Category Archives: Törvények

2024. évi IX. törvény egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról

1. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

1. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 16. §-ában az „a Koncessziós Állandó Választottbíróság” szövegrész helyébe a „magyar” szöveg lép.

2. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

2. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP tv.) 24/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MRP-ben csak olyan természetes személy vehet részt, akire az MRP alapjául szolgáló, minden érintett által azonos feltételekkel megismerhető javadalmazási politika hatálya kiterjed. A javadalmazási politika rendelkezhet arról, hogy a hatálya alá tartozó természetes személyeknek csak egy része vehet részt az MRP-ben, valamint arról is, hogy a részvételre jogosult természetes személyek, vagy egy részük számára az MRP-ben való részvétel kötelező. Nem ütközik a 4. § (4) bekezdése szerinti tilalomba a munkavállaló MRP-ben és KMRP-ben való egyidejű részvétele.”

3. § Az MRP tv. 24/N. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A társasági hozzájárulásból – a (12a) bekezdésben foglalt eset kivételével – a résztvevőknek kifizetés nem teljesíthető.

(12a) A társasági hozzájárulást folyósító társaság és a KMRP megállapodhat úgy, hogy a KMRP által beszedett hasznokból a hozzájárulás mértékét meghaladó rész kifizethető a résztvevők számára.”

4. § Az MRP tv. 24/O. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A KMRP szervezet)

b) tevékenységét, ennek keretében különösen kötvénykibocsátást, állampapír, az állam 100%-os tulajdonában lévő jogi személy által kibocsátott kötvény, illetve 100%-os állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapír vásárlását, bármely ügyletkötést – ideértve a pénzügyi kötelezettségvállalást –, szolgáltatás igénybevételét kizárólag célja elérése, a vagyonrészek megszerzése, valamint a KMRP-ben résztvevők befektetése értékének megőrzése érdekében végzi, haszonszerzésre nem törekedhet,”

5. § Az MRP tv. 24/R. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A KMRP operatív működésért felelős szerve harminc napon belül összehívja a záró közgyűlést, amely a KMRP szervezet vagyonának (7) bekezdés szerinti felosztásáról és jogutód nélküli megszüntetéséről határoz, ha]

d) a KMRP szervezet tulajdonában álló összes vagyonrész és a 24/O. § b) pontja szerint megvásárolt értékpapírok együttes értéke bármikor nem éri el a KMRP szervezet teljes vagyonának értékéhez viszonyított hetven százalékot a KMRP szervezet megalakulása utáni fél évet követően.”

6. § Az MRP tv. a következő 26/B. §-sal egészül ki:

„26/B. § (1) Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 24/B. § (2) bekezdést a Módtv. hatálybalépésekor már működő MRP-re és KMRP-re is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv-nyel megállapított 24/N. § (12) és (12a) bekezdését is alkalmazni kell a Módtv. hatálybalépését megelőzően kötött szerződés alapján folyósított társasági hozzájárulás felhasználására is azzal, hogy a hozzájárulást folyósító társaság és a KMRP a Módtv. hatálybalépését követő 180 napon belül köthetik meg a 24/N. § (12a) szerinti megállapodást.”

3. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

7. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Közraktár tv.) 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a közraktárban jogi személy szerez az (1) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) külföldi illetőségű

aa) jogi személy esetén létesítő okiratának magyar nyelvű fordítását vagy igazolást arról, hogy az adott ország jogrendje szerinti nyilvántartásba bejegyezték,

ab) gazdasági társaság esetében cégkivonatának magyar nyelvű fordítását vagy igazolást arról, hogy a társaságot a külföldi vállalati nyilvántartásba bejegyezték,

b) a számviteli törvény szerint beszámoló készítésére kötelezetteknek az előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját,

c) nyilatkozatot arról, hogy milyen – a számviteli törvény szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, valamint

d) cégnek nem minősülő jogi személy esetében a jogi személyt nyilvántartó bíróság vagy hatóság által kiállított, a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett, fennálló adatait tartalmazó kivonatot.”

(2) A Közraktár tv. 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a kérelmező belföldi jogi személy, a felügyelet hivatalból szerzi be a jogi személy közhiteles nyilvántartásban szereplő létesítő okiratát vagy a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg a gazdasági társaság cégkivonatát. A minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálása céljából a felügyelet adatot igényel az adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól.”

8. § A Közraktár tv.

1. 8. § (2) és (7) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személy” szöveg,

2. 8. § (7) bekezdés a) pontjában az „igazolja cégjegyzékszámát” szövegrész helyébe a „megadja nyilvántartási számát vagy cégjegyzékszámát” szöveg

lép.

4. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

9. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, amely főtevékenységként nem a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 1. és 2. mellékletében meghatározott tevékenységet folytat;”

10. § A Gktv. 3. § (3) bekezdésében a „kamaraként” szövegrész helyébe a „kamaraként e törvény alapján” szöveg lép.

11. § Hatályát veszti a Gktv.

1. 2. § g) pontjában a „, továbbá az agrárkamara” szövegrész,

2. 3. § (1) bekezdésében a „(Ptk. 65. §)” szövegrész,

3. 27. § (3) bekezdés d) pontjában a „Ptk. 685. § b) pont” szövegrész.

5. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

12. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

13. § Hatályát veszti a Sport tv. 1. mellékletében szereplő táblázat 32–35. sora.

6. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

14. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 27/B. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Ezen alcím alkalmazásában)

c) elhelyezési cél: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv munkaszervezete részére irodai, ügyfélszolgálati, vagy nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátásához szükséges oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célú ingatlan használatának biztosítása.

d) kijelölő okirat: az MNV Zrt. által a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére kiadott, ingatlanhasználatot elhelyezési céllal biztosító egyoldalú nyilatkozat.”

15. § A Vtv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására irányuló más jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési szervet jelölnek meg, a költségvetési szerv által elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy amennyiben a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges, az MNV Zrt.

a) az érintett vagyonelemekre – az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével – a költségvetési szerv kezdeményezésére nem visszterhes vagyonkezelési szerződést köt,

b) az állami elhelyezési célú ingatlant egyoldalú nyilatkozatával a 28/A. § (2) bekezdése szerinti állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében a központi költségvetési szerv használatába adja, vagy

c) a hagyaték részét képező gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésre az adott költségvetési szervvel az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti megbízási szerződést köt.”

16. § A Vtv. 28/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek elhelyezése érdekében kijelölő okirattal – az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek igényeinek kielégítésére alkalmas, az MNV Zrt. által megfelelőnek ítélt ingatlanra vonatkozóan – állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, amely jogviszony nem minősül az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hasznosításnak. A kijelölő okirat alapján az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv köteles az MNV Zrt. által választott, a kijelölő okiratban számára megjelölt ingatlant az abban megjelölt határidőben birtokba venni.”

17. § A Vtv. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § Ha az MNV Zrt. közvetlenül, harmadik személy megbízása nélkül állami tulajdonú, nemesfémből készült ékszert vagy egyéb tárgyat értékesít, tevékenységére a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. § (1) és (2) bekezdésében foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.”

18. § A Vtv. 36. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Kormány nyilvános határozatával dönthet ajándékozás jogcímén állami tulajdonba került és állami feladatellátáshoz nem szükséges ingóság helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint civil szervezet javára ajándékként történő ingyenes átadásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében, amennyiben az állam javára ajándékozó az ajándék továbbadását az ajándék adásakor nem korlátozta.”

19. § A Vtv. 36. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A (10) bekezdés szerint átruházott állami tulajdonú ingóság tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdését.”

20. § A Vtv. 36. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A (10) és (12) bekezdés szerint átruházott állami tulajdonú ingóság tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdését.”

21. § A Vtv. 36. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az adott évi központi költségvetési törvényben meghatározott összeghatárt el nem érő egyedi, könyv szerinti értékű állami vagyonba tartozó ingóság reprezentációs célból, protokolláris ajándékként (a továbbiakban: protokolláris ajándék) ingyenesen átruházható. A protokolláris ajándék tulajdonjogának ingyenes átruházására az átadás során az állam képviseletében eljáró személy e törvény erejénél fogva jogosult.”

22. § A Vtv. a következő 69/B. §-sal egészül ki:

„69/B. § (1) Amennyiben a 2. § (2) bekezdésétől eltérően az ingatlan-nyilvántartás valamely ingatlan tulajdonosaként központi költségvetési szervet tüntet fel, az MNV Zrt. tudomásszerzését követően benyújtott egyoldalú kérelme alapján – a központi költségvetési szerv tulajdonjogának egyidejű törlése mellett – a magyar állam tulajdonjogát kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

(2) Az ingatlanügyi hatóság a magyar állam tulajdonjogának bejegyzéséhez az MNV Zrt. (1) bekezdés szerinti, az érintett ingatlan pontos megjelölését tartalmazó kérelmén kívül egyéb dokumentumot nem kérhet.

(3) Az állam tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv kezdeményezésére az MNV Zrt. a költségvetési szervvel az (1) bekezdés szerinti ingatlan tekintetében nem visszterhes vagyonkezelési szerződést köt, vagy egyoldalú nyilatkozatával – a 28/A. § (2) bekezdése szerinti állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében – a központi költségvetési szerv használatába adja az ingatlant.

(4) Az állam tulajdonjogának bejegyzését követően az (1) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv adatot szolgáltat az MNV Zrt. részére az (1) bekezdés szerinti ingatlan állami vagyonnyilvántartásba történő bevezetése érdekében.”

23. § A Vtv. a következő 72. §-sal egészül ki:

„72. § A 36. § (11) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

7. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

24. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek – az állam kivételével – eleget kell tennie a következő feltételeknek:

a) a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni azzal, hogy

aa) az ingatlan használatba adása az ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházó fél részére nem minősül a juttatás céljának megfelelő hasznosítási kötelezettség megszegésének, továbbá

ab) a juttatási cél megvalósítása érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állagmegóvási kötelezettség megszegésének;

b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.”

25. § Az Nvtv. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

8. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

26. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény

1. 12. § (8) bekezdésében a „kilencven napon belül” szövegrész helyébe a „90 napon belül” szöveg,

2. 13. § (6) bekezdésében a „kilencven napon belül” szövegrész helyébe a „90 napon belül” szöveg

lép.

9. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

27. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 18a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„18a. kijelölt felelős vezető: az irányítási funkciót betöltő testület azon tagja, illetve irányítási funkciót betöltő testület hiányában a szolgáltató azon felsővezetője, valamint a felügyeleti útmutatóban meghatározott feltételeknek megfelelő más személy, aki a szolgáltató 65. §-ban meghatározott belső szabályzatában került kijelölésre, és aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelmények és elvárások szolgáltató általi végrehajtásáért felel;”

(2) A Pmt. 3. § a következő 20a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„20a. kriptoeszköz-szolgáltató: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: MiCA rendelet) 3. cikk (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltató, amennyiben a MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt, kivéve a MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 16. pont h) alpontja szerinti kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadást;”

(3) A Pmt. 3. § 28. pontja a következő o) alponttal egészül ki:

(28. pénzügyi szolgáltató:)

o) kriptoeszköz-szolgáltató;”

28. § A Pmt. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § A szolgáltató az 5. § szerinti felügyeletet ellátó szerv felhívásában foglaltaknak megfelelően bizonyítja, hogy ügyfél-átvilágítási intézkedései megfelelnek a szolgáltató által feltárt pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatoknak.”

29. § A Pmt. 69. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bírság mértékét az (1) bekezdés h) pont ha), hb) és hd) alpont szerint meghatározott magasabb összegű bírsághatárra figyelemmel kell megállapítani.”

30. § (1) A Pmt. 77. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés f), h), j), k) és n)–r) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]

f) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára,”

[vonatkozó részletszabályokat.]

(2) A Pmt. 77. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]

f) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára,”

[vonatkozó részletszabályokat.]

(3) A Pmt. 77. § (3a) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]

f) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára,”

[vonatkozó részletszabályokat.]

31. § A Pmt. 82. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

d) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (2) pontjának”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

32. § (1) A Pmt. 3. § 28. pont m) alpontjában a „tekintetében;” szövegrész helyébe a „tekintetében,” szöveg lép.

(2) A Pmt.

1. 3. § 28. pont n) alpontjában a „vonatkozásában;” szövegrész helyébe a „vonatkozásában,” szöveg,

2. 5. § f) pontjában az „f)h)n) o)” szövegrész helyébe az „f)h)” szöveg

lép.

(3) A Pmt.

1. 69. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjában a „legfeljebb” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

2. 69. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontjában a „legfeljebb” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg

lép.

33. § Hatályát veszti a Pmt.

1. 1. § (1) bekezdés n) és o) pontja,

2. 76/F.–76/I. §-a.

10. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása

34. § Hatályát veszti a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 59. § (2) bekezdés c) pontja.

11. A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény hatályon kívül helyezése

35. § Hatályát veszti a 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény.

12. A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény módosítása

36. § A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény 3. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti közfeladathoz rendelt vagyonkezelői” szöveg lép.

13. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

37. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfhtv.) 13. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság Elnöke)

h) kijelöli, valamint felmenti a Koncessziós Tanács alelnökét,”

38. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfhtv.) 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/A. § A Hatóság elnöke megállapítja a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait, a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait, az ESG tanúsítóként és az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait, az ESG szoftverek kiberbiztonsági tanúsítása vonatkozásában alkalmazandó európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert, a Tanúsítók Névjegyzéke, a vállalkozások, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők, valamint az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat, az ESG menedzsmentplatform működési szabályait, a hitelesített támogatásmenedzsment központ működésének részletes szabályait, az ESG beszámoló és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív minimum követelményeit, tartalmát, formai követelményeit és közzétételének szabályait, továbbá az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti további adatszolgáltatás előírására vonatkozó követelményeket és a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatás teljesítésének szabályait.”

39. § Az Sztfhtv. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/A. § A Hatóság elnöke

1. megállapítja a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait, a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait, az ESG tanúsítóként és az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait, az ESG szoftverek kiberbiztonsági tanúsítása vonatkozásában alkalmazandó európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert, a Tanúsítók Névjegyzéke, a vállalkozások, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők, valamint az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat, az ESG menedzsmentplatform működési szabályait, a hitelesített támogatásmenedzsment központ működésének részletes szabályait, az ESG beszámoló és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív minimum követelményeit, tartalmát, formai követelményeit és közzétételének szabályait, továbbá az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti további adatszolgáltatás előírására vonatkozó követelményeket és a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatás teljesítésének szabályait,

2. a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás kiberbiztonsági követelményeit, továbbá a követelményeknek való megfelelés igazolásának módját.”

40. § Az Sztfhtv. 35. §-ában az „a 7–29. §” szövegrész helyébe az „a 7–25. §, a 29. §” szövegrész és az „a 31–34/D. §” szövegrész helyébe az „a 31–34/C. §” szöveg lép.

41. § Hatályát veszti az Sztfhtv.

a) 1. § (5) bekezdése,

b) IV. Fejezete,

c) 34. §-a,

d) 34/B. § (13) és (14) bekezdése,

e) 34/D. §-a.

14. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása

42. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 21. § (1) bekezdésében a „18. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „7. § (1) bekezdése szerinti adattovábbítási és a 18. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének” szöveg lép.

15. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása

43. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CI. törvény) I. Fejezete 7/A. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/A. Egyházakat és egyházi jogi személyeket érintő vagyonátadásra vonatkozó rendelkezések”

44. § A 2021. évi CI. törvény 7/A. alcíme a következő 9/J. §-sal egészül ki:

„9/J. § Az Nvtv. 13. § (5) bekezdése alapján a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom alatt álló Göd belterület 263 helyrajzi számú, természetben a 2131 Göd, Bartók Béla utca 8–10. szám alatti ingatlan tulajdonjogát a tulajdonos Piarista Rend Magyar Tartománya átruházhatja, mely esetben nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4)–(8) bekezdésében foglaltakat. A magyar állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból e § rendelkezése alapján a tulajdonos Piarista Rend Magyar Tartománya kérelmére törölni kell.”

45. § A 2021. évi CI. törvény 11. § (1) bekezdésében az „a 9/G. §, a 153. §,” szövegrész helyébe az „a 9/G. §, a 9/J. §, a 153. §,” szöveg lép.

46. § Hatályát veszti a 2021. évi CI. törvény 9/C. § (1) bekezdésében az „azzal, hogy az a) és b) pont szerinti ingatlanra az átruházással együtt az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest, XII. kerület belterület 10739/1 helyrajzi számú, természetben az 1125 Budapest, XII. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 22/B. szám alatti és az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest, XII. kerület belterület 10739/2 helyrajzi számú, természetben az 1125 Budapest, XII. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 22/C. szám alatti ingatlan javára átjárási telki szolgalmi jogot kell bejegyezni” szövegrész.

47. § Hatályát veszti a 2021. évi CI. törvény 7/B. alcíme.

16. Az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXII. törvény módosítása

48. § Az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CXXXII. törvény) 2. §-t követően a következő 1/A. alcím címmel egészül ki:

„1/A. A Magyar Falu Program hosszú távú programjának további elősegítése, valamint az 5 és 15 ezer fő közötti lélekszámú települések településfejlesztési programjának megvalósítása érdekében egyes állami vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról”

49. § A 2021. évi CXXXII. törvény 2. alcím címét megelőzően a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a Magyar Falu Program hosszú távú településfejlesztési programjának hatékony megvalósítása, valamint 5 és 15 ezer fő közötti lélekszámú települések településfejlesztési programjának megvalósítása érdekében e törvény rendelkezéseinek megfelelően ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülnek – a támogatott települési önkormányzatokkal lefolytatott előzetes egyeztetések alapján – az MNV Zrt. és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH Zrt.) által – az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet szerint – lefolytatott vizsgálat alapján a Kormány által 2024. június 30-ig nyilvános határozattal kijelölt állami tulajdonban lévő ingatlanok (a továbbiakban: Ingatlanok2) és az azokhoz kapcsolódó, valamint azokon található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak (a továbbiakban: Ingóságok2) azzal, hogy az Ingatlanok2 összesített nyilvántartási értéke nem haladhatja meg az 1 691 371 828 forintot. Az Ingatlanok2 és Ingóságok2 (a továbbiakban együtt: Vagyonelemek2) 2024. július 1. napján ingyenesen, nyilvántartási értéken kerülnek a Kormány határozatában megjelölt önkormányzatok (a továbbiakban: Önkormányzatok2) tulajdonába.”

50. § A 2021. évi CXXXII. törvény 2. alcím címét megelőzően a következő 2/B. § és 2/C. §-sal egészül ki:

„2/B. § (1) Az Ingatlanok2 tulajdonjogának változását az eljáró hatóság az Önkormányzatok2 kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóság az e törvény tulajdonjog-átruházást tartalmazó rendelkezése, valamint az Ingatlanok2 helyrajzi számát tartalmazó 2/A. § szerinti kormányhatározat alapján jegyzi be, amelyre az ingatlan-nyilvántartási kérelemben kell hivatkozni.

(2) Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Vagyonelemek2 birtokának átruházására az Önkormányzatok2 2/A. § szerinti tulajdonszerzését követően kerül sor. Azon vagyonelemek vonatkozásában, amelyek használata, hasznosítása a tulajdonba adón és tulajdonba vevőn kívüli, harmadik személyek által – az érintett tulajdonba vevő önkormányzat tulajdonszerzésének időpontjában – korlátozott, állapotfelvételi jegyzőkönyvet kell felvenni azzal, hogy az érintett vagyonelemek használatából, vagyonkezeléséből eredő esetleges korlátozásokat, tényeket az állapotfelvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A birtokátruházásra a tulajdonba adón és a tulajdonba vevőn kívüli harmadik személyek általi használattal érintett ingatlanok esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:3. § (4) bekezdése alapján, a dolog kiadása iránti igény átruházásával, 2024. július 1. napjával kerül sor.

(3) Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, korlátozásokkal, harmadik személyek általi használattal nem terhelt vagyonelemek birtokának átruházása birtokátruházási jegyzőkönyv felvételével történik, kivéve az olyan vagyonelemeket, amelyek már az érintett tulajdonba vevő önkormányzat birtokában vannak. Ilyen esetekben birtokátruházásra nem kerül sor.

(4) Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Vagyonelemek2-höz kapcsolódó fizetési kötelezettség és a kárveszély az Önkormányzatok2-t a birtokátruházást követően terheli. Azon vagyonelemek vonatkozásában, amelyek a tulajdonátszállás időpontjában az Önkormányzatok2 birtokában vannak, vagy az MNV Zrt.-n és az érintett Önkormányzatok2-ön kívüli harmadik személyek birtokában vannak, a fizetési kötelezettség és a kárveszély 2024. július 1. napjától terheli az Önkormányzatok2-t.

(5) Az MVH Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Vagyonelemek2-t 2024. július 1. napjával – birtokátruházás lefolytatása nélkül – birtokba adottnak kell tekinteni. A harmadik személy használatában lévő Vagyonelemek2 tekintetében a dolog kiadása iránti igény 2024. július 1. napjával átszáll a tulajdonszerző önkormányzatra.

(6) Az MVH Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Vagyonelemek2-höz kapcsolódó fizetési kötelezettség és a kárveszély az Önkormányzatok2-t 2024. július 1. napját követően terhelik. Az Önkormányzatok2 kötelesek a tulajdonszerzéssel összefüggésben az MVH Zrt. által jelzett – az érintett vagyonelem korábbi tulajdonosa kezelője vagy vagyonkezelője által meghatározott – korlátozások, feltételek betartására.

(7) Az átszálló Vagyonelemek2 bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, a tulajdonosi joggyakorló szervezetek könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel, amelyről az MNV Zrt. és az MVH Zrt. tájékoztatja az Önkormányzatok2-t.

(8) Az Önkormányzatok2 – szükség esetén – elvégzik az Ingatlanok2 környezeti állapotának felmérését, kármentesítését, továbbá, ha a tulajdonba adott ingatlanon tervezett tevékenység engedélyköteles, gondoskodnak az engedélyek megszerzéséről. Az Önkormányzatok2 a Vagyonelemek2 vonatkozásában a magyar állammal szemben semmilyen követelést nem támaszthatnak.

(9) A Vagyonelemek2 átadására a Vagyonelemek2 tekintetében hatályban lévő bérleti szerződésekkel és egyéb használati viszonyokkal, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezeték-, szolgalmi és használati jogokkal és kötelezettségekkel terhelten kerül sor.

(10) Az Önkormányzatok2 a tulajdonukba adott Vagyonelemek2-t – a 2/A. §-ban foglaltak szerint – a Magyar Falu Program, valamint egyéb településfejlesztési céloknak megfelelően, azok megvalósításához használhatják vagy hasznosíthatják. Ha az Önkormányzatok2 a tulajdonukba adott vagyonelemeket értékesítik – ideértve a cserét is –, a tulajdonjog átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a 2/A. § szerinti célok megvalósítására kell fordítani, valamint az érintett vagyonelemek helyébe lépő vagyontárgyat a 2/A. § szerinti célok megvalósítására kell használni.

(11) A 2/A. § szerinti vagyonjuttatás során – a Kormány 2/A. § szerinti határozatában szereplő védett ingatlanok tekintetében – nem kell alkalmazni a Kötv. 44. § (1) bekezdés a) pontját és (4) bekezdését és a Vgtv. 23. § (1) bekezdését.

(12) A 2/A. § szerinti vagyonjuttatás során a Sporttv. 64. § (3) bekezdése szerint miniszteri egyetértést megadottnak kell tekinteni, valamint nem kell alkalmazni a Sporttv. 64. § (4) bekezdését.

(13) A vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

2/C. § (1) A 2/A. § alapján tulajdont szerző Önkormányzatok2-nek a megszerzett Ingatlanok2-re vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői joga, vagyonkezelői joga, a Vagyonelemek2-re vonatkozó használati, valamint bérleti szerződése 2024. július 1. napjával megszűnik a tulajdonosi joggyakorló szervezettel történő külön elszámolás, a beruházások vagyonnyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül azzal, hogy az MNV Zrt., az MVH Zrt., a magyar állam és a tulajdont szerző Önkormányzat2 a tulajdonba adással érintett Vagyonelemek2 tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(2) Az (1) bekezdés szerint megszűnt, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jog, vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését a tulajdont szerző Önkormányzatok2 a 2/B. § (1) bekezdése szerinti kérelemben kezdeményezik.”

51. § A 2021. évi CXXXII. törvény 2. alcím címét megelőzően a következő 2/D. §-sal egészül ki:

„2/D. § (1) Ha a 2/A. § szerint a Csesztve belterület 135, illetve Páty belterület 631/1 helyrajzi számú ingatlanok kijelölésre kerülnek, azok ingyenes tulajdonba adása során nem kell alkalmazni az Nvtv. 6. § (1) bekezdését.

(2) A 2/A. § szerinti vagyonjuttatás során az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásában álló Vagyonelemek2 tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4), (5), (7) és (8) bekezdését.”

52. § A 2021. évi CXXXII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § (1), (10) és (11) bekezdése, a 2/A. §, a 2/D. §, a 3. § (1), (10) és (11) bekezdése, a 13. § és a 16. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

53. § A 2021. évi CXXXII. törvény

1. 1. § (12) bekezdésében a „2001. évi LXIV. törvény” szövegrész helyébe a „2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.)” szöveg,

2. 1. § (13) bekezdésében az „1995. évi LVII. törvény” szövegrész helyébe az „1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.)” szöveg,

3. 1. § (14) bekezdésében a „2007. évi CXXVII. törvény” szövegrész helyébe a „2007. évi CXXVII. törvény a (továbbiakban: Áfa tv.)” szöveg

lép.

17. A 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2022. évi XLVII. törvény módosítása

54. § Hatályát veszti a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2022. évi XLVII. törvény 2. és 3. §-a.

18. A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény módosítása

55. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: ESG törvény) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálya kiterjed a vállalkozás befektetésére, kitettségére, ha annak nagyságrendje, célja vagy aránya okán a vállalkozás stratégiája, politikája vagy szabályzatai alapján a fenntarthatóság szerepe vagy megközelítése meghatározó, vagy az adott befektetés vagy kitettség kapcsán igazolható, hogy a vállalkozásnak jelentős pénzügyi vagy működési befolyása van.”

(2) Az ESG törvény 1. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) E törvény hatálya kiterjed arra – a vállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti szervezetnek nem minősülő – szervezetre is, amely a vállalkozástól vagy a (3) bekezdés szerinti szervezettől tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó ESG adatszolgáltatásra tart igényt.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti szervezetre a 11. § (2) bekezdés j) pontját, a 11. § (3) és (4) bekezdését, a 27. § (4)–(6) bekezdését, valamint a IX. Fejezetet kell alkalmazni.”

(3) Az ESG törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény hatálya kiterjed

a) a Magyarország területén ESG beszámoló vizsgálatát végző ESG tanúsítókra;

b) a Magyarország területén fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre (a továbbiakban: ESG tanácsadó);

c) a Magyarország területén ESG szoftvereket forgalmazó vagy gyártó vállalatokra;

d) a Magyarország területén ESG tanácsadókat oktató intézményekre;

e) az ESG minősítőre, illetve az ESG minősítőnek nem minősülő, de tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó ESG minősítést az 1. § (1) bekezdés szerinti vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdés szerinti szervezet tekintetében végző szervezetre.”

(4) Az ESG törvény 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) E törvény hatálya kiterjed az – e törvény szerinti – ESG közreműködői tevékenység jogosulatlan végzésére.”

56. § Az ESG törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvánosság és átláthatóság elvének megfelelően a vállalkozás által közzétett ESG beszámoló nyilvántartása nyilvános, tartalma korlátozás nélkül megismerhető és bárki által megtekinthető.”

57. § (1) Az ESG törvény 7. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„1. anyavállalat: az az e törvény szerinti vállalkozás, amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdés 1. pontja alapján anyavállalatnak minősül;”

(2) Az ESG törvény 7. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„6a. ESG közreműködő: az ESG tanúsító, az ESG tanácsadó és az ESG minősítő;”

(3) Az ESG törvény 7. § 7–10. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„7. ESG minősítő: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti gazdálkodó szervezet, és az a külföldi jogi személy, amely Magyarország területén működő bármely szervezet ESG jellemzőire, az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív vagy a 27. § (5) bekezdése szerinti további, e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatás tartalmára, illetve a fenntarthatósági kérdések körében felmerülő kockázataira vonatkozó véleményt, pontszámot vagy ezek kombinációját készíti, illetve szolgáltatás keretében harmadik felek számára biztosít;

8. ESG szoftver: olyan IKT-termék, amely támogatja a vállalatot vagy az általa megbízott jogi vagy természetes személyt az ESG adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelésben, az adatgyűjtésben és adatkezelésben, a teljesítményértékelés elvégzésében;

9. ESG tanácsadó: a Pp. szerinti gazdálkodó szervezet, és az a személy, amely Magyarország területén ESG célú vállalatirányítási szakértői és ESG adatszolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztató és tanácsadói szolgáltató tevékenységet folytat, közreműködik a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek sikeres és megfelelő időben történő teljesítésében, részt vesz a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos adatok összegyűjtésében és elemzésében, a társadalmi felelősségvállalási stratégia elkészítésében, valamint a kockázatkezelésre, a kockázatelemzésre és a megelőző intézkedésekre vonatkozó szabályok végrehajtásában;

10. ESG tanúsító: az ESG beszámolót tanúsító, akkreditált, jogi személyiséggel rendelkező megfelelőségértékelő szervezet;”

(4) Az ESG törvény 7. §-a a következő 15a. ponttal egészül ki:

„15a. kapcsolódó személy:

a) az a személy, amelyben az ESG közreműködő – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az a személy, amely az ESG közreműködőben – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az a személy, akiben olyan harmadik személy rendelkezik a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással, aki az ESG közreműködőben is – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az ESG közreműködőben és a másik személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) az a külföldi jogi személy, amely az ESG közreműködővel az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az ESG közreműködő külföldi fióktelepe, és az a személy, amely a külföldi székhelyű ESG közreműködővel az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az a személy, akire nézve az ESG közreműködő vonatkozásában az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

g) az a személy, akinek az ESG közreműködő, az ESG közreműködő külföldi fióktelepének vagy magyarországi fióktelepének a munkavállalója vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban foglalkoztatottja a tagja, a munkavállalója vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban foglalkoztatottja,

h) az a személy, aki olyan, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 17. pontja szerinti könyvvizsgálói hálózatnak a tagja, amelynek az ESG közreműködő, az ESG közreműködő külföldi fióktelepe vagy magyarországi fióktelepe is a tagja.”

58. § Az ESG törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A miniszter a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, mint vállalkozásfejlesztési ügynökség (a továbbiakban: vállalkozásfejlesztési ügynökség) útján látja el az alábbi feladatokat:

a) kis- és középvállalkozások ESG fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésére vonatkozó felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat indít, ESG szemléletformáló és ESG tanácsadási szolgáltatásokat biztosít a külön támogatási programban meghatározott feltételekkel;

b) az ESG tanácsadók és az ESG tanácsadókat oktató intézmények tájékoztatását, képzését szervezi;

c) nyilvántartást vezet az ESG tanácsadókat oktató intézményekről;

d) akkreditálja a Magyarország területén ESG tanácsadókat oktató intézményeket;

e) ellátja a miniszter rendeletében meghatározott ESG-vel kapcsolatos egyéb feladatokat.

(2) A vállalkozásfejlesztési ügynökség az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feladatait hatósági hatáskörben látja el.”

59. § (1) Az ESG törvény 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Tanács – a 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra igényt tartó megkeresésére – szakmai véleményt ad az adatszolgáltatás tárgyában.”

(2) Az ESG törvény 10. § (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A Tanács szakmai tanácsadó testületként)

i) a vállalkozásfejlesztési ügynökség ügyvezetője, és

j) a miniszterelnök politikai igazgatója”

(által kijelölt személy részvételével működik.)

60. § (1) Az ESG törvény 11. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében nyilvántartást vezet]

ad) az ESG szoftverekről;”

(2) Az ESG törvény 11. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében akkreditálja]

bb) az ESG tanúsítókat, az ESG beszámolóra vonatkozó magyar nyelvű bizonyossági vélemény (a továbbiakban: ESG tanúsítvány) adási tevékenységükkel összefüggésben;”

(3) Az ESG törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében]

c) hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vállalkozások e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek betartását;”

(4) Az ESG törvény 11. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében]

h) hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az ESG közreműködők valamint az 1. § (3a) bekezdése szerinti szervezetek e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek betartását;

i) engedélyezi a 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás igénylését;

j) eljár a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységet folytatókkal szemben.”

(5) Az ESG törvény 11. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti akkreditált státusz három évre szól.

(4) A Hatóság a (2) bekezdés b) pontja szerinti akkreditált státuszt visszavonja, ha az akkreditálás alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében az akkreditálás alapvető követelményei nem teljesülnek, és ezt az ESG tanácsadó vagy az ESG tanúsító a Hatóság felhívásában foglalt határidőn belül nem orvosolja.

(5) A Hatóság eljárása során a sommás eljárás alkalmazása kizárt.

(6) A 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli a Tanács 10. § (2a) bekezdése szerinti szakmai véleményét. A (2) bekezdés i) pontja szerinti eljárás során a Hatóság figyelembe veszi a Tanács szakmai véleményét. Ha a Hatóság az engedélyezés tárgyában hozott döntésében eltér a Tanács szakmai véleményétől, döntésében köteles indokolni az eltérés okát.”

61. § Az ESG törvény 12. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Bizottság szakmai tanácsadó testületként)

f) a vállalkozásfejlesztési ügynökség ügyvezetője”

(által kijelölt személy részvételével működik.)

62. § Az ESG törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozás megfelelő és hatékony kockázatkezelési rendszert hoz létre a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében. Hatékonynak tekinthetőek azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik a lényeges, káros hatással járó társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatok azonosítását és kezelését, valamint a társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségszegések megelőzését, megszüntetését vagy mértékének minimalizálását, ha a vállalkozás ezeket maga okozta, vagy hozzájárult azokhoz az ellátási láncon belül. Az ellátási lánc átvilágítására és kockázataik elemzésére és minősítésére kizárólag az e törvényben meghatározott, e törvény szerint nyilvántartásba vett ESG szoftver vehető igénybe.”

63. § Az ESG törvény 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A vállalkozás a 13. § e) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy – a 23/A. § szerinti konszolidációs mentesség esetének kivételével – évente ESG beszámolót készít az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről, amelyet köteles ESG tanúsítóval auditáltatni. Az ESG beszámolót a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá.

(2) Az (1) bekezdés szerint jóváhagyott és auditált ESG beszámolót a vállalkozás az üzleti év végét követő hat hónapon belül küldi meg a Hatóság részére, valamint ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a honlapján.”

64. § Az ESG törvény a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) Mentesül a 23. § szerinti kötelezettség alól a leányvállalat, ha az anyavállalat a 23. § szerint elkészített összevont (konszolidált) ESG beszámolójában a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség akkor alkalmazható, ha a mentesülő leányvállalat a Hatóság részére bejelenti

a) annak tényét, hogy a vállalkozás mentesül a 23. § szerinti kötelezettség alól, továbbá

b) annak az anyavállalatnak a nevét és székhelyét, amelynek összevont (konszolidált) ESG beszámolójában a leányvállalat szerepel.”

65. § Az ESG törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének ESG beszámoló készítésével vagy az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltésével tehet eleget.

(2) Ha az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének ESG beszámoló útján tesz eleget, akkor az ügyvezető szervének jóvá kell hagynia az ESG beszámolót. Az ESG beszámoló elkészítésére e törvény vállalkozásokra vonatkozó szabályai – a 13–22. §-ban, a 23. § (1) bekezdésében, valamint a 28–34. §-ban foglaltak kivételével – alkalmazandóak.

(3) Az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG beszámolóját ESG tanúsítóval auditáltathatja, ebben az esetben a IV. Fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell.

(4) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív tekintetében kérnek tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatást, akkor a vállalkozásnak vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetnek legfeljebb az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet vagy a kérdőívnek azt a részét kell kitöltenie, amelyre a megkeresés vonatkozott.

(5) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív – e törvény vagy a Hatóság elnökének rendelete szerinti – tartalmán túl igényt tartanak további, tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatásra, abban az esetben a további adatszolgáltatás előírására vonatkozóan adatszolgáltatás iránti kérelmet kell benyújtani a Hatósághoz. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet annak kell benyújtania, aki a további adatszolgáltatásra igényt tart a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől. A Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatást a vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a Hatóság rendeletében meghatározottaknak megfelelően teljesíti.

(6) Az a személy, akinek a részére tartalmát tekintve e törvény szerinti ESG adatszolgáltatást teljesítenek, köteles az adatszolgáltatás keretében az adott negyedévben beérkezett adatokat legkésőbb az adott negyedév utolsó napját követő 45 napon belül – a Hatóság elnökének a beszámoló formai követelményeiről szóló rendeletében meghatározott formában – a Hatóság részére hiánytalanul rendelkezésre bocsátani.”

66. § Az ESG törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vállalkozás a belső és külső panaszkezelési rendszer keretében beérkezett bejelentések panaszkezelési eljárásának lezárultát követő 5 évig köteles megőrizni a panaszkezelés eredményét.”

67. § Az ESG törvény 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jogi személy és kapcsolódó személye Magyarország területén nem végezhet ESG tanúsítói tevékenységet azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél ESG tanácsadóként eljár vagy eljárt adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában.”

68. § (1) Az ESG törvény 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jogi személy és kapcsolódó személye nem járhat el ESG minősítőként azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél az adott üzleti év vonatkozásában ESG tanácsadóként eljár.”

(2) Az ESG törvény 35. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a vállalkozásról vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetről annak megbízása hiányában és hozzájárulása nélkül tartalmát tekintve ESG minősítést (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: minősítés) hoznak nyilvánosságra, vagy adnak át harmadik személynek, a minősítést végző személy a minősítés eredményéről és annak részletes módszertani bemutatásáról haladéktalanul értesíti a minősített szervezetet, aki a minősítés eredményével kapcsolatban a felhasznált információk vonatkozásában panasszal élhet és újraértékelést kérhet a minősítést végzőtől. A minősítést végző az újraértékelés során a minősített szervezet által rendelkezésre bocsátott információkat is értékeli a minősítésben.

(7) A 45/A. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével az a szervezet végezhet ESG minősítési tevékenységet, amely az ESG minősítők 43. § szerinti nyilvántartásában szerepel.”

69. § Az ESG törvény 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogi vagy természetes személy és ezek kapcsolódó személye Magyarország területén nem végezhet ESG adatszolgáltatást támogató tanácsadást azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában ESG tanúsítóként független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást is végez vagy végzett, illetve ESG minősítőként jár vagy járt el.”

70. § Az ESG törvény VII. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„VII. FEJEZET

Az ESG SZOFT VEREK

37. § Az ESG adatszolgáltatás folyamatát támogató ESG szoftvernek rendelkeznie kell a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kibertan.tv.) alapján kiállított nemzeti vagy európai kiberbiztonsági tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal.”

71. § (1) Az ESG törvény 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság az ESG adatszolgáltatási kötelezettség alá eső vállalkozásokról nyilvántartást vezet, amely a következőket tartalmazza:

1. a vállalkozás nevét, székhelyét;

2. a vállalkozás adószámát;

3. a vállalkozást nyilvántartó cégbíróságot;

4. a vállalkozás elérhetőségét;

5. a vállalkozással szerződéses jogviszonyban álló ESG közreműködők nevét és a jogviszony kezdő napját;

6. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”

(2) Az ESG törvény 38. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Hatóság a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak az (1) bekezdés 1–4. pontja szerinti adatait.

(4) A Hatóság a vállalkozást hivatalból veszi nyilvántartásba. A vállalkozás az (1) bekezdés 5. pontja szerinti adatait a nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül jelenti be a Hatóság részére.

(5) A vállalkozás az (1) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóság részére.

(6) Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja a vállalkozásokra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.”

72. § Az ESG törvény 39. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(A Hatóság a vállalkozások által készített ESG beszámolókról nyilvántartást vezet, amely a következőket tartalmazza:)

e) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatok.”

73. § (1) Az ESG törvény 40. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Hatóság a honlapján közzéteszi az ESG tanúsítói tevékenység végzésére jogosult ESG tanúsítók (1) bekezdés a) pontja szerinti adatait.

(1b) Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG tanúsítókra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.”

(2) Az ESG törvény 40. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha az (1) bekezdés szerinti adatok változását az ESG tanúsító bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően szereplő adatot a Hatóság az adat változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.”

74. § (1) Az ESG törvény 41. § (2) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki:

(A névjegyzék természetes személy tanácsadó esetén tartalmazza)

„6. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”

(2) Az ESG törvény 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza

1. a tanácsadó nevét és székhelyét;

2. a tanácsadó elérhetőségét;

3. a tanácsadó foglalkoztatotti létszámát szakképesítés szerinti összetételben;

4. a tanácsadó képviseletét ellátó személy nevét;

5. azon jogi személyek nevét és adószámát, amelyekkel a tanácsadó ESG adatszolgáltatásban nyújtott tanácsadási szolgáltatásra irányuló szerződéses jogviszonyban áll, valamint a tanácsadói jogviszony kezdetét;

6. az összeférhetetlenségi nyilatkozatot;

7. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”

(3) Az ESG törvény 41. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az ESG tanácsadó ESG tanácsadói tevékenységet már nem végez, akkor a (2) illetve (3) bekezdés szerinti adatokat a Hatóság a tevékenység befejezésének bejelentését követő öt év elteltével köteles a nyilvántartásból törölni.

