Kilényi Géza

Kilényi Géza 1936. május 11-én, Gyulán született. 1954-ben érettségizett, majd felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1958-ban szerezte meg egyetemi jogi végzettségét. Ezt követően két évig segédügyész volt, majd a Legfőbb Ügyészség ügyészévé vált. Az 1960-as évek óta rendkívüli fontosságú kodifikációs munkákban vett részt -a kisebb megszakításokat leszámítva -folyamatosan. 1968-ban az állam- és jogtudományok kandidátusává avatták. 1973-ban az ügyészi pályáját elhagyva, elkötelezte magát a közjog átfogó területének tudományos művelése és aktív alakítása iránt. Így a pályakezdés időszaka és az ügyészségi évei után, 1973-1985 között először az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos igazgató-helyettesi pozícióját töltötte be, majd 1981-től az Intézet vezetőjévé nevezték ki. 1968-ban az állam- és jogtudományok kandidátusává avatták. Tudományos munkásságának eredményeképpen az 1978. évben a Magyar Tudományos Akadémia doktori címét elnyerve az MTA doktorává vált. MTA-s pályafutása itt nem ért véget, hiszen emellett 1986-ban kinevezték a Magyar Tudományos Akadémia Államtudományi Kutatások Programirodájának igazgatójává. Ebben a pozícióban többek között az új alkotmány megalapozását szolgáló kutatások irányítását is végezte. 1984-ben az Alkotmányjogi Tanács tagja lett, 1988-ban pedig Kulcsár Kálmánakkori igazságügy-miniszter helyettesévé nevezték ki. Neve összefonódott a magyarországi Alkotmánybíróság megszületésével, így 1989-ben az első Alkotmánybíróság tagja lett, tisztségét kilencéves mandátumának lejártáig, 1998-ig viselte. 2000-ben egészségügyi miniszteri biztossá nevezték ki, a posztot 2001-ig töltötte be. 2003–2004 között a Köztársasági Etikai Tanács tagja volt. Mindezek mellett széleskörű szakmai közéleti tevékenységet is ellátott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanácsnak, a Magyar Jogász Egylet Tudományos Bizottságának tagjaként, továbbá a Közigazgatási Kodifikációs Bizottság elnökeként.

Kilényi Géza egyetemi tanárként is maradandót tudott alkotni, hiszen az 1995-ben megalakult Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tanszékvezető volt, majd 2000-2006 között intézetvezető egyetemi tanárként tevékenykedett. 2006-ban professor emeritusszá avatták. 2008-tól az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának elnökségét töltötte be.

A kétezres évek elején az eljárási kodifikációt előkészítő Kodifikációs Bizottság elnökeként tevékenykedett, azonban végül nem az általa kidolgozott, az 1957-es, illetve az azt módosító 1981-es alapokon nyugvó eljárásjogi kódex került elfogadásra. Haláláig a közigazgatási eljárási jogi tárgyú viták, konferenciák, doktori eljárások állandó résztvevője volt. Olyan ismert és elismert közigazgatási és alkotmányjogi szakértők szakmai mentora volt, mint Koltay András, Trócsányi László, Boros Anita vagy Hajas Barnabás.

Kutatási területei közé tartozott a közigazgatási eljárásjog és az alkotmányjog. Tudományos munkásságát 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal, 2009-ben az MTA Akadémiai Díjával, 2014-ben pedig Deák Ferenc-díjjal ismerték el.

Állásfoglalásai, szaktudományos írásai, de alkotmánybíróként írt különvéleményei is megkerülhetetlen tekintéllyé teszik a magyar jogtudomány számára.

Hivatalos tudományos fokozata alapján az állam- és jogtudományok doktora volt, a magyar nyelven kívül még a francia, illetve az orosz nyelvet beszélte anyanyelvi szinten.

A magyar jogtudomány és közélet kimagasló egyénisége 2016. december 14-én, életének 80. évében Budapesten hunyt el.

