Boér Elek id.

Boér Elek 1872. november 26-án látta meg a napvilágot Maroscsapón. Felesége Gyárfás Róza. 1898-ban közös gyermekük született, ifj. Boér Elek, aki édesapjához hasonlóan jogtudósként ismert.

1893 és 1897 között végezte jogi tanulmányait a kolozsvári, a bécsi és a berlini tudományegyetemeken. 1898-ban vette át doktori oklevelét a Kolozsvári egyetemen, majd még ebben az évben Kolozsváron ügyvédi vizsgát tett. 1898 és 1900 között Erzsébetvárosban ügyvédként tevékenykedett. 1900 és 1908 között pedig Kis-Küküllő vármegye szolgabírója, főszolgabírója és tb. főjegyzőjeként dolgozott.

1906-ban magántanári képesítést szerzett közigazgatási jogból és ezt követően 1908-ig a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanáraként tevékenykedett, majd 1910-ben egyetemi tanár lett a kolozsvári egyetemen. Itt 1921-1922 között a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék vezetője, az 1918-1919-es években pedig a Jog- és Államtudományi Kar dékánja lett. Kutatási területe elsősorban a törvényhatósági önkormányzatok és a közigazgatósági bíróságok szervezeti és működési kérdéseire, illetve hatáskörének kiterjesztésére terjedt ki.

A tudományos munka mellett a gyakorlati jogi munkát is magas fokon művelte, először a szegedi (1921–1922), majd a Budapesti Közigazgatási Bíróság bírája (1926–1940), tanácselnöke (1940– 1943), végül másodelnöke (1943–1944) volt.

A Washingtonban felállított hármas vegyes döntőbíróságnál Magyarország képviselője volt 1926–1931 között. Mindezek mellett országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja 1943–1944 között.

Fiával együtt 1951-ben kitelepítették őket Újfehértóra, nem bírta sokáig a megpróbáltatásokat és 1952-ben tragikus körülmények között elhunyt.

 

Főbb művei:

A porosz község-, kör-, tartomány- és a közéjük ékelt közigazgatási kerületek szervezete. Tanulmány a kormányzati politika köréből. (Kolozsvár, 1898)

A közigazgatási bíráskodás céljáról, tárgyköréről és szervezetéről. Tanulmány a közigazgatási jog köréből. 1–2. rész. (Budapest, 1903; 2. kiadás Közigazgatási bíráskodás címmel Budapest, 1907)

Magyar közigazgatási jog. Általános rész. (Budapest, 1908)

Törvényhatósági önkormányzatunk és közigazgatási bíróságunk hatáskörének kiterjesztése. (Magyar jogászegyleti értekezések. 282. Budapest, 1908)

A törvényhatósági alkalmazottak elleni fegyelmi eljárás két lényeges hibájáról. (Jogállam, 1910)

A közigazgatási intézkedések jogereje. (Bp., 1910)

Beszéde az erdélyi református Kálvin Szövetség közgyűlésén. (Kolozsvár, 1912)

Magyar közigazgatási és pénzügyi jog. 1. köt. Általános rész. (Budapest, 1912)

Die Verwaltungsgerichtsbarkeit im Königreich Ungarn. (Verwaltungsarchiv, 1914)

 

dr. Váczi Péter PhD.