(6) Ha a (2) illetve (3) bekezdés szerinti adatok változását az ESG tanácsadó bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően szereplő adatot a Hatóság az adat változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.

(7) A Hatóság a honlapján közzéteszi ESG tanácsadói tevékenység végzésére jogosult ESG tanácsadók esetében az (1) bekezdés szerinti névjegyzék adatai közül

a) a természetes személy tanácsadó családi és utónevét, elérhetőségét,

b) a jogi személy tanácsadó (3) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti adatait.

(8) A (2) és (3) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG tanácsadókra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.”

75. § Az ESG törvény 19. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. ESG szoftverek nyilvántartása

42. § (1) A Hatóság nyilvántartást vezet az ESG szoftverekről, amely tartalmazza

a) az ESG szoftver megnevezését, verziószámát, illetve az azonosítására szolgáló adatokat,

b) az ESG szoftver gyártójának megnevezését,

c) a gyártó adószámát, cégjegyzékszámát,

d) a gyártó székhelyének címét,

e) a Kibertantv. alapján kiállított nemzeti vagy európai kiberbiztonsági tanúsítvány vagy megfelelőségi nyilatkozat meglétét igazoló dokumentumot,

f) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(2) A Hatóság a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatait.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG szoftverekre vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.”

76. § Az ESG törvény 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A névjegyzék tartalmazza

1. az ESG minősítő nevét és székhelyét;

2. az ESG minősítő elérhetőségét;

3. az ESG minősítő foglalkoztatotti létszámát szakképesítés szerinti összetételben;

4. az ESG minősítő képviseletét ellátó személy nevét;

5. azon jogi személyek nevét és adószámát, amelyekkel az ESG minősítő e törvény szerinti tevékenységének végzésére irányuló szerződéses jogviszonyban áll;

6. az összeférhetetlenségi nyilatkozatot;

7. az ESG minősítő által használt minősítési módszertan nyilvános elérhetőségének módját és helyét;

8. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(3) A Hatóság a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti névjegyzéknek a (2) bekezdés 1., 2. és 7. pontja szerinti adatait.

(4) A (2) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG minősítőkre vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.

(5) Az ESG minősítő a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóság részére.”

77. § Az ESG törvény VIII. Fejezete a következő 20/A. alcímmel egészül ki:

„20/A. Az ESG tanúsítók, az ESG tanácsadók és az ESG minősítők nyilvántartására vonatkozó közös szabályok

43/A. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően, ha a 40. § (1) bekezdése, a 41. § (1) bekezdése vagy a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba történő felvételről a Hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem döntött, a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmében megjelölt tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

(2) Nem vehető fel a 40. § (1) bekezdése, a 41. § (1) bekezdése vagy a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba az, akivel szemben a Hatóság ESG közreműködői tevékenység jogosulatlan végzését végleges határozattal megállapította, a határozat véglegessé válását követő egy évig.”

78. § Az ESG törvény IX. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:

„IX. FEJEZET

HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS ÉS HATÓSÁGI ELJÁRÁS”

79. § Az ESG törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek, valamint a vállalkozások, az 1. § (3a) bekezdése szerinti szervezetek és az ESG közreműködők e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek teljesítését.

(2) A Hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek megsértésének felderítése, megszüntetése és megelőzése érdekében, amelynek keretében hatósági ellenőrzése során jogosult

a) helyszíni ellenőrzést lefolytatni, ennek keretében a vállalkozás vagy az ESG közreműködő helyiségébe, építményébe és egyéb létesítményébe belépni,

b) bármely, az üggyel kapcsolatos iratba, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, betekinteni, az iratról másolatot, kivonatot készíteni, adatszolgáltatást és egyéb tájékoztatást kérni és

c) bármely, az ügyhöz kapcsolódó tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni.

(3) A Hatóság eljárása során keletkezett adatok – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem nyilvánosak.”

80. § Az ESG törvény 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § Ha a Hatóság az ellenőrzése során

a) jogsértést tapasztal, figyelmeztetést vagy az eset összes körülményének mérlegelésével kormányrendeletben meghatározottak szerint közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, és döntésében – 15 napos határidő biztosításával – kötelezi a vállalkozást vagy az ESG közreműködőt a jogsértés megszüntetésére és a szükséges megelőző, illetve korrekciós intézkedések megtételére azzal, hogy a bírság kiszabása a kötelezés teljesítésének elmulasztása esetén megismételhető,

b) jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről hatósági bizonyítványt állít ki az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ellenőrzés során minden esetben, illetve a hivatalból folytatott hatósági ellenőrzés esetén az ügyfél kérelmére.”

81. § Az ESG törvény a következő 45/A. §-sal egészül ki:

„45/A. § (1) A Hatóság a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységet folytató személlyel szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki. A Hatóság a bírság összegének megállapításakor a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben foglalt szempontokat mérlegeli. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.

(2) Jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységnek minősül az, ha

a) a 40. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő személy folytat ESG tanúsítói tevékenységet,

b) a 41. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő személy folytat ESG tanácsadói tevékenységet, vagy

c) a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő személy folytat ESG minősítői tevékenységet.

(3) Nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti jogosulatlan ESG minősítői tevékenységnek, ha a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő minősítést végző által minősített vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a rá vonatkozó minősítés közzétételéhez nyilatkozatával vagy kétoldalú megállapodással hozzájárult.

(4) Ha a Hatóság megállapítja

a) annak tényét, hogy a 27. § (5) bekezdése szerinti adatigénylésre engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő tartalommal kerül sor, vagy

b) a 27. § (6) bekezdése szerinti kötelezettség megsértését,

a jogsértővel szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.

(5) A 32. § (4) bekezdésének vagy a 36. § (1) bekezdésének megsértése esetén a Hatóság az ESG közreműködő akkreditált státuszát hat hónapos időtartamra vagy – ha az akkreditált státusz hátralévő időtartama ennél rövidebb – az akkreditált státusz lejártának időpontjáig felfüggeszti. Az az ESG közreműködő, akinek az akkreditált státuszát a Hatóság felfüggesztette, az ESG közreműködői tevékenység végzésére nem jogosult.”

82. § Az ESG törvény 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eljárási bírság legmagasabb összege egymillió forint.”

83. § Az ESG törvény 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) Az ESG menedzsmentplatform olyan elektronikus felület, amelynek keretében a vállalkozás vagy az az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet, amely ESG beszámoló útján kíván eleget tenni az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének, digitális formanyomtatványon, díjmentesen készíti el, illetve küldi be közzétételre az ESG beszámolóját a Hatósághoz, továbbá teszi közzé az ESG beszámolóhoz tartozó ESG tanúsítványt. Az ESG menedzsmentplatform – a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott szabályok szerint – egyablakos ügyintézési pontként működik az ESG beszámoló beadására, valamint a hatósági ellenőrzés során a releváns dokumentumok beküldésére.

(2) A vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a központi azonosítási ügynök szolgáltatás igénybevételével fér hozzá az ESG menedzsmentplatformhoz.

(3) Az ESG menedzsmentplatform adatbázisa csak az ESG tanúsítvánnyal rendelkező beszámolók esetében közhiteles.”

84. § (1) Az ESG törvény 52. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

b) szabályozza az ESG tanúsítók akkreditálásának feltételeit, valamint az ESG tanúsítók szakmai minőségbiztosítására, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnyújtására; képzésére, továbbképzésére, vizsgáztatására; szakmai etikai szabályaira és szakmai titoktartására; munkaszervezésére, továbbá az ESG tanúsítók által végzett tanúsítási audit lefolytatására vonatkozó részletes követelményeket;”

(2) Az ESG törvény 52. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

e) határozza meg a Hatóság által kiszabható bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, valamint a bírság megfizetése módjának részletes eljárási szabályait;

f) határozza meg az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás eljárási szabályait.”

(3) Az ESG törvény 52. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

c) az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszerét;”

(4) Az ESG törvény 52. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

e) az ESG tanácsadói képzés és az ESG Tanácsadó képesítés megszerzésének szabályaira, a képzés és a vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére vonatkozó szabályokat.”

(5) Az ESG törvény 52. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben szabályozza)

d) az ESG szoftverek kiberbiztonsági tanúsítása vonatkozásában alkalmazandó európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert;”

(6) Az ESG törvény 52. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben szabályozza)

f) a Tanúsítók Névjegyzéke, a vállalkozások, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők, valamint az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat;”

(7) Az ESG törvény 52. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy az ESG beszámoló és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív minimumkövetelményeit, tartalmát, formai követelményeit és közzétételének szabályait, továbbá a 27. § (5) bekezdése szerinti további adatszolgáltatás előírására vonatkozó követelményeket és a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatás teljesítésének szabályait rendeletben szabályozza.”

85. § Az ESG törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56. § (1) Az 57–98. § a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Az 57–98. § az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

86. § Az ESG törvény

a) 10. § (3) bekezdés g) pontjában a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter,” szöveg,

b) 10. § (3) bekezdés h) pontjában az „elnöke” szövegrész helyébe az „elnöke,” szöveg,

c) 12. § (3) bekezdés d) pontjában a „miniszter és” szövegrész helyébe a „miniszter,” szöveg,

d) 12. § (3) bekezdés e) pontjában az „elnöke” szövegrész helyébe az „elnöke, és” szöveg,

e) 40. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti adatainak bejelentésekor” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti feltételek igazolásaként” szöveg,

f) 40. § (7) bekezdésében az „e törvény hatálya alá tartozó” szövegrész helyébe az „ESG tanúsítói” szöveg

lép.

87. § Hatályát veszti az ESG törvény

a) 7. § 13. és 14. pontja,

b) 11. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja,

c) 40. § (2) bekezdés a) pontja,

d) 40. § (3) bekezdése,

e) 40. § (5) bekezdés a) pontja,

f) 52. § (1) bekezdés a) pontja,

g) 52. § (5) bekezdés e) pontja.

88. § Az ESG törvény 26. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettsége szerinti ESG adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság közigazgatási bírságot szab ki a mulasztó vállalkozásra. A bírság mértékére, megállapításának szempontrendszerére és a bírság megfizetésének módjára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

89. § Nem lép hatályba az ESG törvény 102. §-a.

19. Záró rendelkezések

90. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 35. § és az 53. § 2024. május 1-jén lép hatályba.

(3) A 29. §, a 32. § (3) bekezdése és a 80–82. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(4) A 32. § (1) bekezdése, a 39. § és a 89. § 2024. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 20. §, a 21. §, a 27. § (2) és (3) bekezdése, a 31. §, a 32. § (2) bekezdése és a 33. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 18. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 88. § 2026. január 1-jén lép hatályba.

91. § (1) Az 1. §, a 19–20. §, a 24–25. §, a 44. §, a 47. §, a 49. §, az 51. § és a 2. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 36. § az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 37–39. §, a 41. § és a 89. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

92. § (1) E törvény

a) 27. § (1) bekezdése a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 4. irányelv) 46. cikk (4) bekezdésének,

b) 28. §-a a 4. irányelv 13. cikk (4) bekezdésének,

c) 29. §-a és 32. § (3) bekezdése a 4. irányelv 59. cikk (3) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 27. § (2) és (3) bekezdése a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (2) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2024. évi IX. törvényhez

1. A Sport tv. 1. mellékletében foglalt táblázat 38. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(AB
Az ingatlan helyrajzi számaA kijelölt vagyonkezelő)
38.Budapest, belterület 25992/1 (93330/1683450 tulajdoni hányad arányában)Magyar Testgyakorlók Köre
(székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.)

2. A Sport tv. 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 40. sorral egészül ki:

(AB
Az ingatlan helyrajzi számaA kijelölt vagyonkezelő)
40.Budapest belterület 38440/23Ferencvárosi Torna Club
(székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.)

2. melléklet a 2024. évi IX. törvényhez

1. Az Nvtv. 2. melléklet I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés című táblázat a következő 36. sorral egészül ki:

(AB
1Társaság neveÁllami részesedés legalacsonyabb mértéke)
36HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.100%

Kp – Egyes veszélyhelyzeti/háborús normák

381/2023. (VIII. 10.) Korm. rendelet (különösen: 4-6. §)
561/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet (különösen: 11. §)
474/2022. (XI. 23.) Korm. rendelet (különösen: 5. §)
460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet (különösen: 3. § (2) bekezdés c), e), f) pont)
Egyes veszélyhelyzeti IV./háborús normák:
369/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet (különösen: 2. § (2) bekezdés b)-c) pont, f)-g) pont)
343/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet (különösen: 4. §)
294/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (különösen: 4. §)
Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:
83/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (különösen: 4. §)
402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (különösen: 4. §)

  1. évi XCIX. törvény (különösen: 3. §)
    112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 30. §, 43. §)
    Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:
    14/2021. (I. 22.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 4. §)
    570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet (különösen: 5. §)
  2. évi CIV. törvény (különösen: 14. §)
    KÖZIGAZGATÁSI ügyszakot érintő tájékoztató a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról
  3. évi LVIII. törvény (különösen: 93. §, 58. A közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása, 285. §)
    Egyes veszélyhelyzeti I. normák:
    227/2020. (V. 25.) Korm. rendelet (különösen: 10. §)
    212/2020. (V. 16.) Korm. rendelet (különösen: 5. § (2) bekezdés)
    194/2020. (V. 11.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (2) bekezdés)
    A Kúria Közigazgatási Kollégiumának 1/2020. (IV. 23.) KK véleménye
    105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (különösen: 6. § (6) bekezdés, (8) bekezdés)
    93/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet (különösen: 4. §)
    84/2020. (IV. 3.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (2) bekezdés, 2. §, 3. §)
    49.SZ/2020. (IV. 3.) OBHE határozat
    47.SZ/2020. (IV. 1.) OBHE határozat
    81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet (különösen: 4. §)
    74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 34. §, 97. §)

Ákr. – Egyes veszélyhelyzeti /háborús normák

Egyes veszélyhelyzeti I. normák:
227/2020. (V. 25.) Korm. rendelet (különösen: 13. §)
194/2020. (V. 11.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (2) bekezdés)
191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 2. §, 12. §, 1. melléklet)
143/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet (különösen: 4. §, 5. §, 9. §)
105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (különösen: 6. § (6) bekezdés, (7) bekezdés, (8) bekezdés, (9) bekezdés)
93/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet (különösen: 4. §)
84/2020. (IV. 3.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (2) bekezdés, 2. §, 3. §)
81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet (különösen: 4. §)
74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 97. §)

Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:
31/2021. (I. 29.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)
17/2021. (I. 22.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)
570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet (különösen: 9-10. §, 16. §)
567/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet
523/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet (különösen: 5. § (3) bekezdés)
488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet (különösen: 7. §)
484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (1) bekezdés f) pont fa) alpont, fc) alpont, 2. § (1) bekezdés, (4) bekezdés, 22. § (9) bekezdés)
479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet (különösen: 5. § (10) bekezdés)
2020. évi CIV. törvény (különösen: 10. §)
431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (1) bekezdés h) pont, 2. §)
2020. évi LVIII. törvény (különösen: 93. §, 69. Az építésügyi, építésfelügyeleti, településfejlesztési, településrendezési, vízjogi és örökségvédelmi eljárások eltérő szabályai, 287. §, 288. §, IV. FEJEZET A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI)
288/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet

Egyes veszélyhelyzeti III. /járványügyi normák:
83/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (különösen: 2-3. §, 6. § (2) bekezdés)
2021. évi CXXX. törvény (különösen: 5. §)
451/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet (különösen: 3. §)
402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (különösen: 3. § (6) bekezdés)
2021. évi XCIX. törvény (különösen: 3. §, 151. §)
176/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet (különösen: 3. § (6) bekezdés)
113/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (különösen: 2. §)
112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

Egyes veszélyhelyzeti IV. /háborús normák:
369/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet (különösen: 2. § (2) bekezdés a), f)-g) pont)
343/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet (különösen: 2-3. §, 7. §)
294/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (különösen: 2-3. §, 6. § (2) bekezdés, 7. §)
259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet (különösen: 7/A. § (4) bekezdés)

Egyes veszélyhelyzeti V./háborús normák:
268/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet (különösen: 6. §)
493/2023. (XI. 2.) Korm. rendelet (különösen: 2. §, 4. §)
361/2023. (VII. 31.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (2)-(4) bekezdés)
178/2023. (V. 12.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (10) bekezdés)
146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet (különösen: 3-4. §)
87/2023. (III. 22.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)
561/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet (különösen: 9-10. §, 14. §)
474/2022. (XI. 23.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (2) bekezdés, 4-5. §)
460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet (különösen: 3. § (2) bekezdés a), e)-g) pont)

2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról

Az Országgyűlés a történeti alkotmány vívmányainak tiszteletben tartásával,

a közigazgatási bíráskodás önállóságát elismerve és nemzeti hagyományait megújítva,

a közigazgatási perek hatékony, gyors és szakszerű elbírálását lehetővé tevő önálló perrendi szabályok szükségességét felismerve,

a közigazgatási bíróságok által a közigazgatás jogsértő tevékenységével szemben nyújtott jogvédelem és jogorvoslat biztosítása céljából, továbbá

annak érdekében, hogy a közigazgatási szervek hatásköreiket törvényben előírtaknak megfelelően gyakorolják, és tevékenységük összhangban legyen azokkal a célokkal, amelyek elérése érdekében azokat megvalósították,

az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b)–d) pontja végrehajtására a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

  1. § [A törvény hatálya]

(1) E törvényt kell alkalmazni a közigazgatási jogviták elbírálása iránti közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki azon közigazgatási jogviták elbírálására, amelyekre törvény más bírósági eljárási szabályok alkalmazását rendeli.

  1. § [A bíróság feladata]

(1) A bíróság feladata, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben – erre irányuló megalapozott kérelem esetén – hatékony jogvédelmet biztosítson.

(2) A bíróság a közigazgatási jogvitát tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárásban bírálja el.

(3) A bíróság a perkoncentráció és az eljárási igazságosság érvényesülése érdekében az e törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek és más perbeli személyek eljárási jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.

(5) A bíróság törvényben meghatározott esetben hivatalból vizsgálatot, illetve bizonyítást rendelhet el.

(6) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra – megfelelő határidőn belül – nyilatkozhassanak.

(7) A bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről, valamint indokolt esetben a támogató perben való részvételéről a szükséges tájékoztatással ellátni.

  1. § [A felek kötelezettségei]

(1) A felek kötelesek jóhiszeműen eljárni, és az eljárás koncentrált befejezése érdekében a bírósággal együttműködni.

(2) A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni.

(3) A jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli.

(4) *

  1. § [A közigazgatási jogvita]

(1) * A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező (3) bekezdés szerinti cselekményének, vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége.

(2) * A vitatott tevékenység akkor lehet közigazgatási jogvita tárgya, ha bármely a közigazgatási tevékenységgel közvetlenül érintett fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette, vagy a pert jogszabály előírása miatt más közigazgatási eljárás előzte meg.

(3) Közigazgatási cselekmény

a) az egyedi döntés;

b) *

c) az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés;

d) a közigazgatási szerződés.

(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, nincs helye közigazgatási jogvitának

a) a kormányzati tevékenységgel, így különösen a honvédelemmel, az idegenrendészettel és a külügyekkel kapcsolatban,

b) önállóan valamely közigazgatási cselekmény megvalósítását szolgáló járulékos közigazgatási cselekmény jogszerűségére vonatkozóan,

c) az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között.

(5) * Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés azzal az egyedi döntéssel együtt lehet közigazgatási jogvita tárgya, amelynek a megvalósítása során azt alkalmazták. Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés akkor lehet közigazgatási jogvita önálló tárgya, ha azt a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ennek hiányában az ügyész indítványozza.

(6) A közigazgatási tevékenység felek általi megjelölése a bíróságot nem köti. A bíróság hivatalból annak tartalma szerint veszi figyelembe a közigazgatási tevékenységet, és a megfelelő eljárásban bírálja el.

(7) E törvény alkalmazásában

  1. közigazgatási szerv:

a) az államigazgatási szerv, és annak önálló feladat- és hatáskörrel felruházott szervezeti egysége és közege,

b) a helyi önkormányzat képviselőtestülete és annak szerve,

c) a nemzetiségi önkormányzat testülete és szerve,

d) a köztestület, a felsőoktatási intézmény, és annak önálló feladat- és hatáskörrel felruházott tisztségviselője vagy szerve,

e) * a jogszabály által közigazgatási cselekmény megvalósítására feljogosított egyéb szervezet vagy személy;

  1. * közigazgatási szerződés: a magyar közigazgatási szervek között közfeladat ellátására kötött szerződés vagy megállapodás, továbbá az a szerződés, amelyet törvény vagy kormányrendelet annak minősít;
  2. * közszolgálati jogviszony: az állam vagy az állam nevében eljáró szerv és az állam nevében foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony; ide nem értve a bírák, az igazságügyi alkalmazottak, továbbá az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a munkaviszonyban állók jogviszonyát;
  3. megelőző eljárás: a jogvita tárgyává tett közigazgatási cselekmény megvalósítására folytatott közigazgatási hatósági vagy jogorvoslati eljárás.

(8) *

  1. § [Közigazgatási bírói út]

(1) A bíróság a közigazgatási jogvitát közigazgatási perben bírálja el.

(2) A bíróság közigazgatási perben dönt azon közjogi jogvitában, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja.

(3) A bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban.

(4) * A bíróság közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el. E törvény közigazgatási szervre vonatkozó szabályait a munkáltató szervre, a közigazgatási cselekményre vonatkozó szabályokat a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos döntésre és intézkedésre alkalmazni kell. A Közszolgálati Döntőbizottság eljárása nem minősül megelőző eljárásnak.

(5) * A bíróság a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el.

  1. § [A polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása]

A közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a polgári perrendtartás szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten előírja. A polgári perrendtartás szabályait e törvénnyel összhangban kell alkalmazni.

II. FEJEZET
BÍRÓSÁGOK

  1. § * [A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok]

(1) Elsőfokon ítélkezik

a) a közigazgatási kollégiummal működő törvényszék (a továbbiakban: törvényszék),

b) törvényben meghatározott esetben a Kúria.

(2) * Másodfokon ítélkezik:

a) a törvényszékhez tartozó ügyekben a közigazgatási kollégiummal rendelkező ítélőtábla (a továbbiakban: ítélőtábla),

b) az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Kúria.

(3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.

  1. § [A bíróság összetétele]

(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(2) A bíróság tanácsa az előkészítő tanácsülésen elrendelheti, hogy a tanács tagja egyesbíróként járjon el, ha az ügy mind ténybeli, mind jogi szempontból egyszerű megítélésű.

(3) * Egyesbíró jár el elsőfokon

a) a kétfokú közigazgatási eljárásban hozott közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben,

b) a tízmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget vitató kereset alapján indult perben,

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával, valamint a menedékjoggal kapcsolatos perben,

d) a járási (kerületi) hivatal vezetője vagy helyi önkormányzat szerve által megvalósított közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos perben,

e) a hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal, illetve hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,

f) a hatósági határozattal szemben kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,

g) járulékos közigazgatási cselekménnyel, valamint a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntéssel kapcsolatos perben,

h) a mulasztási perben,

i) a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben,

j) a közigazgatási nemperes eljárásban.

(4) Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a (3) bekezdés szerinti perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.

(5) * A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll.

(6) * A Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha az ügy jellege ezt indokolja, az öt hivatásos bíróból álló tanács legfeljebb két tagja olyan hivatásos bíró lehet, aki közigazgatási ügyben eljáró bírónak nincs kijelölve. A tanács elnöke kivételesen az ügy elbírálását három hivatásos bíróból álló tanács elé utalhatja.

  1. § [A bíróság tagjainak jogai és kötelezettségei]

(1) Az egyesbíró megtehet minden intézkedést, és meghozhat minden határozatot, amelyet törvény a bíróság, a bíróság tanácsa vagy az elnök hatáskörébe utal.

(2) A bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök vagy az általa kijelölt bíró tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden határozatot, amelyet törvény a bíróság hatáskörébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat hozhat, amelyeket e törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utal.

  1. § [Kizárás]

(1) A per elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt

a) * az, aki a perben félként vagy érdekeltként részt vehet,

b) az a személy, aki a vitatott közigazgatási tevékenység megvalósításában részt vett,

c) * a fél vagy az érdekelt tisztségviselője, tagja, alapítója, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében befolyással rendelkező tagja, illetve a féllel vagy az érdekelttel – a költségvetési szerv kivételével – foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, a jogviszonya megszűnését követő öt évig,

d) az a), b) vagy c) pont alá eső személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt,

e) az a), b), c) vagy d) pont alá eső személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,

f) az, akinek tanúként való meghallgatását a bíróság elrendelte, vagy akit a bíróság szakértőként rendelt ki, illetve aki szakvéleményt adott,

g) a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy,

h) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.

(2) A perorvoslat elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perorvoslattal támadott határozat meghozatalát megelőző bírósági eljárásban részt vett.

(3) * A perben nem járhat el az a törvényszék,

a) amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdés a)–e) pont szerinti kizárási ok áll fenn, vagy

b) amely a perben félként vagy érdekeltként vehet részt.

(4) * A kizárás kérdésében az ítélőtábla dönt, ha a törvényszéknek nincs olyan bírája vagy tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok az egész bíróságra kiterjed.

(5) * A kizárási kérelem bejelentésére és elintézésére egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

  1. § [A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző]

(1) Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, az elnök vagy az általa kijelölt bíró helyett tárgyaláson kívül bírósági titkár is eljárhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bírósági titkárnak – törvény eltérő rendelkezése hiányában – önálló aláírási joga van. A bírósági titkár megteheti mindazokat az intézkedéseket és – az ítélet kivételével – meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal. Az eljárást befejező végzést – az egyszerűsített perben hozott végzés kivételével – a bírósági titkár az elnök vagy az általa kijelölt bíró jóváhagyásával hozhatja meg.

(3) A bírósági titkár azonnali jogvédelem tárgyában nem határozhat.

(4) * Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül – a bíró irányítása és felügyelete mellett – bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.

(5) A bírósági titkár, a bírósági ügyintéző, valamint a jegyzőkönyvvezető kizárására a bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

III. FEJEZET
HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG

  1. § * [Hatáskör]

(1) * A törvényszék hatáskörébe tartoznak azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások, amelyek elbírálását törvény nem utalja a Kúria vagy az ítélőtábla hatáskörébe.

(2) * Az ítélőtábla jár el elsőfokon

a) az eljáró közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban, valamint

b) a törvény által hatáskörébe utalt ügyben.

(3) * A Kúria első és végső fokon jár el

a) az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárásban,

b) a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban,

c) a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban,

d) a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárásban, valamint

e) a törvény által hatáskörébe utalt ügyben.

  1. § * [Illetékesség]

(1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén

a) ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekszik,

b) tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye található,

c) * az a) és b) pontban meghatározottak kivételével, a több mint egy vármegyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található,

d) az a)–c) pontban meghatározottak kivételével a mulasztó közigazgatási szerv székhelye található,

e) az a)–d) pontban meghatározottak hiányában a per tárgyává tett közigazgatási cselekmény – többfokú eljárásban megvalósított cselekmény esetén az elsőfokú közigazgatási cselekmény – megvalósult.

(2) * A közigazgatási tevékenység megvalósulása helyének a fővárosi székhelyű, de Pest vármegye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest vármegyét kell tekinteni.

(3) A Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes

a) a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével arra a jogvitára, amely

aa) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányzati főhivatal,

ab) a vasúti igazgatási szerv,

ac) a légiközlekedési hatóság és

ad) a Magyar Nemzeti Bank

közigazgatási tevékenységével kapcsolatos,

b) a minősített adatok megismerésével kapcsolatos jogvitára, valamint

c) a köztestület, annak szerve, illetve tisztségviselője közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogvita, a köztestület szervei, illetve tisztségviselői közötti jogvita, továbbá a köztestület, szervei, illetve tisztségviselői és a köztestület felett törvényességi felügyeletet vagy ellenőrzést gyakorló szerv közötti jogvita elbírálására.

(3a) * Az ítélőtábla hatáskörébe tartozó ügyekben a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagosan illetékes.

(4) Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg, a jogvitára a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(5) A közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perre az a törvényszék illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett szerződést megkötötték. A főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes bíróság a mellékkötelezettel szembeni igény elbírálására is illetékes.

(6) A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási szerződés egyedileg megtárgyalt szerződési rendelkezésében kiköthetik valamely törvényszék illetékességét. E bíróság – törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos valamennyi perre kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódra is.

(7) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyben, amelyre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a Fővárosi Törvényszék illetékességét.

(8) * A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a jogvitával érintett munkavégzés helye – ha a munkavégzés helye külföld, akkor a munkáltató szerv székhelye – szerinti bíróság illetékes. A természetes személy felperes a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja. A természetes személy alperesnek a legkésőbb az írásbeli ellenkérelemben előadott kérelmére a bíróság a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a munkavégzés helye szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett, ha az alperes munkavégzési helye nem azonos a belföldi lakóhelyével, ennek hiányában belföldi tartózkodási helyével.

(9) Több illetékes bíróság közül az a bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként benyújtották, illetve továbbították.

  1. § [A hatáskör és az illetékesség vizsgálata]

(1) A bíróság hatáskörének és illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe.

(2) * Ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörét megállapítja, e döntése más bíróságra – ide nem értve a másodfokon eljáró bíróságot és a Kúriát – kötelező.

(3) A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja irányadó. Ha a per a keresetlevél benyújtása után bekövetkezett valamely változás folytán tartozna a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani.

(4) Az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi.

  1. § [Az eljáró bíróság kijelölése]

(1) Jogerős bírósági határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot harminc napon belül kell kijelölni.

(2) * Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik törvényszéknél előterjesztheti, egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni.

(3) * A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot

a) illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az ítélőtábla,

b) hatásköri összeütközés esetén a Kúria

jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására.

(4) Ha a hatásköri összeütközés a közigazgatási ügyben eljáró bíróság és más bíróság között merül fel, a kijelölés tárgyában a Kúria öttagú tanácsban dönt. A tanács elnöke és két tagja közigazgatási bíró, további két tagja a vitával érintett szakágba tartozó bíró. A tanács összetételét és a helyettesítés rendjét az ügyelosztási rendben évente előre kell meghatározni.

(5) A kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül határozhat.

IV. FEJEZET
A FELEK ÉS AZ ÉRDEKELT

  1. § [Perképesség]

(1) A perben fél az lehet, akit a polgári jog vagy a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv, amely önálló közigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik.

(2) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben fél lehet a munkavállalói és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet.

(3) A perben személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki a polgári perrendtartás szabályai szerint perbeli cselekvőképességgel rendelkezik vagy a megelőző eljárásban személyesen eljárhatott.

(4) A perképességre egyebekben, valamint a támogató, a tolmács és a fordító részvételére a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.

  1. § [Felperes]

A per megindítására jogosult

a) * az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti,

b) * az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el,

c) * az a közigazgatási szerv, amely a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti, továbbá amely a közigazgatási szerződésben részes fél (szerződő közigazgatási szerv),

d) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az a civil szervezet, amely a nyilvántartásba vett tevékenységét valamely alapvető jog védelme vagy valamilyen közérdek érvényre juttatása érdekében a közigazgatási tevékenység által érintett földrajzi területen legalább egy éve folytatja, ha a közigazgatási tevékenység nyilvántartásba vett tevékenységét érinti,

e) törvényben meghatározott esetben az általa képviselt tagság, illetve csoport jogos érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetén azon érdek-képviseleti szervezet vagy köztestület is, amelynek nyilvántartott vagy alapító okiratában rögzített tevékenységét a közigazgatási tevékenység érinti,

f) * a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv vagy az ügyész, ha általános hatályú rendelkezés megsemmisítését indítványozza,

g) * a feladat- és hatáskörében eljáró Integritás Hatóság.

  1. § [Alperes]

(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.

(2) Nem érinti a közigazgatási szerv alperesi minőségét, ha a hatásköre, amelynek alapján a közigazgatási tevékenységet megvalósította, anélkül szűnik meg, hogy azt jogszabály más közigazgatási szervre telepítené.

(3) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a munkáltató szerv ellen kell megindítani.

  1. § [Pertársaság]

(1) Több felperes együtt is indíthat pert, ha a jogvita tárgya olyan közös jog vagy kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pertársaság esetében bármely pertárs perbeli cselekményei – az egyezség, az elismerés, a jogról való lemondás és a kereseti kérelemtől való elállás kivételével – arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta. Ha a pertársak cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

(3) Több felperes akkor is indíthat együtt pert, ha az állított jogsérelmeket ugyanazon közigazgatási tevékenység okozta, vagy a vitatott – azonos természetű – közigazgatási tevékenységek azonos jogalapon és azonos vagy hasonló tényeken alapulnak.

(4) Több alperes együtt is perelhető, ha a közigazgatási tevékenységet együtt valósították meg, így különösen, ha az egyik közigazgatási tevékenysége a másiknak a keresetlevélben vitatott közigazgatási tevékenységén alapul, vagy megvalósításukra ugyanabban a megelőző eljárásban került sor.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti pertársaság esetében a pertársak önállóan járnak el, egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára.

  1. § [Érdekelt]

(1) Akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti vagy a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti, a mások között folyamatban lévő perbe érdekeltként beléphet. A perbe érdekeltként beléphet az is, aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban az érdekeltet a féllel azonos eljárási jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.

(3) Az érdekelt a felek rendelkezési jogának sérelme nélkül jogosult perbeli cselekmény megtételére, amely akkor is hatályos, ha a felek cselekményeivel ellentétben áll. Az ellentétes cselekmény befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

(4) * A perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet a bíróság értesíti. Az értesítéssel egyidejűleg a bíróság közli a keresetlevelet és az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzést, ha erre korábban nem került sor. A perbelépés lehetőségéről való értesítésnek hivatalból vagy valamely fél kérelmére az ítélet jogerőre emelkedéséig az eljárás bármely szakaszában helye van.

(5) Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt, a bíróság elrendelheti, hogy azon érdekeltekkel, akik a megelőző eljárásban nem vettek részt, a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon történő közzétételével kell közölni. A bíróság a közzétételre a közigazgatási szervet kötelezi. A perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv általi közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

(6) A bíróság kérelemre vagy hivatalból érdekeltként perbe állíthatja azt, akinek jogát vagy jogos érdekét a perben hozandó ítélet érinti, ha perben állása a jogvita rendezése érdekében a bíróság megítélése szerint szükséges.

(7) A fél perbeállítást vagy a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a védirat közlésétől számított harminc napon belül kérhet. A perbeállítás iránti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

  1. § [Az érdekelt perbelépése]

(1) A perbelépést írásban vagy a tárgyaláson szóban lehet bejelenteni. A perbelépés lehetőségéről értesített érdekelt a perbelépést az értesítés közlését követő tizenöt napon belül jelentheti be. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak.

(2) A perbelépés bejelentésével egyidejűleg meg kell jelölni a perbelépést megalapozó jogot, jogos érdeket, továbbá azt, hogy melyik fél pernyertességét kívánja támogatni, illetve mindezek indokait.

(3) A perbelépés bejelentéséről a bíróság a feleket haladéktalanul értesíti, és a perbelépés megengedése előtt a feleket szükség esetén meghallgatja.

(4) Az érdekelt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – perbeli cselekményt csak a perbelépést megengedő végzés jogerőre emelkedését követően végezhet. E rendelkezés nem akadálya a perbelépéssel kapcsolatos eljárási cselekményeknek. A perbelépés megengedését megelőzően tett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában az érdekelttel szemben is hatályosak.

(5) Ha a perbelépésnek nem lett volna helye, illetve az azt megalapozó jog vagy jogos érdek megszűnt, a bíróság az érdekeltet – a felek és az érdekelt meghallgatása után – a perből kizárja.

(6) A perbelépést elutasító, valamint a perből kizáró végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(7) A közigazgatási cselekmény, illetve a perbelépés lehetőségéről való értesítés közlésének hiányában az érdekelt a perbelépést a perorvoslati kérelemben is bejelentheti, azzal, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala után előterjesztett perbelépési kérelemben elsőfokú tárgyalás tartását nem kérheti. A perorvoslati kérelemben bejelentett perbelépés megengedéséről a perorvoslati kérelem elbírálására jogosult bíróság dönt.

  1. § [Perbeli jogutódlás]

(1) Ha a per alapjául szolgáló jog, jogos érdek vagy kötelezettség tekintetében a fél vagy az érdekelt helyébe a keresetlevél benyújtását követően jogutód lép, a jogutód a perbe beléphet.

(2) A felperes és az érdekelt jogutódjának perbelépéséhez a jogelőd hozzájárulása szükséges. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt vagy jogutódlással megszűnt, a jogutódlást azonban valószínűsíteni kell.

(3) A fél jogutódját a másik fél perbe vonhatja. A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történő megszűnése miatt következett be. Az érdekelt jogutódját akkor lehet perbe vonni, ha a jogelődöt a bíróság állította perbe.

(4) A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép. A jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában a jogutóddal szemben is hatályosak.

(5) Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz részt.

  1. § [Eljárás perbeli jogutódlás esetén]

(1) A jogutód perbelépését, illetve perbevonását írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni. A bejelentést közölni kell a felekkel. A perbelépés vagy perbevonás, illetve a jogelődnek a perből való elbocsátása tárgyában a bíróság határozathozatal előtt a feleket meghallgathatja.

(2) A perbelépést vagy a perbevonást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(3) A jogutód perbelépése, illetve perbevonása esetén – ha az nem a jogelőd halála vagy megszűnése miatt történt – a jogelődöt kérelmére a többi fél hozzájárulásával a bíróság a perből elbocsáthatja.

  1. § [Perbelépés a pertárs jogán]

Az a perindításra jogosult, akivel a vitatott közigazgatási cselekményt nem közölték, és akit a perbelépés lehetőségéről sem értesítettek, a perbe az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a felperes pertársaként is beléphet.

  1. § [Az alperes perbeállítása]

(1) Ha a per nem a megfelelő közigazgatási szerv ellen indult meg, a bíróság a vitatott tevékenységet megvalósító közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja, és a korábbi alperest a perből elbocsátja.

(2) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pert további közigazgatási szerv ellen is meg kellett volna indítani, e közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja.

(3) Ha az alperes közigazgatási szerv megszűnik, vagy a hatáskört, amelyen a vitatott közigazgatási tevékenység alapul, időközben jogszabály más közigazgatási szervre telepíti, a bíróság – alperes tájékoztatása alapján vagy hivatalból – azt a közigazgatási szervet állítja alperesként perbe, amelyre jogszabály a perrel érintett hatáskört telepíti. Az alperes a megszűnéséről, valamint a perrel érintett hatáskörének más közigazgatási szervre telepítéséről – e közigazgatási szerv megjelölésével – köteles a bíróságot előzetesen tájékoztatni.

(4) Ha a többfokú közigazgatási eljárásban utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv úgy szűnik meg, hogy a perrel érintett hatásköre is megszűnik, a bíróság az elsőfokon eljárt szervet állítja alperesként perbe.

(5) A perbe állított alperes a korábbi alperes helyébe lép. A perbeállítást megelőzően végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában a perbe állított alperessel szemben is hatályosak.

(6) Ha a korábbi alperest a perből nem bocsátják el, a perbe állított alperes a perben a korábbi alperes pertársaként vesz részt.

(7) A perbe állított alperes kérésére a tárgyalást meg kell ismételni, kivéve, ha a korábbi alperessel irányítási vagy szakmai irányítási jogviszonyban áll.

(8) Az alperest perbeállító vagy a perből elbocsátó végzés ellen a perbe állított, illetve a perből elbocsátott közigazgatási szerv nyolc napon belül fellebbezéssel élhet. A bíróság végzését módosíthatja vagy visszavonhatja.

V. FEJEZET
KÉPVISELET

  1. § [Képviselet]

(1) A képviseletre a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) * Ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó a jogi képviseletre kötelezett fél nevében kizárólag az iratok megtekintése, azokról másolat kérése vagy készítése érdekében járhat el.

(3) A közigazgatási szerv vezetője, tisztségviselője vagy alkalmazottja a közigazgatási szerv szervezetét és működését meghatározó szabály szerinti képviseleti jogosultságát munkáltatói igazolványával is igazolhatja.

(4) Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt elsőfokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat.

(5) Saját tagjának közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perében meghatalmazottként eljárhat a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet.

  1. § [Kötelező jogi képviselet]

(1) * Kötelező a jogi képviselet

a) * a Kúria előtt,

b) a 13. § (3) bekezdésében meghatározott jogvitában, továbbá

c) a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben.

(2) Kötelező jogi képviselet esetén eljárásra jogosult a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát azon eljárási szakaszban történő első jelentkezésekor kell a bíróságnak bemutatni vagy a beadványhoz csatolni, amelyben a jogi képviselet a fél számára kötelező. Ha a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát a bíróságnak bemutatták, ennek tényét elegendő a jegyzőkönyvben rögzíteni, azt az iratokhoz nem kell csatolni.

(4) A kötelező jogi képviseletre egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.

VI. FEJEZET
EGYÉB ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

  1. § [Beadvány]

(1) A beadványt elektronikus úton, postai úton vagy közvetlenül a bíróságnál kell benyújtani. A postai úton benyújtott beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a keresetlevélre, a védiratra, a keresetlevél és az ügy iratainak továbbítására, valamint a perorvoslati kérelemre a beadványok szabályait kell alkalmazni.

(3) A beadványokra egyebekben a polgári perrendtartás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. A beadványok hiányosságai esetén – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a polgári perrendtartás általános szabályai szerint van helye hiánypótlásnak.