Kilényi Géza közel húsz önálló monográfia szerzője, ezek közül fő művei közé tartoznak az 1964-ben megjelent „Az ügyész jogköre az államigazgatási eljárásban”, az 1970-ben kiadott „Az államigazgatási eljárás alapelvei”, „Az eredményesség, a gyorsaság, az egyszerűség elve”, továbbá az 1979-es „A környezetvédelmi jog elméleti alapjai” címmel megjelent monográfiái.

A közigazgatási eljárásjog kiemelkedő alakja az első közigazgatási eljárási törvény hatályba lépésétől kezdve támogatta írásaival a közigazgatási eljárási jogot alkalmazók munkáját. Számos kommentárt írt társszerzőként és önállóan is:

Dudás Ferenc – Kilényi Géza – Madarász Gabriella – Petrik Ferenc – Tamás András – Zsuffa István: Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről alkotott 1981. évi I. törvény alkalmazásához. (könyvformátumú kommentár.) A kézirat lezárva 1995. július 31. HVG-ORAC Lap – és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1995. 355 p.

Fonyó Gyula – Kilényi Géza – Vida István – Zsuffa István: Az eljárási törvényről. Kézikönyv az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény.Táncsics Kiadó, Budapest, 1981. 183.

Kilényi Géza – Vida István – Zsuffa István: Az államigazgatási eljárási törvény magyarázata.Szerkesztette Fonyó Gyula. Lezárva: 1968. június 1. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1968. 556 p. Ismertetés: Állam és Igazgatás, 1987. évi 9. szám, 845-857.

Kilényi Géza (szerk. és lekt.): A közigazgatási eljárási törvény kommentárja.Írták: Bende-Szabó Gábor – Farkas Imre – Harsányi Zsolt – Ivanics Imre – Kilényi Géza – Puss Lajos – Szittner Károly. (Könyv formátumú kommentár. 1. és 2., átdolgozott kiadás.) KJK-KERSZÜV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005. 519 p.

Kilényi Géza (szerk.): A közigazgatási eljárási törvény végrehajtási kormányrendeletei és magyarázatuk. Kiegészítés a közigazgatási eljárási törvény kommentárjához.Írták: Bende-Szabó Gábor – Kilényi Géza – Szittner Károly. KJK-KERSZÜV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005. 72 p.

Kilényi Géza: A közigazgatási eljárásjog átfogó tudományos elemzése. Magyar Közigazgatás, 2000. évi 3. szám, 129-156.

Kilényi Géza: A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályozási koncepciója. Magyar Közigazgatás, 2002. évi 1. szám, 1-24.

Petrik Ferenc (szerk.): A közigazgatási eljárás szabályai – Kommentár a gyakorlat számára. Írták: Darák Péter – Dudás Ferenc – Kilényi Géza – Kovács László – Kozma György – Lomnici Zoltán – Madarász Gabriella – Patyi András – Petrik Ferenc – Tamás András. (Cserélhető lapos formátumú kommentár. 1. és 2., átdolgozott kiadás.) HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2005.

Mindemellett további ötven könyvet, könyvrészletet szerzett társszerzőkkel. Kiemelendő az eddig nem említett szerkesztői, kiadói, lektori munkái közül a rendszerváltás körüli időből a „State and Law” című francia nyelvű könyvsorozat főszerkesztőjeként végzett tevékenysége, illetve az „Alkotmányjogi Füzetek” című magyar nyelvű sorozat főszerkesztői munkássága.

Kilényi Géza rendszeres szerzője volt az Állam és Igazgatás, a Belügyi Szemle, a Jog és Társadalom, a Jogtudományi Közlöny, a Magyar Jog, a Magyar Közigazgatás, a Magyar Tudomány, a Társadalmi Szemle, a Valóság és a Világosság című folyóiratoknak, amelyekben több mint 100 cikket publikált.

2018-ban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a tudós emlékének tiszteletére létrehozta a Kilényi Géza Egyetemi Kutatóműhelyet, melynek első kutatása az állami eljárások racionalizálásának alapkérdései címet viseli.