2018 augusztus hó 8. napján hatályba lépett az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Ütv.). A jogalkotó a korábbi párhuzamos szabályozás elkerülése céljából alkotta meg az új jogszabályt, ugyanis a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tptv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) külön-külön rendelkezett az üzleti titokról, mely nehezítette az átláthatóságot és a jogalkalmazást. A törvény tervezetének indokolása is utalt e tényre: „[a]z üzleti titok megsértése esetén eddig kettős jogalap, a Tpvt. és a Ptk. alapján is lehetett eljárást kezdeményezni, ez a kettős rendszer azonban kevésbé volt átlátható.” Az Ütv. két fejezetre tagozódik. Míg az első fejezet anyagi jogi szabályokat, addig a második fejezet alaki jogi szabályokat tartalmaz. Az első fejezet (anyagi jogi rész) körében rendelkezik az Ütv. az üzleti titokhoz fűződő jogról, az üzleti titok védelme alóli kivételi körről, az üzleti titokhoz fűződő jog megsértéséről és annak szankcióiról. A második fejezet (alaki jogi rész) ehhez képest a bírói út, a polgári peres eljárás szabályainak alkalmazását, az üzleti titok megsértésével összefüggő polgári peres eljárásokban történő megőrzését, az iratbetekintési és a tárgyaláson való részvételi jog korlátozását, valamint az ideiglenes intézkedéseket tartalmazza. Bár az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) kifejezetten nem nevesíti az üzleti titkot, csak védett titokról, védett adatról szól, megjegyzendő ugyanakkor, hogy az Ákr. tágabb kategóriaként kezeli a védett adat fogalmát (bár ez explicite nincs kimondva, de a miniszteri indokolás utal rá), abba ugyanis az üzleti titok mellett például a magántitok is beletartozik.
Az üzleti titok jogi szabályozásában történt változások megtekintéséhez kattintson IDE