  1. § [Elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása]

(1) Az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az elektronikus hírközlő hálózat igénybevételére a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személynek a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra jogosító okmánya nincs, a tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó elnök és a személyes meghallgatást lefolytató bíró a meghallgatás kezdetén és a meghallgatás befejezésekor rögzíti az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása érdekében közölt nevét, születési helyét, születési idejét és anyja nevét. A személyazonosítás részeként a közölt adatokat a bíróság összeveti a megelőző eljárásban közölt adatokkal.

  1. § [Pénzbírság]

(1) A perben kiszabható pénzbírság összege egymillió forintig – természetes személlyel szemben ötszázezer forintig, kiskorúval szemben háromszázezer forintig – terjed. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése miatt a pénzbírság ismételten kiszabható. A pénzbírság közigazgatási szervvel szembeni ismételt kiszabása helyett a bíróság a közigazgatási szerv vezetőjét is pénzbírsággal sújthatja.

(2) A pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit, a korábbi bírságolások számát és mértékét.

(3) A pénzbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzést módosíthatja vagy visszavonhatja.

(4) A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság behajtására és felhasználására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók.

  1. § [Egyesítés és elkülönítés]

(1) A bíróság az előtte vagy más azonos hatáskörű bíróság előtt folyamatban lévő, egymással szoros összefüggésben álló tárgyú pereket – a felek kérelmére vagy hivatalból – az együttes elbírálás érdekében egyesítheti. Ha az egyesítést több bíróság is elrendelte, a továbbiakban az a bíróság jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.

(2) A bíróság az egyesítésről szóló végzése megküldésével értesíti a másik bíróságot, amely az áttétel szabályait alkalmazva a peres iratokat megküldi az egyesítést elrendelő bíróságnak.

(3) A bíróság elrendelheti, hogy az egy perben előterjesztett kereseti kérelmek, illetve a perben eldönthető egyes vitás kérdések egymástól elkülönítve kerüljenek elbírálásra.

  1. § [Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése]

A félbeszakadásra és felfüggesztésre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a jogszabályon alapuló alperesi jogutódlás esetén az eljárás félbeszakadása nem következik be,

b) a bíróság a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is intézkedhet a félbeszakadással, illetve felfüggesztéssel nem érintett kereseti kérelem elkülönítéséről,

c) * a bíróság a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is kezdeményezheti az Európai Unió Bírósága vagy az Alkotmánybíróság eljárását, illetve indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát,

d) a felfüggesztő végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek.

  1. § [Mintaper]

(1) * Ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság dönthet arról, hogy e perek egyikét mintaperben elbírálja és a többi eljárást az eljárást befejező határozata meghozataláig felfüggeszti.

(2) A bíróság a felfüggesztett eljárásokat a mintaper eredménye szerint, tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt állapítja meg, hogy azok a mintapertől sem jogi, sem ténybeli szempontból nem különböznek. A mintaper bizonyítási eredményének felhasználása nem akadálya további bizonyítás elrendelésének.

(3) * A bíróság a mintaperben hozott ítélet jogerőre emelkedését követően indult, az (1) bekezdés szerinti jogvitát is e § szabályai szerint bírálhatja el.

  1. § [Az Európai Unió Bírósága vagy az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése]

A bíróság hivatalból vagy kérelemre, a polgári perrendtartás szabályainak alkalmazásával kezdeményezheti

a) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását,

b) az Alkotmánybíróság jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását.

  1. § [Költségek]

(1) A költségekre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) az érdekelt által támogatott fél pernyertessége esetén a pervesztes fél köteles megfizetni az érdekelt perköltségét,

b) az érdekelt által támogatott fél pervesztessége esetén az érdekelt a pernyertes fél perköltségének azt a részét köteles megfizetni, amely az ő perbeli részvétele folytán merült fel.

(2) * A perköltségre vonatkozó szabályok alkalmazásában az érdekeltre és a perbeállított félre a félre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A mintaperben a bíróság rendelkezhet úgy, hogy a bizonyítás körében felmerült perköltséget vagy annak egy részét az állam előlegezi, illetve viseli.

(4) Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben az állam nevében foglalkoztatott személyt a polgári perrendtartás szabályai szerint illeti meg munkavállalói költségkedvezmény.

  1. § [A polgári perrendtartás egyéb általános szabályainak alkalmazása]

(1) A polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni

a) a nyelvhasználatra,

b) a bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettségére,

c) a kézbesítésre,

d) az idézésre,

e) a határidőre,

f) az ítélkezési szünetre,

g) a mulasztásra és annak igazolására,

h) az eljárás anyagának rögzítésére,

i) az iratok megtekintésére, a másolatkészítésre és az adatkezelésre,

j) az elveszett (megsemmisült) iratok pótlására,

k) a biztosítékadásra és

l) a jóhiszemű eljárás követelményének és az igazmondási kötelezettségnek a megsértésére.

(2) * Az eljárás szabálytalansága ellen vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás elbírálására a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást az ítélőtábla,

b) az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria,

c) a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria erre kijelölt másik tanácsa

bírálja el.

(3) Ha e törvény jegyzőkönyv helyett feljegyzés készítését lehetővé teszi, a feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekményben részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a ténymegállapításokat, továbbá készítőjének nevét és aláírását.

(4) * A bíróság az eljárási cselekmény megkezdése előtt előterjesztett kérelemre – a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén – elrendeli a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítését, amelyre egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

MÁSODIK RÉSZ
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS
VII. FEJEZET
A KERESET

  1. § [A keresetlevél]

(1) A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza

a) az eljáró bíróság megjelölését,

b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve – ha ilyennel rendelkezik – egyéb elérhetőségét,

c) az alperes nevét, székhelyét és perbeli állását, továbbá – ha ismert – képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét,

d) a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot,

e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,

f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és

g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

(2) A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát,

a) amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,

b) amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve

c) amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges.

(3) Ha a felperes jogi képviselővel jár el, a keresetlevél tartalmazza a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző nevét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését, telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét.

(4) A legalább öt személy által közösen benyújtott keresetlevélnek tartalmaznia kell a kérelmezők együttes képviseletét ellátó személy meghatalmazását.

  1. § [A kereseti kérelem fajtái és a keresethalmazat]

(1) A keresetben kérhető

a) a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy megváltoztatása,

b) a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása,

c) közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása,

d) a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés,

e) * a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezés,

f) a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha az a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a közigazgatási tevékenység vagy a jogviszony természeténél fogva, illetve valamely más okból az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott kereseti kérelemnek nincs helye. A bíróság e feltételek fennállását hivatalból vizsgálja.

(3) Több kereseti kérelem akkor terjeszthető együtt elő, ha ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek.

(4) Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha azok ugyanabból a jogviszonyból erednek, és ugyanazon alperessel vagy alperesekkel szemben terjesztik elő.

(5) Ha az együtt előterjesztett kereseti kérelmekre nem ugyanazon közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnak van hatásköre vagy illetékessége, a magasabb szintű bíróság, azonos szintű bíróságok esetén a valamely kereseti kérelemre kizárólagosan illetékes bíróság jár el.

  1. § [A keresetlevél benyújtása]

(1) * A keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a cselekményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül kell benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.

(2) A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.

(3) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez (a továbbiakban: jogorvoslati szerv) nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek.

(3a) * A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékának megfelelően nyújtotta be, vagy arra figyelemmel nyújtotta be a bírósághoz, hogy az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szerv az elektronikus ügyintézés feltételeit átmenetileg vagy tartósan nem biztosítja. A bíróság a keresetlevelet haladéktalanul megküldi az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek.

(4) A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.

(5) A perfüggőség a keresetlevél benyújtásával áll be.

(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

(7) *

  1. § [A keresetlevél továbbítása]

(1) * A keresetlevelet a benyújtástól számított harminc napon belül kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetében az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv a keresetlevelet a benyújtástól számított tizenöt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. A járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárásában hozott cselekmény esetében a járási (fővárosi kerületi) hivatal a keresetlevelet a benyújtástól számított tizenöt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz, amely azokat a benyújtástól számított harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(2) * Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtástól számított öt, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárása esetén – a benyújtástól számított három napon belüli felterjesztést követően – nyolc napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani.

(2a) * Jogszabály kötelezővé teheti, hogy valamely ügyben a keresetlevél benyújtásáról a felügyeleti szervet értesíteni kell.

(3) A közigazgatási szerv az ügy iratait továbbítás helyett a bíróság számára elektronikusan hozzáférhetővé teszi, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak.

(4) A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet akkor is köteles a bírósághoz továbbítani, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

(5) Ha a felperes a keresetlevelet a bírósághoz arra való hivatkozással nyújtja be késedelmesen, hogy azt a közigazgatási szervhez e törvény rendelkezéseinek megfelelően benyújtotta, de a keresetlevél és az ügy iratai a továbbításra nyitva álló határidőkre figyelemmel a bírósághoz nem érkeztek meg, a bíróság a közigazgatási szervet a keresetlevél megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel. A felperesnek ebben az esetben csatolnia kell a keresetlevél szabályszerű benyújtását igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(6) Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél felterjesztésére, illetve továbbítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget vagy az (5) bekezdés alapján nem tett nyilatkozatot, a bíróság – pénzbírság kiszabása mellett – kötelezi a közigazgatási szervet az ügy iratainak felterjesztésére, illetve továbbítására.

(7) Ha a keresetlevél vagy az iratok törvény által védett adatot tartalmaznak, a védiratban erre utalni kell, és az iratokat ennek megfelelően kell továbbítani.

(8) Az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv az ismert érdekeltet a keresetlevél benyújtásáról annak megküldésével haladéktalanul értesíti. Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt, a közigazgatási szerv a keresetlevél benyújtásáról honlapján – ennek hiányában a helyben szokásos módon – való közzétételével értesíti azt az érdekeltet, aki a megelőző eljárásban nem vett részt.

  1. § [A keresetlevél benyújtása a bíróságnál]

(1) * Ha a keresetlevelet törvény rendelkezése alapján a bíróságnál kell benyújtani, a bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az elsőfokon eljárt, illetve a mulasztó közigazgatási szervvel. Az ügy iratait a 40. § (1) bekezdése szabályai szerint kell a bírósághoz továbbítani.

(2) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a közigazgatási szervnél vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be. A tévesen benyújtott keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni a bíróságnak.

(3) Közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.

(4) A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, ha a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya nem a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége.

(5) Az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a keresetlevelet a bíróságnál nyújtja be.

(6) * A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, ha a törvény által megengedett keresethalmazat esetén azt egyszerre kellene a közigazgatási szervnél és a bíróságnál is benyújtani. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes – határidőn belül – tévesen a közigazgatási szervnél vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be.

  1. § [Védirat]

(1) * A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Az alperes a védiratban, a (3) bekezdés alkalmazása esetén a nyilatkozatban közli, hogy a keresetlevél benyújtásáról kiket értesített, valamint nyilatkozik a megelőző eljárásban zártan kezelt és védett adatokra nézve.

(2) A védiratot az alperes a keresetlevélnek, illetve az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg terjeszti elő.

(3) Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, a keresetlevélnek és az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg az alperes csak az azonnali jogvédelemre irányuló kérelemben foglaltakra köteles nyilatkozni. A védiratot ebben az esetben a 40. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül terjeszti elő.

(4) Ha a keresetlevél nem felel meg a 37. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a keresetlevél visszautasításának van helye, az alperes a védiratban csak erre köteles kitérni.

  1. § [Keresetváltoztatás]

(1) A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelje vagy leszállítsa, az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetve járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjessze vagy a kereseti kérelmek valamelyikétől elálljon.

  1. § [Elállás a keresettől]

A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül, a tárgyalás berekesztéséig elállhat. Az elállás a tárgyalást megelőzően írásban vagy a tárgyaláson szóban is bejelenthető. Ha a bíróság nem tart tárgyalást, elállni a bíróság ítéletének meghozataláig lehet.

VIII. FEJEZET
INTÉZKEDÉSEK A KERESETLEVÉL ALAPJÁN

  1. § [A keresetlevél vizsgálata]

(1) Az elnök a keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye

a) hiánypótlásnak,

b) a keresetlevél áttételének,

c) a keresetlevél visszautasításának vagy

d) azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntésnek.

(2) A bíróság a téves formában megvalósított közigazgatási tevékenységet a tartalmának megfelelő eljárási rendben bírálja el, amiről végzést hoz. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.

  1. § [Hiánypótlás]

(1) Ha a keresetlevél nem felel meg a törvény által meghatározott alaki követelményeknek, vagy azt kötelező jogi képviselet esetén nem jogi képviselő útján nyújtották be, a bíróság a felperest a hiányok megjelölése mellett, rövid határidő tűzésével azok pótlására hívja fel.

(2) A felhívásban a bíróság tájékoztatja a felperest a hiánypótlás módjáról, és figyelmezteti a hiánypótlás elmaradásának következményeire.

(3) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevele az alperes megjelölésére vonatkozóan hiányos, ellentmondásos vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, hiánypótlásnak csak akkor van helye, ha az alperes személye a vitatott közigazgatási cselekményből vagy az arra vonatkozó jogszabályokból nem állapítható meg.

(4) Ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem megjelölését, e hiány pótlása a keresetindítási határidőn belül lehetséges.

(5) A bíróság a hiánypótlási felhívás mellett a jogi képviselőt pénzbírsággal sújthatja, ha

a) az általa szerkesztett keresetlevél nem felel meg a törvényben meghatározott alaki követelményeknek,

b) nem csatolta a meghatalmazását, vagy

c) az általa képviselt fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.

Hirdetés
(6) Ha a felperes a keresetlevél hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is hiánytalanul adta volna be.

(7) * Ha a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan.

(8) * Hiánypótlásra történő felhívás helyett a bíróság elrendelheti a természetes személy felperes meghallgatását, ha a keresetlevél hiányainak pótlása érdekében azt célravezetőbbnek tartja.

  1. § [Áttétel]

(1) Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság vagy hatóság az iratokból megállapítható, a bíróság a keresetlevelet ehhez a bírósághoz vagy hatósághoz átteszi. A bíróság az áttételről a keresetlevél bíróságra érkezésétől számított nyolc napon belül határoz.

(2) Az áttételt elrendelő végzést a felekkel közölni kell.

(3) Ha valamely bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát valamely okból már jogerősen megállapította, az utóbb eljáró bíróság nem hozhat ezzel az okkal ellentétes olyan határozatot, amellyel a saját hatáskörét vagy illetékességét megtagadva az ügyet az előbb eljárt bírósághoz teszi át.

(4) Az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez áttették.

(5) Az áttételt megelőzően teljesített perbeli cselekmények, illetve bírói rendelkezések hatálytalanok, kivéve, ha az áttétellel kapcsolatosak, vagy azokat – a felek kérelmére vagy egyetértésével – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság hatályukban fenntartja.

(6) * Az áttételt elrendelő végzés ellen fellebbezésnek van helye.

  1. § [Visszautasítás]

(1) A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha

a) a perre a magyar bíróság joghatósága kizárt,

b) a kereseti kérelem elbírálása más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de az áttétel szabályai a szükséges adatok hiányában nem alkalmazhatóak,

c) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja,

d) a felperes olyan közigazgatási tevékenység jogszerűségét vitatja, amelynek vizsgálatát törvény kizárja,

e) a felperes anélkül indít pert, hogy bármely fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette volna, vagy a pert más közigazgatási eljárásnak kell megelőznie,

f) a felek között ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára – akár ugyanazon bíróság, akár más közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt – per már folyamatban van,

g) a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségre nézve ugyanazon a jogalapon már jogerős ítéletet hoztak,

h) a félnek nincs perbeli jogképessége, vagy a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött határidő alatt sem pótolták,

i) a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja,

j) a felperes a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a keresetlevelet nem, vagy újból hiányosan nyújtotta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el,

k) a felperes keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet,

l) * az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő,

m) * az elektronikus úton kapcsolatot tartó felperes nem jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.

(2) A bíróság az (1) bekezdés a)–j) pontjában foglaltakat az egész eljárás során hivatalból veszi figyelembe.

(3) * A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzés jogerőre emelkedését követően tájékoztatja intézkedéséről azokat, akiket a keresetlevél benyújtásáról a közigazgatási szerv értesített. Az alperes a keresetlevél visszautasítása esetén a védirat előterjesztésének költségét nem számíthatja fel.

(4) A keresetlevelet visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

  1. § [A keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartása]

(1) * A keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság

a) a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés k) pontja, vagy

b) a felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés l) vagy m) pontja

alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja.

(2) * A keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a polgári bíróság a felperes közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozó kereseti kérelmét tartalmazó keresetlevelét azért utasította vissza, mert

a) az meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazott, vagy

b) a keresetlevél áttételéhez szükséges adatok nem voltak megállapíthatóak,

és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet az e törvényben foglaltaknak megfelelően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál benyújtja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetében igazolásnak nincs helye.

IX. FEJEZET
AZONNALI JOGVÉDELEM

  1. § [Az azonnali jogvédelem iránti kérelem]

(1) Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.

(2) Azonnali jogvédelem keretében kérhető

a) a halasztó hatály elrendelése,

b) a halasztó hatály feloldása,

c) ideiglenes intézkedés, illetve

d) előzetes bizonyítás elrendelése.

(3) A kérelmet a bírósághoz kell benyújtani, ha azt nem a keresetlevéllel együtt nyújtják be. A bíróság a kérelem benyújtásáról az alperest haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.

(4) A kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.

(5) A közigazgatási cselekmény végrehajtását érintő kérelem előterjesztéséről a végrehajtást foganatosító szervet az alperes haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.

(6) Nincs helye azonnali jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény

a) jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,

b) * a polgári védelmi szolgálat ellátásával vagy sarkalatos törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, vagy

c) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik. *

  1. § [A bíróság eljárása és határozata]

(1) A bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül dönt. Hiánypótlásnak nincs helye.

(2) A bíróság felhívására a felek a kérelemre telefonon vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton is nyilatkozhatnak, amelyről a bíróság feljegyzést készít. Szükség esetén a bíróság a felek meghallgatását is elrendelheti.

(3) A bíróság az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt mérlegeli, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna.

(4) A bíróság a kérelem teljesítését biztosíték adásához kötheti.

(5) * Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek. Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A kérelem elutasítását követően ismételten, azonos ténybeli és jogi alapon benyújtott kérelmet megtagadó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(6) A bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzését – a felek lehetőség szerinti meghallgatását követően – legkésőbb a végzés elleni fellebbezés felterjesztéséig módosíthatja vagy visszavonhatja.

(7) Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésével veszti hatályát, ha azt a bíróság tanácsa az eljárás során a felek kérelmére vagy hivatalból nem helyezte hatályon kívül. A bíróság ettől eltérő időpontot is megállapíthat, amely nem lehet későbbi, mint a perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja.

(8) * Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a bíróság tanácsa a keresetlevél visszautasítása esetén is elbírálja. Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az azonnali jogvédelmet biztosító végzés hatálya a visszautasító végzés jogerőre emelkedéséig, vagy a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad.

(9) A bíróság tanácsa az eljárás során több azonnali jogvédelmi eszközt is alkalmazhat. Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés indokolásában utalni kell a korábban elrendelt azonnali jogvédelmi eszközzel való kapcsolatra.

  1. § [A halasztó hatály elrendelése]

(1) Ha a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya, a bíróság elrendelheti annak részleges vagy teljes halasztó hatályát. A halasztó hatály elrendelése esetén a közigazgatási cselekmény nem hajtható végre, annak alapján jogosultság nem gyakorolható, és egyéb módon sem hatályosulhat.

(2) A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, kivéve, ha a közigazgatási szerv a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította. A tudomásszerzésig foganatosított végrehajtási cselekmények a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában hatályban maradnak.

  1. § [A halasztó hatály feloldása]

Ha a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, azt a bíróság részben vagy egészen feloldhatja. A halasztó hatály feloldása esetén a közigazgatási cselekmény végrehajtható, annak alapján jogosultság gyakorolható, és egyéb módon is hatályosulhat.

  1. § [Ideiglenes intézkedés]

(1) Ha a halasztó hatály elrendelése vagy feloldása az azonnali jogvédelem biztosítására nem alkalmas, a bíróság – a perben hozandó határozat, illetve törvény keretei között – bármely, a jogvédelem azonnali biztosításához szükséges intézkedést tehet.

(2) Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban bizonyításnak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül nem bírálható el.

(3) A teljesítési határidő – ha a bíróság másként nem rendelkezik – az ideiglenes intézkedés közlését követő napon kezdődik.

  1. § [Előzetes bizonyítás]

(1) A bíróság előzetes bizonyítást rendel el, ha valószínűsíthető, hogy

a) a bizonyítás a per folyamán vagy annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, illetve jelentős nehézséggel járna, vagy

b) a bizonyítás előzetes lefolytatása elősegíti a per észszerű időn belül történő befejezését.

(2) A kérelemben meg kell jelölni a bizonyítani kívánt tényeket, az azokra vonatkozó bizonyítékokat és azokat a körülményeket, amelyek alapján előzetes bizonyításnak helye van.

(3) Az előzetes bizonyításra a bizonyítás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél és érdekelt felhasználhatja.

(4) Az előzetes bizonyítás költségeire a perköltségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

X. FEJEZET
PERELŐKÉSZÍTÉS

  1. § [Az előkészítő tanácsülés]

(1) Ha a 45. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak megtételére nincs szükség, vagy a fél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, az elnök a keresetlevelet előkészítő tanácsülésre terjeszti elő.

(2) A tanácsülést a keresetlevél bíróságra érkezéstől számított tizenöt napon belül kell megtartani. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tanácsülés megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(3) Ha a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, az előkészítő tanácsülést a védirat bíróságra érkezését követő tizenöt napon belül kell megtartani.

(4) A bíróság tanácsa az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén végzésben elrendelheti, hogy pert a tanács tagja mint egyesbíró folytassa le.

(5) A tanácsülésről feljegyzést kell készíteni.

  1. § [Intézkedések a per előkészítése során]

(1) A bíróság a tárgyalás előkészítése, valamint az eljárás észszerű időn belüli lefolytatása céljából minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a per lehetőleg egy tárgyaláson érdemben elbírálható legyen. Az intézkedésnek a tárgyalás kitűzése előtt, szükség esetén az eljárás során bármikor helye van.

(2) Az (1) bekezdés alapján a bíróság

a) bizonyítást rendelhet el,

b) iratokat szerezhet be más bíróságtól vagy hatóságtól,

c) elrendelheti a felek meghallgatását,

d) a felek között egyezség létrehozását kísérelheti meg,

e) *

(3) Ha a bíróság észleli, hogy a keresetlevél vagy az ahhoz csatolt okirat minősített adatot tartalmaz, hivatalból megkeresi a minősítőt a megismerési engedély beszerzése céljából.

(4) Ha a (2) és (3) bekezdésben foglalt intézkedések megtételével egyidejűleg a tárgyalási határnap kitűzésére nem kerül sor, a bíróság – az intézkedés megtételekor – a védiratot a felperesnek és az érdekeltnek kézbesíti.

  1. § [A tárgyalás kitűzése]

(1) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről.

(2) Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(3) A tárgyalást – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni. Fontos okból a tárgyalás más helyre is kitűzhető.

(4) * Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a védirat felperessel történő közlése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.

  1. § [Idézés a tárgyalásra]

(1) A bíróság a feleket a per tárgyalására idézi. Az első tárgyalásra szóló idézéshez csatolni kell azokat a beadványokat, amelyek közlésére korábban nem került sor. A beadványt nem kell közölni azzal, aki azt előterjesztette.

(2) Az idézésben a felet

a) fel kell hívni arra, hogy az ügyre vonatkozó, birtokában lévő és korábban be nem csatolt okiratokat a tárgyalásra hozza magával,

b) tájékoztatni kell, hogy a tárgyaláson, ha nem személyesen jelenik meg, csak a polgári perrendtartásban meghatározott képviselő útján járhat el, és

c) figyelmeztetni kell a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményeire.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú felet a törvényes képviselője útján kell idézni, ha személyes jelenléte szükséges, azzal a felhívással, hogy a törvényes képviselő a kiskorú megjelenéséről gondoskodjon. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú fél idézéséről a bíróság akkor is értesíti a törvényes képviselőt, ha a törvényes képviselőt szintén idézte a tárgyalásra.

(4) A bíróság a felet a személyes megjelenés kötelezettségével is idézheti.

  1. § [Nyilatkozatok a tárgyalást megelőzően]

(1) Az idézésben a bíróság felhívja a felperest és az érdekeltet arra, hogy a védiratban foglaltakra a tárgyalást megelőzően írásban nyilatkozhat, valamint figyelmezteti a feleket arra, hogy a tárgyaláson csak szóban tehetnek nyilatkozatot.

(2) A bíróság a nyilatkozat megtételére a tárgyalás napját megelőző – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg. A bíróság a határidőt követően előterjesztett nyilatkozatot mellőzheti.

  1. § [Bizonyítás elrendelése]

A bíróság az első tárgyalást megelőzően is elrendelhet bizonyítást, az első tárgyalásra tanút vagy szakértőt idézhet.

  1. § [Iratbeszerzés]

(1) Ha a keresetlevél vagy a védirat mellékletei nem tartalmazzák azokat az iratokat, amelyek nélkül a jogvita nem dönthető el, és azokat a fél nem tudja beszerezni, a bíróság hivatalból megkeresi az irat kiállítóját a szükséges iratok beszerzése végett.

(2) Ha az iratok beszerzése hatvan napnál előreláthatóan hosszabb időt venne igénybe, a bíróság az eljárást az iratok bírósághoz történő beérkezéséig felfüggesztheti. A tárgyalást az iratok beérkezését követően haladéktalanul ki kell tűzni.

(3) A bíróság az eljárás felfüggesztése előtt dönt az azonnali jogvédelem iránti kérelemről.

  1. § [Tárgyaláson kívüli meghallgatás]

(1) A bíróság meghallgatásra idézi azt a felet, akinek személyes meghallgatása törvény rendelkezése alapján szükséges. A meghallgatásról a bíróság a feleket értesíti, és a személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a tárgyaláson ismerteti.

(2) A bíróság elrendelheti, hogy a fél meghallgatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor.

(3) A fél a meghallgatáson képviselővel is eljárhat, nyilatkozatát azonban személyesen kell megtennie.

  1. § [Kísérlet egyezség létrehozására]

A bíróság a felek között egyezség létrehozását a tárgyalás kitűzését megelőzően is megkísérelheti.

XI. FEJEZET
AZ EGYEZSÉG ÉS A KÖZVETÍTÉS

  1. Egyezség
  2. § [Egyezség létrehozása]

(1) Ha a jogvita tárgya lehetővé teszi és jogszabály nem zárja ki, a bíróság a felek közt egyezség létrehozását kísérli meg, ha erre az ügy körülményei alapján észszerű időn belül esély mutatkozik.

(2) A bíróság az egyezség létrejötte érdekében

a) tájékoztatja a feleket az egyezség előnyeiről és feltételeiről,

b) tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről és feltételeiről,

c) az általa javasolt egyezséget a tárgyalás előkészítése során írásba foglalva vagy a tárgyaláson jegyzőkönyvbe foglalva a felek elé tárhatja, illetve

d) a feleket egyezségi kísérletre idézheti.

  1. § [Az egyezség tartalma]

(1) Az egyezségben a felek megállapodhatnak a közigazgatási jogvita vagy valamely vitás kérdés számukra megfelelő lezárásának módjában, ha az nem ütközik jogszabályba. Az egyezségben a felek a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem orvoslásának módjában is megállapodhatnak.

(2) Az egyezségben a felek és érdekeltek a per tárgyát képező közigazgatási tevékenységgel összefüggő olyan – akár polgári jogi – kötelezettséget is vállalhatnak, amelyre a vitatott közigazgatási cselekmény nem terjedt ki, illetve amelyre az alperes hatáskörrel nem rendelkezik, továbbá a vitatott közigazgatási cselekmény végrehajtásának mellőzéséről is megállapodhatnak.

(3) Az egyezség az érdekelt egyezség megkötésében való részvétele vagy az egyezség szövegének jóváhagyása hiányában nem érvényes, kivéve, ha az egyezség az érdekelt jogait vagy jogos érdekét a bíróság megítélése szerint nem érinti.

(4) Ha az egyezség nem felel meg a jogszabályoknak, a bíróság a jóváhagyást megtagadja és az eljárást folytatja. Az egyezség jóváhagyását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelynek az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.

  1. § [Az egyezséget jóváhagyó végzés]

(1) Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelelő tartalommal létrejön, a bíróság azt végzésbe foglalva jóváhagyja. A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben a vitatott közigazgatási cselekményt megsemmisíti, hatályon kívül helyezi vagy az egyezségben foglaltaknak megfelelően megváltoztatja.

(2) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.

(3) Ha az egyezség a perköltség viselésére nem terjed ki, a felek költségeiket maguk viselik. Az állam által előlegezett költségek és a feljegyzett illetékek viseléséről a bíróság a pervesztesség egyezség szerinti arányainak figyelembevételével dönt.

(4) Az egyezséget jóváhagyó végzéssel szemben fellebbezésnek van helye. Nem élhetnek fellebbezéssel azok a felek, aki között a jóváhagyott egyezség létrejött.

  1. § [Egyezség közigazgatási szerződés esetén]

(1) A felek a per során úgy is köthetnek egyezséget, hogy a közigazgatási szerződést a hatályon kívül helyezési ok megszüntetése érdekében módosítják.

(2) A módosítást jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek a módosítás hatálybalépésére nincs halasztó hatálya.

(3) A bíróság a közigazgatási szerződés módosításának hatályát, ha arról a felek az egyezségben nem rendelkeztek, a végzésben – a közigazgatási szerződés tárgyát képező közfeladat folyamatos és zavartalan ellátásához vagy a beruházás teljesítéséhez szükséges észszerű időtartamot figyelembe véve – határozza meg.

  1. Bírósági közvetítés
  2. § [A közvetítés feltételei]

(1) Ha a felek és az érdekeltek hozzájárulnak, a bíróság közvetítést rendel el. A közvetítés során a felek és érdekeltek bírósági közreműködéssel folytatott egyeztetés útján kísérlik meg a jogvita rendezését.

(2) A bíróság az eljárást a közvetítés befejezéséig, de legfeljebb két hónapra felfüggeszti. A felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek csak olyan személy részéről van helye, aki a közvetítéshez nem járult hozzá.

  1. § [A közvetítés szabályai]

(1) A bírósági közvetítőre és tevékenységére a közvetítői tevékenységről szóló törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A bírósági közvetítő az ügyet tárgyaló tanácsnak nem lehet tagja.

(2) A közvetítés befejezéseként a bírósági közvetítő

a) a létrejött egyezséget írásba foglalja, és a perbíróságnak megküldi,

b) egyezségkötés hiányában vagy bármely fél kérelmére a perbíróságot a közvetítés eredménytelenségéről értesíti.

(3) A perbíróság az egyezséget megvizsgálja, és – ha az megfelel a jogszabályoknak – ítélet hatályú végzésbe foglalja.

(4) Ha a közvetítés a jogvita egészére vonatkozó egyezség nélkül fejeződik be, a perbíróság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja.

(5) A fél a közvetítés során tudomására jutott információt sem a perben, sem azon kívül nem használhatja fel.

(6) Az egyezség eltérő rendelkezése hiányában a felek a közvetítéssel felmerült költségüket maguk viselik.

XII. FEJEZET
A TÁRGYALÁS

  1. § [A tárgyalás vezetése]

(1) A tárgyalást az elnök vezeti.

(2) Az elnök

a) ügyel a tárgyalás méltóságára és rendjére,

b) felhívja a figyelmet a tényelőadások tisztázatlanságára, azok értelmezésére, kiegészítésére, és az ellentmondások feloldására,

c) ügyel arra, hogy a felek és az érdekeltek a tényállításaikat, nyilatkozataikat és bizonyítási indítványaikat időben terjesszék elő,

d) a jogvita ténybeli és jogi vonatkozásait a felekkel megtárgyalja,

e) tájékoztatja a feleket a köztudomásúként ismert, valamint a bíróság hivatalos tudomásának körébe tartozó, az ügy szempontjából lényeges tényekről,

f) meghatározza a bizonyítási cselekmények, valamint a felek meghallgatásának sorrendjét, továbbá elsőként tehet fel kérdést a tanúnak és a szakértőnek,

g) a tárgyalás során bármikor szót adhat az eljáró tanács tagjainak.

(3) A tárgyalás nyilvánosságára, a felvételkészítésre és a pervezetésre a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

  1. § [A tárgyalás menete]

(1) A tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró ismerteti a keresetlevelet, a védiratot, valamint a feleknek a tárgyalást megelőzően előterjesztett nyilatkozatait, továbbá a szükséges mértékben az ügy iratait.

(2) Az ismertetés után a felek az elhangzottakra észrevételt tehetnek, további ismertetést kérhetnek, saját beadványaikat ismertethetik, kérelmeiket, nyilatkozataikat kiegészíthetik.

(3) A felek a tárgyaláson szóban nyilatkozhatnak. A bíróság a szóbeli nyilatkozat előterjesztésére az ügy körülményei alapján észszerű időkeretet állapíthat meg.

(4) Ha a jogvita tárgya és körülményei ezt lehetővé teszik, a felek nyilatkozatait követően a bíróság a felek között egyezség létrehozását kísérli meg, feltéve, hogy valamennyi fél és érdekelt jelen van vagy ahhoz előzetesen hozzájárult.

(5) A tárgyalást a szabályszerűen idézett fél távollétében is meg lehet tartani, a mulasztás az ítélet meghozatalát és kihirdetését nem érinti.

  1. § [A tárgyalás elhalasztása]

(1) A tárgyalás elhalasztásának csak indokolt esetben, az ok megjelölésével van helye. A tárgyalás elhalasztása esetén a bíróság a megidézetteket – ha erre mód van – előzetesen értesíti, és egyidejűleg intézkedik az új tárgyalási határnap kitűzéséről.

(2) Ha a személyes meghallgatásra szabályszerűen idézett fél a tárgyaláson nem jelent meg vagy csak a képviselője van jelen, a tárgyalást ebből az okból csak akkor lehet elhalasztani, ha a személyes meghallgatás a per érdemi eldöntésének lényeges előfeltétele.

(3) Ha a fél képviselője a tárgyaláson képviseleti jogosultságát igazolni nem tudja, a bíróság a tárgyalást ebből az okból csak akkor halaszthatja el, ha a per a rendelkezésre álló iratok alapján nem dönthető el. Ha a képviselőként megjelent személy a képviseleti jogosultságát nyolc napon belül nem igazolja, vagy a fél újabb képviselőt nem hatalmaz meg, és személyesen sem jár el, a megismételt tárgyaláson a bíróság – ha ennek feltételei fennállnak – ítéletet hoz.

(4) Ha a szabályszerűen idézett fél mulasztása miatt a tárgyalást el kell halasztani, a megismételt tárgyalás költségét – pernyertességre vagy pervesztességre tekintet nélkül – a mulasztó fél viseli.

(5) A felek indokolt közös kérelmére a bíróság egy alkalommal a tárgyalást legfeljebb hatvan napra elhalaszthatja, ha az megítélése szerint a jogvita észszerű időn belüli rendezését elősegíti.

  1. § [Változás a bírák személyében]

Ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács tagjainak személyében változás állt be, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket és a per egyéb iratait. A felek az ismertetésre észrevételt tehetnek.

  1. § [Bizonyítás a tárgyaláson]

(1) Ha a bíróság a tárgyalás előkészítése során bizonyítást rendel el, az elnök gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.

(2) A felek a bizonyítás eredményére a tárgyaláson szóban észrevételeket tehetnek. Ha a tárgyalást további bizonyítás szükségessége miatt kell elhalasztani, a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg írásbeli nyilatkozat előterjesztésére.

  1. § [A tárgyalás berekesztése]

(1) Ha a per a határozathozatalra megérett, a bíróság figyelmezteti a feleket, hogy összefoglaló nyilatkozataik megtételét követően a tárgyalást berekeszti.

(2) A bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyithatja, ha valamely kérdés további tárgyalása szükséges. Újból meg kell nyitni a tárgyalást, és új tárgyalási határnapot kell kitűzni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között a bírák személyében változás állt be.

XIII. FEJEZET
TÁRGYALÁSON KÍVÜLI ELBÍRÁLÁS

  1. § [A tárgyaláson kívüli elbírálás]

(1) Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.

(2) Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától vagy a perbeállítástól számított tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(3) Ha az alperes a keresetet az első tárgyalást megelőzően teljes egészében alaposnak ismeri el, vagy a közigazgatási cselekmény olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálhatja el.

(4) Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha – az okirati bizonyítást ide nem értve – bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elbírálás során merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki.

(5) A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság a védirat közlésével egyidejűleg a felek számára beadványaik benyújtására – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg. Az e beadványokra adandó válaszok és egyéb beadványok benyújtására a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg, azzal, hogy arra lehetőleg az első tárgyalás kitűzésére irányadó határidőn belül sor kerüljön.

(6) Azok az eljárási cselekmények, amelyek legkésőbb az első tárgyaláson teljesíthetőek, a bíróság által az (5) bekezdés alapján meghatározott határidőn belül, ennek hiányában az ítélet meghozataláig teljesíthetőek.

(7) A bíróság a feleket és az érdekeltet egyezségi kísérletre idézheti.

XIV. FEJEZET
BIZONYÍTÁS

  1. § [A bizonyítás eljárási szabályai]

(1) A bizonyításra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékeli.

(3) * Bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőség. A bíróság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével ezt követően is engedélyezheti bizonyítási indítvány előterjesztését, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátását, ha

a) a felperes a keresetét az első tárgyaláson megváltoztatja,

b) a felperes keresetét a jogsérelem orvoslására tett cselekményre kiterjeszti, vagy

c) az az anyagi pervezetése folytán vált szükségessé.

(4) A megelőző eljárás idején fennálló, de a megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a felperes vagy az érdekelt akkor hivatkozhat, ha azt a megelőző eljárásban a közigazgatási szerv arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

(5) A bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet el

a) az olyan tény, körülmény alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében, amelyeket hivatalból kell figyelembe vennie,

b) a kiskorú vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy érdekeit veszélyeztető jogsértésre való hivatkozás esetén, vagy

c) ha törvény így rendelkezik.

(6) A bíróság a bizonyítás hivatalbóli elrendeléséről a feleket tájékoztatja, és felhívja őket észrevételeik, és az ezekre vonatkozó bizonyítékok – vagy a bíróság által meghatározott bizonyítékok – előterjesztésére.

  1. § [Bizonyítási kötelezettség]

(1) Ha a megelőző eljárás hivatalból indult, és a fél az abban megállapított tényállás megalapozatlanságát, hiányosságát vagy iratellenességét valószínűsíti, a bíróság a közigazgatási szervet a tényállás valóságának bizonyítására kötelezi.

(2) Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a közigazgatási szerv köteles bizonyítani

a) az igény elbírálásához szükséges általános hatályú rendelkezések, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a közigazgatási szerv működési körében keletkezett iratok tartalmát,

b) az igényelt juttatással összefüggő, vitatott számítások helyességét, továbbá

c) bérvita esetén a juttatás megfizetését.

  1. § [A megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazása]

(1) A megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül. A perben ugyanazon szakkérdés tárgyában szakértőként elsősorban a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazandó.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti szakértőt kell alkalmazni, a bíróság a szakértőt kirendeli és a megelőző eljárásban keletkezett írásbeli szakvéleményt azzal a féllel közli, akivel azt korábban nem közölték.

(3) A megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazását követően ugyanazon szakkérdés vonatkozásában magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakérő alkalmazásának nincs helye.

(4) A megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértőre a polgári perrendtartás kirendelt szakértőre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

XV. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

  1. § [Megszüntetés]

(1) A bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha

a) a 48. § (1) bekezdés a)–i) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye,

b) a felperes törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetve meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták,

c) a felperes keresetétől elállt,

d) a felperes halála vagy megszűnése esetén a bíróság a perbelépésre vagy perbevonásra irányuló kérelmet elutasítja,

e) a meghalt vagy megszűnt felperesnek nincs jogutódja, a jogutód nem lép perbe vagy őt nem vonják perbe,

f) a jogi képviselő közreműködésével eljárni köteles felperes a hiányzó vagy megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére a törvényben meghatározott vagy bíróság által megállapított határidő alatt nem gondoskodik,

g) a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget téve orvosolta,

h) a bíróság az alperes kérelmére a külföldi felperest a perrel felmerülő költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitűzött, illetve meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig biztosítékot nem adott.

(2) Ha az eljárás során hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt áttételnek van helye, a bíróság az eljárást megszünteti és az áttétel szabályainak alkalmazásával jár el.

(3) * Ha a bíróság az eljárást az (1) bekezdés b) pontja alapján szünteti meg, a perindítás joghatásai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.

(4) Ha az eljárás megszüntetésének az (1) bekezdés c)–e) vagy g) pontja alapján lenne helye, és a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást rendelt el, a bíróság az eljárás megszüntetése előtt az ügyészséget a keresetlevél és a védirat megküldésével perbelépésre hívhatja fel, egyidejűleg tájékoztatja a hivatalbóli vizsgálat elrendelésének körülményeiről. Ha az ügyészség a felhívásban meghatározott határidőn belül nem lép be a perbe, a bíróság az eljárást megszünteti. A perbelépésre megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(5) Az eljárást megszüntető végzés ellen a (2) bekezdésben foglaltak kivételével fellebbezésnek van helye.

