Összefoglaló konferenciáról

ÖSSZEFOGLALÓ

a Hatósági eljárások a pandémia időszakában c. online konferenciáról

2021. április 16-án került megrendezésre – közel 80 fő részvételével – a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület ( a továbbiakban: KEJE) szervezésében a Hatósági eljárások a pandémia időszakában c. online konferencia. A rendezvényen elsősorban gyakorlati szakemberek osztották meg a tapasztalataikat a közigazgatási eljárásokat érintő pandémiás kihívásokról a konferencián résztvevőkkel.

A konferenciát Dr. Imre Miklós professzor úr nyitotta meg, aki megnyitó előadásában kitért arra, hogy a pandémia miatt jelentős nyomás került a közigazgatási szektorra, amelyet némiképp enyhíthetnek az olyan platformok, ahol elméleti és gyakorlati szakemberek eszmét cserélhetnek egymással, utalva ezzel a KEJE konferenciára.

Dr. habil. Boros Anita, a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület elnöke köszöntő előadásában kiemelte, hogy gazdasági, társadalmi és jogi szempontból is foglalkozni kell a pandémiával. Az állami intézkedések nagymértékben hatással voltak/vannak a közigazgatásra is. Előadásában összehasonlította számos ország megoldási metodikáját közigazgatási szempontból, hangsúlyozta a digitalizáció fontosságát, kitért a pilóta nélküli repülők és a drónok szerepére is a járványkezelésben és köszönetét fejezte ki a közigazgatási szakemberek pandémia alatti áldozatos munkája iránt.

Dr. Gyergyák Ferenc, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület alelnöke előadásában az önkormányzati ügyeket érintő pandémiás kihívásokról számolt be. Kitért a járványügyi kihívások okozta változásokra, így például arra, hogy az önkormányzati hatósági ügyintézés során az elektronikus forma vált meghatározóvá, változtak az eljárási határidők, a jogorvoslatok kapcsán sok esetben a bírósági jogorvoslat vált meghatározóvá, illetve ismertette a katasztrófavédelmi törvény legfőbb módosítását, azt hogy katasztrófavédelmi ügyekben a polgármester jár el.

Dr. Józsa Fábián, a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület alelnöke a kormányhivatali ügyek pandémiás kihívásait mutatta be. Előadásában kitért arra, hogy a pandémia alatt a közigazgatás személyi állományának védelme került előtérbe: az irodák fertőtlenítése által, a maszkok használatával, a rugalmas munkaidő bevezetésével, krónikus betegek esetén az otthoni munkavégzés elrendelésével, a plasztik tér kialakításával személyes ügyintézés során, illetve a beléptetések során alkalmazott járványügyi ellenőrzésekkel. Beszámolt továbbá az ügyintézést érintő változásokról is, így például arról, hogy az ügyfelek kérelmeiket írásban, elektronikus úton is előterjeszthetik, hatósági ellenőrzés során pedig a helyszíni ellenőrzést iratbekérés váltotta fel. Alelnök úr számos különös eljárást (például közraktárjegy kibocsátása) is elemzett a pandémiával összefüggésben.

Dr. Horváth Tivadar, Budapest Főváros Kormányhivatala X. Kerületi Hivatalának vezetője a kormányablaki ügyintézés pandémiás kihívásairól számolt be a konferencián. Előadása során kitért arra, hogy a veszélyhelyzet alatt kormánymegbízotti egyedi intézkedések kiadására került sor, melyek elsődleges ügyintézési módnak az elektronikus ügyintézést jelölték meg. A helyszíni ügyfélszolgálatokon úgy kellett megszervezni az ügyfélfogadásokat, hogy egy ügyintéző és egy ügyfél tartózkodjon egyszerre egy helyiségben, legfeljebb másfél méteres távolságra. Hivatalvezető úr beszámolt továbbá arról is, hogy belső képzések kerültek kialakításra a kormányablakoknál mentorrendszerben, gyakorolva a „pandémiás” ügyintézést, mindennek köszönhetően a kormányablak jól alkalmazkodott a pandémiás körülményekhez, sikeresen tért át az elektronikus ügyintézésre.   

Dr. Bodri Gergely, Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztály, Ingatlan-nyilvántartási Osztályának osztályvezetője a földhivatali eljárások pandémiás kihívásait mutatta be, felhívta a figyelmet a Bosnyák téri és a Budafoki úti földhivatalok közigazgatási szakembereinek kiemelkedő munkájára. Előadásában beszámolt a földhivatali eljárásokat érintő jelentős jogszabály-változásokról, így a végrehajtói árverés változásáról és az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről, továbbá kitért az ügyintézést érintő legfontosabb változásokra, így az alábbiakra: az ügyintézések papír alapú beadványok alapján, de online felületen történtek, folyamatos kapcsolattartásra került sor az ügyfelekkel telefonon és elektronikus úton, a járványügyi intézkedések miatt az ügyfelek személyes megjelenése nem volt kötelező, a készpénzes befizetést az átutalásos teljesítés váltotta fel.

