványozó a másodfokú határozatot keresettel támadta meg. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetének helyt adott, és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezésével a Hatóságot új eljárásra kötelezte. A bíróság súlyos eljárási szabálysértésnek minősítette, hogy a hivatalból indult eljárásban a Hatóság az eljárás megindításáról az indítványozót a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) előírása ellenére nem értesítette. Az indítványozót mint ügyfelet már az elsőfokú eljárásban megillette az iratbetekintés joga, ezért már az elsőfokú határozat meghozatala előtt a felperessel meg kellett volna ismertetni az eljárás során keletkezett szakvéleményt és az annak részét képező naplófájlokat. Ehhez képest a szakértői véleményt csak az elsőfokú határozat kézhezvételét követően kapta meg, így az elsőfokú eljárásban nem élhetett észrevételezési, nyilatkozattételi jogával, mely a jogorvoslathoz való jogát is korlátozta. A Hatóság mulasztásával megsértette a bizonyítékok megismeréséhez és az iratbetekintéshez való jogot, valamint az észrevételezési jogot is. Mindezek az ügy érdemére kihatottak. Eljárási jogsértésként értékelte az elsőfokú bíróság azt, hogy a szakértő a szakvéleményét erre vonatkozó végzés nélkül egészítette ki, túllépte a kirendelő végzésben foglalt feladatkörét, amikor olyan körülményeket értékelt, olyan módszerrel, amelyre a kirendelő végzés nem terjedt ki. A bíróság szerint példátlan, hogy a szakértő nem szolgáltatta vissza a vizsgálat tárgyát képező pénztárgépet és dokumentumokat, hanem azokat további utasítás nélkül tanulmányozta, és így adott kiegészítő véleményt. E szakvéleményt emiatt a hatóság nem fogadhatta volna el döntése alapjául. Az alapszakvélemény nem állapított meg jogsértést az indítványozó terhére, ezért nem volt indokolt a kiegészítő szakvélemény elkészítése. […] A jogerős elsőfokú ítélettel szemben a Hivatal terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, mely alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az indítványozó keresetét elutasította. A kúriai ítélet indokolása szerint az eljárás megindításáról való értesítést, a bizonyítékok rendelkezésre bocsátását a Hatóság a Ket. rendelkezéseibe ütköző módon elmulasztotta, ugyanakkor ezeket az eljárási jogsértéseket nem tekintette az ügy érdemére kihatónak. […] A szakértői véleménnyel kapcsolatban a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a szakértő kirendelés alapján járt el, a kirendelésben írt feladatkörét nem lépte túl, attól nem tért el. A szakértői vélemény kiegészítését a tényállás tisztázása is indokolta, mely a Hatóság kötelezettsége, és a szakértő jelzése alapján folytatható volt, ahhoz nem kellett újabb kirendelésről szóló végzés meghozatala. […] Az indítványozó az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe és XXVIII. cikk (1) bekezdésébe ütközőnek találta a kúriai ítéletet a következő okok miatt. Egyrészt az elsőfokú hatóság a két egymásnak ellentmondó szakvélemény közül – amelyekből egyet jogellenesen, a Hatóság külön felhívása nélkül készített el a szakértő – az engedély visszavonását megalapozó szakvéleményre alapította határozatát anélkül, hogy a döntés indokolásában kitért volna arra, miért ezt a szakvéleményt tekintette mérvadónak. Másrészt, az indítványozó a szakvéleményt az elsőfokú eljárásban nem ismerhette meg, nem is volt tudomása arról, hogy kiegészítő szakvélemény született. Harmadrészt, a szakértői vélemény nem az eljárás tárgyát képező gép tekintetében vetette fel aggályait, hanem egy másik gép vonatkozásában. Negyedrészt, a szakértő eljárása jogellenes volt: többszöri próbálkozásra, külső számítástechnikai közrehatással jogsértő állapotot állított elő a gépben. Ötödrészt, az elsőfokú hatóság megtagadta a szakértő eljárása során készített naplófájlok elektronikus formában való kiadását, melynek okai nem tisztázottak. A