  1. § [Megszüntetés a felperes mulasztása miatt]

A bíróság megszüntetheti az eljárást, ha a felperes a kérelmére kitűzött tárgyalást elmulasztja, vagy a megadott elérhetőségein nem tartható a felperessel kapcsolat, és az alperes az eljárás folytatását nem kéri.

  1. § [A jogsérelem orvoslása közigazgatási eljárásban]

(1) * Ha a keresetlevél alapján a közigazgatási szerv a cselekményt visszavonja és eljárását folytatja, a cselekményt módosítja, illetve az állított jogsérelem orvoslása érdekében az arra jogosult közigazgatási szerv eljárást indít, erről a keresetlevél továbbításával egy időben vagy az eljárás során haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság eljárását a közigazgatási eljárás befejezéséig felfüggeszti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási eljárás megindításának ténye legkésőbb az első tárgyaláson, hivatalbóli vizsgálat vagy bizonyítás elrendelése esetén az elrendelés közlésétől számított tizenöt napon belül jelenthető be.

(3) A közigazgatási szerv a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményről haladéktalanul értesíti a bíróságot. Az értesítéshez csatolni kell a döntés másolatát vagy a cselekményt egyéb módon alátámasztó iratot.

(4) Ha a közigazgatási szerv a jogsérelem orvoslása érdekében indított eljárást harminc napon belül nem fejezi be, erről és a megtett eljárási cselekményekről tájékoztatja a bíróságot. A tájékoztatás tartalma alapján vagy annak elmaradása esetén a bíróság az eljárást folytathatja. Ha a közigazgatási szerv a felfüggesztő végzés közlésétől számított harminc napon belül nem ad tájékoztatást, a bíróság az eljárást folytatja. A tájékoztatás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(5) A bíróság a közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményére tekintettel nyilatkozattételre hívja fel a felperest. Ha a felperes nyilatkozata szerint a cselekmény a kereseti kérelemnek nem tesz eleget, a felperes a keresetét a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményre is kiterjesztheti.

(6) Ha a felperes a bíróság által meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekmény a kereseti kérelemnek eleget tett, a bíróság az eljárást megszünteti, és az alperest a felperes, valamint a felperest támogató érdekelt perköltségének megfizetésére kötelezi. Az eljárás részben való megszüntetése folytán a közigazgatási szervet terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.

(7) Ha a közigazgatási szerv a jogsérelmet a védirat felterjesztésére nyitva álló határidőn belül orvosolja, a védiratban erre utalni, és a jogsérelem orvoslása érdekében tett döntés másolatát, vagy a cselekményt egyéb módon alátámasztó iratot a védirathoz csatolni kell.

HARMADIK RÉSZ
HATÁROZATOK
XVI. FEJEZET
A BÍRÓSÁG HATÁROZATAI

  1. § [A határozatok fajtái]

(1) A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt.

(2) A határozatokra a polgári perrendtartás szabályait az e részben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(3) * A bíróság a határozatában megállapított összeg megfizetésére azt a szervet kötelezi, amelynek keretében a közigazgatási tevékenységet megvalósító közigazgatási szerv működik.

  1. § [A bíróság döntési jogkörének korlátai]

(1) A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja.

(2) A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja.

(3) A bíróság hivatalból veszi figyelembe

a) a vitatott közigazgatási cselekmény semmisségi vagy törvényben meghatározott más érvénytelenségi okát, illetve az olyan lényeges alaki hiányosságot, amely miatt a közigazgatási cselekményt nem létezőnek kell tekinteni,

b) a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását,

c) a törvényben meghatározott egyéb tényt vagy körülményt.

(4) A bíróság a hivatalbóli vizsgálat elrendeléséről a feleket tájékoztatja, egyúttal felhívja a feleket, hogy észrevételeiket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat – vagy a bíróság által meghatározott bizonyítékokat – terjesszék elő.

(5) Mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e.

(6) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – nem köti.

(7) Ha jogerősen elbírált bűncselekmény következményeiről közigazgatási perben kell határozni, a bíróság nem állapíthatja meg, hogy az elítélt a terhére rótt bűncselekményt nem követte el.

  1. § [Ítélet]

(1) Az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni.

(2) A bíróság egyes kereseti kérelmekről vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részeiről részítélettel is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség.

(3) A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűségéről közbenső ítélettel előzetesen dönthet, vagy a perben érvényesített jog fennállását előzetesen megállapíthatja, ha a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűsége vagy a keresettel érvényesített jog fennállása és az ennek alapján a felet megillető követelés vagy őt terhelő fizetési kötelezettség összege tekintetében a vita elkülöníthető.

(4) A bíróság a közigazgatási szervnek határozott, a megállapított jogsértés orvoslásának valamennyi lényeges pontjára kiterjedő iránymutatást ad az ítéletben elrendelt új eljárás (a továbbiakban: megismételt eljárás) lefolytatására vagy cselekmény megvalósítására vonatkozóan.

(5) A bíróság a kihirdetett ítélet rendelkező részét a kihirdetést követő munkanaptól a bíróság kezelőirodáján a felek számára elérhetővé teszi.

  1. § [Egyszerűsített ítélet]

(1) Ha a perben a közigazgatási cselekményben megállapított tényállást nem vitatták, és a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást sem rendelt el, az ítélet indokolásából mellőzhető a tényállás ismertetése.

(2) Az egyszerűsített ítéletben az indokolás elemeinek mellőzését lehetővé tevő körülményekre és az egyszerűsített ítélet meghozatalának jogalapjára kifejezetten hivatkozni kell. Az iratok között az egyszerűsített ítélettel együtt kell kezelni azt a közigazgatási cselekményt, amelynek tényállását a bíróság ítélkezésének alapjául fogadta el.

  1. § [A kereset elutasítása]

(1) A bíróság a keresetet elutasítja, ha

a) a kereset alaptalan,

b) a felperes jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg,

c) olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.

(2) Ha a bíróság a keresetet az (1) bekezdés c) pontja alapján utasította el, a költségek viseléséről ennek figyelembevételével dönt.

  1. § [A keresetnek helyt adó ítélet]

(1) * Ha a bíróság a jogsértést – a kereset alapján vagy hivatalból – megállapítja,

a) a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti, hatályon kívül helyezi, illetve az általános hatályú rendelkezésnek az ügyben való alkalmazását kizárja,

b) szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése, hatályon kívül helyezése, illetve az általános hatályú rendelkezés ügyben való alkalmazásának kizárása mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi,

c) a közigazgatási szervet marasztalja.

(2) A bíróság az (1) bekezdésben foglalt egyes jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. Törvény más jogkövetkezmény alkalmazását is előírhatja.

(3) A jogsértés megállapítása esetén a bíróság hivatalból kötelezi a közigazgatási szervet a tevékenység jogsértő következményének elhárítására.

(4) * Az általános hatályú rendelkezés megsemmisítésének vagy hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha azt a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ennek hiányában az ügyész indítványozta.

  1. § [Megváltoztatás]

(1) * A bíróság a jogsértő közigazgatási cselekményt megváltoztathatja, ha az ügy természete azt megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott, a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita véglegesen eldönthető, és

a) a közigazgatási cselekmény többfokú közigazgatási eljárásban valósult meg, vagy

b) a megváltoztatást egyfokú közigazgatási eljárásban megvalósított közigazgatási cselekmény esetén – a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kivétellel – törvény lehetővé teszi.

(2) * A bíróság – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közigazgatási cselekményt akkor is megváltoztatja, ha

a) az ügy természete azt megengedi és

b) a megismételt eljárásban a közigazgatási szerv – azonos jogi vagy tényhelyzet alapján – a bíróság jogerős ítéletével ellentétes cselekményt tett.

(3) Nincs helye megváltoztatásnak

a) a 4. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott közigazgatási cselekmény esetén,

b) méltányossági jogkörben hozott közigazgatási cselekmény esetén,

c) mérlegelési jogkör gyakorlásán alapuló, a költségvetést érintő kifizetésre vonatkozó közigazgatási cselekmény esetén, vagy

d) ha azt törvény kizárja.

  1. § [Fizetési kötelezettség összegének megváltoztatása]

(1) Megváltoztatásnak úgy is helye van, hogy a bíróság a fizetési kötelezettség megváltoztatott összegének megállapítása nélkül, annak kiszámítására az ítéletben pontos iránymutatást ad.

(2) A közigazgatási szerv a bíróság ítéletének közlését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül kiszámítja a fizetési kötelezettség pontos összegét, és arról tájékoztatja a bíróságot, a felperest és az érdekeltet. A felperes és az érdekelt nyolc napon belül vitathatja a számítás helyességét, annak megalapozottsága esetén a bíróság a kötelezettség ismételt kiszámítását rendelheti el.

(3) A fizetési kötelezettség összege a bíróság általi jóváhagyással az ítélet részévé válik. A perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő a jóváhagyó végzés közlését követő napon kezdődik. A közigazgatási szerv számítása ellen egyébként jogorvoslatnak nincs helye.

  1. § [Megsemmisítés vagy hatályon kívül helyezés]

(1) * A bíróság a közigazgatási cselekményt – a közlésére visszamenőleges hatállyal – megsemmisíti, ha

a) a közigazgatási cselekmény semmis vagy jogszabályban meghatározott okból érvénytelen, vagy olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni,

b) a megelőző eljárás lényeges szabályainak megszegésével okozott jogsérelem a perben nem orvosolható,

c) a közigazgatási szerv cselekményét kizárólag az ügyben nem alkalmazható jogszabályi rendelkezésre alapította, vagy

d) a közigazgatási cselekmény megváltoztatásának nincs helye.

(2) Ha a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy az ítélettel érintett személyek különösen fontos érdeke indokolja, a bíróság a közigazgatási cselekményt a hatályvesztés időpontjának pontos megjelölésével helyezi hatályon kívül. Ahol e törvény megsemmisítést említ, azon hatályon kívül helyezést is érteni kell.

  1. § [Megállapítás]

A bíróság ítéletében a jogsértés tényét állapítja meg, ha megváltoztatás, megsemmisítés vagy marasztalás nem lehetséges, és a megállapításhoz a felperesnek vagy az érdekeltnek fontos érdeke fűződik, vagy a jogsérelem így elhárítható.

  1. § [Ítélet közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben]

(1) * Ha a közigazgatási szerződésre vonatkozó jogszabályok jogkövetkezményt nem állapítanak meg, a bíróság a jogsértés megállapítása esetén, az érintettek jogos érdekeire, valamint a közfeladat ellátásának biztonságához és folyamatosságához fűződő közérdekre figyelemmel

a) a jogellenes közigazgatási szerződést vagy annak valamely kikötését hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja,

b) a közigazgatási szerződést semmisségi ok fennállása miatt megsemmisíti, ha a szerződő közigazgatási szerv a közigazgatási szerződés megkötésére nem rendelkezett hatáskörrel, vagy a közigazgatási szerződést képviseleti joggal nem rendelkező személy írta alá,

c) a közigazgatási szerződés jogszerűségének helyreállítására, a közigazgatási szerződés teljesítésére kötelez, vagy

d) a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal összefüggésben okozott kár megtérítésére kötelez.

(2) A bíróság a hatályon kívül helyezéssel érintett, azzal szorosan összefüggő szerződéses rendelkezést is hatályon kívül helyezhet.

(3) A bíróság a közigazgatási szerződés vagy annak valamely kikötése megváltoztatásának hatályát a közigazgatási szerződés tárgyát képező közfeladat folyamatos és zavartalan ellátásához vagy a beruházás teljesítéséhez szükséges észszerű időtartamot figyelembe véve határozza meg.

(4) A bíróság ítéletének hatálya kiterjed a szerződő közigazgatási szerv által a megtámadott szerződéssel azonos tárgyú közigazgatási szerződés megkötésére irányuló, párhuzamosan zajlott szerződéskötési eljárásokra. A bíróság ítéletében jogellenessé nyilvánított szerződési kikötés nem alkalmazható, a megkötött közigazgatási szerződést a felek kötelesek a bíróság ítéletének megfelelően módosítani. Ennek hiányában bármely fél, illetve érdekelt a mulasztás tudomására jutásától számított harminc napon belül, de legkésőbb a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a bíróság előtt pert indíthat.

(5) Ha a bíróság a megkötött közigazgatási szerződés jogellenességét megállapítja, azonban a közigazgatási szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, a közigazgatási szerződést megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal jogszerűvé nyilváníthatja. Semmisségi ok fennállása esetén a közigazgatási szerződés nem nyilvánítható jogszerűvé.

(6) Nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek a közigazgatási szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek, így különösen a késedelmes teljesítésből, az új szerződéskötési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából származó költség vagy a jogellenességből következő fizetési kötelezettség. A szerződés jogszerűségéhez fűződő további gazdasági érdekek akkor tekinthetőek kiemelkedően fontos közérdeknek, ha a közigazgatási szerződés jogellenességének megállapítása súlyosan aránytalan következményekkel járna.

(7) Nincs helye megsemmisítésnek, ha a közigazgatási szerződés megkötésére hatáskörrel rendelkező szerv, illetve a képviseleti joggal rendelkező személy a közigazgatási szerződést azonos tartalommal utólag jóváhagyja.

  1. § [Ítélet a Közszolgálati Döntőbizottság határozatával szemben indított perben] *

(1) * A bíróság ítéletével a jogvitát érdemben eldönti, a Közszolgálati Döntőbizottságot – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – új eljárásra nem kötelezheti.

(2) * A bíróság a Közszolgálati Döntőbizottság határozatát

a) * megsemmisíti és a Közszolgálati Döntőbizottságot új eljárásra kötelezi, ha az eljáró tanács nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában kizárt személy vett részt,

b) * a jogsértéssel érintett részében megsemmisíti, és szükség esetén a Közszolgálati Döntőbizottságot új eljárásra kötelezi, ha az a hatáskörét túllépte, illetve hatáskörének hiányát jogsértően állapította meg.

(3) * A bíróság a jogerős ítéletet megküldi a Közszolgálati Döntőbizottságnak.

XVII. FEJEZET
A HATÁROZATOK JOGHATÁSAI ÉS TELJESÍTÉSE

  1. § [Anyagi jogerőhatás]

A közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy az érdekeltek új keresetet indíthassanak vagy azt egyébként vitássá tehessék.

  1. § [A határozatok teljesítése]

(1) A bíróság határozatát teljesítési határidő hiányában a jogerőre emelkedését követő napon kell teljesíteni, és a jogerőre emelkedésétől kezdve végrehajtható.

(2) A bíróság határozatában teljesítési határidőt állapíthat meg, ebben az esetben a határozat a teljesítési határidő leteltétől kezdve végrehajtható. A határozatban foglaltak teljesítésére nyitva álló határidő a határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

(3) A közigazgatási szervnek a jogerős határozatban megállapított, ennek hiányában a jogszabályban meghatározott határidőn belül kell a megismételt eljárást lefolytatnia vagy a közigazgatási cselekményt megvalósítania.

(4) A bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt eljárásban és a cselekménynek a bíróság határozatával elrendelt megvalósítása során köti az eljáró közigazgatási szerveket.

  1. § [Előzetes végrehajthatóság]

(1) Az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított határozat a jogerőre emelkedést megelőzően végrehajtható.

(2) A bíróság hivatalból előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítja a határozatot, ha azt törvény elrendeli. A bíróság kérelemre az azonnali jogvédelem szabályainak megfelelő alkalmazásával nyilvánítja előzetesen végrehajthatóvá határozatát.

(3) Az ítélet előzetes végrehajtásának elrendeléséről az ítéletben kell rendelkezni.

(4) Az előzetes végrehajtás elrendelése biztosíték adásához köthető. A biztosítékot a határozat jogerőre emelkedésekor vagy az előzetes végrehajtás megszűntetésekor vissza kell téríteni.

(5) Az előzetes végrehajtást elrendelő határozat ellen nyolc napon belül fellebbezésnek van helye.

(6) Nem rendelhető el olyan határozat előzetes végrehajtása, amelyet nem jogerősen már hatályon kívül helyezett vagy megváltoztatott az arra jogosult bíróság.

(7) Ha a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja azt a határozatot, amelynek előzetes végrehajtását elrendelték, az előzetes végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről is határoz.

NEGYEDIK RÉSZ
PERORVOSLATOK ÉS AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
XVIII. FEJEZET
FELLEBBEZÉS

  1. Fellebbezés ítélet ellen
  2. § [A fellebbezés alapja és az eljárás szabályai]

(1) * Ha törvény lehetővé teszi, az elsőfokú ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre hivatkozással fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.

(2) * Fellebbezésnek van helye

a) ha a közigazgatási cselekményt megelőző eljárás nélkül valósították meg,

b) a törvény által meghatározott jogvitában.

(3) A másodfokú eljárásra az elsőfokú eljárásra és a határozatokra vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

  1. § [A fellebbezés tartalma]

(1) A fellebbezést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani.

(2) A fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza

a) a fellebbezéssel támadott ítélet számát,

b) * a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér és

c) a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet.

(3) A fellebbezésben új tény vagy bizonyíték előadására akkor van lehetőség, ha az az elsőfokú ítélet meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, és elbírálása esetén reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

(4) A fellebbezésben új tény vagy bizonyíték akkor is előadható, illetve az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás akkor is indítványozható, ha az az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

(5) A fellebbezést a fellebbezési határidő leteltét követően nem lehet megváltoztatni. A fellebbezés mindaddig visszavonható, amíg a másodfokú bíróság a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a másodfokú bíróság határoz.

(6) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a fellebbezésnek az ítélet hatályosulására halasztó hatálya van. A fellebbezéssel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető.

  1. § *
  2. § * [Az elsőfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]

(1) Az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,

b) az olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbezést törvény kizárja,

c) a fellebbezés elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,

d) az elektronikus kapcsolattartásra köteles fellebbezésre jogosult vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő,

Hirdetés
e) az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezésre jogosult nem jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.

(2) A fellebbezést visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés visszautasítását követően, az (1) bekezdés d) és e) pontját ismételten megvalósítva benyújtott fellebbezést visszautasító végzés ellen nincs helye további fellebbezésnek.

  1. § [A fellebbezés felterjesztése]

(1) Ha a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő lejárt, vagy a fellebbezést valamennyi arra jogosult benyújtotta, az elsőfokú bíróság azt az ügy irataival együtt nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz.

(2) Ha azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztettek elő, a fellebbezést a beérkezését követő három napon belül fel kell terjeszteni.

(3) Ha a fellebbezés mellett a fél vagy az érdekelt a határozathozatalt megelőző tárgyalás vagy határidő elmulasztása miatt igazolással is él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni.

  1. § [A másodfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]

(1) A másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. § (2) bekezdésében foglaltaknak vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 100. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak nincs helye.

(2) Ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza.

  1. § [Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés]

(1) A fellebbezést előterjesztő fél ellenfele és az érdekelt a fellebbezés közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezési ellenkérelmet vagy csatlakozó fellebbezést terjeszthet elő.

(2) A fellebbezés visszautasítása vagy visszavonása esetén a fellebbezéssel szemben előterjesztett fellebbezési ellenkérelem, illetve csatlakozó fellebbezési kérelem hatálytalanná válik, kivéve a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezési kérelmet.

(3) A csatlakozó fellebbezési kérelemre a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

  1. § [Az eljárás felfüggesztése]

Ha az elsőfokú bíróság előtt az ítélet kijavítása, illetve kiegészítése iránt előterjesztett kérelem vagy igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a másodfokú bíróság az eljárását a kijavítás, a kiegészítés vagy az igazolás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztheti.

  1. § [Tárgyalás]

(1) Tárgyalás tartását a fél a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(2) Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás a fellebbezés felterjesztését követő három hónapon belül megtartható legyen.

(3) Az idézésben figyelmeztetni kell az idézetteket, hogy távolmaradásuk a fellebbezés elintézését nem gátolja. A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen idézett mulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha a bíróság a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, a tárgyalást egy alkalommal, új tárgyalási határnap kitűzésével elhalaszthatja.

(4) A fellebbezési tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró ismerteti az elsőfokú bíróság ítéletében, ezt követően a fellebbezésben, a fellebbezési ellenkérelemben, illetve a csatlakozó fellebbezési kérelemben foglaltakat. A bíróság tagja és a fél az iratokból további ismertetést kérhet.

(5) A másodfokú eljárásban az olyan végzést, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a fellebbezést visszautasító végzést a Kúria tanácsban, indokolással ellátva hozza meg.

(6) Ha a másodfokú eljárásban a jóhiszemű eljárás követelményének megsértése miatt pénzbírság kiszabásának lenne helye, a másodfokú bíróság pénzbírság kiszabása helyett a jóhiszemű eljárás követelményét sértő cselekményt figyelmen kívül hagyhatja.

(7) *

(8) *

  1. § [A másodfokú vizsgálat korlátai]

(1) A másodfokú bíróság az ítéletet – a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül – csak a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül.

(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt a perben meghozott egyéb határozatokat is felülbírálja, kivéve azokat, amelyek ellen külön fellebbezésnek van helye.

  1. § [Döntés az ügy érdemében]

(1) Ha a fellebbezéssel támadott ítélet a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletet helyben hagyja.

(2) * Jogszabálysértés vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét egészében vagy részben – az ítélet egyes rendelkezéseinek helyben hagyása vagy hatályon kívül helyezése mellett – megváltoztatja.

  1. § [Hatályon kívül helyezés]

(1) A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet – a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem, illetve a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha

a) az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva,

b) az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn, vagy

c) az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan.

(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megszegése a per érdemi eldöntésére a másodfokú eljárásban nem orvosolható módon kihatással volt.

(3) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan iránymutatást ad, amely az elsőfokú bíróságot köti. Ebben az esetben csak a másodfokú eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.

(4) Ha a másodfokú bíróság az eljárást megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetési ok fennáll, hatályon kívül helyezi.

(5) A másodfokú bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében a megtámadott ítéletnek azt a részét, amelyre az egyezség vonatkozik, hatályon kívül helyezi.

  1. § [A másodfokú bíróság határozataira vonatkozó egyéb rendelkezések]

(1) A másodfokú eljárást befejező határozatban az elsőfokú bíróságot és a fellebbezéssel támadott határozat ügyszámát is fel kell tüntetni.

(2) Ha az elsőfokú ítélet megfelel a jogszabályoknak, a bíróság egyszerűsített ítéletet hoz, amelynek indokolásában – az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett – csak erre a körülményre kell utalni.

(3) A másodfokú eljárás befejezése után a bíróság az iratokat harminc napon belül megküldi az elsőfokú bíróságnak, amely az iratok hozzá érkezését követő nyolc napon belül közli a felekkel a másodfokú eljárást befejező határozatot.

(4) Új eljárásra utasítás esetén, ha a bíróság tárgyalást tart, a tárgyalás megnyitását követően a bíróság ismerteti a másodfokú bíróság határozatát.

  1. Fellebbezés végzés ellen
  2. § [Fellebbezés a bíróság végzése ellen]

(1) A bíróság végzése ellen – az e törvényben meghatározott esetben – fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.

(2) * A Kúria végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.

(3) A végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezés szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

  1. § [Az elsőfokú bíróság intézkedései]

(1) Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzéshez nincs kötve, a fellebbezésnek maga is eleget tehet. Ebben az esetben a fellebbezést nem kell felterjeszteni.

(2) * Ha a fellebbezés nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elsőfokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt. Az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha a fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a fellebbezés hiányait nem pótolta, és az emiatt nem bírálható el.

(3) * A fellebbezésről az elsőfokú bíróság annak megküldésével értesíti az ellenfelet és az érdekeltet, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a fellebbezés közlésétől számított nyolc napon belül az elsőfokú bíróságnál észrevételt terjeszthet elő. A határidő indokolt esetben lerövidíthető.

(4) Csatlakozó fellebbezésnek nincs helye.

(5) Az elsőfokú bíróság legkésőbb az észrevételekre nyitva álló határidő letelte után az iratokat – a benyújtott észrevételekkel együtt – felterjeszti a másodfokú bírósághoz.

  1. § [A fellebbezés elbírálása]

(1) A fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, szükség esetén a feleket meghallgathatja. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a másodfokú bíróság a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz.

(2) A másodfokú bíróság a jogszabálysértő végzést

a) megváltoztatja, vagy

b) hatályon kívül helyezi, ha a végzésben foglalt eljárási cselekményt mellőzni kell.

(3) Ha a megváltoztatáshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új végzés hozatalára utasítja.

(4) * Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzéséről állapítja meg, hogy jogszabálysértő, azt hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.

(5) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú végzést annak indokai alapján hagyja helyben, az indokolásában kizárólag erre a körülményre kell utalni.

XIX. FEJEZET
RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK

  1. Felülvizsgálat
  2. § [A felülvizsgálat alapja és eljárási szabályai]

(1) * A jogerős ítélet, valamint a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

(2) A felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(3) * A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltéréssel összefüggésben jogegységi panasznak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltak szerint van helye.

  1. § [A felülvizsgálatból kizárt határozatok]

Nincs helye felülvizsgálatnak

a) * az elsőfokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha a fellebbezést törvény nem teszi lehetővé, vagy kizárja,

b) * ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta,

c) a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a teljesítési határidőre vagy a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen,

d) a Kúria határozata ellen,

e) ha azt törvény különösen indokolt esetben kizárja.

  1. § [Felülvizsgálati kérelem]

(1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak.

(2) A felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kúria tanácsban, indokolt végzésben határoz.

(3) * A felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt az elsőfokú eljárás tárgya.

(4) * A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve.

(5) * A (4) bekezdésben foglaltak tekintetében hiánypótlásnak nincs helye.

  1. § [Döntés a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról]

(1) * A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

a) az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

aa) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,

ab) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,

ac) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,

ad) a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve

b) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés

miatt indokolt.

(2) * A felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria tanácsban, tárgyaláson kívül, a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz. A felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzést indokolni kell.

(3) A befogadhatóság tárgyában hozott végzést a Kúria közli a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő féllel.

(4) A felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló végzést – a felülvizsgálati kérelem egyidejű megküldésével – közölni kell a kérelmet előterjesztő fél ellenfelével és az érdekelttel, akik annak közlésétől számított nyolc napon belül, abban a körben, amelyre nézve a kérelmet befogadták, felülvizsgálati ellenkérelmet vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő.

  1. § [A felülvizsgálati kérelem hatálya]

(1) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bírósági határozat és az annak alapjául szolgáló közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya.

(2) * A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető. Ha a felülvizsgálati kérelem azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, az elsőfokú bíróság haladéktalanul intézkedik az iratok Kúriára történő felterjesztéséről. A Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelemről legkésőbb a befogadás tárgyában hozott végzéssel egyidejűleg dönt.

  1. § [Eljárási cselekmények]

(1) Ha a jogerős ítélet vagy a jogerős ítélet alapját képező jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, a Kúria a felülvizsgálati eljárásról értesíti az Alkotmánybíróságot.

(2) A legfőbb ügyész törvény alapján megküldött szakmai véleményét a Kúria közli a felekkel és az érdekeltekkel, akik arra a kitűzött határidőn belül észrevételt tehetnek.

(3) *

(4) Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem befogadása esetén a Kúria a peres eljárás folytatását hivatalból felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a Kúria módosíthatja.

(5) A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.

  1. § [Felülvizsgálati határozat]

(1) * Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a bíróság a jogerős határozatot

a) egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja,

b) úgy változtatja meg, hogy a megtámadott közigazgatási cselekményt megsemmisíti, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi.

(2) * Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, illetve az a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem tér el, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

(3) Ha a legfőbb ügyész a perben szakmai véleményét kifejtette, a Kúria a felülvizsgálati határozatot megküldi a legfőbb ügyésznek.

(4) Felülvizsgálati eljárásban egyszerűsített ítélet nem hozható.

  1. Perújítás
  2. § [A perújítási eljárás szabályai]

(1) A jogerős ítélet és az eljárást befejező érdemi határozat ellen a polgári perrendtartás szabályai szerint van helye perújításnak.

(2) A bíróság a perújítási kérelmet visszautasítja, ha a perújítást törvény kizárja.

(3) Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határozat ellen, a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon túl benyújtott perújítási kérelemben nem követelhető a jogviszony helyreállítása és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatás. A perújítási kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre munkabér-követelés nem támasztható.

(4) Ha a közigazgatási szervet új eljárásra utasító jogerős bírósági ítélet ellen a fél perújítási kérelmet terjesztett elő, a perújítási eljárás megindításáról az elsőfokú bíróság értesíti az új eljárásra kötelezett közigazgatási szervet, amely a megismételt eljárást a bíróság ilyen irányú kezdeményezése esetén felfüggeszti, egyébként felfüggesztheti.

XX. FEJEZET
AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

  1. § [Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás szabályai]

(1) Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) * Ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség.

(3) Ha az Alkotmánybíróság a bírósági határozattal együtt az azzal elbírált közigazgatási cselekményt is megsemmisítette, a Kúria az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett a megsemmisített döntést hozó közigazgatási szervet értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.

ÖTÖDIK RÉSZ
KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK ÉS EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
XXI. FEJEZET
EGYSZERŰSÍTETT PER

  1. § [Az egyszerűsített per alapja és eljárási szabályai]

(1) Egyszerűsített perben e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el

a) * a hatósági igazolvánnyal, a hatósági bizonyítvánnyal, valamint – a tevékenység gyakorlásához szükséges köztestületi vagy más szervezeti nyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás kivételével – a hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,

b) a kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,

c) * a járulékos közigazgatási cselekménnyel, továbbá a közigazgatási szerv visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntésével kapcsolatos perben,

d) a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos perben,

e) * a harmadik országbeli állampolgárok, illetve azok családtagjai számára kérelmezett, kilencven napot meg nem haladó tervezett tartózkodásra jogosító vízummal kapcsolatos perben,

f) * a hadköteles fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmével kapcsolatos perben.

(3) A bíróság egyszerűsített perben bírálhatja el a pert, ha a felperes ezt a keresetlevélben kéri és az alperes a védiratban nem ellenzi. Az ügy egyszerűsített perben való elbírálásáról a bíróság ebben az esetben végzést hoz.

(4) * A bíróság az eljárás során bármikor elrendeli a per általános szabályok szerinti folytatását, ha az a tisztességes eljárás követelményeinek biztosítása érdekében szükséges, vagy az egyszerűsített perre a közigazgatási tevékenység téves minősítése miatt került sor.

(5) * Az egyszerűsített pert a bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

(6) * Ha törvény által megengedett keresethalmazat esetén a kereseti kérelmek egy részét az egyszerűsített per, másik részét az általános szabályok szerint kellene elbírálni, a bíróság az általános szabályok szerint jár el.

  1. § [Intézkedések az egyszerűsített perben]

Ha ez az eljárás koncentrált befejezését és a költségtakarékosságot elősegíti, a bíróság

a) mellőzi az előkészítő tanácsülés tartását,

b) a perbeli cselekményekről jegyzőkönyv helyett feljegyzést készít, valamint mellőzheti a jegyzőkönyv vagy feljegyzés kiegészítésére tett kérelemmel kapcsolatban a nyilatkozattételre való felhívást,

c) eljárási cselekményekre – a fellebbezés kivételével – törvényben foglaltaktól eltérő határidőket állapíthat meg,

d) a szóbeli nyilatkozat helyett a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozatot is elfogadhatja.

  1. § [Határozatok]

(1) Egyszerűsített perben a bíróság akkor is egyszerűsített ítéletet hozhat, ha a vitatott közigazgatási cselekmény vagy az elsőfokú közigazgatási cselekmény teljeskörűen és világosan tartalmazza a tényállást.

(2) Az egyszerűsített perben hozott végzésekkel szemben a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek.

(3) Az egyszerűsített perben hozott ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.

XXII. FEJEZET
MULASZTÁSI PER

  1. § [A mulasztási per alapja és eljárási szabályai]

A közigazgatási szerv közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségének elmulasztása (a továbbiakban: mulasztás) miatti perben e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

  1. § [Perindítás]

(1) A mulasztási per megindítására jogosult

a) az ügyfél, illetve az, akinek jogát a mulasztás közvetlenül érinti,

b) * a köztestület feletti törvényességi ellenőrzési jogkörén kívül eljáró ügyészség, továbbá a helyi, illetve a nemzetiségi önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el,

c) * a feladat- és hatáskörében eljáró Integritás Hatóság.

(2) A keresetlevelet a mulasztás orvoslását szolgáló közigazgatási eljárás eredménytelenségéről való tudomásszerzéstől vagy a jogorvoslati szerv mulasztása esetén az intézkedésére nyitva álló határidő elteltétől számított kilencven napon belül, de legkésőbb a közigazgatási cselekmény megvalósítására irányadó határidő leteltétől számított egy éven belül kell a bíróságnál benyújtani. Jogorvoslati szerv hiányában a keresetlevelet a közigazgatási cselekmény megvalósítására nyitva álló határidő leteltétől számított egy éven belül kell a bíróságnál benyújtani.

(3) A keresetlevél az általános követelményeken túlmenően tartalmazza

a) annak megjelölését, hogy a felperes mikor, milyen ügyben fordult a közigazgatási szervhez,

b) a mulasztó közigazgatási szerv azon eljárási cselekményeinek megjelölését, amelyekre a felperes tudomása szerint sor került,

c) a közigazgatási szerv eljárási, határozathozatali vagy feladatellátási kötelezettségét megalapozó jogszabályok és körülmények megjelölését,

d) a mulasztás megállapíthatóságának okait, és

e) a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás kezdeményezésére való utalást és a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás azon eljárási cselekményének megjelölését, amely a kérelmező tudomására jutott.

(4) Nincs helye a keresetlevél visszautasításának, ha a jogorvoslati szerv a mulasztás orvoslására jogszabályban meghatározott eljárási kötelezettségének nem tett eleget.

  1. § [Mulasztási ítélet]

(1) A bíróság mulasztást állapít meg, ha a közigazgatási szerv a közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségének az irányadó elintézési határidőn belül nem tett eleget.

(2) A bíróság akkor is megállapítja a mulasztást, ha a közigazgatási szerv cselekményét közérdeken alapuló kényszerítő indok szükségessé teszi, vagy a pert a törvényességi felügyeleti szerv indította.

(3) Ha a bíróság a mulasztást megállapítja, a mulasztó szerv köteles az elmulasztott cselekményt az irányadó jogszabályi határidőn belül, ennek hiányában harminc napon belül megvalósítani.

(4) A mulasztási perben hozott ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

XXIII. FEJEZET
MARASZTALÁSI PER

  1. A marasztalási perek közös szabályai
  2. § [A marasztalási per alapja]

(1) * Ha a keresetlevél a 38. § (1) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott kereseti kérelmet (a továbbiakban együtt: marasztalási kereseti kérelem) tartalmaz, e törvény szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A keresetlevélben fel kell tüntetni a per tárgyának értékét is.

(2) * A Közszolgálati Döntőbizottság határozatát támadó kereseti kérelem alapján indult eljárásban e törvény elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályait törvényben és az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A pert az ellenérdekű féllel szemben kell megindítani.

(3) * A (2) bekezdés szerinti keresetlevelet a Közszolgálati Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az alperessel.

  1. § [A marasztalási per eljárási szabályai]

(1) * A védiratot – a 40. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – a keresetlevél benyújtásától, illetve az alperessel való közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni.

(2) * A polgári perrendtartás szabályai szerint szünetel az eljárás, ha

a) a felek erre vonatkozó megegyezésüket bejelentik, a bejelentésnek a bírósághoz történő beérkezésétől,

b) a tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a tárgyaláson megjelent egyik fél sem kívánja az ügy tárgyalását, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, a tárgyalás időpontjától.

(3) * A pertárgy értékének meghatározására a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a pertárgy értékének meghatározására a polgári perrendtartás munkaügyi perekre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

(4) A felperes a keresetét a tárgyalás berekesztéséig változtathatja meg, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített igény ugyanabból a jogviszonyból ered.

(5) A marasztalási kereseti kérelemhez kapcsolódó bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására a bíróság által megállapított határidőn belül, ennek hiányában a tárgyalás berekesztéséig van lehetőség.

(6) * A Közszolgálati Döntőbizottság határozatát támadó kereseti kérelem alapján indult perben a fél nem hivatkozhat olyan tényre, körülményre, bizonyítékra, amely a Közszolgálati Döntőbizottság eljárásnak nem képezte tárgyát, kivéve akkor, ha azt a Közszolgálati Döntőbizottság hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

(7) * A fizetési meghagyásos eljárással indult marasztalási perben a bíróság a polgári perrendtartás fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perekre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.

(8) * Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az legkésőbb a védirat bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül megtartható legyen.

  1. § [Viszontkereset és beszámítás]

(1) * Az alperes legkésőbb az első tárgyaláson viszontkeresetet indíthat, ha az így érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból származik, vagy a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas. A viszontkeresetre a keresetlevél szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) A felperes ellenkérelemben kérheti a viszontkereset elutasítását, vagy érdemi védekezést terjeszthet elő. Az ellenkérelem előterjesztésére a bíróság legalább tizenöt napos határidőt állapíthat meg.

(3) * A bíróság végzéssel visszautasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy az alperes azt a jóhiszemű eljárás követelményének megsértésével terjesztette elő.

(4) Beszámítási kérelmet az első tárgyalás után csak akkor lehet előterjeszteni, ha:

a) a beszámítani kért követelést az ellenfél elismeri,

b) a beszámítandó követelés fennállta közokirattal vagy teljes bizonyítóerejű magánokirattal bizonyítható,

c) a beszámítani kért követelés ezen időpontot követően járt le, vagy

d) a fél valószínűsíti, hogy a követelés fennállásáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett tudomást.

(5) A másodfokú eljárásban beszámítási kérelmet csak akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy ha a beszámítani kért követelés az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően járt le.

(6) Keresetváltoztatás folytán az alperes viszontkereset indítására legkésőbb a megváltozott kereseti kérelem közlését követő tizenöt napon belül jogosult. Kivételesen indokolt esetben a bíróság a viszontkereset írásbeli előterjesztésére legfeljebb harmincnapos határidőt állapíthat meg.

(7) Ha az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, a felperes keresetétől az alperes hozzájárulásával állhat el.

  1. § * [Marasztalási ítélet]

(1) Ha a bíróság a marasztalási kereseti kérelemnek helyt ad, ítéletében a közigazgatási szervet a jogszabályi keretek között marasztalja.

(2) A marasztalási ítélet anyagi jogerejére és az utóperre a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) A marasztalási ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

(4) Előzetesen végrehajtandó

a) az alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet,

b) a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményt ilyen okirattal bizonyították.

  1. Nem közigazgatási szerv ellen indított per további különös szabályai
  2. § [Perindítás]

(1) A közigazgatási szerv az e fejezetben szabályozott perben érvényesítheti közigazgatási szerződéssel vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igényét.

(2) A pert az ellen a természetes vagy közigazgatási szervnek nem minősülő jogi személy ellen kell megindítani, akivel szemben a közigazgatási szerv igényt érvényesít.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevelet a perben érvényesített igényt megalapozó tényről, körülményről való tudomásszerzés időpontjától számított kilencven napon belül kell a bíróságnál benyújtani.

(4) Ha törvény az igény érvényesítésével kapcsolatban megelőző eljárás lefolytatását írja elő, a keresetlevelet az eljárást befejező döntés felperessel való közlésétől számított harminc napon belül a bíróságnál kell benyújtani.

(5) A per az azonos felek között az általános szabályok szerint folyamatban lévő perhez egyesíthető, ha tárgyuk egymással összefügg.

(6) A keresetlevelet a bíróság közli az alperessel, egyidejűleg figyelmezteti az írásbeli ellenkérelem benyújtása, illetve a tárgyalás elmulasztásának következményeire, továbbá tájékoztatja a kereset elismerésének lehetőségéről és annak következményeiről.

  1. § [Ellenkérelem]

(1) Az alperes a keresetlevél közlésétől számított harminc napon belül írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, amely a kereset elismerését vagy az eljárás megszüntetésére irányuló alaki védekezést, illetve érdemi védekezést tartalmaz. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.

(2) Az alperes indokolt – a határidő lejárta előtt a bíróságra beérkezett – kérelmére a bíróság az írásbeli ellenkérelem benyújtására rendelkezésre álló határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

(3) Az alperes tárgyalás tartását az ellenkérelemben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

XXIV. FEJEZET
KÖZTESTÜLETI FELÜGYELETI PER

  1. § [A köztestületi felügyeleti per alapja és eljárási szabályai]

(1) * A köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló közigazgatási szerv vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség (a továbbiakban együtt: a köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv) által az eredménytelen törvényességi felhívást követően indított perre e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A keresetlevelet a felhívásban meghatározott határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül a bíróságnál kell benyújtani.

  1. § [Ítélet]

(1) * Ha a bíróság a keresetben állított jogsértést megállapítja, az e törvény szerint alkalmazható jogkövetkezményeken túl *

a) a működés jogszerűségének helyreállítása érdekében elrendelheti a jogsértés orvoslására jogosult köztestületi szerv összehívását,

b) * a jogsértő köztestületi szerv vagy tisztségviselő tevékenységét a jogszerűség helyreállításáig felfüggesztheti, illetve

c) a köztestület működése törvényességének biztosítására és ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki.

(2) * Az e törvény általános vagy mulasztási perre vonatkozó szabályai szerinti és az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság együttesen is alkalmazhatja.

(3) * A bíróság az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket akkor is alkalmazhatja, ha a köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a más által indított perben érdekeltként erre irányuló kérelmet terjeszt elő.

