Az Ákr. módosításáról
Elmúlt egy éve, hogy 2018. január 1. napján hatályba lépett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) váltotta fel. Az új kódex új alapokra helyezte az eljárási szabályozást és a közigazgatási jogalkalmazók számára is a hosszú évek során rögzült, megszokott eljárási rend helyébe jelentős újításokat hozott.
A 2018. év komoly mérföldkő a jogalkalmazók életében azért is, mert valamennyi eljárási kódex megújult. 2018. január 1. napjával lépett hatályba az említett Ákr. mellett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.), a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.), és 2018. július 1. napján a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) is.
Figyelemmel arra, hogy az Ákr. rövid ideje van csak hatályban, annak gyakorlati alkalmazhatósága egyelőre nehezen ítélhető meg. Azáltal viszont, hogy az eljárási kodifikációs eredményeknek köszönhetően az Ákr. közvetlen hatással van a bírósági rendszerre is, fontos kijelenteni és szem előtt tartani, hogy a hatékony bírósági felülvizsgálat és az azt megelőző közigazgatási eljárás megfelelőségének alapvető feltétele a stabilitás. Ezt tükrözi annak a ténye is, hogy az Ákr. a hatályba lépése előtti módosításokat, kiegészítéseket leszámítva, valójában két kisebb, technikai jellegű, jogalkalmazást segítő változtatáson esett át 2018. év folyamán. Ezek a következők voltak.
- A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: Be. csomag) a jogrendszer koherenciájának megteremtése érdekében közel 170 törvényt módosított az új Be. új, illetve megváltozott tartalmú vagy elnevezésű jogintézményeire tekintettel. A Be. csomagban azon technikai módosítások elvégzésére, amelyek sarkalatos törvényi rendelkezéseket érintenek, nem került sor. Az új Be. hatálybalépésével azonban elengedhetetlenné vált ezen technikai változások átvezetése is az érintett rendelkezésekben. Ennek megfelelően 2018. július 01. napjától kezdődően az Ákr. Jogorvoslat című IX. Fejezetének A semmisség általános szabályairól szóló szakaszában
- 123. § (1) bekezdés d) pontjában az „ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen határozat” szöveg és
- 123. § (1) bekezdés e) pontjában az „ügyész a vádemelést elhalasztotta” szövegrész helyébe az „ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott” szöveg lépett.
A módosítás indoka egyfelől, az új büntetőeljárási törvénynek a határozatok jogerejéről, véglegességéről és ennek tanúsításáról szóló rendelkezései. Másfelől a hatályos új Be. kódexben a „vádemelés elhalasztása” néven ismert jogintézmény „feltételes ügyészi felfüggesztés” új elnevezést kapott.
2. A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény egyrészről az Ákr. és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes jogszabályi módosításokat is tartalmazza. E módosítások alapvető célja az, hogy az Ákr. 8. § (3) bekezdéséből fakadó követelményeknek eleget tudjon tenni minden ágazat, és a szükséges eljárási szabályokat miniszteri rendeletnél magasabb szintű jogforrásban tudják elhelyezni.
A módosító törvény másrészről az Ákr. és Kp. hatálybalépéséhez kapcsolódó jogrendszeri felülvizsgálat során azonosított, kiüresedett törvények és törvényerejű rendeletek technikai deregulálását is, valamint az Ákr. és Kp. hatálybalépéséhez kapcsolódó jogrendszeri felülvizsgálat során azonosított, az elmúlt évtizedek jogfejlődését nem követő törvényi szintű rendelkezések technikai módosítását is elvégzi. Ennek megfelelően 2019. január 01. napjától kezdődően az Ákr. Alapelvek és a törvény hatálya című I. Fejezetének az Általános és különös eljárási szabályok viszonyát szabályozó szakaszában a 8. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
- „(3) Miniszteri rendelet kivételével jogszabály e törvény szabályaival összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg.”
Az Ákr. megalkotásának egyik fontos célja volt, hogy a közigazgatási eljárást általános jelleggel szabályozó kódexből kikerüljenek az anyagi jogi rendelkezések, így többek között a közigazgatási bírságolásra vonatkozó szabályozás is. Ezeket az előírásokat önálló jogszabályban, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben (Szankció tv.) helyezte el a jogalkotó. A törvény eredetileg 2018. január 1. napján a Ket. hatályon kívül helyezését követően lépett volna hatályba, azonban hatálybalépését a jogalkotó 2020. január 1. napjában jelölte meg. Az átmeneti időszak során így az idézett módosító törvényt kell alkalmazni a közigazgatási bírságolás során, amely számos egyéb módosító rendelkezést is tartalmaz.
3. Fentiek mellett 2019. január 4. napjától kezdődően módosulnak az Ákr. Záró rendelkezések című XII. Fejezetének a Kormány számára adott felhatalmazásokról szóló 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet egyes rendelkezései is.