Hennel Ildikó, az MKB Bank Nyrt. Lakossági Üzletfejlesztés Főosztályának senior termékmenedzsere az ÁFA-visszaigénylés ügyintézési folyamatát mutatta be előadásában, egyúttal kitért a bankszektorban alkalmazott pandémiás intézkedésekre is, így például arra, hogy telefonos ügyfélszolgálat jött létre egésznapos jelleggel az ügyfelek megsegítésére, videobankon keresztül pedig képernyős azonosításra nyílt lehetőségük az ügyfeleknek. Ügyféltájékoztatás keretében jelezték az ügyfeleknek, mikor érkezzenek személyes ügyintézésre a bankfiókokba, melyekben folyamatos fertőtlenítésre is sor került.

Dr. Bokor Csaba, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogi és felügyeleti szakfőigazgatója bemutatta előadásában az adóügyi eljárások pandémiás kihívásait. Előadásában kitért a fontosabb veszélyhelyzeti jogszabályokra, beszámolt arról, hogy a NAV otthoni munkavégzést rendelt el, folyamatos informatikai fejlesztés mellett pedig telefonos és online ügyfélszolgálat segítette az ügyfeleket. Hangsúlyozta, hogy a veszélyhelyzet számos adóeljárási területet érintett és az adózói minősítésre is kihatással volt: a veszélyhelyzet következtében az adózók mentesültek a kockázati biztosítékok nyújtásának kötelezettsége alól. A pénztárgépek, automaták éves felülvizsgálati kötelezettségére szabott határidő meghosszabbodott, valamint a NAV nem szabhat ki mulasztási bírásgot a kötelezettség elmulasztása miatt. Az ÁFA-kiutalások gyorsítása valósult meg, és nőtt az elektronikus ellenőrzések száma. A NAV számos fizetési könnyítést is engedélyezett az ügyfelek részére: fizetési kedvezményként jelent meg az illetékmentesség az elsőfokú adóeljárásokban.  A közigazgatási perekkel összefüggésben a NAV elektronikus kapcsolattartásra tért át a bíróságokkal, főszabállyá pedig a tárgyaláson kívüli eljárás vált.

Dr. Vas Róbert, a Heves Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Építésügyi Osztályának osztályvezetője előadásában az építéshatósági eljárások pandémiás kihívásairól számolt be. Előadásában kiemelte, hogy már a koronavírus előtti időszakban megkezdődött a hatósági rendszer felépítése elektronikus szakrendszerek és eljárások által. Kiemelte továbbá, hogy a pandémia átláthatóbb hatáskörgyakorlást, szervezeti felépítést és autonóm feladatellátást eredményezett. Az ügyfelekkel történő személyes kontaktus csökkent, mindezzel egyidejűleg nőtt az eljárások, adatszolgáltatások és az adminisztratív teendők száma. A pandémia új, speciális eljárásokat, jogszabály-változásokat hozott. Az otthoni munkavégzés mellett folyamatos volt a hivatali működés és az ügymenet. Az elektronikus ügyintézés gyorsnak és hatékonynak bizonyult.

Dévényiné dr. Farkas Adrienn a BFKH Népegészségügyi Főosztály Koordinációs és Hatósági Osztályának osztályvezető asszonya a pandémia alatti népegészségügyi hatósági eljárásokról beszélt. A Covid-19 járvány kapcsán felmerülő fogalmak ismertetése után kitért a vírus elleni védekezési eszközökre, valamint a járási/kerületi hatósági feladatok megoszlására. Felhívta a figyelmet az 1., 2. és 3. hullám kapcsán felmerülő problémákra, illetve eljárásjogi változásokra. Kiemelte, hogy az egészségügyi ellátórendszerben hatalmas átalakulás ment végbe, létrehozták az Országos Kórházi Főigazgatóságot, valamint az Országos, Megyei, Városi Kórházakat.

Dr. Récsényi Adrienn Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály főosztályvezető asszonya a járványhelyzet alatti hazai anyakönyvi ügyek intézésről beszélt. A hazai anyakönyvezés jogszabályi hátterének, esetköreinek, a hazai anyakövezés végzésére kijelölt hatóságok ismertetését követően, a pandémia alatt felmerült eljárási kérdésekkel folytatta. Főosztályvezető asszony kiemelte, hogy a hazai anyakönyvi kérelmek tekintetében főszabály szerint a járványhelyzet alatt nem történt könnyítés, sem az ügyfelek, sem az eljáró hatóságok nem kaptak felmentést a jogszabályi követelmények alól. Kifejtette a hazai anyakönyvi kérelmek benyújtásában a pandémia hatására bekövetkező változásokat, valamint felhívta a figyelmet az elektronikus kapcsolattartás felértékelődésére.

Dr. Tóth Polina Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Döntésfelülvizsgálati Osztályának osztályvezető asszonya a gyámügyi eljárások alakulásáról beszélt a pandémia alatt. A statisztikai adatok ismertetése után a gyámügy terén kiemelt időszakokról, valamint a jogszabályi változásokról is szó esett. Osztályvezető asszony részletesen kifejtette az örökbefogadási ügyek esetén felmerülő legélesebb problémákat, továbbá kitért a szociális és gyámügyi osztályon bekövetkező megbetegedésekre, valamint az otthoni munkavégzés előnyeire és hátrányaira is.

A konferencia végén dr. Imre Miklós megköszönte az előadók és a hallgatóság részvételét és a közigazgatásban dolgozók munkája iránti tiszteletét fejezte ki.