  1. § [Felügyelőbiztos kirendelése]

(1) A köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a felügyelőbiztos személyére a keresetlevélben javaslatot tehet. E javaslat a bíróságot nem köti.

(2) Felügyelőbiztosként nem rendelhető ki az, aki a köztestületben tisztséget nem viselhet, valamint az sem, akit az alperes köztestületi szerv közvetlenül irányít. Törvény további összeférhetetlenségi okokat állapíthat meg.

(3) A felügyelőbiztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, e tevékenységéért vele szemben hátrányos köztestületi jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(4) A bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt állapít meg, meghatározza a felügyelőbiztos feladatait, szükség esetén – a felügyelőbiztos felmentésével vagy anélkül – új felügyelőbiztost rendel ki.

(5) * A felügyelőbiztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szervet. A felügyelőbiztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és a felügyelt köztestületi szerv viseli.

XXV. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÁS JOGSZABÁLYBA ÜTKÖZÉSÉNEK VIZSGÁLATÁRA IRÁNYULÓ, VALAMINT A HELYI ÖNKORMÁNYZAT JOGALKOTÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK ELMULASZTÁSA MIATTI ELJÁRÁSOK

  1. Közös szabályok
  2. § * [Az általános szabályok alkalmazása]

E törvény rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni.

  1. § [Indítvány]

(1) Az e fejezetben szabályozott eljárást indítvánnyal kell megindítani, amelyre a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. Az indítvánnyal az általános szabályok szerinti kereset nem kapcsolható össze.

(2) Az indítványt a Kúriánál kell benyújtani.

  1. § [A Kúria eljárása]

(1) Az alapvető jogok biztosa személyesen is eljárhat.

(2) A Kúria az indítványt tárgyaláson kívül bírálja el, indokolt esetben dönthet az indítvány tárgyaláson történő elbírálásáról.

(3) A Kúria az indítvány beérkezésétől számított kilencven napon belül dönt. E határidőt a Kúria indokolt esetben egyszer, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, kivéve, ha ideiglenes alkalmazási tilalmat rendelt el.

(4) Az e fejezetben szabályozott eljárásokban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik.

  1. § [Döntés és közzététel]

(1) A Kúria az indítvány érdemében határozattal, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt. A határozatra az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése vagy a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása nem állapítható meg, a Kúria az indítványt elutasítja.

(3) A Kúria határidő tűzésével elrendeli, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

(4) A Kúria gondoskodik határozatának a honlapján történő közzétételéről.

  1. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás
  2. § [Indítvány]

(1) Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást törvény által feljogosított szerv indítványozhatja.

(2) Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány tartalmazza

a) a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet,

b) az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését,

c) azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért, és

d) annak okát, hogy az indítványozó az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.

(3) A Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja.

  1. § [Bírói indítvány]

Ha a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást. A bírósági eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

  1. § [Ideiglenes alkalmazási tilalom]

(1) A Kúria – az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – kérelemre vagy hivatalból elrendelheti az önkormányzati rendelet alkalmazásának ideiglenes tilalmát.

(2) Az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése alkalmazásának ideiglenes tilalmát elrendelő végzést az önkormányzati rendelet kihirdetésére irányadó szabályok szerint, valamint a hivatalos lapban közzé kell tenni. A Kúria a végzés közzététele iránt soron kívül intézkedik.

(3) Az ideiglenes alkalmazási tilalommal érintett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem alkalmazható az ügydöntő határozat közzétételét követő napig.

(4) Ha a Kúria ideiglenes alkalmazási tilalmat rendelt el, soron kívül jár el.

  1. § [Döntés az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése esetén]

(1) Ha a Kúria megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik,

a) az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti,

b) az eljárás megindítását követően hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vagy rendelkezése más jogszabályba ütközését állapítja meg vagy

c) kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba.

(2) * A Kúria elrendeli az (1) bekezdés szerinti határozatának a hivatalos lapban való közzétételét.

(3) A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése pedig nem lép hatályba.

(4) A bíróság az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztésének időpontját a (3) bekezdéstől eltérően állapíthatja meg, ha azt a jogbiztonság vagy az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.

(5) A Kúria határozata mindenkire nézve kötelező.

  1. § [Általános alkalmazási tilalom]

(1) Ha az önkormányzati rendelet vagy rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói indítvány alapján került sor, a megsemmisített önkormányzati rendelet, illetve annak rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

(2) A Kúria elrendeli az általános alkalmazási tilalom mellőzését, ha azt a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.

  1. A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás
  2. § [Indítvány]

(1) A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárást a törvényességi felügyeleti szerv indítványozhatja.

(2) A jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza

a) azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége fennáll,

b) annak okát, hogy az indítványozó miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak,

c) a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához szükséges önkormányzati rendeletet.

  1. § [Döntés a jogalkotási kötelezettség elmulasztása esetén]

(1) Ha a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.

(2) A Kúria határozata a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra kötelező.

  1. § [Felhatalmazás önkormányzati rendelet vagy normatív határozat megalkotására]

(1) Ha a Kúria – a törvényességi felügyeleti szervnek a jogalkotási kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő eredménytelen elteltét követően előterjesztett indítványa alapján – azt állapítja meg, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget, felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet vagy a normatív határozatot a helyi önkormányzat nevében alkossa meg.

(2) A Kúria elrendeli a felhatalmazó határozat hivatalos lapban való közzétételét. A közzétételt követően a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettség elmulasztását nem orvosolhatja.

(3) A Kúria határozata a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra kötelező.

XXVI. FEJEZET *
KÖZIGAZGATÁSI NEMPERES ELJÁRÁSOK *

  1. § * [A közigazgatási nemperes eljárások közös szabályai]

(1) Közigazgatási nemperes eljárásban e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait – az e §-ban, valamint törvényben foglalt eltérésekkel – kell a nemperes eljárás sajátosságainak megfelelően alkalmazni.

(2) Az eljárás kérelemre indul, amelyre a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kérelemmel az általános szabályok szerinti kereset nem kapcsolható össze.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásban kizárólag okirati bizonyításnak van helye.

(4) A bíróság a kérelemről ítélet hatályú végzésben határoz, amelyre az ítéletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

  1. A határozat teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárás *
  2. § * [A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem]

(1) A felperes vagy az érdekelt a teljesítési határidő leteltétől számított kilencven napon belül a teljesítés kikényszerítése érdekében kérelemmel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó bírósághoz, ha a közigazgatási szerv a teljesítési határidőn belül nem tett eleget a jogerős bírósági határozatból származó

a) új eljárás lefolytatására vagy

b) elmulasztott közigazgatási cselekmény megvalósítására

vonatkozó kötelezettségének.

(2) A kérelem alapján a bíróság tizenöt napon belül határidő tűzésével felhívja a közigazgatási szervet arra, hogy teljesítse kötelezettségét, vagy adjon magyarázatot a teljesítés elmaradására, a magyarázatot alátámasztó iratok egyidejű megküldése mellett.

(3) Ha a közigazgatási szerv a felhívás alapján teljesít, a bíróság az eljárást megszünteti, és a közigazgatási szervet a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4) E fejezet szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a bíróság jogerős határozatában foglalt kötelezés kikényszerítése nem tartozik a bírósági végrehajtásról szóló törvény hatálya alá.

  1. § * [Teljesítési bírság és intézkedések]

(1) Ha a közigazgatási szerv a teljesítés elmaradására nem ad magyarázatot, vagy az nem alapos, a bíróság a közigazgatási szervet – a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezése mellett – teljesítési bírsággal sújtja. Nem alapozza meg a teljesítési bírság alkalmazását, ha a közigazgatási szerv a bíróság által előírt eljárási cselekmények hiánytalan foganatosítását követően – ha ezek hatására a bíróságétól eltérő jogi értékelésre jut – nem az új eljárás lefolytatására kötelező jogerős határozatban kifejtett jogi álláspontot foglalja el, illetve nem az ott meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza.

(2) A teljesítési bírság összege az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodóan százezer és tízmillió forint között állapítható meg. A teljesítési bírság ismételten kiszabható, ha a teljesítésre észszerű időn belül nem került sor.

(3) A bíróság – a teljesítési bírság ismételt kiszabása helyett vagy mellett – a közigazgatási szerv vezetőjét az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodó mértékű pénzbírsággal sújthatja.

(4) A teljesítési bírságot kiszabó végzés ellen nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a bíróság tizenöt napon belül dönt.

(5) A teljesítési bírságra egyebekben a pénzbírság szabályait kell alkalmazni.

(6) A bíróság a teljesítési bírság kiszabása mellett végzéssel

a) a közigazgatási szervvel azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárás lefolytatására, egyúttal a közigazgatási szervet az eljárás költségeinek viselésére kötelezi,

b) a közigazgatási szerv törvényességi felügyeleti szervét felhatalmazza a határozatnak megfelelő teljesítésre, egyúttal a közigazgatási szervet a teljesítés költségeinek viselésére kötelezi, vagy

c) az a) és b) pontban foglalt jogkövetkezmény alkalmazhatóságának hiányában, ha azt az ügy jellege és a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik, ideiglenes intézkedést hozhat, amely a teljesítésig hatályos.

(7) Ha a (6) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a teljesítés kikényszerítése ezen alcím szabályai szerint kérelmezhető.

  1. Egyéb különös közigazgatási nemperes eljárások *
    153/A. § * [Eljárási cselekmény előzetes engedélyezése]

(1) Törvény rendelkezése alapján előzetes bírói engedélyhez kötött eljárási cselekmény megvalósítása iránt a közigazgatási szerv által előterjesztett kérelmet a bíróság a beérkezésétől számított hetvenkét órán belül bírálja el.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az eljárási cselekmény célját, helyét, az indokoltság alátámasztására szolgáló tényeket, továbbá az eljárási cselekményre okot adó bizonyítékok meghatározását.

(3) A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt akkor engedélyezi, ha a közigazgatási szerv valószínűsíti, hogy más eljárási cselekmény nem vezetne eredményre, valamint a helyszíni kutatás iránti kérelem esetén észszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, továbbá feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre, vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt részben is engedélyezheti.

(4) A bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye.

153/B. § * [Védekezés céljából készült irat minősítése iránti eljárás]

(1) A védekezés céljából készült irat minősítése kérdésében a bíróság a közigazgatási szerv kérelmére az érintett meghallgatásával dönt. Az iratot a közigazgatási szerv csatolja a kérelméhez.

(2) Ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a kérelmező számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintettnek adja ki.

XXVII. FEJEZET
A KÖZIGAZGATÁSI SZERV KIJELÖLÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

  1. § [A kijelölési eljárás szabályai]

(1) A bíróságtól a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv kijelölése kérhető, ha ugyanazon közigazgatási cselekményre nézve több közigazgatási szerv állapította meg hatáskörét vagy annak hiányát, és utóbbi miatt a közigazgatási hatósági eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban.

(2) A kijelölés iránti kérelmet a bíróságnál a hatásköri vitában érintett közigazgatási szerv, illetve az a személy terjesztheti elő, akinek jogával, jogos érdekével kapcsolatban a hatásköri vita kialakult.

(3) A kijelölés tárgyában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban, a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül végzéssel dönt.

(4) A kijelölési eljárást befejező végzés ellen nincs helye perújításnak.

(5) A kijelölési eljárásra egyebekben az egyszerűsített per szabályait kell alkalmazni.

HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  1. § [Felhatalmazó rendelkezés] *

Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a keresetlevél benyújtását szolgáló formanyomtatványra vonatkozó szabályokat.

  1. § [Hatálybalépés]

Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.

  1. § * [Átmeneti rendelkezések]

(1) Ezt a törvényt a 2018. január 1. napján vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) * E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított 99. § (2) bekezdését a 2020. április 1. napján vagy azt követően meghozott ítéletekre kell alkalmazni.

(3) * A közigazgatási ügyekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság által meghozott határozattal szemben 2020. április 1. napján vagy azt követően előterjesztett fellebbezést a Kúria bírálja el.

(4) * E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított 99. § (1) bekezdését, 100. § (2) bekezdés b) pontját, 109. § (2) bekezdését, 115. § (1) és (3) bekezdését, 117. § (4) és (5) bekezdését, 118. § (1) bekezdését, valamint 121. § (1) és (2) bekezdését a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott határozat ellen indított fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban kell alkalmazni.

(5) * Közigazgatási perben 2020. március 15. napját követő időpontra – az ügyek átadására tekintettel az átadó bíróságon – tárgyalási határnap nem tűzhető. A közigazgatási perben meghozott ügydöntő határozatokat 2020. március 31. napjáig írásba kell foglalni, és intézkedni kell azok közlése iránt.

(6) * A közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái, valamint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának tagjai 2020. március 15-ig felterjesztik a törvényszék, illetve a Kúria elnökének a még el nem bírált ügyek iratanyagát.

(7) * A 2020. március 31-én első fokon folyamatban lévő ügyeket, továbbá azokat az első fokon befejezett ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedést kell tenni,

a) a törvényszék elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának,

b) a Kúria elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának

mint elsőfokú bíróságnak megküldi.

(8) * A 2020. március 31-én a perorvoslati vagy az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásban folyamatban lévő ügyeket, továbbá azokat a perorvoslati vagy az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásban befejezett ügyeket, amelyekben a bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedést kell tenni, a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel,

a) a törvényszék elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának

b) a Kúria elnöke az illetékes törvényszéknek

megküldi.

(9) * A fellebbezés alapján folyamatban lévő ügyeket a (8) bekezdés alapján nem kell megküldeni, azokat a 2020. április 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság bírálja el.

(10) * A (7) bekezdés szerint befejezett és a (8) bekezdés szerinti közigazgatási ügyeket haladéktalanul, de legkésőbb 2020. május 1-jéig kell megküldeni. Ezt követően felmerült, bírói döntést igénylő intézkedés esetén a (7) és (8) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni. Az ügyek (7) és (8) bekezdés szerinti megküldése során az áttételre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(11) * A törvényes bíróhoz való jog elvére figyelemmel, a (7) és (8) bekezdés szerinti ügyben az a bíró jár el, aki az ügy elbírálását 2020. április 1-jét megelőzően megkezdte, feltéve, hogy a hatáskörrel rendelkező, illetékes bírósághoz osztották be.

(12) * Azokban a 2020. március 20. után indult közigazgatási perekben, amelyek elintézésére törvény nyolc napos vagy annál rövidebb határidőt állapít meg, az eljárási határidő a megküldés időtartamával, de legfeljebb nyolc nappal meghosszabbodik.

(13) * Ahol jogszabály

a) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének vagy a közigazgatási perekre vonatkozó szabályainak alkalmazását rendeli, azon a közigazgatási perrendtartást,

b) bírósági felülvizsgálatot tesz lehetővé, azon közigazgatási pert,

c) közigazgatási és munkaügyi bíróságot mint közigazgatási ügyben eljáró bíróságot említ, azon a törvényszéket mint közigazgatási ügyben eljáró bíróságot

kell érteni.

(14) * E törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2022. március 1-jén vagy azt követően előterjesztett fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem, illetve az eljáró közigazgatási szerv kijelölésére irányuló kérelem alapján indult eljárásokban, valamint a 2022. március 1-jén vagy azt követően előterjesztett kizárási indítványra, az eljáró bíróság kijelölése iránt kérelemre, továbbá az eljárás szabálytalansága ellen vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogásra kell alkalmazni.

  1. § [Rövid megjelölés]

E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Kp.

  1. § [Európai uniós követelményekre utaló rendelkezés]

E törvény

  1. a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelvnek,
  2. a megtévesztő reklámra vonatkozó 84/450/EGK tanácsi irányelvnek az összehasonlító reklámra történő kiterjesztése miatt történő módosításáról szóló, 1997. október 6-i 97/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
  3. a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
  4. a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek,
  5. a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
  6. a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
  7. a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelvnek,
  8. az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
  9. a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
  10. * a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

I. FEJEZET
ALAPELVEK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA

  1. Alapelvek
  2. § [Az alapelvek szerepe]

A közigazgatási hatósági eljárásokban – összhangban az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkével – az eljárás minden résztvevője a rá irányadó szabályoknak megfelelően és az eljárás minden szakaszában az e fejezetben meghatározott alapelvek és alapvető szabályok érvényre juttatásával jár el.

  1. § [A jogszerűség elve]

(1) A közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) jogszabály felhatalmazása alapján, hatáskörét a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár el.

(2) A hatóság a hatásköre gyakorlása során

a) a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően,

b) a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül,

c) a jogszabályban meghatározott határidőn belül, észszerű időben

jár el.

  1. § [A hivatalbóliság elve]

A hatóság a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja. Hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, valamint e törvény keretei között felülvizsgálhatja a saját és a felügyelete alá tartozó hatóság döntését és eljárását.

  1. § [A hatékonyság elve]

A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyi résztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, és – a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül, a fejlett technológiák alkalmazásával – az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen.

  1. § [Az ügyfélre vonatkozó alapelvek]

(1) Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet.

(2) A hatóság biztosítja

a) az ügyfél, továbbá

b) a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője (a továbbiakban együtt: eljárás egyéb résztvevője)

számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.

  1. § [A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv]

(1) Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni.

(2) Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.

(3) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.

  1. A törvény hatálya
  2. § [A hatósági ügy]

(1) A hatóság eljárása során az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyben (a továbbiakban: ügy) és a hatósági ellenőrzés során e törvény rendelkezéseit alkalmazza. *

(2) E törvény alkalmazásában ügy az, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot (a továbbiakban együtt: adat) igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.

  1. § [Általános és különös eljárási szabályok viszonya]

(1) * E törvény hatálya nem terjed ki *

a) a szabálysértési eljárásra,

b) a választási eljárásra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljárásra,

c) az adó-, valamint vámigazgatási eljárásra,

d) a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint – az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével – az állampolgársági eljárásra,

e) a versenyfelügyeleti eljárásra, és

f) a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) és (5)–(9) bekezdéseiben, valamint a bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvényben meghatározott feladatköreivel összefüggő hatósági eljárásokra.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok e törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt e törvény megengedi.

(3) * Miniszteri rendelet kivételével jogszabály e törvény szabályaival összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg.

  1. § [A hatóság]

E törvény alkalmazásában hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.

  1. § [Az ügyfél]

(1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.

(2) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek.

  1. § [Az ügyféli jogutódlás szabályai]

(1) Ha az ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a kieső ügyfél helyébe a polgári jog szabályai szerinti jogutódja lép.

(2) Ha az ügy tárgya dologi jogot érint, a kieső ügyfél helyébe az üggyel érintett dologi jog új jogosultja lép.

  1. Eljárási képesség és képviselet
  2. § [Az eljárási képesség]

A természetes személy ügyfél akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek minősül.

  1. § [A képviselet általános szabályai]

(1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását,

a) helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá

b) az ügyfél és képviselője együtt

is eljárhat.

(2) Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül.

(3) Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy.

(4) A hatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha

a) az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy

b) képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja.

(5) A képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.

(6) Ha az ügyfélnek képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat a hatóság – a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével – a képviselő részére küldi meg. A személyes megjelenésre szóló idézésről a hatóság a képviselőt egyidejűleg értesíti.

(7) A hatóság nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet, ha az eljárás során az ügyfél és a képviselő vagy a képviselők nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél eltérően nem nyilatkozik, a hatóság a későbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek.

(8) A természetes személy ügyfél részére, akinek nincs képviselője és

a) ismeretlen helyen tartózkodik, vagy

b) nem tud az ügyben eljárni,

az eljáró hatóság gondoskodik ügygondnok kirendeléséről.

  1. § [A meghatalmazásra vonatkozó szabályok]

(1) A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

(2) Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre.

(3) Ha a képviseleti jogosultság visszavonás, felmondás vagy az ügyfél, illetve a meghatalmazott halála miatt megszűnik, a megszűnés a hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől, a többi ügyféllel szemben a velük való közléstől hatályos.

II. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

  1. Az eljárási kötelezettség
  2. § [Az eljárási kötelezettség]

(1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén, vagy kijelölés alapján köteles eljárni.

(2) Ha a hatóság – a jogszerű hallgatás esetét kivéve – eljárási kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a jogszabályban meghatározott felügyeleti szerve (a továbbiakban: felügyeleti szerv) az eljárás lefolytatására utasítja. Ha nincs felügyeleti szerv, vagy az nem intézkedik, az eljárás lefolytatására a közigazgatási perben eljáró bíróság (a továbbiakban: közigazgatási bíróság) kötelezi a hatóságot.

  1. Illetékesség
  2. § [Az illetékesség]

(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az jár el, amelynek illetékességi területén

a) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, ennek hiányában

b) a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, ennek hiányában

c) a jogellenes magatartást elkövették.

(2) * Ha az (1) bekezdés alapján nem állapítható meg az illetékes hatóság, a kérelmező ügyfél választása szerint lakóhelye vagy tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) szerint illetékes hatóság jár el.

(3) * Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen vagy az ügyfél nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, a (2) bekezdésre alapított illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani.

(4) * Ha az (1)–(3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel nem állapítható meg az illetékes hatóság – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság jár el, több azonos hatáskörű fővárosi hatóság esetén pedig az illetékességi vita szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az ügyben illetékes hatóságok közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (a továbbiakban: megelőzés).

  1. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata
  2. § * [A hatáskör és az illetékesség vizsgálata]

A hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.

  1. Hatásköri és illetékességi vita
  2. § [A hatásköri és az illetékességi vita]

(1) Ha ugyanabban az ügyben

a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét,

b) több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, vagy

c) több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra,

az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között azonnal, de legfeljebb három napon belül megkísérelni a vita eldöntését.

(2) Az egyeztetést az a hatóság kezdeményezi, amelyiknél az eljárás később indult meg, amelyik hatáskörének és illetékességének hiányát később állapította meg, vagy amelyik hatóságnál az ügyfél az egyeztetés lefolytatása iránti kérelmét benyújtotta.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot

a) * illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal öt napon belül,

b) hatásköri összeütközés esetén a közigazgatási bíróság

jelöli ki.

  1. Eljárás az illetékességi területen kívül
  2. § [Eljárás az illetékességi területen kívül]

(1) A hatóság az illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt, ennek keretében ideiglenes biztosítási intézkedést is hozhat.

(2) Ha a hatóság illetékességi területén kívül kíván eljárási cselekményt végezni, erről az illetékes hatóságot előzetesen értesíti.

  1. Nyelvhasználat
  2. § [Az eljárás hivatalos nyelve]

(1) * A közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Ez nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása során más nyelv használatának.

(2) A települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét.

(3) * A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. A nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordítja.

(4) Ha a hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni.

(5) A hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány kiállítására és a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés módjára jogszabály eltérő nyelvhasználati szabályokat állapíthat meg.

  1. § [Külföldiek nyelvhasználati joga]

(1) Ha a hatóság nem magyar állampolgár, a magyar nyelvet nem ismerő természetes személy ügyfél ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali eljárási cselekménnyel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar hatósághoz, a hatóság gondoskodik arról, hogy az ügyfelet ne érje joghátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt.

(2) A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél – a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett – az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben is kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét.

  1. Kizárás
  2. § [A kizárás általános szabálya]

Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

  1. § * [A kizárási okok]

(1) Az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, az eljárás egyéb résztvevője és a támogató.

(2) Az ügy másodfokú elintézéséből kizárt, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.

(3) Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A hatóság nem válik kizárttá azért, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik.

(4) A jegyző kizárt annak az ügynek az elintézéséből, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, annak szerve vagy a polgármester ügyfél.

(5) Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.

  1. § [Döntés a kizárásról és az eljáró ügyintéző vagy hatóság kijelölése]

(1) Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a hatóság vezetőjének a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti.

(2) A kizárás tárgyában a hatóság vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról a hatóság végzésben dönt, és azt az ügyféllel is közli.

(3) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal lehet sújtani.

(4) * Ha a kizárási ok a hatósággal szemben merül fel, a kizárási okot a hatóság a felügyeleti szerv számára bejelenti. A felügyeleti szerv dönt a hatóság kizárásáról, egyúttal – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – rendelkezik az ügyben eljáró másik, az eljárásból kizárt hatósággal azonos hatáskörű hatóság kijelöléséről.

(5) Ha

a) nincs kijelölhető másik, azonos hatáskörű hatóság, vagy

b) a hatóságnak nincs felügyeleti szerve,

az a hatóság jár el, amelyikkel szemben kizárási ok áll fenn.

(6) A hatóság az (5) bekezdésben foglaltakról az ügyfelet és a felügyeleti szervet értesíti.

(7) Az ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével, továbbá az eljáró hatóság kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben a kizárás szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ha a hatóságnál nincs másik kiadmányozási jogkörrel rendelkező vagy azzal felruházható személy, a hatáskör gyakorlója jár el.

(8) Önkormányzati hatósági ügyben a kizárásra vonatkozó döntésre a törvényben meghatározott, személyes érintettséggel kapcsolatos eljárás az irányadó.

  1. Megkeresés
  2. § [A megkeresés szabályai]

(1) A hatóság – legalább ötnapos határidő tűzésével – más szervet vagy személyt kereshet meg, ha

a) az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt végezni, vagy

b) az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik.

(2) * A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. Ha a megkeresés teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett szerv a megkeresést haladéktalanul e szervhez továbbítja, és erről a megtagadással egyidejűleg tájékoztatja a megkereső hatóságot.

  1. A kapcsolattartás általános szabályai
  2. § [A kapcsolattartás általános szabályai]

(1) * A hatóság

a) írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy

b) személyesen – ideértve az összeköttetés közvetlenségét, kölcsönösségét, folyamatos kép- és hangkapcsolatot biztosító telekommunikációs eszköz alkalmazását, ha az az adott eljárási cselekmény lefolytatására alkalmas –, illetve írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban)

tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet.

(3) * Különleges jogrend vagy összehangolt védelmi tevékenység (a továbbiakban együtt: védelmi helyzet) elrendelésének alapjául szolgáló ok, illetve életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját.

  1. Adatkezelés
  2. § [Az adatkezelés szabályai]

(1) * A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli.

(2) * A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.

(3) * A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

  1. Adatok zárt kezelése
  2. § [Az adatok zárt kezelése]

(1) * A hatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél illetve az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha

a) őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy

b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló és a hatóság előtt ismert más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el.

(2) A szakértő az (1) bekezdésben foglaltak szerint az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelését kérheti.

(3) * A hatóság

a) az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,

b) a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és

c) biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.

  1. A kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelme
  2. § [Általános szabályok]

(1) A kiskorút, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút, valamint a fogyatékossággal élő személyt a közigazgatási hatósági eljárásban fokozott védelem illeti meg, ezért

a) tárgyaláson történő meghallgatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárásban részt vevő más személyek jelenlétében történő meghallgatása az érdekeit nem sérti,

b) * lehetőség szerint lakcímén kell meghallgatni,

c) akkor hívható fel személyes nyilatkozattételre és akkor hallgatható meg tanúként, ha ezt állapota megengedi és személyes nyilatkozata vagy tanúvallomása más módon nem pótolható, valamint

d) az egyenlő esélyű hozzáférést számára biztosítani kell.

(2) Az, aki nem cselekvőképes, nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, illetve tanúként akkor hallgatható meg, ha nyilatkozatot, illetve tanúvallomást kíván tenni, és a törvényes képviselője, vagy – érdekellentét esetén – eseti gondnoka vagy eseti gyámja (a továbbiakban együtt: eseti gondnok) ehhez hozzájárul. A szóbeli nyilatkozat, illetve a tanúvallomás megtételére csak a törvényes képviselő vagy az eseti gondnok jelenlétében kerülhet sor, az írásbeli nyilatkozathoz a törvényes képviselő vagy az eseti gondnok aláírása szükséges. A cselekvőképtelen tanú meghallgatása esetén a hatóság mellőzi a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést.

(3) Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője hallássérült, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni, vagy a meghallgatás helyett a jelen lévő hallássérült írásban is nyilatkozatot tehet. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni. Ha a jelen lévő ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője beszédfogyatékos, kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.

  1. § [Az adatok zárt kezelésére és az iratbetekintési jog korlátozására vonatkozó különös szabályok]

A hatóság a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú ügyfél, tanú, szemletárgy-birtokos vagy megfigyelt személy védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az érintett személy adatainak zárt kezeléséről és az iratbetekintési jog korlátozásáról. Az erről szóló végzést a törvényes képviselővel is közölni kell.

  1. § [Az idézésre vonatkozó különös szabályok]

Ha az idézett személy korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott, a hatóság a törvényes képviselőjét értesíti. Ha az idézett személy cselekvőképtelen, a hatóság törvényes képviselője útján idézi. A törvényes képviselő gondoskodik az idézett személy megjelenéséről.

  1. A támogató
  2. § [A támogató]

A cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal elősegítése érdekében a gyámhatóság által kirendelt, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti támogató

a) a támogatott személlyel egyidejűleg az eljárás során valamennyi eljárási cselekménynél – ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is – jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint az eljárás folytatásának nem akadálya,

b) a nyilatkozat, adatszolgáltatás megtételének elősegítése érdekében a támogatott személlyel – az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon – egyeztethet.

  1. Betekintés az eljárás irataiba
  2. § [Az iratbetekintési jog]

(1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba.

(2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be.

(3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(4) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesít.

(5) Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozatot, valamint az elsőfokú határozatot megsemmisítő és az elsőfokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti.

(6) Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintés további feltételeit és a (3) bekezdés alapján iratbetekintésre jogosult személyek körét.

  1. § [Az iratbetekintési jog korlátai]

(1) Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe.

(2) Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

(3) A hatóság a kérelem alapján az iratbetekintést biztosítja – az eljárás befejezését követően is –, vagy azt végzésben elutasítja.

III. FEJEZET
A KÉRELEMRE INDULÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁS *

  1. A kérelem
  2. § [A kérelem]

(1) A kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében.

(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy személyesen lehet előterjeszteni.

(3) Az ügyfél kérelmével a tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet.

(4) E § rendelkezéseit az eljárás megindítására irányuló kérelmen kívüli egyéb, az eljárás valamennyi résztvevőjének az eljárással összefüggő kérelmeire is megfelelően alkalmazni kell.

  1. § [A kérelem tartalma]

(1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét.

(2) Nem kérhető az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági állásfoglalás csatolása, és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

  1. § [A kérelem előterjesztése]

(1) A kérelem az illetékes hatóságnál vagy – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki – a kormányablaknál terjeszthető elő.

(2) * Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezésének időpontjában indul.

  1. § [A kérelem elbírálása]

A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.

  1. Sommás eljárás és teljes eljárás
  2. § [Az eljárás fajtái]

A kérelem automatikus döntéshozatali eljárásban, sommás vagy teljes eljárásban bírálható el. Törvény egyes ügyekben kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását.

  1. § * [Automatikus döntéshozatal]

Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha

a) az Eüsztv. szerinti automatikus döntéshozatali eljárás feltételei fennállnak és nincs ellenérdekű ügyfél, vagy

b) a kérelem tekintetében

ba) törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi,

bb) a hatóság részére a benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,

bc) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és

bd) nincs ellenérdekű ügyfél.

  1. § [A sommás eljárás]

(1) * Sommás eljárásnak van helye, ha

a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és

b) nincs ellenérdekű ügyfél.

(2) * Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és a 43. § (1) bekezdésében meghatározott valamely döntést hoz.

(3) Ha az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.

  1. § * [Kérelem teljes eljárásban való elbírálása]

Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.

  1. § * [Teljes eljárásra történő áttérés]

(1) A hatóság az eljárás megindításától számított nyolc napon belül

a) a kérelmet visszautasítja, az eljárást megszünteti vagy érdemben dönt,

b) a beadvány elintézését függőben tartja, vagy az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése iránt intézkedik, vagy

c) – szükség esetén – szakhatóságot keres meg, rendelkezik a tényállás tisztázásához szükséges előre látható eljárási cselekményekről, hiánypótlásra hív fel.

(2) A hatóság teljes eljárásra történő áttérés esetén – amennyiben annak feltételei fennállnak – elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el.

(3) * Amennyiben az ügyben van ellenérdekű ügyfél, a hatóság őt az Eüsztv. szerinti ügyintézési rendelkezése szerint, ennek hiányában elektronikus úton, amennyiben erre nincsen mód, akkor egyéb kapcsolattartási módon tájékoztatja az ügy tárgyáról, az eljárás megindításának napjáról, az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségéről, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevéről.

  1. Hiánypótlás
  2. § * [A hiánypótlás]

Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

  1. A kapcsolódó eljárás
  2. § [A kapcsolódó eljárás]

(1) Ha a hatóság döntése valamely más hatósági eljárásban (a továbbiakban: kapcsolódó eljárás) meghozható döntésnek feltétele, a hatóság tájékoztatja az ügyfelet, hogy a kapcsolódó eljárásban eljáró hatósághoz benyújtandó kérelmet nála is előterjesztheti.

(2) Ha az ügyfél a tájékoztatás alapján kéri, a hatóság a döntését, a nála előterjesztett kérelmet és a birtokában lévő, a kapcsolódó eljáráshoz szükséges bizonyítékokat továbbítja a kapcsolódó eljárásban eljáró hatóságnak. A kapcsolódó eljárásban eljáró hatóság a döntését a hatóság útján közli az ügyféllel.

(3) A hatóság az (1) és (2) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a kapcsolódó eljárásban eljáró hatóság döntése további kapcsolódó eljárás lefolytatásához szükséges. Ilyenkor a hatóság az ügyfelet valamennyi kapcsolódó eljárásról tájékoztatja.

(4) Ha az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolódó eljárás iránti kérelmet anélkül nyújtja be, hogy az abban hozandó döntés feltételét képező eljárás (a továbbiakban: megelőző eljárás) iránti kérelmét benyújtotta volna, a kérelmet a kapcsolódó eljárásban eljáró hatóság átteszi a megelőző eljárásban eljáró hatósághoz.

(5) Ha jogszabály nem zárja ki, vagy az ügyfél eltérően nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a kapcsolódó eljárás iránti kérelme a megelőző eljárás lefolytatására is irányul.

(6) A megelőző eljárásban eljáró hatóság a véglegessé vált döntését megküldi a kapcsolódó eljárásban eljáró hatóságnak.

(7) Ha a kapcsolódó eljárás iránti kérelem benyújtásának időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, e tekintetben a kérelem (4) bekezdés szerinti benyújtásának időpontját kell figyelembe venni azzal, hogy a kapcsolódó eljárás a megelőző eljárásban hozott, véglegessé vált döntésnek a kapcsolódó eljárásban eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul.

  1. A kérelem visszautasítása
  2. § [A kérelem visszautasítása]

(1) A hatóság a kérelmet visszautasítja, ha

a) az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz, vagy

b) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóság érdemben már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott.

(2) A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. Ha a kérelmező a kérelmét öt napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani.

(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés szerint ismételten terjeszti elő kérelmét, és a jogszabály határidőt vagy határnapot állapít meg, a kérelem előterjesztése szempontjából a határidő és a határnap megtartottnak tekintendő.

(4) Az ismételt benyújtás a visszautasító döntés elleni jogorvoslatról való lemondásnak, illetve visszavonásának minősül.

  1. Az eljárás megszüntetése
  2. § [Az eljárás megszüntetése]

(1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha

a) a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására,

b) a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el, és az eljárást hivatalból nem folytatja,

c) az eljárás okafogyottá vált,

d) az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének,

e) * az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta, illetve ahhoz az ellenérdekű ügyfelek az ellenérdekű ügyféllel szemben, kérelemre indított eljárásban (a továbbiakban: jogvitás eljárás) hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem folytatható,

f) a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság már eljárt, vagy más hatóság kijelölésére került sor, vagy

g) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (a továbbiakban: előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél a hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget.

(2) * Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti esetben a hatóság szükség esetén a döntést visszavonja, és az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben erről szóló döntését a korábban eljárt vagy kijelölt hatósággal is közli.

  1. Az eljárás felfüggesztése és szünetelése
  2. § [Az eljárás felfüggesztése]

(1) * A hatóság felfüggeszti az eljárást, ha

a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik,

b) az ügyben külföldi szervet kell megkeresni, vagy

c) az ügyben az Európai Unió intézményeivel vagy más nemzetközi szervezettel egyeztetni szükséges.

(2) Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(3) Ha a bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt a hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben foglalt esetekben az ügyfél (több ügyfél esetén az ügyfelek együttes) kérelmére a hatóság érdemben dönt.

(5) A hatóság az eljárás felfüggesztéséről szóló végzését a bírósággal, vagy a (2) bekezdésben meghatározott szervvel is közli azzal, hogy az eljárás befejezéséről tájékoztassa.

  1. § [Az eljárás szünetelése]

(1) Az eljárás szünetel, ha azt – jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában – az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik.

(2) Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné. *

  1. Az ügyintézési határidő és a határidő számítása
  2. § [Az ügyintézési határidő] *

(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.

(2) Az ügyintézési határidő

a) automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,

b) sommás eljárásban nyolc nap,

c) teljes eljárásban hatvan nap.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt jogszabály állapíthat meg.

(4) Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

(5) Az ügyintézési határidőbe nem számít be *

a) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és

b) * az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének

időtartama.

(6) Ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést meghozza.

(7) Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen határoz.

(8) Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha

a) a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,

b) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja,

c) a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy

d) a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges.

(9) Ha a határidőből kevesebb mint tizenöt nap van hátra, a további eljárási cselekményeket soron kívül kell elvégezni.

  1. § * [A határidő túllépése]

(1) Ha a hatóság

a) határidőben nem intézkedik a 43. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakról,

b) az ügyintézési határidőt túllépi, vagy

Hirdetés
c) az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi,

az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.

(2) A hatóság az ügyfél kérelmére az (1) bekezdés szerinti határidő-túllépésről igazolást állít ki.

  1. § [A határidő számítása]

(1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja.

(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik.

(4) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő – az ügyintézési határidő kivételével – a következő munkanapon jár le.

(5) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.

(6) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

  1. Igazolási kérelem
  2. § [Az igazolási kérelem előterjesztése]

(1) Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő.

(2) Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el.

(3) Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni.

(4) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak.

(5) * Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének vagy határnapjának elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

  1. § [Az igazolási kérelem elfogadásának joghatása]

Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti, ezért ha szükséges, a döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.

  1. A szakhatóság közreműködése
  2. § [A szakhatósági eljárás]

(1) Törvény vagy a szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben és határidőben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra, a szakhatóság állásfoglalására a döntésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseket csak az előzetes szakhatósági állásfoglalás esetén kell alkalmazni.

(3) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a kérelmet vissza kell utasítani.

(4) A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

(5) A hatóság és a szakhatóság, valamint a szakhatóságok egymás között a kérelem teljesítésére vonatkozó feltételeket egyeztetés útján állapítják meg.

  1. § [A szakhatósági állásfoglalás]

(1) Ha a szakhatóság utóbb észleli, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének véglegessé válásáig egy ízben módosíthatja.

(2) A szakhatóság mellőzése esetén az erről való tudomásszerzést követően egyeztet a hatósággal, ennek eredményéhez képest adja ki állásfoglalását. A szakhatóság az állásfoglalását a hatóság felügyeleti szervével is közli.

  1. § [Az előzetes szakhatósági állásfoglalás]

Ha törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. A kérelemhez egy évnél nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás csatolható be, ha törvény vagy kormányrendelet más időtartamot nem állapít meg. A hatóság a kérelemmel benyújtott előzetes szakhatósági állásfoglalást szakhatósági állásfoglalásként használja fel.

  1. Idézés
  2. § [Az idézés általános szabályai]

(1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg. Ha az idézett személy kora, egészségi állapota vagy más méltányolható ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni.

(2) Az idézést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön. *

(3) Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire.

  1. § [Az idézés helye]

(1) A hatóság az illetékességi területén lakcímmel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét akkor idézheti a székhelyére, ha *

a) ezt jogszabály írja elő,

b) az idézés célja a tárgyaláson, egyeztetésen való részvétel,

c) a megkeresés útján történő meghallgatás csorbítaná bármely ügyfél eljárási jogait,

d) * az idézni kívánt személy lakcímén nem működik olyan hatóság, amely megfelelő szakismeretek birtokában tudná elvégezni a szükséges eljárási cselekményt, vagy

e) azt az idézett személy kéri.

(2) A fővárosban működő hatóság a főváros egész területéről idézhet.

  1. § [Az idézett személy megjelenési kötelezettsége]

(1) Ha az idézett személy

a) a szabályszerű idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki, vagy utólag megfelelően nem igazolja, vagy

b) az idézésre meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki,

eljárási bírsággal sújtható.

(2) Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) * Ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elővezetni kívánt személy honvéd, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja, az elővezetés céljából az állományilletékes parancsnokot, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjának munkáltatóját keresi meg.

(4) Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, a hatóság visszavonja az eljárási bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő végzést.

(5) Ha jogi személy vagy egyéb szervezet szervezeti képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a törvényes képviselő a hatóság felhívására nem közli, a felhívott törvényes képviselő, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet eljárási bírsággal sújtható. Ebben az esetben az elővezetést a felhívott törvényes képviselővel szemben is alkalmazni lehet.

  1. Értesítés eljárási cselekményről
  2. § [Értesítés eljárási cselekményről]

(1) Ha nem szükséges az ügyfél idézése, a hatóság az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíti azzal a tájékoztatással, hogy az eljárási cselekményen részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban megkapja.

(2) A szakhatóságot – ha az a feladat- és hatáskörét érinti – az eljárási cselekményről legalább öt nappal korábban értesíteni kell.

  1. A tényállás tisztázása
  2. § [A tényállás tisztázása]

(1) Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le.

(2) A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.

(3) A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(4) A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli.