papír alapon átadott naplófájlok hiányosak. Végül, ha a pénztárgép valóban hibás lett volna, akkor a hiba kiküszöbölésére az eljárásban határidő biztosításával fel kellett volna szólítani az indítványozót. Erre azonban – jogellenesen – nem került sor. Részletes indokolásában az indítványozó azt is sérelmezte, hogy a kiegészítő vélemény nem a Hatóság által feltett kérdésekre adott választ, mert kirendelő végzés híján ilyenek nem is voltak, a szakértő az eredeti kirendelő végzésétől eltért. Továbbá, a magánszakértői vélemény értékelésének elmaradása a tényállás feltárásának hiányosságaira utal. […] Az alkotmányjogi panasz megalapozott. A konkrét eljárás egészének és körülményeinek figyelembe vétele alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy sérült az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jog. Az eljárás megindításáról való döntés, valamint a bizonyítékok ügyféllel való ismertetésének elmaradása olyan eljárási szabálysértések, amelyek kihatnak az ügy érdemére. A tisztességes eljáráshoz való jog alapján az egyes eljárási garanciák olyan értéket jelentenek, amelyek megszegése vagy be nem tartása kihat az ügy érdemére, az ügy kimenetelétől függetlenül. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme úgy is bekövetkezhet, hogy nem áll fenn oksági kapcsolat a lényeges eljárási szabálysértés és az ügy konkrét kimenetele között, azonban az ügyféli jogok érvényesíthetősége olyan sérelmet szenved, amely az eljárás egészét és körülményeit figyelembe véve eléri az alaptörvény-ellenesség szintjét. A konkrét esetben az eljárás megindításáról való értesítés, valamint a bizonyítékok ismertetésének elmaradása olyan eljárási szabálysértésnek minősülnek, amelyek érdemben kihatnak – az eljárás kimenetelétől függetlenül – az alapvető ügyféli jogok (pl. az indítványozási, észrevételezési, valamint a jogorvoslati jog) gyakorolhatóságára, ezáltal sérül a tisztességes eljáráshoz való jog. A másodfokú eljárás adott esetben – a teljes felülbírálati jogkörből adódóan is – korrigálhatja az elsőfokú eljárás hibáit, tévedéseit, azonban ez nem minden hiba esetén tehető meg. A konkrét esetben a másodfokú eljárásban fogalmilag kizárt az értesítés elmaradásának korrigálása. A bizonyítékok ismertetésének elmaradása utólag korrigálható abban a tekintetben, hogy utólag is van lehetőség azok megismertetésére az ügyféllel, azonban azok a kapcsolódó ügyféli jogosultságok (az indítványozási, észrevételezési jog), nem pótolhatóak a másodfokú eljárásban. A bizonyítással kapcsolatos indítványozási és észrevételezési jog éppen azt teszi lehetővé, hogy már az elsőfokú eljárásban ütköztetni lehessen az álláspontokat. Ha ez a bizonyítékok ügyféllel való megismertetésének elmaradása miatt nem történik meg az elsőfokú eljárásban, a másodfokú eljárásban ugyan van rá lehetőség a teljes felülbírálat okán, azonban a másodfokú döntés ellen már nem lehet jogorvoslatot előterjeszteni, így a bizonyítással kapcsolatos érvelés sem kifogásolható. Az elsőfokú döntés elleni jogorvoslat pedig az alapvető eljárási jogok korlátozása miatt fogalmilag nem lehet teljes körű. Az ügyféli jogok csorbulása emellett a jogorvoslatok számának növekedésével is jár, amely a tisztességes eljáráshoz való jog immanens részét képező ésszerű időn belül történő elbírálás követelménye ellen hat. Mindezekre tekintettel jelen ügyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria Kfv.II.37.070/2016/7. számú ítélete sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, ezért azt megsemmisíti. […]”

 

A tárgyban benyújtott alkotmányjogi panasz az alábbi linken érhető el:

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/55d1b88c15785591c125812a0058a96e/$FILE/IV_957_0_2017_inditvany_anonim.pdf

 

Az Alkotmánybíróság tárgybeli határozatát az alábbi linken érhető el:

https://alkotmanybirosag.hu/uploads/2018/10/sz_iv_957_2017.pdf