(5) Törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását.

  1. Az ügyfél nyilatkozata
  2. § [Az ügyfél nyilatkozata]

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel.

  1. § [Az ügyfél nyilatkozatának kiemelt szerepe]

(1) Ha jogszabály nem zárja ki, az ügyfél a nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges.

(2) Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, ha vele szemben a 66. § (2) bekezdésében vagy (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ok áll fenn –, illetve ha a kötelező adatszolgáltatás körében a 105. § (2) bekezdésében foglalt ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható.

(3) A hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben figyelmezteti az ügyfelet jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték szolgáltatásának jogkövetkezményeire.

  1. Irat
  2. § [Az iratra vonatkozó szabályok]

(1) A hatóság, ha a tényállás tisztázása során szükséges, és az az Eüsztv. alapján nem szerezhető be – a 36. § (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.

(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az ügyfél az iratot másolatban is benyújthatja, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.

(3) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a hatóság felhívja az ügyfelet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.

(4) Ha az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé annak magyar nyelvű hiteles fordítását is csatolja, a hatóság azt a fordítás szerinti tartalommal fogadja el.

  1. Tanú
  2. § [A tanúra vonatkozó általános szabályok]

(1) A tanúként idézett személy – az e törvényben meghatározott kivétellel – köteles tanúvallomást tenni.

(2) Tanúként nem hallgatható meg

a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,

b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól.

(3) A tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha

a) bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),

b) vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,

c) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató (a továbbiakban: médiatartalom-szolgáltató), vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – a jogviszonya megszűnése után is –, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, vagy

d) diplomáciai mentességben részesülő személy.

  1. § [A tanúmeghallgatás]

(1) A meghallgatás kezdetén a hatóság megállapítja a tanú személyazonosságát. A hatóság felhívja a tanút, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, és elfogult-e, egyúttal figyelmezteti jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire is.

(2) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor.

(3) A meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a hatóság a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg.

(4) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, vagy ha elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését.

(5) A hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást.

(6) Ha a tanú meghallgatás nélkül vagy a meghallgatását követően írásban tesz tanúvallomást, az írásbeli tanúvallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút a hatóság az írásbeli tanúvallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmezteti.

  1. Szemle
  2. § [A szemlére vonatkozó általános szabályok]

(1) Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el.

(2) A szemletárgy birtokosát és az (1) bekezdésben meghatározott személyt – ha az a szemle eredményességét nem veszélyezteti – a szemléről előzetesen értesíteni kell.

(3) A szemletárgy birtokosának távolléte – ha jelenléte nem szükségszerű – nem akadálya a szemle megtartásának.

(4) Ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését nem rendelték el, a szemlén az ügyfél jelen lehet.

  1. § [A szemle lefolytatása]

(1) A szemle megtartása során – az ismert tulajdonos értesítésével egyidejűleg – a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje.

(2) A szemle során a hatóság eljáró tagja jogosult különösen

a) a szemlével érintett területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni,

b) bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni,

c) felvilágosítást kérni, illetve

d) mintát venni.

  1. § [Az azonnali eljárási cselekmény érdekében lefolytatott szemle]

(1) A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti.

(2) A rendőrség a rendőrségről szóló törvény végrehajtási eljárás lefolytatásában való közreműködésre vonatkozó szabályai szerint, a hatóság felkérésére – előzetes megkeresése nélkül – azonnal, a hatóság által megjelölt helyen és ideig biztosítja a közreműködést.

(3) Ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali eljárási cselekmény érdekében van szükség, illetve, ha ezt törvény más fontos okból megengedi, a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.

(4) * A (3) bekezdésben meghatározott módon történő szemle megtartásáról az ügyészt előzetesen – a szemle megtartásáról való hatósági döntést követően haladéktalanul – értesíteni kell, továbbá ahhoz a rendőrség és lehetőség szerint hatósági tanú közreműködését kell kérni. Ha az ügyész a szemle megtartásával nem ért egyet, azt megtiltja.

  1. Szakértő
  2. § [A szakértő kirendelésére vonatkozó szabályok]

(1) Szakértőt kell meghallgatni vagy – legalább tizenöt napos határidő tűzésével – szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, és az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel.

(2) Nincs helye szakértő kirendelésének, ha ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalását kell beszerezni.

(3) A szakértő kizárására a 23. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.

  1. § [A szakértői vizsgálatra vonatkozó általános szabályok]

(1) Törvény elrendelheti az ügyfél szakértői vizsgálatban való közreműködését.

(2) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményeire.

(3) Az itt nem szabályozott kérdésekben a szakértőkre az igazságügyi szakértőkről szóló törvény rendelkezései irányadóak.

  1. Tolmács
  2. § [A tolmács]

(1) Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni.

(2) Az ügyben eljáró hatóság el nem járó tagja, valamint – ha az a tényállás tisztázáshoz elengedhetetlen – az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen nyelvet beszélő személy tolmácsként igénybe vehető.

(3) A tolmácsra egyebekben a szakértőre vonatkozó rendelkezések irányadóak.

  1. Tárgyalás
  2. § [A tárgyalás]

(1) A hatóság tárgyalást tart, ha

a) * a tényállás tisztázásához jogvitás eljárásban szükség van a felek együttes meghallgatására,

b) az ügy természete lehetővé teszi, ellenérdekű ügyfelek részvételével zajló eljárásban, vagy

c) a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására.

(2) A hatóság helyszíni szemle keretében is lefolytathatja a tárgyalást, ha annak feltételei biztosítottak.

(3) Az ügyfél bizonyítási indítványt tehet és kérdést intézhet a meghallgatott személyhez.

(4) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasítja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja és eljárási bírsággal sújthatja.

  1. Egyezségi kísérlet
  2. § [Az egyezségi kísérlet]

Ha a hatóság tárgyalást tart, a tárgyaláson megkísérli az ellenérdekű ügyfelek között egyezség létrehozását.

  1. A bizonyítékok ismertetése az ügyféllel
  2. § [A bizonyítékok ismertetése az ügyféllel]

Ha a hatóság az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, melynek során a hatóság nem biztosította, hogy az ügyfél minden bizonyítékot megismerjen, annak befejezését követően értesíti az ügyfelet, hogy – az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével – megismerhesse a bizonyítékokat, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő.

  1. Az eljárás akadályozásának következményei
  2. § [Az eljárás akadályozásának következményei]

(1) Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja.

(2) Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint.

(3) Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi

a) a jogellenes magatartás súlyát,

b) – ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak – az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá

c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.

  1. Az eljárási cselekmények rögzítése
  2. § [Az eljárási cselekmények rögzítése]

(1) * A személyesen előterjesztett kérelemről – ha azt nyomban nem teljesítik –, valamint a tényállás tisztázása érdekében lefolytatott eljárási cselekményről az ügyfél vagy az eljárás más résztvevője részvétele esetén jegyzőkönyvet, más esetben feljegyzést kell készíteni.

(2) A feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekményen részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a cselekmény lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat. A jegyzőkönyv ezen túlmenően tartalmazza a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést. *

(3) A feljegyzést annak készítője, a jegyzőkönyvet – annak minden oldalán – az eljárási cselekményen részt vevő személyek aláírják. *

(4) A hatóság egyes eljárási cselekményekről kép- és hangfelvételt készíthet. A rögzítés ilyen módja esetén a jegyzőkönyvben csak az eljárási cselekményen résztvevő személyek azonosításához szükséges adatokat, valamint az elkészítés helyét, idejét kell feltüntetni.

  1. § [A hatósági tanú]

(1) * A hatóság a biztosítási intézkedés alkalmazása során, szemlénél, lefoglalásnál, zár alá vételnél és hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, aki az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető.

(2) Nem lehet hatósági tanú az ügyfél, az ügyfél hozzátartozója vagy képviselője, az eljáró hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.

(3) Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani. A hatósági tanú a tanú költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályok szerint jogosult költségtérítésre.

(4) A hatósági tanút az eljárási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól az eljáró hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság (a továbbiakban: másodfokú hatóság) vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti.

IV. FEJEZET
A HATÓSÁG DÖNTÉSEI

  1. Határozat és végzés
  2. § [A döntés formái]

(1) A döntés határozat vagy végzés. A hatóság – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések végzések.

(2) Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt (jogszerű hallgatás). Jogszerű hallgatásnak van helye, ha

a) automatikus döntéshozatali eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki,

b) sommás eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik,

c) * teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

(3) A jogszerű hallgatás esetén a hatóság a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és annak az ügyfél birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot ad ki.

(4) Ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul, a hatóság mellőzi a határozathozatalt.

  1. § [A döntés tartalma és formája]

(1) * A döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével, a rendelkező részt – a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés okára, a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.

(2) Jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az indokolásban pedig csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható

a) ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti, vagy

b) az egyezség jóváhagyásáról.

(3) * Az önálló jogorvoslattal nem támadható végzésről az indokolásban csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható.

(4) A hatóság a döntést külön okiratban szövegezi meg, jegyzőkönyvbe foglalja vagy az ügyiratra feljegyzi.

(5) Azonnali eljárási cselekményt igénylő ügyben a döntés előzetes írásba foglalása mellőzhető és az ügyféllel szóban is közölhető. Ilyenkor a hatóság a döntést utólag írásba foglalja és közli.

  1. A hatóság döntésének véglegessége
  2. § [A döntés véglegessége]

(1) A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már – az e törvényben meghatározott kivételekkel – nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be.

(2) Ha az adott ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság döntése véglegessé válik, ha

a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,

b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy

c) a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével.

(3) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik a döntés

a) az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,

b) az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését.

(4) A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a hatóság fellebbezéssel támadható elsőfokú döntése a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válásának napján válik véglegessé.

(5) Az elsőfokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint véglegessé válnak, ha

a) csak az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen, vagy

b) kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

  1. Az egyezség jóváhagyása
  2. § [Az egyezség jóváhagyása]

Ha az egyezségi kísérlet eredményre vezet vagy az ügyfelek egyezséget kötnek, és az egyezség megfelel az Alaptörvénynek és a jogszabályoknak, az kiterjed a teljesítési határidőre, valamint az eljárási költség viselésére is, a hatóság azt jóváhagyja és határozatba foglalja.

  1. Azonnali végrehajthatóság
  2. § [Azonnali végrehajthatóság]

A hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha

a) * életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető, illetve védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok következtében kialakuló helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,

b) * nemzetbiztonsági, honvédelmi, védelmi és biztonsági vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme miatt szükséges,

c) a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, vagy

d) a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.

  1. A döntés közlése
  2. § [A döntés közlésének általános szabályai]

(1) A határozatot a hatóság közli az ügyféllel, azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, az ügyben eljárt szakhatósággal.

(2) A végzést a hatóság közli azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti. A hatóság az ügyfél kérelmére egy ízben, külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről.

(3) A hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti.

(4) Ha jogszabály nem zárja ki, a döntést szóban is közölni lehet az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személlyel. A közlés tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, és azt alá kell íratni. Ha azt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy kéri, a szóban közölt döntést a hatóság írásban is megküldi a részére.

(5) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a döntés közlésének napja

a) az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy

b) a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik nap.

(6) * A hatóság védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a döntést az ügyféllel szóban vagy a döntés tartalmának megismerésére alkalmas egyéb módon közli, amiről a hatóság feljegyzést készít. A hatóság a döntést utólag írásban közli. A döntés közlésének napja ilyenkor – kizárólag a jogorvoslati határidők számításának szempontjából – az írásbeli közlés napja.

  1. § [A kézbesítésre vonatkozó szabályok]

(1) A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy székhelyéről a hatósághoz *

a) „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját,

b) „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját

követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(2) Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot a hatóság kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a közléstől számított negyvenöt napon belül kifogást terjeszthet elő.

(3) A kifogásnak a hatóság akkor ad helyt, ha a címzett az iratot azért nem vehette át, mert

a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy

b) az iratot más, az a) pontban nem említett önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni.

(4) Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kifogást, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt.

(5) A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kifogásnak a hatóság helyt ad, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A kifogást az a hatóság bírálja el, amelyik a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta.

(7) A hatósági kézbesítő általi kézbesítésre az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

  1. § [A kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó szabályok]

(1) Az ügyfél köteles az első kapcsolatfelvétel alkalmával – a kézbesítési meghatalmazás előterjesztésével együtt – kézbesítési meghatalmazottat megnevezni, ha

a) magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkezik,

b) képviselőt nem nevezett meg, és

c) elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye.

(2) A kézbesítési meghatalmazott az eljárásban keletkezett, az ügyféllel közlendő döntéseket és iratokat átveszi, és azokat az ügyfél részére továbbítja.

(3) Az ügyfél részére szóló és a kézbesítési meghatalmazottal szabályszerűen közölt döntést úgy kell tekinteni, hogy az a meghatalmazottal történt közlést követő tizenötödik napon minősül az ügyféllel közöltnek.

(4) Ha hirdetményi közlésnek lenne helye, és a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a döntés közlésének megkísérlése érdekében kézbesítési ügygondnok rendelhető ki, aki gondoskodik az ügyfél tartózkodási helyének megállapításáról és a döntés kézbesítéséről.

(5) Ha a kézbesítési ügygondnok nem járt sikerrel, a döntést azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a kézbesítés sikertelenségét a kézbesítési ügygondnok az őt kirendelő hatóságnak bejelenti, de legkésőbb a kirendeléstől számított tizenötödik napon.

(6) Sikeres kézbesítés esetén a kézbesítési ügygondnok a sikeres kézbesítés napjáról és az ügyfél tartózkodási helyéről haladéktalanul értesíti az őt kirendelő hatóságot.

  1. § [A hirdetményi közlés]

(1) A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha

a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,

b) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, vagy

c) azt törvény vagy kormányrendelet előírja.

(2) A hirdetmény tartalmazza

a) a kifüggesztés, a honlapon történő közzététel esetén a közzététel napját,

b) az eljáró hatóság megnevezését,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) az ügyfél nevét és utolsó ismert lakcímét (székhelyét), továbbá

e) azt a figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért az ügyfél vagy képviselője a döntést a hatóságnál átveheti.

(3) A hirdetményt a hatóság hirdetőtábláján, valamint a honlapján helyezi el.

  1. § [Közhírré tétel]

(1) Ha az ügyfelek köre pontosan nem megállapítható, vagy ha törvény vagy kormányrendelet azt előírja, a hatóság a döntéséről készült közleményt közhírré teszi. A közlemény – a 88. § (2) bekezdés a)–d) pontjában foglaltakon túl – tartalmazza *

a) a döntés rendelkező részét és indokolásának kivonatát, valamint

b) azt a figyelemfelhívást, hogy a döntés a hatóságnál megtekinthető.

(2) A közleményt a hatóság a hirdetőtábláján, valamint a honlapján helyezi el. *

(3) A hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított döntést,

a) amelyet közérdekű keresettel lehet megtámadni,

b) * amelyet személyek széles vagy pontosan meg nem határozható köre számára életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető, illetve védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok következtében kialakuló helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése érdekében hozott, vagy

c) amelyet a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból hozott.

(4) A hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet több mint ötven ügyfél részvételével zajló eljárásban hozott.

  1. A döntés kijavítása és kiegészítése
  2. § [A döntés kijavítása]

(1) Ha a döntésben elírás, illetve számítási hiba van, és az nem hat ki az ügy érdemére, a hatóság a döntést kijavítja.

(2) A kijavítást a hatóság közli azzal, akivel az eredeti döntést közölte.

(3) A döntés kijavítással érintett része ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.

  1. § [A döntés kiegészítése]

(1) Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti.

(2) Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a döntés véglegessé válásától számított egy év eltelt.

(3) A kiegészítést a hatóság egységes döntésbe foglalva, lehetőleg a döntés kicserélésével közli.

(4) A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.

(5) A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészített döntést közölték.

  1. Hatósági szerződés
  2. § [A hatósági szerződés megkötése]

(1) Jogszabály lehetővé teheti vagy előírhatja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel írásban hatósági szerződést kössön. A hatósági szerződés közigazgatási szerződés.

(2) A hatósági szerződés tartalmazza a szerződő feleket, a szerződés tárgyát, a felek által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogokat, a szakhatósági állásfoglalásban foglalt kikötéseket, a szerződésszegés jogkövetkezményeit, a teljesítés körében felmerült viták rendezésének módját, a szerződést lehetővé vagy kötelezővé tevő jogszabályban előírt kikötéseket és adatokat, továbbá a felek által lényegesnek tekintett kérdésekben kötött megállapodást.

(3) Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, az ügyfélnek a hatósági szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a hatósági szerződésben aláveti magát a szerződésszegés 93. § (3) bekezdésében megállapított jogkövetkezményének.

(4) A szerződést a hatóság a többi ügyféllel is közli, akik tizenöt napon belül kezdeményezhetik a hatóságnál a szerződés módosítását. Ennek elmaradása esetén a nem szerződő ügyfél harminc napon belül megtámadhatja a szerződést a közigazgatási bíróság előtt.

  1. § [A hatósági szerződés módosítása és teljesítése]

(1) Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, illetve a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényeges megváltozása esetén bármelyik fél kezdeményezheti a szerződés módosítását.

(2) A módosítás meghiúsulása esetén bármelyik fél a közigazgatási bírósághoz fordulhat, ez azonban nem érinti a hatósági szerződés végrehajtását, illetve érvényesítését.

(3) Ha a szerződő ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a hatóság intézkedik a szerződésszegés szerződésben vállalt jogkövetkezményének kikényszerítése iránt, és ha szükséges, megindítja a végrehajtást.

(4) Ha a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, a szerződő ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén – a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül – a közigazgatási bírósághoz fordulhat.

(5) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a hatósági szerződésre az azt szabályozó jogszabály rendelkezéseit, ennek hiányában a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

V. FEJEZET
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS

  1. Közös szabályok
  2. § [A hatósági bizonyítványra, igazolványra és nyilvántartásra vonatkozó általános szabályok]

(1) E törvény rendelkezéseit a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A hatósági bizonyítvány, igazolvány, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzés határozat.

  1. Hatósági bizonyítvány
  2. § [A hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályok]

(1) A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

(2) Ha a hatósági bizonyítványt a hatóság visszavonta, a határozatot annak a hatóságnak, szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.

(3) Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel a hatóság nem rendelkezik, a hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.

  1. Hatósági igazolvány
  2. § [A hatósági igazolványra vonatkozó szabályok]

A hatóság – jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal – az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.

  1. Hatósági nyilvántartás
  2. § [A hatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályok]

(1) A hatóság a jogszabályban meghatározott adatokról hatósági nyilvántartást vezet, ha

a) a nyilvántartásba történő bejegyzés, annak módosítása és a nyilvántartásból való törlés az ügyfél jogait és kötelezettségeit keletkezteti, módosítja vagy szünteti meg, vagy

b) a nyilvántartás vezetésének célja a benne foglalt adatok közhitelű igazolására, bizonyítására szolgál

(közhiteles hatósági nyilvántartás).

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.

(3) A hatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre a határozatra vonatkozó, a 80–82. §-ban és a 86. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, és a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján véglegessé válik.

(4) Az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tényét vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az ügyféllel közölték.

VI. FEJEZET
HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS *

  1. Általános szabályok
  2. § [A hatósági eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazása]

E törvény hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a hatósági ellenőrzésre az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

  1. § [A hatósági ellenőrzés tárgya]

Hirdetés
A hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.

  1. A hatósági ellenőrzés lefolytatása
  2. § [A hatósági ellenőrzés megindítására vonatkozó általános szabályok]

(1) A hatósági ellenőrzés hivatalból indul meg, azt a hatóság a hivatalbóli eljárás szabályai szerint folytatja le.

(2) Hatósági ellenőrzését az ügyfél is kérheti, kivéve, ha

a) a kérelem benyújtásának időpontjában a hatóság előtt arra vonatkozóan hatósági ellenőrzés, vagy az alapján eljárás van folyamatban,

b) a hatóság az ügyfélnél egyébként folyamatosan lát el ellenőrzési feladatot,

c) törvény kizárja, vagy

d) a hatóság ugyanazon ügyfél kérelmére az újabb kérelem benyújtását megelőző egy éven belül lefolytatott ellenőrzése során jogsértést nem tárt fel, kivéve, ha a kérelem benyújtására az ellenőrzés lefolytatását követően felmerült ok vagy körülmény miatt kerül sor.

(3) * Kérelemre elrendelt hatósági ellenőrzés esetén helye van az eljárás megszüntetésének, ha az ügyfél eljárási költség előlegezési kötelezettségének nem tesz eleget.

  1. A hatósági ellenőrzés lezárása
  2. § [A hatósági ellenőrzés lezárására vonatkozó általános szabályok]

(1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést tapasztal,

a) megindítja az eljárást, vagy

b) ha a feltárt jogsértés miatt az eljárás más szerv illetékességébe tartozik, annak eljárását kezdeményezi.

(2) Ha a hatóság az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hivatalból folytatott hatósági ellenőrzés eredményéről a hatóság az ügyfél kérelmére állít ki hatósági bizonyítványt.

  1. § [Folyamatos ellenőrzési feladat ellátására vonatkozó különös szabályok]

Ha a hatóság az ügyfélnél folyamatosan lát el ellenőrzési feladatot, az ügyfél ellenőrzést megelőző értesítése mellőzhető.

VII. FEJEZET
A HIVATALBÓLI ELJÁRÁS

  1. § [A hivatalbóli eljárás]

(1) A hivatalbóli eljárásokban e törvénynek a kérelemre indult eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A hivatalbóli eljárásokban szünetelésnek nincs helye, és a hatóság felfüggesztés esetén sem dönt érdemben az ügyfél vagy ügyfelek együttes kérelmére. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha az ügyfél eljárási költség előlegezési kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) A hivatalbóli eljárásokban az ügyintézési határidőbe csak az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be.

(4) Ha a hatóság a hivatalbóli eljárásban az ügyintézési határidő kétszeresét túllépi, a jogsértés tényének megállapításán és a jogellenes magatartás megszüntetésére vagy a jogszerű állapot helyreállítására kötelezésen túl egyéb jogkövetkezményt nem alkalmazhat. Ez esetben ugyanazon ügyféllel szemben, ugyanazon ténybeli és jogi alapon nem indítható új eljárás.

  1. § [Az eljárás megindítása]

(1) A hatóság az illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást, ha

a) az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására,

b) erre bíróság kötelezte,

c) erre felügyeleti szerve utasította,

d) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást, vagy

e) ezt egyébként jogszabály előírja.

(2) A hivatalból indított eljárás szabályait kell alkalmazni azon eljárásokra, amelyekben a hatóság az ügyfél kérelmére induló eljárást hivatalból folytatja.

(3) A hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha

a) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt, vagy az eljárást megszünteti, *

b) * azt honvédelmi, védelmi és biztonsági érdekből, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból törvény kizárja, vagy

c) az az eljárás sikerét meghiúsítaná. *

(4) Az értesítés tartalmazza

a) az ügy tárgyát és számát, az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, és

b) az ügyféli jogokra és kötelezettségekre vonatkozó tájékoztatást.

(5) Ha a hatósági ellenőrzés jogsértést tárt fel, és a döntés feltételei egyébként fennállnak, a hatóság az ügyben érdemben dönt, és azt a jelenlévő ügyféllel nyomban közli.

(6) Ha a döntés mérlegelést nem igényel, a hatóság a hivatalbóli eljárást automatikus döntéshozatali eljárásban is lefolytathatja.

  1. Az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettsége
  2. § [Az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettsége a hivatalbóli eljárásban]

(1) A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére.

(2) Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná.

VIII. FEJEZET
AZ EGYES HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

  1. Az ideiglenes intézkedés
  2. § [Az ideiglenes intézkedés]

(1) A hatóság – tekintet nélkül a hatáskörére és az illetékességére – hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, veszéllyel vagy a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével járna. A hatóság haladéktalanul értesíti a megtett intézkedésről az illetékes hatóságot.

(2) A hatóság a hivatalból megtett ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint az illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén intézkedik.

(3) Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme.

  1. Biztosítási intézkedések
  2. § [A biztosítási intézkedések]

(1) Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül a hatóság biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítását rendeli el, vagy a meghatározott dolgot zár alá veszi, vagy lefoglalja.

(2) A biztosítási intézkedést a végrehajtást foganatosító szerv hajtja végre.

(3) A biztosítási intézkedést vissza kell vonni, ha

a) azt pénzfizetési kötelezettség biztosítására rendelték el, és ezt az összeget a döntést hozó hatóságnál vagy a végrehajtást foganatosító szervnél letétbe helyezték,

b) azt meghatározott cselekmény biztosítása érdekében rendelték el, és a kötelezett kétséget kizáró módon igazolja, hogy az önkéntes teljesítéshez minden szükséges előkészületet megtett, és azt már csak a biztosítási intézkedés akadályozza, vagy

c) elrendelésének oka egyébként megszűnt.

(4) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy az érdemi döntésben elrendelhető kötelezettség teljesítése elmaradásának veszélye áll fenn, a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket – ideiglenes biztosítási intézkedésként – három napon belül megteszi.

(5) Az ideiglenes biztosítási intézkedés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával.

  1. Zár alá vétel és lefoglalás
  2. § [A zár alá vétel és lefoglalás általános szabályai]

(1) Ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné, a hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban: zár alá vétel). Nem vehető zár alá olyan dolog, amely a birtokosának élete, egészsége fenntartásához, illetve az életfeltételei fenntartásához egyébként nélkülözhetetlen jövedelemszerzéséhez szükséges. Az ilyen dolgot a hatóság lefoglalja, és a birtokos őrizetében hagyja, aki azt rendeltetésszerűen használhatja.

(2) A zár alá vétel érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a dolgot adja át. Nem kötelezhető a dolog átadására az, aki – a megtagadási okkal összefüggésben – a tanúvallomást megtagadhatja, vagy aki a védett adat tekintetében nem kapott felmentést a titoktartás alól.

(3) Ha a dolog átadására köteles személy nem adja át a dolgot, a hatóság a zár alá vételt a rendőrség közreműködésével foganatosítja, és a dolog átadására köteles személyt eljárási bírsággal sújtja.

(4) A zár alá vétel foganatosítására a szemle szabályai irányadóak azzal, hogy a szemletárgy birtokosa alatt a zár alá vett dolog birtokosát kell érteni. A zár alá vételre és a lefoglalásra egyebekben a bírósági végrehajtásról szóló törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályait megfelelően kell alkalmazni.

  1. § * [A zár alá vétel és a lefoglalás megszüntetése, valamint a dolog kiadása]

(1) A zár alá vételt és a lefoglalást a hatóság megszünteti, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt,

b) a hatóság az eljárást megszüntette, vagy

c) az ügy érdemében döntést hozott.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a tényállás tisztázásához a továbbiakban már nem szükséges zár alá vett dolgot ki kell adni annak, akitől azt zár alá vették. Ha a hatóság más szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményez, az eljárás lefolytatásához szükséges zár alá vett iratokat és tárgyi bizonyítékokat átadja a megkeresett szervnek.

(3) Ha a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az, akitől a dolgot zár alá vették, a dolog birtoklására nem jogosult, a hatóság a dolgot az arra jogos igényt bejelentő személynek adja ki.

(4) Ha a dolog természetben már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal (a továbbiakban: törvényes kamat) növelt összeget kell megtéríteni. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. Ha a zár alá vétel alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog kezeléséből, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető.

  1. § [A zár alá vett dolog értékesítése, megsemmisítése]

(1) A zár alá vett dolgot – a romlandó dolgok kivételével – nem lehet előzetesen értékesíteni.

(2) Ha a hatóság felhívását követő három hónapon belül a dolog kiadása iránt nem jelentettek be jogos igényt, a zár alá vett dolog értékesíthető.

(3) A zár alá vett dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog helyébe lép.

(4) Ha a zár alá vett dolog értéktelen, vagy az értékesítés sikertelen volt, a zár alá vétel megszüntetése után azt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés költségei a zár alá vett dolog tulajdonosát és birtokosát egyetemlegesen terhelik.

IX. FEJEZET
JOGORVOSLAT

  1. § [A jogorvoslat szabályainak alkalmazása]

A jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

  1. § * [A jogorvoslathoz való jog]

(1) A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

(2) Önálló jogorvoslatnak van helye

a) * a biztosítási intézkedésről és az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,

b) az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,

c) a kérelmet visszautasító,

d) az eljárást megszüntető,

e) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,

f) az eljárási bírságot kiszabó,

g) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,

h) a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító,

i) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,

j) * az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott,

k) * az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló, valamint

l) * a végrehajtást elrendelő

végzés ellen.

  1. § [Jogorvoslati eljárások]

(1) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások

a) a közigazgatási per,

b) a fellebbezési eljárás.

(2) Hivatalból induló jogorvoslati eljárások

a) a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében,

b) a felügyeleti eljárás,

c) az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.

  1. Közigazgatási per
  2. § [A közigazgatási per lehetősége]

(1) * Az ügyfél – az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

(2) Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határidő eredménytelenül eltelt, az ügyész közigazgatási pert indíthat a hatóság véglegessé vált döntése ellen, vagy a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a hatóság eljárásra kötelezése iránt.

  1. A döntés módosítása vagy visszavonása a keresetlevél alapján
  2. § [A döntés módosítása vagy visszavonása a keresetlevél alapján]

(1) Ha a keresetlevél alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja.

(2) Ha a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntést is visszavonhatja, illetve a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosíthatja.

(3) Ha a szakhatóság a keresetlevél alapján módosítja állásfoglalását, a hatóság a döntését ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja.

(4) A döntést visszavonni, módosítani egy ízben lehet.

  1. Fellebbezés
  2. § [A fellebbezés általános szabályai]

(1) Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi.

(2) Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot

a) * – a képviselő testület kivételével – helyi önkormányzat szerve, vagy

b) rendvédelmi szerv helyi szerve

hozta.

(3) * Abban az ügyben, amelyben a határozat az (1) vagy (2) bekezdés alapján fellebbezéssel támadható, az önálló jogorvoslattal támadható végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben sincs helye fellebbezésnek

a) ha az elsőfokú döntést – a központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv vezetője hozta,

b) ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott döntést,

c) * a másodfokú hatóság által hozott önálló jogorvoslattal támadható végzés esetén,

d) ha nincs kijelölt másodfokú hatóság,

e) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben,

f) ha a hatósági szerződés alapján végrehajtást rendeltek el.

(5) * A (2) bekezdésben foglalt esetekben sincs helye fellebbezésnek, ha törvény a fellebbezést kizárja.

  1. § [A fellebbezés halasztó hatálya]

(1) Ha a hatóság a döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a fellebbezésnek – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.

(2) * A biztosítási intézkedésről szóló, az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

  1. § [A fellebbezés előterjesztése]

(1) Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.

(2) A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.

(3) A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.

(4) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza, arra egyebekben a kérelemre vonatkozó szabályok az irányadóak.

  1. § [A fellebbezés különös szabályai]

(1) Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja.

(2) Ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntését is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja.

(3) Ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a – jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz.

(4) A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

(5) A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.

(6) Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy ha egyébként szükséges, a másodfokú hatóság tisztázza a tényállást és meghozza a döntést.

(7) Ha valamennyi fellebbező visszavonta a fellebbezését, a másodfokú hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti.

  1. A döntés módosítása vagy visszavonása
  2. § [A döntés módosítása vagy visszavonása] *

(1) * Ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől – számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.

(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntést a hatósági igazolványba és bizonyítványba felvett téves bejegyzés kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

  1. Felügyeleti eljárás
  2. § [A felügyeleti eljárás általános szabályai]

(1) A felügyeleti szerv hivatalból megvizsgálhatja az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján

a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, illetve

b) gyakorolja a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört.

(2) * Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv legfeljebb egy ízben – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől számított egy éven belül, a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon túl is – azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja.

(3) A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha

a) azt a közigazgatási bíróság érdemben elbírálta,

b) semmisségi ok esetén a 123. §-ban foglalt idő eltelt,

c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, vagy

d) a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy, ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt.

(4) A felügyeleti eljárásban hozott döntés közigazgatási bíróság előtt támadható meg.

  1. Ügyészi felhívás és fellépés
  2. § [Az ügyészi felhívás és fellépés]

Ha az ügyész az ügyészségről szóló törvény alapján felhívással él, vagy sikertelen felhívás esetén fellép, a hatóság az ügyész által kifogásolt döntését korlátozás nélkül módosíthatja (megváltoztathatja), illetve visszavonhatja (megsemmisítheti), akkor is, ha a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó jogszabály ezt egyébként korlátozza, vagy nem teszi lehetővé.

  1. Semmisség
  2. § [A semmisség általános szabályai]

(1) * Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha

a) – az ideiglenes intézkedést kivéve – az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe,

b) azt a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,

c) a döntést hozó testületi szerv nem volt jogszabályszerűen megalakítva, nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány,

d) * annak tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,

e) * az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott és annak tartama eredményesen telt el,

f) a tartalma a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes,

g) az eljárásba további ügyfél bevonásának lett volna helye, vagy

h) valamely súlyos eljárási jogszabálysértést törvény semmisségi oknak minősít.

(2) A döntés – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha

a) az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés véglegessé válása óta három év eltelt,

b) a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt, vagy

c) ahhoz a mellőzött, vagy megkeresni elmulasztott szakhatóság az 56. § (2) bekezdése szerint hozzájárult.

(3) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.

X. FEJEZET
ELJÁRÁSI KÖLTSÉG, AZ ELJÁRÁSI KÖLTSÉG ELŐLEGEZÉSE ÉS VISELÉSE

  1. Az eljárási költségre vonatkozó általános szabályok
  2. § [Az eljárási költség]

Eljárási költség mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül.

  1. Az eljárási költség viselése
  2. § [Az eljárási költség viselésének általános szabálya]

(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás költségeit az viseli, akinél azok felmerültek.

(2) Az eljárás résztvevője viseli a jogellenes magatartásával okozott költségeket.

(3) Azon eljárási költséget, amelynek viselésére senki nem kötelezhető, az eljáró hatóság viseli.

  1. § [Az eljárási költség ügyfél általi viselése]

(1) Több azonos érdekű ügyfél esetén az ügyfelek egyetemlegesen felelősek az eljárási költség viseléséért.

(2) A jogvitás eljárásban a hatóság az eljárási költségek viselésére kötelezi

a) a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet,

b) a kérelemnek helyt adó döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet.

(3) Ha a határozat a kérelemnek részben ad helyt, a hatóság az eljárási költség arányos viselésére kötelezi a kérelmező ügyfelet és az ellenérdekű ügyfelet.

  1. § [Az eljárási költség hatóság és az eljárásban részt vevő egyéb személy általi viselése]

(1) A megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült eljárási költséget a megkereső hatóság megtéríti.

(2) Az eljáró hatóság viseli a nyelvhasználat 21. § (1) bekezdése alapján felmerült fordítási és tolmácsolási költségét.

  1. Az eljárási költség előlegezése
  2. § [Az eljárási költség előlegezésére vonatkozó általános szabályok]

(1) Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kérelmező ügyfél előlegezi. Több azonos érdekű ügyfél esetén az ügyfelek egyetemlegesen felelősek az eljárási költség előlegezéséért.

(2) Az ügyfél nem kötelezhető olyan eljárási költség előlegezésére, amelyet a díj tartalmaz.

(3) A bizonyítási eljárással járó költségeket a bizonyítást indítványozó fél előlegezi.

(4) A rendőrség igénybevételével kapcsolatos költséget az igénybevételt kérő hatóság előlegezi.

(5) Az előlegezésről a hatóság a költségek felmerülésekor dönt, ha azonban a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmény ezt indokolttá teszi, a hatóság elrendelheti, hogy az ügyfél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a hatóságnál előzetesen helyezze letétbe.

(6) Hivatalból indult vagy folytatott eljárásban az eljárási költséget – az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség, az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége, a nem hatóság által viselendő fordítási költség, és az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési, dokumentumtovábbítási költség kivételével – a hatóság előlegezi.

  1. Döntés az eljárási költség viseléséről
  2. § [Döntés az eljárási költség viseléséről]

(1) Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről.

(2) Az eljárási költség összegét az azt alátámasztó bizonyítékok figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A hatóság az indokolatlanul magas eljárási költség helyett alacsonyabb összeget állapít meg.

  1. Költségmentesség
  2. § [A költségmentességre vonatkozó általános szabályok]

(1) A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére, vagy törvényben meghatározott más fontos okból költségmentességet engedélyezhet.

(2) A költségmentesség az eljárási költség előlegezése és viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelent.

(3) A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. A hatóság előlegezi az ügyfél első alkalommal előterjesztett költségmentesség iránti kérelme benyújtásától az arról szóló döntés véglegessé válásáig terjedő időszakban felmerült olyan eljárási költséget, amelynek előlegezése az ügyfelet terhelné.

(4) A költségmentességet engedélyező, a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló végzést a hatóság közli az eljárásban részt vevő azon hatóságokkal, amelyek eljárása illeték- vagy díjfizetési kötelezettség alá esik.

(5) Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet meghatározhat olyan ügyfajtát, amelyben az ügyfelet költségmentesség illeti meg.

XI. FEJEZET
VÉGREHAJTÁS

  1. § [A végrehajtás általános szabályai]

(1) E törvény rendelkezéseit a végrehajtási eljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) * E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Vht.-t kell alkalmazni. Ha a végrehajtást az állami adóhatóság foganatosítja, eljárására e törvény végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) Ha e fejezet másként nem rendelkezik, ahol a Vht. bíróságot említ, azon végrehajtást elrendelő hatóságot, ahol végrehajtót, azon végrehajtást foganatosító szervet, ahol végrehajtható okiratot, azon végrehajtható döntést, ahol adóst, azon kötelezettet kell érteni. Ahol a Vht. végrehajtói letéti számlára teljesítésről rendelkezik, a végrehajtást foganatosító szerv számlájára kell teljesíteni. A végrehajtási eljárás során felmerülő költségek előlegezésére és viselésére, valamint a végrehajtási eljárásban eljárási bírság kiszabására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A végrehajtást foganatosító szerv eljárása miatt a végrehajtási kifogást a felügyeleti szerve, ennek hiányában a közigazgatási bíróság bírálja el.

(5) A Vht. ingó és ingatlan elektronikus árverésére vonatkozó rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha önálló bírósági végrehajtó foganatosítja a végrehajtást.

  1. Végrehajtható döntések
  2. § * [A végrehajtható döntések]

Ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.

  1. A végrehajtás elrendelése
  2. § [A végrehajtás elrendelésének általános szabályai]

(1) A végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el.

(2) A hatóság a végrehajtást hivatalból vagy a jogosult kérelmére rendeli el. A hatóság a döntés végrehajthatóságától, illetve a végrehajtás elrendelésére irányuló kérelem beérkezésétől számított öt napon belül elrendeli a végrehajtást, és a döntést közli a végrehajtást foganatosító szervvel is.

  1. A végrehajtás foganatosítása
  2. § [A végrehajtás foganatosításának általános szabályai]

(1) A végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja.

(2) A végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtásra önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet, a végrehajtás során azonban csak a végrehajtást elrendelő hatóság jogosult végzést hozni.

  1. Késedelmi pótlék
  2. § [A késedelmi pótlékra vonatkozó szabályok]

Ha a kötelezett pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, illetve az állam által előlegezett költség után a megelőlegezés időtartamára a jogosultnak a törvényes kamatnak megfelelő mértékű késedelmi pótlékot fizet.

  1. A végrehajtás felfüggesztése
  2. § [A végrehajtás felfüggesztésének általános szabályai]

(1) A végrehajtást az azt elrendelő hatóság vagy a másodfokú hatóság függesztheti fel.

(2) A végrehajtást akkor is fel kell függeszteni, ha

a) a végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban, vagy a vagyontárgyat a bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében korábban lefoglalta, feltéve, hogy más lefoglalható vagyontárgy nincs,

b) kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogást terjesztettek elő, és az abban előadott tények és körülmények a kifogás elfogadását valószínűsítik,

c) a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés véglegessé válásáig,

d) azt az ügyész a végrehajtható döntés elleni ügyészi felhívásban indítványozza,

e) a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, vagy az közegészségügyi vagy közbiztonsági okból szükséges, vagy

f) azt jogszabály elrendeli.

(3) A végrehajtást foganatosító szerv a tudomására jutott felfüggesztési okokról és a felfüggesztés megszüntetésének lehetőségéről a végrehajtást elrendelő hatóságot értesíti.

(4) A végrehajtást elrendelő hatóság a kötelezett kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a kötelezettet a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal.

(5) Ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt, a végrehajtást elrendelő hatóság dönt a végrehajtás folytatásáról.

  1. A végrehajtás megszüntetése
  2. § [A végrehajtás megszüntetésére vonatkozó általános szabályok]

(1) A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást akkor is megszünteti, ha

a) a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri, és ez mások jogait nem sérti,

b) a követelés elévült, és a végrehajtás megszüntetését a kötelezett kéri, vagy

c) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható.

(2) A végrehajtást foganatosító szerv a tudomására jutott megszüntetési okokról és a végrehajtás befejezéséről a végrehajtást elrendelő hatóságot értesíti.

  1. A végrehajtási jog elévülése
  2. § [A végrehajtási jog elévülése]

(1) A végrehajtási jog a teljesítési határidő utolsó napjától számított három év elteltével évül el. Törvény vagy kormányrendelet ennél rövidebb elévülési határidőt is megállapíthat.

(2) Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztése, a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény, és a pénzfizetési kötelezettség folyamatos végrehajtásának időtartama alatt.

(3) A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított hat év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre.

XII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  1. Felhatalmazó rendelkezések
  2. § [A Kormány számára adott felhatalmazások]

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az eljárási költségek körére, a költségmentesség megállapítására, valamint az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés mértékére és a költségek megfizetésére, *

b) * a közérdeken alapuló kényszerítő indok esetén az ügyben közreműködő szakhatóság kijelölésére,

c) * összehangolt védelmi tevékenység esetén, e törvény rendelkezéseitől eltérően, a hatásköri és illetékességi vitára, az illetékességi területen kívüli eljárásra, a megkeresésre, az eljárás felfüggesztésére és szünetelésére, az ügyintézési határidőre és a határidő számítására, a határozatra és a végzésre, a döntés közlésére és a végrehajtásra

vonatkozó szabályokat.

  1. § [A miniszterek számára adott felhatalmazások]

Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vett vagy lefoglalt dolgok tárolására és értékesítésére, valamint a hatósági letétre, *

b) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő tolmácsok díjazására, *

c) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a tanú és a hatósági tanú által felszámítható költségekre, valamint

d) * az államháztartásért felelős miniszterrel, valamint a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a jelnyelvi tolmácsok díjazására *

vonatkozó szabályokat.

  1. Hatálybalépés
  2. § [A törvény hatálybalépése]

Ez a törvény 2018. január 1. napján lép hatályba.

  1. § *
  2. Átmeneti rendelkezések
  3. § [Átmeneti rendelkezések]

(1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvény végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit

a) a törvény hatálybalépésekor még el nem rendelt, és

b) a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő

végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.

(2a) * E törvény 116. § (2) bekezdésének az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított a) pontját a 2020. március 1. napját követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3) * A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján kiadott jogerős hatósági döntéseket e törvény alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni. E törvény alkalmazásában, ahol jogszabály

a) közigazgatási hatóság jogerős döntését említi, azon a hatóság végleges döntését,

b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt említi, azon e törvényt,

c) a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát említi, azon közigazgatási pert,

d) belföldi jogsegélyt említ, azon megkeresést,

e) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását említi, azon a kérelem visszautasítását,

f) lefoglalást említ, azon lefoglalást, illetve zár alá vételt,

g) a döntés nyilvános közzétételét említi, azon a döntés közhírré tételét

kell érteni.

  1. A törvény hivatalos rövid megjelölése
  2. § [A törvény hivatalos rövid megjelölése]

E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Ákr.

2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Egyes veszélyhelyzeti V./háborús normák:
163/2023. (V. 8.) Korm. rendelet (különösen: 18. §)
162/2023. (V. 5.) Korm. rendelet (különösen: 5. §)
561/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet (különösen: 13. §)
Egyes veszélyhelyzeti IV./háborús normák:
343/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet (különösen: 7. §)
294/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (különösen: 6. § (2) bekezdés, 7. §)
Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:
83/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (különösen: 6. § (2) bekezdés)

  1. évi CXXX. törvény (különösen: 5. §)
  2. évi XCIX. törvény (különösen: 110. §)
    A közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések esetén a közigazgatási hatóság által kiszabható hátrányos jogkövetkezmények általános szabályainak egységes, átlátható és következes szabályozása, valamint az állampolgárok és a vállalkozások jogkövető magatartásának oly módon történő elősegítése érdekében, hogy az ne lehetetlenítse el a szankcionált további életvitelét, működését, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
    I. FEJEZET
    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
  3. A törvény hatálya
  4. § (1) A törvény hatálya az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések (a továbbiakban: közigazgatási szabályszegés) esetén a közigazgatási hatósági ügyben érdemi döntéssel kiszabható jogkövetkezményekre (a továbbiakban: közigazgatási szankció) terjed ki.
    (2) E törvény rendelkezéseitől törvény akkor rendelkezhet eltérően, ha ezt e törvény megengedi.
  5. Közigazgatási szankciók
  6. § (1) A közigazgatási szabályszegésért való felelősség megállapítása esetén a közigazgatási hatóság közigazgatási szankciót alkalmaz.
    (2) Közigazgatási szankciót azzal a természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben lehet alkalmazni, akinek, illetve amelynek a közigazgatási szabályszegésért való felelősségét a közigazgatási hatóság megállapította. Az elkobzás akkor is alkalmazható, ha felelősségre vonásra nem került sor.
    (3) Közigazgatási szabályszegés esetén a következő közigazgatási szankciók alkalmazhatók:
    a) figyelmeztetés,
    b)
    c) közigazgatási bírság,
    d) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
    e) elkobzás.
    (4) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet további közigazgatási szankciókat állapíthat meg.
  7. Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása
  8. § (1) A közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a közigazgatási szankciók alkalmazásának fokozatossága érdekében – törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában – a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába (a továbbiakban: Nyilvántartás) bejegyzi azon döntés e törvényben meghatározott adatait, amely ellen kérelemre induló jogorvoslatnak már nincs helye. A közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a döntés adatait a jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló idő elteltével egyidejűleg jegyzi be.
    (2) A közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a Nyilvántartásba általa bejegyzett adat vonatkozásában ellátja az adatkezelői feladatokat.
    (3) A közigazgatási szankció alkalmazására jogosult hatóság az eljárása során a Nyilvántartásnak az adott eljárás ügyfelére vonatkozó minden adatába betekinthet.
    3/A. § A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a Nyilvántartás működését akadályozó körülmény fennállta esetén, annak időtartama alatt, a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
  9. § (1) A Nyilvántartás döntésenként tartalmazza
    a) az ügyfél nevét,
    b) a természetes személy ügyfél születési nevét, anyja nevét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak,
    c) a természetes személy ügyfél születési helyét és idejét, állampolgárságát (hontalanságát),
    d) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, honossága szerinti állam megnevezését, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak,
    e) a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság megnevezését,
    f) a hatáskör megnevezését, amelyben a hatóság a közigazgatási szankciót alkalmazta,
    g) a közigazgatási szankciót megállapító döntés bejegyzésének időpontját,
    h) a közigazgatási szankciót megállapító döntés ügyiratszámát,
    i) a közigazgatási szankció típusát,
    j) közigazgatási bírság esetén a közigazgatási bírság típusát és összegét
    k) tevékenység végzésétől történő eltiltás esetén annak időtartamát.
    (2) A Nyilvántartás az (1) bekezdés e) és g)-k) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás. Nem közhiteles a Nyilvántartás azon adat tekintetében, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti nyilvántartásban közhiteles adatként szerepel.
    (3) A Nyilvántartással összefüggő adatfeldolgozói feladatokat a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) látja el.
    (4) A Nyilvántartás a bejegyzés időpontjától számított három év elteltéig tartalmazza az adott döntéssel összefüggésben nyilvántartott adatokat.
  10. Elévülés
  11. § (1) Ha törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított hat hónap eltelt (elévülés).
    (2) Az elkövetés napja
    a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
    b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
    (3) Az elévülési időt a hatóság bármely eljárási cselekménye megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újrakezdődik.
    (4) Ha törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha az elkövetéstől számított három év eltelt.
    (5) Ha az 5/B. § szerinti büntetőeljárás befejezésekor a (4) bekezdés szerinti elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a büntetőeljárás befejezésétől számított egy évig alkalmazhat közigazgatási szankciót.
    4/A. A közigazgatási szankciók alkalmazásának különös szabályai
    5/A. § Ha a bíróság a jogsértő magatartást megvalósító természetes személyt ugyanazon tényállás alapján jogerős ügydöntő határozatban
    a) elítélte és vele szemben büntetést szabott ki, illetve intézkedést alkalmazott, vagy
    b) arra hivatkozással, hogy a bűncselekményt nem a vádlott követte el, felmentette,
    nem alkalmazható a 2. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott közigazgatási szankció.
    5/B. § Ha a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság tudomására jut, hogy az eljárása alapjául szolgáló jogsértő magatartás miatt büntetőeljárás van folyamatban és a közigazgatási szankció alkalmazása – összhangban az 5/A. §-ban foglaltakkal – e büntetőeljárás kimenetelétől függ, az eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.
    II. FEJEZET
    AZ EGYES KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
  12. Figyelmeztetés
  13. § (1) A figyelmeztetéssel a hatóság rosszallását fejezi ki az általa megállapított közigazgatási szabályszegés elkövetése miatt, és újabb szankció kilátásba helyezésével felszólítja az ügyfelet, hogy a jövőben tartózkodjon a közigazgatási szabályszegés elkövetésétől.
    (2) Figyelmeztetés szankciót alkalmazhat a hatóság, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet közigazgatási bírság kiszabását írja elő.
    (3) Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha közigazgatási szabályszegés elkövetése miatt más szankció nem alkalmazható, vagy ha a közigazgatási szabályszegés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.
    (4) A hatóság figyelmeztetés szankciót alkalmaz a közigazgatási szabályszegést elkövető ügyféllel szemben, ha az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, és a kötelezettséget megállapító döntésben más szankciót nem alkalmaz.
    (5) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet meghatározott ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról rendelkezhet, ha az adott ügyben csekély súlyú szabályszegés nem merülhet fel.
    6.
  14. §
  15. §
  16. Közigazgatási bírság
  17. § (1) Közigazgatási bírság minden, a közigazgatási hatóság által közigazgatási szabályszegésért kiszabott bírság.
    (2) Közigazgatási bírságot szab ki a közigazgatási hatósági eljárás során a hatóság, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet bírság kiszabását teszi lehetővé,
    a) a Nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját megelőző egy éven belül az ügyfél vonatkozásában közigazgatási szankciót megállapító döntést jegyeztek be és
    b) a hatóság nem figyelmeztetés alkalmazásáról dönt.
    (2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti feltétel szempontjából nem minősül szankciót megállapító döntésnek, ha az elkobzást az ügyfél felelősségének megállapítása nélkül szabták ki.
    (3) A hatóság a figyelmeztetés szankció alkalmazása feltételeinek teljesülése esetén is közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, ha
    a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet, vagy annak következményeképpen környezetkárosodás, környezetszennyezés vagy környezetveszélyeztetés következett be,
    b) kiskorú személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor,
    c) a jogsértésre – kora, anyagi és szociális helyzete, fogyatékossága, egészségi állapota, megváltozott munkaképessége, cselekvőképességének korlátozása miatt – különösen kiszolgáltatott személlyel szemben került sor, vagy
    d) törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet meghatározott ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról rendelkezik.
    (4)
  18. § (1) Közigazgatási bírság kiszabása esetén a hatóság – törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott további szempontok mellett – az eset összes lényeges körülményét, különösen az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről:
    a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
    b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
    c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
    d) a jogsértő állapot időtartamát,
    e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
    f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
    g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
    (1a) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet a bírság összegére vonatkozóan mérlegelést nem tesz lehetővé.
    (2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén egymillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén tízmillió forint lehet.
    (3) Az önkormányzati rendelet alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet.
    (4) A hatóság mérlegelési jogkörében meghatározható közigazgatási bírságösszeg esetén a kiszabható közigazgatási bírság mértéke legfeljebb a törvényben, a kormányrendeletben vagy az önkormányzati rendeletben meghatározott közigazgatási bírságösszeg felső határának fele lehet, ha a Nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját megelőző három éven belül az ügyfél vonatkozásában közigazgatási bírság szankciót megállapító döntést nem jegyeztek be.
  19. § (1) A hatóság közigazgatási bírság kiszabása feltételeinek teljesülése esetén – a célszerűség figyelembevételével, mérlegelése alapján – közigazgatási bírságként helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri, és azt törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi.
    (2) A jogsértés teljes mértékben való elismerésével az ügyfél lemond a helyszíni bírsággal szemben őt megillető jogorvoslati jogról.
    (3) A helyszíni bírság kiszabását megelőzően az ügyfelet tájékoztatni kell a jogorvoslati jogról történő lemondás és a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről, továbbá a hatóság által megállapítható bizonyítékok köréről.
    (4) A helyszíni bírságról szóló döntést a hatóság a helyszínen közli az ügyféllel. A döntés indokolásában elegendő az ügyfélnek a jogsértés elismeréséről szóló írásbeli nyilatkozatát rögzíteni.
    (5) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a kiszabott helyszíni bírság összege nem lehet magasabb, mint az ugyanezen tényállás mellett megállapítható közigazgatási bírság legmagasabb összegének negyede.
    (6) Önkormányzati rendelet alapján kiszabható helyszíni bírság felső határa természetes személyek esetén ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forint lehet.
  20. § A kiszabott közigazgatási bírság összege nem lehet alacsonyabb, mint az adók módjára történő végrehajtás szabályai szerinti legkisebb behajtható összeg.
  21. Tevékenység végzésétől történő eltiltás
  22. § (1) Tevékenység végzésétől történő eltiltásnak kell tekinteni minden olyan közigazgatási szankciót, amellyel a hatóság az ügyfél valamilyen jogosultsága gyakorlását meghatározott időre vagy jogszabályban meghatározott feltétel bekövetkezéséig megvonja vagy korlátozza.
    (2) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatóság eltilthatja a tevékenység végzésétől az ügyfelet, ha
    a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
    b) a jogsértésre – kora, anyagi és szociális helyzete, fogyatékossága, egészségi állapota, megváltozott munkaképessége, cselekvőképességének korlátozása miatt – különösen kiszolgáltatott személlyel szemben került sor, vagy
    c) a jogsértés az eljárás megindulását megelőző egy éven belül legalább három alkalommal került megállapításra.
    (3) Törvény vagy kormányrendelet a tevékenység végzésétől történő eltiltás alkalmazását egyéb esetekben is lehetővé teheti.
    (4) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a tevékenység végzésétől történő eltiltás a döntés véglegessé válásától számított negyvenöt napnál hosszabb időre nem szólhat.
    (5) Abban az esetben, ha törvény vagy kormányrendelet az eltiltás alkalmazását a hatóság mérlegelésétől teszi függővé, – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a mérlegelést a 10. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok alapján végzi.
  23. Elkobzás
  24. § (1) Ha törvény lehetővé teszi, a hatóság elkobozza azt a dolgot,
    a) amelyet a jogsértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
    b) amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot,
    c) amely jogsértés elkövetése útján jött létre,
    d) amelyre a jogsértést elkövették, vagy amelyet a jogsértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,
    e) amelyet a jogsértő a jogsértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.
    (2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében
    a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos a jogsértésről előzetesen tudott és abba beleegyezett,
    b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene.
    (3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.
    III. FEJEZET
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
  25. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyilvántartó szervet.
    (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvényben meghatározott közigazgatási szankciók alkalmazására, valamint a Nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat.
    (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 3/A. § szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.
  26. § (1)
    (2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
    (3) E törvény hatálybalépését megelőzően elkövetett közigazgatási szabályszegés esetén olyan közigazgatási szankció alkalmazható, amely e törvény hatálybalépését megelőzően is alkalmazható volt.
    Áder János s. k.,
    köztársasági elnök
    Lezsák Sándor s. k.,
    az Országgyűlés al

Indokolás a T_12243. sz. törvényjavaslathoz (Kp. Indokolás)

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T/12234. számú

törvényjavaslat

 

 

a közigazgatási perrendtartásról

 

Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter

 

 

Budapest, 2016. szeptember

2016. évi … törvény

a közigazgatási perrendtartásról

 

Az Országgyűlés a történeti alkotmány vívmányainak tiszteletben tartásával,

a közigazgatási bíráskodás önállóságát elismerve és nemzeti hagyományait megújítva,

a közigazgatási perek hatékony, gyors és szakszerű elbírálását lehetővé tevő önálló perrendi szabályok szükségességét felismerve,
a közigazgatási bíróságok által a közigazgatás jogsértő tevékenységével szemben nyújtott jogvédelem és jogorvoslat biztosítása céljából, továbbá
annak érdekében, hogy a közigazgatási szervek hatásköreiket törvényben előírtaknak megfelelően gyakorolják, és tevékenységük összhangban legyen azokkal a célokkal, amelyek elérése érdekében azokat megvalósították,
az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b)–d) pontja végrehajtására a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Fejezet Alapvető rendelkezések
1. §

[A törvény hatálya]
E törvényt kell alkalmazni a közigazgatási jogviták elbírálása iránti közigazgatási perben, és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban.
E törvény hatálya nem terjed ki azon közigazgatási jogviták elbírálására, amelyeket törvény kifejezetten más bíróság hatáskörébe utal.
2. §

[A bíróság feladata]
A bíróság feladata, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben – erre irányuló megalapozott kérelem esetén – hatékony jogvédelmet biztosítson.
A bíróság a közigazgatási jogvitát tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárásban bírálja el.
A bíróság a perkoncentráció és az eljárási igazságosság érvényesülése érdekében az e törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek és más perbeli személyek eljárási jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék.
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
A bíróság törvényben meghatározott esetben hivatalból vizsgálatot, illetve bizonyítást rendelhet el.
A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra – megfelelő határidőn belül – nyilatkozhassanak.
A bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről, valamint indokolt esetben a támogató perben való részvételéről a szükséges tájékoztatással ellátni.
3. §

[A felek kötelezettségei]

A felek kötelesek jóhiszeműen eljárni, és az eljárás koncentrált befejezése érdekében a bírósággal együttműködni.
A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni.
A jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli.
A feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen.
4. §

[A közigazgatási jogvita]
A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló, vagy azt eredményező cselekményének vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége.
Közigazgatási jogvita a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal, továbbá az egyéb közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos bármely más jogvita is.
Közigazgatási cselekmény különösen

a közigazgatási határozat;
a hatósági intézkedés;
az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés, amelyet a közigazgatási szerv saját működése, szervezete, illetve tevékenysége, valamint tagjaival, igénybevevőivel fennálló jogviszonyai szabályozására ad ki;
a közigazgatási szerződés, a közigazgatási szerződés teljesítése és megszüntetése, továbbá a hatósági szerződés végrehajtása körében tett nyilatkozat vagy intézkedés;
a köztestületi döntés.

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, nincs helye közigazgatási jogvitának

az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között,

önállóan valamely közigazgatási cselekmény megvalósítását szolgáló járulékos közigazgatási cselekmény jogszerűségére vonatkozóan,
a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti belső rendelkezés jogszerűségére vonatkozóan.
A közigazgatási tevékenység felek általi megjelölése a bíróságot nem köti. A bíróság hivatalból annak tartalma szerint veszi figyelembe a közigazgatási tevékenységet, és a megfelelő eljárásban bírálja el.
) E törvény alkalmazásában

közigazgatási szerv:

az államigazgatási szerv, és annak önálló feladat- és hatáskörrel felruházott szervezeti egysége és közege,
a helyi önkormányzat szerve,

a nemzetiségi önkormányzat testülete és szerve,

a választási bizottság,
a köztestület, a felsőoktatási intézmény, és annak önálló feladat- és hatáskörrel felruházott tisztségviselője vagy szerve,
a törvény vagy kormányrendelet által közhatalom gyakorlására feljogosított egyéb szervezet vagy személy;
közigazgatási szerződés:

a hatósági szerződés,

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti szerződés és megállapodás, a külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás kivételével,
a szerződő közigazgatási szerv által szolgáltatási vagy beruházási közfeladata ellátására olyan hosszú távra kötött, összetett szerződés, amelynek keretében a szerződő fél a szerződés tárgyának megtervezésére, kivitelezésére, működtetésére és finanszírozására vállal kötelezettséget a közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó működési kockázat viselésével, a szerződés lejártakor a létrehozott eszközöknek a szerződő közigazgatási szerv részére történő átruházásának kötelezettségével vagy anélkül, valamint
az a szerződés, amelyet törvény vagy kormányrendelet annak minősít;

közszolgálati jogviszony: az állam vagy az állam nevében eljáró szerv (a továbbiakban együtt: foglalkoztató szerv) és az állam nevében foglalkoztatott személy között a köz szolgálata, munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony;
megelőző eljárás: a jogvita tárgyává tett közigazgatási cselekmény megvalósítására folytatott közigazgatási hatósági vagy jogorvoslati eljárás.
E törvény közigazgatási szervre vonatkozó szabályait a foglalkoztató szervre, a közigazgatási cselekményre vonatkozó szabályokat a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos döntésre és intézkedésre megfelelően alkalmazni kell. A Közszolgálati Döntőbizottság eljárása nem minősül megelőző eljárásnak.
5. § [Közigazgatási bírói út]
A bíróság a közigazgatási jogvitát közigazgatási perben bírálja el.

A bíróság közigazgatási perben dönt a kormányzati tevékenységen kívüli minden olyan közjogi jogviszonyon alapuló jogvitában, amelynek elbírálása nem tartozik az Alkotmánybíróság vagy más bíróság hatáskörébe.
A bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban.
6. §

[A polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása]

A közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a polgári perrendtartás szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten előírja. A polgári perrendtartás szabályait e törvénnyel összhangban kell alkalmazni.

Fejezet Bíróságok
7. §

[A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok]

Elsőfokon ítélkezik

a közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság,

a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság és

az e törvényben meghatározott esetben a Kúria.

Másodfokon ítélkezik

a közigazgatási bírósághoz/ közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság és
a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bírósághoz tartozó ügyekben a Kúria.
(3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.

8. §

[A bíróság összetétele]

E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
A bíróság tanácsa az előkészítő tanácsülésen elrendelheti, hogy a tanács tagja egyesbíróként járjon el, ha az ügy mind ténybeli, mind jogi szempontból egyszerű megítélésű.
Egyesbíró jár el

a kétfokú közigazgatási eljárásban hozott közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben,
az ötmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget vitató kereset alapján indult perben,
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával, valamint a menedékjoggal kapcsolatos perben,
a hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal, illetve hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,
a hatósági határozattal szemben kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,
a hatósági végzéssel kapcsolatos perben,

a mulasztási perben és

az e törvényben meghatározott egyéb perben.

Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a (3) bekezdés szerinti perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.
A Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha az ügy különös bonyolultsága, vagy kiemelt társadalmi jelentősége indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el.
9. §

[A bíróság tagjainak jogai és kötelezettségei]

Az egyesbíró megtehet minden intézkedést, és meghozhat minden határozatot, amelyet törvény a bíróság, a bíróság tanácsa vagy az elnök hatáskörébe utal.
A bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök vagy az általa kijelölt bíró tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden határozatot, amelyet törvény a bíróság hatáskörébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat hozhat, amelyeket e törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utal.
10. § [Kizárás]
A per elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt

aki a perben félként vagy érdekeltként részt vehet,

az a személy, aki a vitatott közigazgatási tevékenység megvalósításában részt vett,

a fél vagy az érdekelt tisztségviselője, tagja, alapítója, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében befolyással rendelkező tagja, illetve a féllel vagy az érdekelttel
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, a jogviszonya megszűnését követő két évig,
az a), b) vagy c) pont alá eső személy képviselője, támogatója, vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt,
az a), b), c) vagy d) pont alá eső személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,

az, akinek tanúként való meghallgatását a bíróság elrendelte, vagy akit a bíróság szakértőként rendelt ki, illetve aki szakvéleményt adott, vagy
az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.

A perorvoslat elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perorvoslattal támadott határozat meghozatalát megelőző bírósági eljárásban részt vett.
) A perben nem járhat el az a közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság,

amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdés szerinti kizárási ok áll fenn, vagy
amely a perben félként vagy érdekeltként vehet részt.
A Kúria jár el, ha a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság vezetőjével szemben az
(1) bekezdés szerinti kizárási ok áll fenn, vagy a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság a perben félként vagy érdekeltként vehet részt.
(5) A kizárási kérelem bejelentésére és elintézésére a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
11. §

[A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző]

Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, az elnök vagy az általa kijelölt bíró helyett tárgyaláson kívül bírósági titkár is eljárhat.
Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bírósági titkárnak – törvény eltérő rendelkezése hiányában – önálló aláírási joga van. A bírósági titkár megteheti mindazokat az intézkedéseket és – az ítélet kivételével – meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal. Az eljárást befejező, az eljárást felfüggesztő, illetve az egyezséget jóváhagyó végzést a bírósági titkár az elnök vagy az általa kijelölt bíró jóváhagyásával hozhatja meg.
) A bírósági titkár azonnali jogvédelem tárgyában nem határozhat.

Törvényben meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.
A bírósági titkár, a bírósági ügyintéző, valamint a jegyzőkönyvvezető kizárására a bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Fejezet Hatáskör és illetékesség
12. § [Hatáskör]
A közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások tartoznak, amelyek elbírálását törvény nem utalja a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság vagy a Kúria hatáskörébe.
A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe tartozik
a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal,
a vasúti igazgatási szerv és a légiközlekedési hatóság,

a választási bizottság,

a köztestület,

a Magyar Nemzeti Bank, és

a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti közigazgatási szerv gyülekezési jog gyakorlásával összefüggésben megvalósított
közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per.

A közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság dönt

a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban, továbbá

az 5. § (2) bekezdésében meghatározott perben.

) A Kúria hatáskörébe tartozik

a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás,

a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás,

a Nemzeti Választási Bizottság közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogvita és
az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárás.
13. §
[Illetékesség]

Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult. Ha a vitatott közigazgatási cselekményt többfokú eljárásban valósították meg, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult.
A közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye

ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekvésének a helye,
bejelentéshez vagy engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási cselekmény esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye.
Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg, a perre a Fővárosi Közigazgatási Bíróság/ Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére – ha megállapodásuk nem ütközik jogszabályba – a közigazgatási szerződés egyedileg megtárgyalt szerződési rendelkezésében kiköthetik valamely közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességét. E bíróság – törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos valamennyi perre kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódra is.
Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyben, amelyre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a Fővárosi Közigazgatási Bíróság/ Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét.
A főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes bíróság a mellékkötelezettel szembeni igény elbírálására is illetékes.
A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a munkavégzés helye szerinti bíróság illetékes. Az állam nevében foglalkoztatott személy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.
Több illetékes bíróság közül az a bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként benyújtották, illetve továbbították.
E § alkalmazásában a fővárosi székhelyű, de elsősorban Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szervet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a székhelyén megvalósult tevékenység Pest megye területén valósult volna meg.
14. §
[A hatáskör és az illetékesség vizsgálata]

A bíróság hatáskörének és illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe.

Ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörét megállapítja, e döntése más bíróságra
ide nem értve a közigazgatási ügyben másodfokon eljáró bíróságot és a Kúriát – kötelező.

A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja irányadó. Ha a per a keresetlevél benyújtása után bekövetkezett valamely változás folytán tartozna a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani.
Az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi.
15. §

[Az eljáró bíróság kijelölése]

(1) Jogerős bírósági határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot harminc napon belül kell kijelölni.
Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik közigazgatási bíróságnál/ közigazgatási és munkaügyi bíróságnál előterjesztheti; egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni.
A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot

illetékességi összeütközés esetén a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság,

hatásköri összeütközés esetén a Kúria jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására.
Ha a hatásköri összeütközés a közigazgatási ügyben eljáró bíróság és más bíróság között merül fel, a kijelölés tárgyában a Kúria öttagú tanácsban dönt. A tanács elnöke és két tagja közigazgatási bíró, további két tagja a vitával érintett szakágba tartozó bíró. A tanács összetételét és a helyettesítés rendjét az ügyelosztási rendben évente előre kell meghatározni.
A kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül határozhat.

Fejezet

A felek és az érdekelt

16. § [Perképesség]
A perben fél az lehet, akit a polgári jog vagy a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv, amely önálló közigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben fél lehet a munkavállalói és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet.
A perben személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki a polgári perrendtartás szabályai szerint perbeli cselekvőképességgel rendelkezik vagy a megelőző eljárásban személyesen eljárhatott.
A perképességre egyebekben, valamint a támogató, a tolmács és a fordító részvételére a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.
17. § [Felperes]
A per megindítására jogosult

a) akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység sérti,
az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el,
az a közigazgatási szerv, amely a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti, továbbá amely a szerződésben részes fél (szerződő közigazgatási szerv),
törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az a civil szervezet, amely a nyilvántartásba vett tevékenységét valamely alapvető jog védelme vagy valamilyen közérdek érvényre juttatása érdekében a közigazgatási tevékenység által érintett földrajzi területen legalább egy éve folytatja, ha a közigazgatási tevékenység nyilvántartásba vett tevékenységét érinti,
törvényben meghatározott esetben az általa képviselt tagság, illetve csoport jogos érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetén azon érdek-képviseleti szervezet vagy köztestület is, amelynek nyilvántartott vagy alapító okiratában rögzített tevékenységét a közigazgatási tevékenység érinti.
18. § [Alperes]
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.
Nem érinti a közigazgatási szerv alperesi minőségét, ha a hatásköre, amelynek alapján a közigazgatási tevékenységet megvalósította, anélkül szűnik meg, hogy azt jogszabály más közigazgatási szervre telepítené.
A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a munkáltató közigazgatási szerv ellen kell megindítani.
19. § [Pertársaság]
Több felperes együtt is indíthat pert, ha a jogvita tárgya olyan közös jog vagy kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne.
Az (1) bekezdés szerinti pertársaság esetében bármely pertárs perbeli cselekményei – az egyezség, az elismerés, a jogról való lemondás és a kereseti kérelemtől való elállás kivételével
arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta. Ha a pertársak cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
Több felperes akkor is indíthat együtt pert, ha az állított jogsérelmeket ugyanazon közigazgatási tevékenység okozta, vagy a vitatott – azonos természetű – közigazgatási tevékenységek azonos jogalapon és azonos vagy hasonló tényeken alapulnak.
Több alperes együtt is perelhető, ha a közigazgatási tevékenységet együtt valósították meg, így különösen, ha az egyik közigazgatási tevékenysége a másiknak a keresetlevélben vitatott közigazgatási tevékenységén alapul, vagy megvalósításukra ugyanabban a megelőző eljárásban került sor.
A (3) és (4) bekezdés szerinti pertársaság esetében a pertársak önállóan járnak el, egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára.
20. § [Érdekelt]
Akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység sérti, vagy a perben hozandó ítélet sértheti, a mások között folyamatban lévő perbe érdekeltként beléphet. A perbe érdekeltként beléphet az is, aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt.
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban az érdekeltet a féllel azonos eljárási jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.
Az érdekelt a felek rendelkezési jogának sérelme nélkül jogosult perbeli cselekmény megtételére, amely akkor is hatályos, ha a felek cselekményeivel ellentétben áll. Az ellentétes
cselekmény befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
A perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet a bíróság értesíti. Az értesítéssel egyidejűleg a bíróság közli a keresetlevelet, ha erre korábban nem került sor. A perbelépés lehetőségéről való értesítésnek hivatalból vagy valamely fél kérelmére az ítélet jogerőre emelkedéséig az eljárás bármely szakaszában helye van.
A hatásterület kijelölésével járó megelőző eljárást követő perben a bíróság elrendelheti, hogy azon érdekeltekkel, akik a megelőző eljárásban nem vettek részt, a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon történő közzétételével kell közölni. A bíróság a közzétételre a közigazgatási szervet kötelezi. A perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv általi közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.
A bíróság kérelemre vagy hivatalból érdekeltként perbe állíthatja azt, akinek jogát vagy jogos érdekét a perben hozandó ítélet érinti, ha perben állása a jogvita rendezése érdekében a bíróság megítélése szerint szükséges.
A fél perbeállítást vagy a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a védirat közlésétől számított harminc napon belül kérhet. A perbeállítás iránti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.
21. §

[Az érdekelt perbelépése]

A perbelépést írásban vagy a tárgyaláson szóban lehet bejelenteni. A perbelépés lehetőségéről értesített érdekelt a perbelépést az értesítés közlését követő tizenöt napon belül jelentheti be. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak.
A perbelépés bejelentésével egyidejűleg meg kell jelölni a perbelépést megalapozó jogot, jogos érdeket, továbbá azt, hogy melyik fél pernyertességét kívánja támogatni, illetve mindezek indokait.
A perbelépés bejelentéséről a bíróság a feleket haladéktalanul értesíti, és a perbelépés megengedése előtt a feleket szükség esetén meghallgatja.
Az érdekelt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – perbeli cselekményt csak a perbelépést megengedő végzés jogerőre emelkedését követően végezhet. E rendelkezés nem akadálya a perbelépéssel kapcsolatos eljárási cselekményeknek. A perbelépés megengedését megelőzően tett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában az érdekelttel szemben is hatályosak.
Ha a perbelépésnek nem lett volna helye, illetve az azt megalapozó jog vagy jogos érdek megszűnt, a bíróság az érdekeltet – a felek és az érdekelt meghallgatása után – a perből kizárja.
) A perbelépést elutasító, valamint a perből kizáró végzés ellen fellebbezésnek van helye.

A közigazgatási cselekmény, illetve a perbelépés lehetőségéről való értesítés közlésének hiányában az érdekelt a perbelépést a perorvoslati kérelemben is bejelentheti, azzal, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala után előterjesztett perbelépési kérelemben elsőfokú tárgyalás tartását nem kérheti. A perorvoslati kérelemben bejelentett perbelépés megengedéséről a perorvoslati kérelem elbírálására jogosult bíróság dönt.
22. § [Perbeli jogutódlás]
Ha a per alapjául szolgáló jog, jogos érdek vagy kötelezettség tekintetében a fél vagy az érdekelt helyébe a keresetlevél benyújtását követően jogutód lép, a jogutód a perbe beléphet.
A felperes és az érdekelt jogutódjának perbelépéséhez a jogelőd hozzájárulása szükséges. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt vagy jogutódlással megszűnt, a jogutódlást azonban valószínűsíteni kell.
A fél jogutódját a másik fél perbe vonhatja. A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történő megszűnése miatt következett be. Az érdekelt jogutódját akkor lehet perbe vonni, ha a jogelődöt a bíróság állította perbe.
A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép. A jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában a jogutóddal szemben is hatályosak.
Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz részt.
23. §

[Eljárás perbeli jogutódlás esetén]

A jogutód perbelépését, illetve perbevonását írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni. A bejelentést közölni kell a felekkel. A perbelépés vagy perbevonás, illetve a jogelődnek a perből való elbocsátása tárgyában a bíróság határozathozatal előtt a feleket meghallgathatja.
) A perbelépést vagy a perbevonást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

A jogutód perbelépése, illetve perbevonása esetén – ha az nem a jogelőd halála, vagy megszűnése miatt történt – a jogelődöt kérelmére a többi fél hozzájárulásával a bíróság a perből elbocsáthatja.
24. §

[Perbelépés a pertárs jogán]
Az a perindításra jogosult, akivel a vitatott közigazgatási cselekményt nem közölték, és akit a perbelépés lehetőségéről sem értesítettek, a perbe az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a felperes pertársaként is beléphet.
25. §

[Az alperes perbeállítása]

Ha a per nem a megfelelő közigazgatási szerv ellen indult meg, a bíróság a vitatott tevékenységet megvalósító közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja, és a korábbi alperest a perből elbocsátja.
Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pert további közigazgatási szerv ellen is meg kellett volna indítani, e közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja.
Ha az alperes közigazgatási szerv megszűnik, vagy a hatáskört, amelyen a vitatott közigazgatási tevékenység alapul, időközben jogszabály más közigazgatási szervre telepíti, a bíróság – alperes tájékoztatása alapján vagy hivatalból – azt a közigazgatási szervet állítja alperesként perbe, amelyre jogszabály a perrel érintett hatáskört telepíti. Az alperes a megszűnéséről, valamint a perrel érintett hatáskörének más közigazgatási szervre telepítéséről
e közigazgatási szerv megjelölésével – köteles a bíróságot előzetesen tájékoztatni.

Ha a többfokú közigazgatási eljárásban utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv úgy szűnik meg, hogy a perrel érintett hatásköre is megszűnik, a bíróság az elsőfokon eljárt szervet állítja alperesként perbe.
A perbe állított alperes a korábbi alperes helyébe lép. A perbeállítást megelőzően végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában a perbe állított alperessel szemben is hatályosak.
Ha a korábbi alperest a perből nem bocsátják el, a perbe állított alperes a perben a korábbi alperes pertársaként vesz részt.
A perbe állított alperes kérésére a tárgyalást meg kell ismételni, kivéve, ha a korábbi alperessel irányítási vagy szakmai irányítási jogviszonyban áll.
Az alperest perbeállító vagy a perből való elbocsátó végzés ellen a perbe állított, illetve a perből elbocsátott közigazgatási szerv nyolc napon belül fellebbezéssel élhet. A bíróság végzését módosíthatja vagy visszavonhatja.

Fejezet Képviselet
26. § [Képviselet]
A képviseletre a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Ügyvédjelölt és jogi előadó a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság és a Kúria előtt
az iratok megtekintése, azokról másolat kérése vagy készítése kivételével – nem járhat el.

A közigazgatási szerv vezetője, tisztségviselője vagy alkalmazottja a közigazgatási szerv szervezetét és működését meghatározó szabály szerinti képviseleti jogosultságát munkáltatói igazolványával is igazolhatja.
Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt elsőfokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat.
Saját tagjának közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perében meghatalmazottként eljárhat a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet.
27. §

[Kötelező jogi képviselet]

A közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság és a Kúria előtt, továbbá a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben a jogi képviselet kötelező.
Kötelező jogi képviselet esetén eljárásra jogosult a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is.
Az (2) bekezdés szerinti esetben a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát azon eljárási szakaszban történő első jelentkezésekor kell a bíróságnak bemutatni vagy a beadványhoz csatolni, amelyben a jogi képviselet a fél számára kötelező. Ha a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát a bíróságnak bemutatták, ennek tényét elegendő a jegyzőkönyvben rögzíteni, azt az iratokhoz nem kell csatolni.
A kötelező jogi képviseletre egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.

Fejezet

Egyéb általános szabályok

28. § [Beadvány]
A beadványt elektronikus úton, postai úton, vagy közvetlenül a bíróságnál kell benyújtani. A postai úton benyújtott beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a keresetlevélre, a védiratra, a keresetlevél és az ügy iratainak továbbítására, valamint a perorvoslati kérelemre a beadványok szabályait kell alkalmazni.
A beadványokra egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A beadványok hiányosságai esetén – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a polgári perrendtartás szabályai szerint van helye hiánypótlásnak.
29. §

[Elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása]

Az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A távközlő hálózat igénybevételére a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személynek a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra jogosító okmánya nincs, a tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó elnök és a személyes meghallgatást lefolytató bíró a meghallgatás kezdetén és a meghallgatás befejezésekor rögzíti a távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása érdekében közölt nevét, születési helyét, születési idejét és anyja nevét. A személyazonosítás részeként a közölt adatokat a bíróság összeveti a megelőző eljárásban közölt adatokkal.
30. § [Pénzbírság]
A perben kiszabható pénzbírság összege egymillió forintig – természetes személlyel szemben ötszázezer forintig, kiskorúval szemben háromszázezer forintig – terjed. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése miatt a pénzbírság ismételten kiszabható.
A pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit, a korábbi bírságolások számát és mértékét.
A pénzbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzést módosíthatja vagy visszavonhatja.
A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság behajtására és felhasználására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók.
31. § [Egyesítés és elkülönítés]
A bíróság az előtte vagy más azonos hatáskörű bíróság előtt folyamatban lévő, egymással szoros összefüggésben álló tárgyú pereket – a felek kérelmére vagy hivatalból – az együttes
elbírálás érdekében egyesítheti. Ha az egyesítést több bíróság is elrendelte, a továbbiakban az a bíróság jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.
A bíróság az egyesítésről szóló végzése megküldésével értesíti a másik bíróságot, amely az áttétel szabályait alkalmazva a peres iratokat megküldi az egyesítést elrendelő bíróságnak.
A bíróság elrendelheti, hogy az egy perben előterjesztett kereseti kérelmek, illetve a perben eldönthető egyes vitás kérdések egymástól elkülönítve kerüljenek elbírálásra.
32. §

[Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése]

A félbeszakadásra és felfüggesztésre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a jogszabályon alapuló alperesi jogutódlás esetén az eljárás félbeszakadása nem következik be,
a bíróság a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is intézkedhet a félbeszakadással, illetve felfüggesztéssel nem érintett kereseti kérelem elkülönítéséről,
a bíróság a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is kezdeményezheti az Európai Bíróság, az Alkotmánybíróság eljárását, illetve indítványozhatja a Kúriánál az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát,
a felfüggesztő végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek.
33. § [Mintaper]
Ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság – a felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett – dönthet arról, hogy e perek egyikét mintaperben elbírálja és a többi eljárást az eljárást befejező határozata meghozataláig felfüggeszti.
A bíróság a felfüggesztett eljárásokat a mintaper eredménye szerint, tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt állapítja meg, hogy azok a mintapertől sem jogi, sem ténybeli szempontból nem különböznek. A mintaper bizonyítási eredményének felhasználása nem akadálya további bizonyítás elrendelésének.
A bíróság – a felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett – a mintaperben hozott ítélet jogerőre emelkedését követően indult, az (1) bekezdés szerinti jogvitát is e § szabályai szerint bírálhatja el.
34. §
[Az Európai Unió Bírósága vagy az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése]

A bíróság hivatalból vagy kérelemre, a polgári perrendtartás szabályainak alkalmazásával kezdeményezheti
a) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását,
b) az Alkotmánybíróság jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását.
35. § [Költségek]
A költségekre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

az érdekelt által támogatott fél pernyertessége esetén a pervesztes fél köteles megfizetni az érdekelt perköltségét,
az érdekelt által támogatott fél pervesztessége esetén az érdekelt a pernyertes fél perköltségének azt a részét köteles megfizetni, amely az ő perbeli részvétele folytán merült fel.
A perköltségre vonatkozó szabályok alkalmazásában az érdekeltre a félre, a perbeállított félre a perbevont félre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A mintaperben a bíróság rendelkezhet úgy, hogy a bizonyítás körében felmerült perköltséget vagy annak egy részét az állam előlegezi, illetve viseli.
Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben az állam nevében foglalkoztatott személyt a polgári perrendtartás szabályai szerint illeti meg munkavállalói költségkedvezmény.
36. §

[A polgári perrendtartás egyéb általános szabályainak alkalmazása]

A polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni

a nyelvhasználatra,
a bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettségére,
a kézbesítésre,
az idézésre,
e) a határidőre,

az ítélkezési szünetre,
a mulasztásra és annak igazolására,
az eljárás anyagának rögzítésére,
az iratok megtekintésére, a másolatkészítésre és az adatkezelésre,
az elveszett (megsemmisült) iratok pótlására,
a biztosítékadásra és
l) a jóhiszemű eljárás követelményének és az igazmondási kötelezettségnek a megsértésére.

Az eljárás szabálytalansága ellen vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás elbírálására a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság,
a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria,
a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria erre kijelölt másik tanácsa bírálja el.
Ha e törvény jegyzőkönyv helyett feljegyzés készítését lehetővé teszi, a feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekményben részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a ténymegállapításokat, továbbá készítőjének nevét és aláírását.
MÁSODIK RÉSZ

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS

Fejezet A kereset
37. §

[A keresetlevél]

A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza

a) az eljáró bíróság megjelölését,
a felperes nevét, cégjegyzékszámát, vagy más nyilvántartásba vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve – ha ilyennel rendelkezik – egyéb elérhetőségét,
az alperes nevét, székhelyét, és perbeli állását, továbbá – ha ismert – képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét,
a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot,
e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és
g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát

amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,
amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve
amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges.
Ha a felperes jogi képviselővel jár el, a keresetlevél tartalmazza a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző nevét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését, telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét.
A legalább öt személy által közösen benyújtott keresetlevélnek tartalmaznia kell a kérelmezők együttes képviseletét ellátó személy meghatalmazását.
38. §
[A kereseti kérelem fajtái és a keresethalmazat]

A keresetben kérhető

a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy megváltoztatása,
a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása,

közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása,

a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére, illetve – az okozott kár megtérítése kivételével – a tevékenység jogsértő következményeinek elhárítására kötelezés,
a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés,
a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének, vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása.
Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha az a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a közigazgatási tevékenység vagy a jogviszony természeténél fogva, illetve valamely más okból az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott kereseti kérelemnek nincs helye. A bíróság e feltételek fennállását hivatalból vizsgálja.
Több kereseti kérelem akkor terjeszthető együtt elő, ha ugyanabból, vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek.
Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha azok ugyanabból a jogviszonyból erednek, és ugyanazon alperessel vagy alperesekkel szemben terjesztik elő.
Ha az együtt előterjesztett kereseti kérelmekre nem ugyanazon közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnak van hatásköre vagy illetékessége, a magasabb szintű bíróság, azonos szintű bíróságok esetén a valamely kereseti kérelemre kizárólagosan illetékes bíróság jár el.
39. §

[A keresetlevél benyújtása]

A keresetlevelet – ha törvény másként nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől, ennek hiányában a tevékenységről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a tevékenység megvalósulásától számított egy éven belül kell a vitatott tevékenységet megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.
A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez (a továbbiakban: jogorvoslati szerv) nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek.
) A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.

) A perfüggőség a keresetlevél benyújtásával áll be.

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.
A keresetlevél benyújtásának a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának hatályosulására halasztó hatálya van.
40. §

[A keresetlevél továbbítása]

A keresetlevelet a benyújtásától számított tizenöt napon belül kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetében az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv a benyújtástól számított öt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított huszonegy napon belül továbbítja a bírósághoz.
Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtásától számított öt, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén – a benyújtásától számított három napon belüli felterjesztést követően – nyolc napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani.
A közigazgatási szerv az ügy iratait továbbítás helyett a bíróság számára elektronikusan hozzáférhetővé teszi, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak.
A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet akkor is köteles a bírósághoz továbbítani, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
Ha a felperes a keresetlevelet a bírósághoz arra való hivatkozással nyújtja be késedelmesen, hogy azt a közigazgatási szervhez e törvény rendelkezéseinek megfelelően benyújtotta, de a keresetlevél és az ügy iratai a továbbításra nyitva álló határidőkre figyelemmel a bírósághoz nem érkeztek meg, a bíróság a közigazgatási szervet a keresetlevél megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel. A felperesnek ebben az esetben csatolnia kell a keresetlevél szabályszerű benyújtását igazoló okiratot vagy annak másolatát.
Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél felterjesztésére, illetve továbbítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget vagy az (5) bekezdés alapján nem tett nyilatkozatot, a bíróság – pénzbírság kiszabása mellett – kötelezi a közigazgatási szervet az ügy iratainak felterjesztésére, illetve továbbítására.
Ha a keresetlevél vagy az iratok törvény által védett adatot tartalmaznak, a védiratban erre utalni kell, és az iratokat ennek megfelelően kell továbbítani.
Az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv az ismert érdekeltet a keresetlevél benyújtásáról annak megküldésével haladéktalanul értesíti. Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapításával folyt, a megelőző eljárásban részt nem vett érdekeltet a keresetlevél benyújtásáról honlapján – ennek hiányában helyben szokásos módon – való közzétételével értesíti.
41. §

[A keresetlevél benyújtása a bíróságnál]

Ha a keresetlevelet törvény rendelkezése alapján a bíróságnál kell benyújtani, a bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az elsőfokon eljárt közigazgatási szervvel. Az ügy iratait a 40. § (1) bekezdése szabályai szerint kell a bírósághoz továbbítani.
A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a közigazgatási szervnél vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be. A tévesen benyújtott keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni a bíróságnak.
Közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.
A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, ha a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya nem a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége.
Az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a keresetlevelet a bíróságnál nyújtja be.
42. § [Védirat]
A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.
A védiratot az alperes a keresetlevélnek, illetve az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg terjeszti elő.
Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, a keresetlevélnek és az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg az alperes csak az azonnali jogvédelemre irányuló kérelemben foglaltakra köteles nyilatkozni. A védiratot ebben az esetben a 40. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül terjeszti elő.
Ha a keresetlevél nem felel meg a 37. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a keresetlevél visszautasításának van helye, az alperes a védiratban csak erre köteles kitérni.
43. § [Keresetváltoztatás]
A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.
Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelje vagy leszállítsa, az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetve járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjessze, vagy a kereseti kérelmek valamelyikétől elálljon.
44. §

[Elállás a keresettől]

A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül, a tárgyalás berekesztéséig elállhat. Az elállás a tárgyalást megelőzően írásban, vagy a tárgyaláson szóban is bejelenthető. Ha a bíróság nem tart tárgyalást, elállni a bíróság ítéletének meghozataláig lehet.

Fejezet Intézkedések a keresetlevél alapján
45. §

[A keresetlevél vizsgálata]

Az elnök a keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye
hiánypótlásnak,

a keresetlevél áttételének,

a keresetlevél visszautasításának, vagy

azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntésnek.
A bíróság a téves formában megvalósított közigazgatási tevékenységet a tartalmának megfelelő eljárási rendben bírálja el, amiről végzést hoz. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
46. § [Hiánypótlás]
Ha a keresetlevél nem felel meg a törvény által meghatározott alaki követelményeknek, vagy azt kötelező jogi képviselet esetén nem jogi képviselő útján nyújtották be, a bíróság a felperest a hiányok megjelölése mellett, rövid határidő tűzésével azok pótlására hívja fel.
A felhívásban a bíróság tájékoztatja a felperest a hiánypótlás módjáról, és figyelmezteti a hiánypótlás elmaradásának következményeire.
Ha a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevele az alperes megjelölésére vonatkozóan hiányos, ellentmondásos vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, hiánypótlásnak csak akkor van helye, ha az alperes személye a vitatott közigazgatási cselekményből, vagy az arra vonatkozó jogszabályokból nem állapítható meg.
Ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem megjelölését, e hiány pótlása a keresetindítási határidőn belül lehetséges.
A bíróság a hiánypótlási felhívás mellett a jogi képviselőt pénzbírsággal sújthatja, ha

az általa szerkesztett keresetlevél nem felel meg a törvényben meghatározott alaki követelményeknek,
nem csatolta a meghatalmazását, vagy

az általa képviselt fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.
Ha a felperes a keresetlevél hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is hiánytalanul adta volna be.
47. § [Áttétel]
Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság vagy hatóság az iratokból megállapítható, a bíróság a keresetlevelet ehhez a bírósághoz vagy hatósághoz átteszi. A bíróság az áttételről a keresetlevél bíróságra érkezéstől számított nyolc napon belül határoz.
Az áttételt elrendelő végzést a felekkel közölni kell.
Ha valamely bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát valamely okból már jogerősen megállapította, az utóbb eljáró bíróság nem hozhat ezzel az okkal ellentétes olyan határozatot, amellyel a saját hatáskörét vagy illetékességét megtagadva az ügyet az előbb eljárt bírósághoz teszi át.
Az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez áttették.
Az áttételt megelőzően teljesített perbeli cselekmények, illetve bírói rendelkezések hatálytalanok, kivéve, ha az áttétellel kapcsolatosak, vagy azokat – a felek kérelmére vagy egyetértésével – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság hatályukban fenntartja.
48. § [Visszautasítás]
A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha

a perre a magyar bíróság joghatósága kizárt,

a kereseti kérelem elbírálása más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de az áttétel szabályai a szükséges adatok hiányában nem alkalmazhatóak,
a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja,

a felperes olyan közigazgatási tevékenység jogszerűségét vitatja, amelynek vizsgálatát törvény kizárja,
a felperes anélkül indít pert, hogy bármely fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette volna, vagy a pert más közigazgatási eljárásnak kell megelőznie,
a felek között ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára – akár ugyanazon bíróság, akár más közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt – per már folyamatban van,
a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségre nézve ugyanazon a jogalapon már jogerős ítéletet hoztak,
a félnek nincs perbeli jogképessége, vagy a fél törvényes képviselőjét mellőzték és e hiányt a kitűzött határidő alatt sem pótolták,
a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja,
a felperes a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a keresetlevelet nem, vagy újból hiányosan nyújtotta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el,
a felperes keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet,
a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles felperes vagy a jogi képviselő a keresetlevelet nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjeszti elő.
A bíróság az (1) bekezdés a)–j) pontjában foglaltakat az egész eljárás során hivatalból veszi figyelembe.
A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzést a felperessel közli és intézkedéséről az alperest értesíti. A bíróság intézkedéséről annak jogerőre emelkedését követően tájékoztatja azokat, akiket a keresetlevél benyújtásáról a közigazgatási szerv értesített.
A keresetlevelet visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

49. §

[A keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartása]

A keresetlevél benyújtásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés k) vagy l) pontja alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja.
A keresetlevél benyújtásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a polgári bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró felperes közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozó kereseti kérelmét tartalmazó keresetlevelét azért utasította vissza, mert
az meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazott, vagy

a keresetlevél áttételhez szükséges adatok nem voltak megállapíthatóak,

és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet az e törvényben foglaltaknak megfelelően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál benyújtja.
Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetében igazolásnak nincs helye.

. Fejezet Azonnali jogvédelem
50. §

[Az azonnali jogvédelem iránti kérelem]
Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.
Azonnali jogvédelem keretében kérhető

a halasztó hatály elrendelése,

a halasztó hatály feloldása,

ideiglenes intézkedés, illetve

előzetes bizonyítás elrendelése.

A kérelmet a bírósághoz kell benyújtani, ha azt nem a keresetlevéllel együtt nyújtják be. A bíróság a kérelem benyújtásáról az alperest haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.
A kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
A közigazgatási cselekmény végrehajtását érintő kérelem előterjesztéséről a végrehajtást foganatosító szervet az alperes haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.
Nincs helye azonnali jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény

jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,

a polgári védelmi szolgálat ellátásával vagy a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, vagy
a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik.
51. §

[A bíróság eljárása és határozata]

A bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül dönt. Hiánypótlásnak nincs helye.
A bíróság felhívására a felek a kérelemre telefonon vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton is nyilatkozhatnak, amelyről a bíróság feljegyzést készít. Szükség esetén a bíróság a felek meghallgatását is elrendelheti.
A bíróság az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt mérlegeli, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna.
A bíróság a kérelem teljesítését biztosíték adásához kötheti.

Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság nyolc napon belül dönt. A kérelem elutasítását követően ismételten, azonos ténybeli és jogi alapon benyújtott kérelmet megtagadó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
A bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzését – a felek lehetőség szerinti meghallgatását követően – legkésőbb a végzés elleni fellebbezés felterjesztéséig módosíthatja vagy visszavonhatja.
Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésével veszti hatályát, ha azt a bíróság tanácsa az eljárás során a felek kérelmére vagy hivatalból nem helyezte hatályon kívül. A bíróság ettől eltérő időpontot is megállapíthat, amely nem lehet későbbi, mint a perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja.
Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az azonnali jogvédelmet biztosító végzés hatálya a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad.
A bíróság tanácsa az eljárás során több azonnali jogvédelmi eszközt is alkalmazhat. Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés indokolásában utalni kell a korábban elrendelt azonnali jogvédelmi eszközzel való kapcsolatra.
52. §

[A halasztó hatály elrendelése]

Ha a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya, a bíróság elrendelheti annak részleges vagy teljes halasztó hatályát. A halasztó hatály elrendelése esetén a közigazgatási cselekmény nem hajtható végre, annak alapján jogosultság nem gyakorolható, és egyéb módon sem hatályosulhat.
A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, kivéve, ha a közigazgatási szerv a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította. A tudomásszerzésig foganatosított végrehajtási cselekmények a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában hatályban maradnak.
53. §

[A halasztó hatály feloldása]
Ha a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, azt a bíróság részben vagy egészen feloldhatja.
54. § [Ideiglenes intézkedés]
Ha a halasztó hatály elrendelése vagy feloldása az azonnali jogvédelem biztosítására nem alkalmas, a bíróság – a perben hozandó határozat, illetve törvény keretei között – bármely, a jogvédelem azonnali biztosításához szükséges intézkedést tehet.
Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban bizonyításnak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül nem bírálható el.
A teljesítési határidő – ha a bíróság másként nem rendelkezik – az ideiglenes intézkedés közlését követő napon kezdődik.
55. § [Előzetes bizonyítás]
A bíróság előzetes bizonyítást rendel el, ha valószínűsíthető, hogy
a bizonyítás a per folyamán, vagy annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, illetve jelentős nehézséggel járna, vagy
a bizonyítás előzetes lefolytatása elősegíti a per ésszerű időn belül történő befejezését.

A kérelemben meg kell jelölni a bizonyítani kívánt tényeket, az azokra vonatkozó bizonyítékokat és azokat a körülményeket, amelyek alapján előzetes bizonyításnak helye van.
Az előzetes bizonyításra a bizonyítás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél és érdekelt felhasználhatja.
Az előzetes bizonyítás költségeire a perköltségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Fejezet Perelőkészítés
56. §

[Az előkészítő tanácsülés]

Ha a 45. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak megtételére nincs szükség, vagy a fél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, az elnök a keresetlevelet előkészítő tanácsülésre terjeszti elő.
A tanácsülést a keresetlevél bíróságra érkezéstől számított tizenöt napon belül kell megtartani. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tanácsülés megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.
Ha a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, az előkészítő tanácsülést a védirat bíróságra érkezését követő tizenöt napon belül kell megtartani.
A bíróság tanácsa az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén végzésben elrendelheti, hogy pert a tanács tagja mint egyesbíró folytassa le.
A tanácsülésről feljegyzést kell készíteni.

57. §

[Intézkedések a per előkészítése során]

A bíróság a tárgyalás előkészítése, valamint az eljárás ésszerű időn belüli lefolytatása céljából minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a per lehetőleg egy tárgyaláson érdemben elbírálható legyen. Az intézkedésnek a tárgyalás kitűzése előtt, szükség esetén az eljárás során bármikor helye van.
Az (1) bekezdés alapján a bíróság

bizonyítást rendelhet el,

iratokat szerezhet be más bíróságtól vagy hatóságtól,

elrendelheti a felek meghallgatását,

a felek között egyezség létrehozását kísérelheti meg,

észrevétel írásbeli kifejtésére hívhat fel.

Ha a bíróság észleli, hogy a keresetlevél vagy az ahhoz csatolt okirat minősített adatot tartalmaz, hivatalból megkeresi a minősítőt a megismerési engedély beszerzése céljából.
Ha a (2) és (3) bekezdésben foglalt intézkedések megtételével egyidejűleg a tárgyalási határnap kitűzésére nem kerül sor, a bíróság – az intézkedés megtételekor – a védiratot a felperesnek és az érdekeltnek kézbesíti.
58. §

[A tárgyalás kitűzése]

A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről.
Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése
alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.
A tárgyalást – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni. Fontos okból a tárgyalás más helyre is kitűzhető.
Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a védirat felperessel történő közlése a tárgyalás napját legalább nyolc nappal megelőzze. A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.
59. §

[Idézés a tárgyalásra]

A bíróság a feleket a per tárgyalására idézi. Az első tárgyalásra szóló idézéshez csatolni kell azokat a beadványokat, amelyek közlésére korábban nem került sor. A beadványt nem kell közölni azzal, aki azt előterjesztette.
Az idézésben a felet

fel kell hívni arra, hogy az ügyre vonatkozó, birtokában lévő és korábban be nem csatolt okiratokat a tárgyalásra hozza magával,
tájékoztatni kell, hogy a tárgyaláson, ha nem személyesen jelenik meg, csak a polgári perrendtartásban meghatározott képviselő útján járhat el, és
figyelmeztetni kell a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményeire.

A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú felet a törvényes képviselője útján kell idézni, ha személyes jelenléte szükséges, azzal a felhívással, hogy a törvényes képviselő a kiskorú megjelenéséről gondoskodjon. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú fél idézéséről a bíróság akkor is értesíti a törvényes képviselőt, ha a törvényes képviselőt szintén idézte a tárgyalásra.
A bíróság a felet a személyes megjelenés kötelezettségével is idézheti.

60. §

[Nyilatkozatok a tárgyalást megelőzően]

Az idézésben a bíróság felhívja a felperest és az érdekeltet arra, hogy a védiratban foglaltakra a tárgyalást megelőzően írásban nyilatkozhat, valamint figyelmezteti a feleket arra, hogy a tárgyaláson csak szóban tehetnek nyilatkozatot.
A bíróság a nyilatkozat megtételére a tárgyalás napját megelőző – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg. A bíróság a határidőt követően előterjesztett nyilatkozatot mellőzheti.
61. §
[Bizonyítás elrendelése]

A bíróság az első tárgyalást megelőzően is elrendelhet bizonyítást, az első tárgyalásra tanút vagy szakértőt idézhet.
62. § [Iratbeszerzés]
Ha a keresetlevél vagy a védirat mellékletei nem tartalmazzák azokat az iratokat, amelyek nélkül a jogvita nem dönthető el, és azokat a fél nem tudja beszerezni, a bíróság hivatalból megkeresi az irat kiállítóját a szükséges iratok beszerzése végett.
Ha az iratok beszerzése hatvan napnál előreláthatóan hosszabb időt venne igénybe, a bíróság az eljárást az iratok bírósághoz történő beérkezéséig felfüggesztheti. A tárgyalást az iratok beérkezését követően haladéktalanul ki kell tűzni.
A bíróság az eljárás felfüggesztése előtt dönt az azonnali jogvédelem iránti kérelemről.

63. §

[Tárgyaláson kívüli meghallgatás]

A bíróság meghallgatásra idézi azt a felet, akinek személyes meghallgatása törvény rendelkezése alapján szükséges. A meghallgatásról a bíróság a feleket értesíti, és a személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a tárgyaláson ismerteti.
A bíróság elrendelheti, hogy a fél meghallgatására zártcélú távközlő hálózat útján kerüljön sor.
A fél a meghallgatáson képviselővel is eljárhat, nyilatkozatát azonban személyesen kell megtennie.
64. §

[Kísérlet egyezség létrehozására]

A bíróság a felek között egyezség létrehozását a tárgyalás kitűzését megelőzően is megkísérelheti.
65. § [Észrevétel kérése]
A bíróság észrevételezőként az eljárásában alkalmazandó jogszabály megalkotóját, illetve törvény kezdeményezőjét szakmai észrevétele írásbeli kifejtésére hívhatja fel, amellyel olyan, az ügy eldöntése szempontjából jelentős társadalmi, gazdasági összefüggésre hívhatja fel a bíróság figyelmét, amely a felektől vagy az érdekelttől nem várható.
A bíróság a felhívásában – határidő tűzésével – megjelöli azt az összefüggést, amellyel kapcsolatban az észrevétel kifejtését várja. Az észrevétel bizonyító erővel nem rendelkezik.
Az írásbeli észrevételt közölni kell a felekkel, akik arra a bíróság által megadott határidőn belül vagy a tárgyaláson észrevételt tehetnek.
Ha a bíróság szükségesnek tartja, az észrevételező képviseletében eljáró személy meghallgatását rendelheti el, vagy a tárgyalásra idézheti.

Fejezet

Az egyezség és a közvetítés

Egyezség

66. § [Egyezség létrehozása]
Ha a jogvita tárgya lehetővé teszi és jogszabály nem zárja ki, a bíróság a felek közt egyezség létrehozását kísérli meg, ha erre az ügy körülményei alapján ésszerű időn belül esély mutatkozik.
) A bíróság az egyezség létrejötte érdekében

tájékoztatja a feleket az egyezség előnyeiről és feltételeiről,

tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről és feltételeiről,
az általa javasolt egyezséget a tárgyalás előkészítése során írásba foglalva, vagy a tárgyaláson jegyzőkönyvbe foglalva a felek elé tárhatja, illetve
a feleket egyezségi kísérletre idézheti.

67. §

[Az egyezség tartalma]

Az egyezségben a felek megállapodhatnak a közigazgatási jogvita vagy valamely vitás kérdés számukra megfelelő lezárásának módjában, ha az nem ütközik jogszabályba. Az egyezségben a felek a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem orvoslásának módjában is megállapodhatnak.
Az egyezségben a felek és érdekeltek a per tárgyát képező közigazgatási tevékenységgel összefüggő olyan – akár polgári jogi – kötelezettséget is vállalhatnak, amelyre a vitatott közigazgatási cselekmény nem terjedt ki, illetve amelyre az alperes hatáskörrel nem rendelkezik, továbbá a vitatott közigazgatási cselekmény végrehajtásának mellőzéséről is megállapodhatnak.
Az egyezség az érdekelt egyezség megkötésében való részvétele vagy az egyezség szövegének jóváhagyása hiányában nem érvényes, kivéve, ha az egyezség az érdekelt jogait vagy jogos érdekét a bíróság megítélése szerint nem érinti.
Ha az egyezség nem felel meg a jogszabályoknak, a bíróság a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja. Az egyezség jóváhagyását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelynek az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.
68. §

[Az egyezséget jóváhagyó végzés]

Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelelő tartalommal létrejön, a bíróság azt végzésébe foglalva jóváhagyja. A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben a vitatott közigazgatási cselekményt megsemmisíti, hatályon kívül helyezi, vagy az egyezségben foglaltaknak megfelelően megváltoztatja.
A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.

Ha az egyezség a perköltség viselésére nem terjed ki, a felek költségeiket maguk viselik. Az állam által előlegezett költségek és a feljegyzett illetékek viseléséről a bíróság a pervesztesség egyezség szerinti arányainak figyelembe vételével dönt.
Az egyezséget jóváhagyó végzéssel szemben fellebbezésnek van helye. Nem élhetnek fellebbezéssel azok a felek, aki között a jóváhagyott egyezség létrejött.
69. §

[Egyezség közigazgatási szerződés esetén]

A felek a per során úgy is köthetnek egyezséget, hogy a közigazgatási szerződést a hatályon kívül helyezési ok megszüntetése érdekében módosítják.
A módosítást jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek a módosítás hatálybalépésére nincs halasztó hatálya.
A bíróság a közigazgatási szerződés módosításának hatályát, ha arról a felek az egyezségben nem rendelkeztek, a végzésben – a közigazgatási szerződés tárgyát képező közfeladat folyamatos és zavartalan ellátásához vagy a beruházás teljesítéséhez szükséges ésszerű időtartamot figyelembe véve – határozza meg.

Bírósági közvetítés

70. §

[A közvetítés feltételei]
Ha a felek és az érdekeltek hozzájárulnak, a bíróság közvetítést rendel el. A közvetítés során a felek és érdekeltek bírói közreműködéssel folytatott egyeztetés útján kísérlik meg a jogvita rendezését.
A bíróság az eljárást a közvetítés befejezéséig, de legfeljebb két hónapra felfüggeszti. A felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek csak olyan személy részéről van helye, aki a közvetítéshez nem járult hozzá.
71. §

[A közvetítés szabályai]

A bírósági közvetítőre és tevékenységére a közvetítői tevékenységről szóló törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A bírósági közvetítő az ügyet tárgyaló tanácsnak nem lehet tagja.
) A közvetítés befejezéseként a bírósági közvetítő

a létrejött egyezséget írásba foglalja, és a perbíróságnak megküldi,

egyezségkötés hiányában, vagy bármely fél kérelmére a perbíróságot a közvetítés eredménytelenségéről értesíti.
A perbíróság az egyezséget megvizsgálja, és – ha az megfelel a jogszabályoknak – ítélet hatályú végzésbe foglalja.
Ha a közvetítés a jogvita egészére vonatkozó egyezség nélkül fejeződik be, a perbíróság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja.
A fél a közvetítés során tudomására jutott információt sem a perben, sem azon kívül nem használhatja fel.
Az egyezség eltérő rendelkezése hiányában a felek a közvetítéssel felmerült költségüket maguk viselik.

Fejezet A tárgyalás
72. §

[A tárgyalás vezetése]

A tárgyalást az elnök vezeti.

Az elnök

ügyel a tárgyalás méltóságára és rendjére,
felhívja a figyelmet a tényelőadások tisztázatlanságára, azok értelmezésére, kiegészítésére, és az ellentmondások feloldására,
ügyel arra, hogy a felek és az érdekeltek a tényállításaikat, nyilatkozataikat és bizonyítási indítványaikat időben terjesszék elő,
a jogvita ténybeli és jogi vonatkozásait a felekkel megtárgyalja,

tájékoztatja a feleket a köztudomásúként ismert, valamint a bíróság hivatalos tudomásának körébe tartozó, az ügy szempontjából lényeges tényekről,
meghatározza a bizonyítási cselekmények, valamint a felek meghallgatásának sorrendjét, továbbá elsőként tehet fel kérdést a tanúnak és a szakértőnek,
a tárgyalás során bármikor szót adhat az eljáró tanács tagjainak.

A tárgyalás nyilvánosságára, a felvételkészítésre és a pervezetésre a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
73. §

[A tárgyalás menete]

A tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró ismerteti a keresetlevelet, a védiratot, valamint a feleknek a tárgyalást megelőzően előterjesztett nyilatkozatait, továbbá a szükséges mértékben az ügy iratait.
Az ismertetés után a felek az elhangzottakra észrevételt tehetnek, további ismertetést kérhetnek, saját beadványaikat ismertethetik, kérelmeiket, nyilatkozataikat kiegészíthetik.
A felek a tárgyaláson szóban nyilatkozhatnak. A bíróság a szóbeli nyilatkozat előterjesztésére az ügy körülményei alapján ésszerű időkeretet állapíthat meg.
Ha a jogvita tárgya és körülményei ezt lehetővé teszik, a felek nyilatkozatait követően a bíróság a felek között egyezség létrehozását kísérli meg, feltéve, hogy valamennyi fél és érdekelt jelen van, vagy ahhoz előzetesen hozzájárult.
A tárgyalást a szabályszerűen idézett fél távollétében is meg lehet tartani, a mulasztás az ítélet meghozatalát és kihirdetését nem érinti.
74. §

[A tárgyalás elhalasztása]

A tárgyalás elhalasztásának csak indokolt esetben, az ok megjelölésével van helye. A tárgyalás elhalasztása esetén a bíróság a megidézetteket – ha erre mód van – előzetesen értesíti, és egyidejűleg intézkedik az új tárgyalási határnap kitűzéséről.
Ha a személyes meghallgatásra szabályszerűen idézett fél a tárgyaláson nem jelent meg, vagy csak a képviselője van jelen, a tárgyalást ebből az okból csak akkor lehet elhalasztani, ha a személyes meghallgatás a per érdemi eldöntésének lényeges előfeltétele.
Ha a fél képviselője a tárgyaláson képviseleti jogosultságát igazolni nem tudja, a bíróság a tárgyalást ebből az okból csak akkor halaszthatja el, ha a per a rendelkezésre álló iratok alapján nem dönthető el. Ha a képviselőként megjelent személy a képviseleti jogosultságát nyolc napon belül nem igazolja, vagy a fél újabb képviselőt nem hatalmaz meg, és személyesen sem jár el, a megismételt tárgyaláson a bíróság – ha ennek feltételei fennállnak – ítéletet hoz.
Ha a szabályszerűen idézett fél mulasztása miatt a tárgyalást el kell halasztani, a megismételt tárgyalás költségét – pernyertességre vagy pervesztességre tekintet nélkül – a mulasztó fél viseli.
A felek indokolt közös kérelmére a bíróság egy alkalommal a tárgyalást legfeljebb hatvan napra elhalaszthatja, ha az megítélése szerint a jogvita ésszerű időn belüli rendezését elősegíti.
75. §

[Változás a bírák személyében]

Ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács tagjainak személyében változás állt be, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket és a per egyéb iratait. A felek az ismertetésre észrevételt tehetnek.
76. § [Bizonyítás a tárgyaláson]
Ha a bíróság a tárgyalás előkészítése során bizonyítást rendel el, az elnök gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.
A felek a bizonyítás eredményére a tárgyaláson szóban észrevételeket tehetnek. Ha a tárgyalást további bizonyítás szükségessége miatt kell elhalasztani, a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg írásbeli nyilatkozat előterjesztésére.
77. §

[A tárgyalás berekesztése]

Ha a per a határozathozatalra megérett, a bíróság figyelmezteti a feleket, hogy összefoglaló nyilatkozataik megtételét követően a tárgyalást berekeszti.
A bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyithatja, ha valamely kérdés további tárgyalása szükséges. Újból meg kell nyitni a tárgyalást, és új tárgyalási határnapot kell kitűzni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között a bírák személyében változás állt be.
Fejezet Tárgyaláson kívüli elbírálás
78. §

[A tárgyaláson kívüli elbírálás]

Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.
Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától vagy a perbeállítástól számított tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Ha az alperes a keresetet az első tárgyalást megelőzően teljes egészében alaposnak ismeri el, vagy a közigazgatási cselekmény olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálhatja el.
Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha – az okirati bizonyítást ide nem értve – bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elbírálás során merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki.
A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság a védirat közlésével egyidejűleg a felek számára beadványaik benyújtására – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg. Az e beadványokra adandó válaszok és egyéb beadványok benyújtására a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg, azzal, hogy arra lehetőleg az első tárgyalás kitűzésére irányadó határidőn belül sor kerüljön.
Azok az eljárási cselekmények, amelyek legkésőbb az első tárgyaláson teljesíthetőek, a bíróság által az (5) bekezdés alapján meghatározott határidőn belül, ennek hiányában az ítélet meghozataláig teljesíthetőek.
) A bíróság a feleket és az érdekeltet egyezségi kísérletre idézheti.
ejezet Bizonyítás
79. §

[A bizonyítás eljárási szabályai]

A bizonyításra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékeli.
Bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőség.
A megelőző eljárás idején fennálló, de a megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a felperes vagy az érdekelt akkor hivatkozhat, ha azt a megelőző eljárásban a közigazgatási szerv arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
) A bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet el

az olyan tény, körülmény alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében, amelyeket hivatalból kell figyelembe vennie,
a kiskorú vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy érdekeit veszélyeztető jogsértésre való hivatkozás esetén, vagy
ha törvény így rendelkezik.

A bíróság a bizonyítás hivatalbóli elrendeléséről a feleket tájékoztatja, és felhívja őket észrevételeik, és az ezekre vonatkozó bizonyítékok – vagy a bíróság által meghatározott bizonyítékok – előterjesztésére.
80. § [Bizonyítási kötelezettség]
Ha a megelőző eljárás hivatalból indult, és a fél az abban megállapított tényállás megalapozatlanságát, hiányosságát vagy iratellenességét valószínűsíti, a bíróság a közigazgatási szervet a tényállás valóságának bizonyítására kötelezi.
Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a közigazgatási szerv köteles bizonyítani

az igény elbírálásához szükséges általános hatályú rendelkezések, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a közigazgatási szerv működési körében keletkezett iratok tartalmát,
az igényelt juttatással összefüggő, vitatott számítások helyességét, továbbá

bérvita esetén a juttatás megfizetését.

81. §

[A megelőző eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása]

A megelőző eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül. A perben ugyanazon szakkérdés tárgyában szakértőként elsősorban a megelőző eljárásban kirendelt szakértő alkalmazandó.
Ha az (1) bekezdés szerinti szakértőt kell alkalmazni, a bíróság a szakértőt kirendeli és a megelőző eljárásban keletkezett írásbeli szakvéleményt azzal a féllel közli, akivel azt korábban nem közölték.
A megelőző eljárásban kirendelt szakértő alkalmazását követően ugyanazon szakkérdés vonatkozásában magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakérő alkalmazásának nincs helye.
A megelőző eljárásban kirendelt szakértőre a polgári perrendtartás kirendelt szakértőre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Fejezet

Az eljárás megszüntetése

82. § [Megszüntetés]
A bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha

a 48. § (1) bekezdés a)–i) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye,

a felperes törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetve meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták,
a felperes keresetétől elállt,

a felperes halála vagy megszűnése esetén a bíróság a perbelépésre vagy perbevonásra irányuló kérelmet elutasítja,
a meghalt vagy megszűnt felperesnek nincs jogutódja, a jogutód nem lép perbe, vagy őt nem vonják perbe,
a jogi képviselő közreműködésével eljárni köteles felperes a hiányzó vagy megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére a törvényben meghatározott vagy bíróság által megállapított határidő alatt nem gondoskodik,
a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget téve orvosolta,
a bíróság az alperes kérelmére a külföldi felperest a perrel felmerülő költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitűzött, illetve meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig biztosítékot nem adott.
Ha az eljárás során hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt áttételnek van helye, a bíróság az eljárást megszünteti, és az áttétel szabályainak alkalmazásával jár el.
Ha a bíróság az eljárást az (1) bekezdés b) pontja alapján szünteti meg, a perindítás jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított
nyolc napon belül a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
Ha az eljárás megszüntetésének az (1) bekezdés c)–e) vagy g) pontja alapján lenne helye, és a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást rendelt el, a bíróság az eljárás megszüntetése előtt az ügyészséget a keresetlevél és a védirat megküldésével perbelépésre hívhatja fel, egyidejűleg tájékoztatja a hivatalbóli vizsgálat elrendelésének körülményeiről. Ha az ügyészség a felhívásban meghatározott határidőn belül nem lép be a perbe, a bíróság az eljárást megszünteti. A perbelépésre megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Az eljárást megszüntető végzés ellen a (2) bekezdésben foglaltak kivételével fellebbezésnek van helye.
83. §

[Megszüntetés a felperes mulasztása miatt]

A bíróság megszüntetheti az eljárást, ha a felperes a kérelmére kitűzött tárgyalást elmulasztja, vagy a megadott elérhetőségein nem tartható a felperessel kapcsolat, és az alperes az eljárás folytatását nem kéri.
84. §

[A jogsérelem orvoslása közigazgatási eljárásban]

Ha a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslása érdekében az arra jogosult közigazgatási szerv eljárást indít, erről haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság eljárását a közigazgatási eljárás befejezéséig felfüggeszti.
Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási eljárás megindításának ténye legkésőbb az első tárgyaláson, hivatalbóli vizsgálat vagy bizonyítás elrendelése esetén az elrendelés közlésétől számított tizenöt napon belül jelenthető be.
A közigazgatási szerv a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményről haladéktalanul értesíti a bíróságot. Az értesítéshez csatolni kell a döntés másolatát vagy a cselekményt egyéb módon alátámasztó iratot.
Ha a közigazgatási szerv a jogsérelem orvoslása érdekében indított eljárást harminc napon belül nem fejezi be, erről és a megtett eljárási cselekményekről tájékoztatja a bíróságot. A tájékoztatás tartalma alapján vagy annak elmaradása esetén a bíróság az eljárást folytathatja. Ha a közigazgatási szerv a felfüggesztő végzés közlésétől számított harminc napon belül nem ad tájékoztatást, a bíróság az eljárást folytatja. A tájékoztatás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A bíróság a közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményére tekintettel nyilatkozattételre hívja fel a felperest. Ha a felperes nyilatkozata szerint a cselekmény a
kereseti kérelemnek nem tesz eleget, a felperes a keresetét a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményre is kiterjesztheti.
Ha a felperes a bíróság által meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekmény a kereseti kérelemnek eleget tett, a bíróság az eljárást megszünteti, és az alperest a felperes, valamint a felperest támogató érdekelt perköltségének megfizetésére kötelezi. Az eljárás részben való megszüntetése folytán a közigazgatási szervet terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.
Ha a közigazgatási szerv a jogsérelmet a védirat felterjesztésére nyitva álló határidőn belül orvosolja, a védiratban erre utalni, és a jogsérelem orvoslása érdekében tett döntés másolatát, vagy a cselekményt egyéb módon alátámasztó iratot a védirathoz csatolni kell.
HARMADIK RÉSZ HATÁROZATOK

. Fejezet

A bíróság határozatai

85. §

[A határozatok fajtái]

A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt.
A határozatokra a polgári perrendtartás szabályait az e részben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
86. §

[A bíróság döntési jogkörének korlátai]

A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja.
A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha törvény másként nem rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja.
A bíróság hivatalból veszi figyelembe

a vitatott közigazgatási cselekmény semmisségi vagy törvényben meghatározott más érvénytelenségi okát, illetve az olyan lényeges alaki hiányosságot, amely miatt a közigazgatási cselekményt nem létezőnek kell tekinteni,
a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását,
a törvényben meghatározott egyéb tényt vagy körülményt.

A bíróság a hivatalbóli vizsgálat elrendeléséről a feleket tájékoztatja, egyúttal felhívja a feleket, hogy észrevételeiket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat – vagy a bíróság által meghatározott bizonyítékokat – terjesszék elő.
Mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e.
A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – nem köti.
Ha jogerősen elbírált bűncselekmény következményeiről közigazgatási perben kell határozni, a bíróság nem állapíthatja meg, hogy az elítélt a terhére rótt bűncselekményt nem követte el.
87. § [Ítélet]
Az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni.

A bíróság egyes kereseti kérelmekről vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részeiről részítélettel is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség.
A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűségéről közbenső ítélettel előzetesen dönthet, vagy a perben érvényesített jog fennállását előzetesen megállapíthatja, ha a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűsége vagy a keresettel érvényesített jog fennállása és az ennek alapján a felet megillető követelés vagy őt terhelő fizetési kötelezettség összege tekintetében a vita elkülöníthető.
A bíróság az ítéletben a közigazgatási szervnek határozott, a megállapított jogsértés orvoslásának valamennyi lényeges pontjára kiterjedő iránymutatást ad az ítéletben elrendelt új (megismételt) eljárás lefolytatására, vagy cselekmény megvalósítására vonatkozóan.
A bíróság a kihirdetett ítélet rendelkező részét a kihirdetést követő munkanaptól a bíróság kezelőirodáján a felek számára elérhetővé teszi.
88. § [Egyszerűsített ítélet]
Ha a perben a közigazgatási cselekményben megállapított tényállást nem vitatták, és a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást sem rendelt el, az ítélet indokolásából mellőzhető a tényállás ismertetése.
Az egyszerűsített ítéletben az indokolás elemeinek mellőzését lehetővé tevő körülményekre és az egyszerűsített ítélet meghozatalának jogalapjára kifejezetten hivatkozni kell. Az iratok között az egyszerűsített ítélettel együtt kell kezelni azt a közigazgatási cselekményt, amelynek tényállását a bíróság ítélkezésének alapjául fogadta el.
89. §

[A kereset elutasítása]

A bíróság a keresetet elutasítja, ha
a kereset alaptalan,
a felperes jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg,
c) olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.
Ha a bíróság a keresetet az (1) bekezdés c) pontja alapján utasította el, a költségek viseléséről ennek figyelembevételével dönt.
90. §

[A keresetnek helyt adó ítélet]

Ha a bíróság a jogsértést – a kereset alapján vagy hivatalból – megállapítja,

a) a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti, vagy hatályon kívül helyezi,
b) szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi,
c) a közigazgatási szervet marasztalja.
A bíróság az (1) bekezdésben foglalt egyes jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
Törvény más jogkövetkezmény alkalmazását is előírhatja.

91. § [Megváltoztatás]
A bíróság a jogsértő közigazgatási cselekményt megváltoztatja, ha az ügy természete azt megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott, és a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita véglegesen eldönthető.
Ha az ügy természete azt megengedi, a bíróság a közigazgatási cselekményt akkor is megváltoztatja, ha a bíróság határozata alapján lefolytatott új eljárásban (a továbbiakban: megismételt eljárás) a közigazgatási szerv a bíróság jogerős ítéletével ellentétes cselekményt tett.
Nincs helye megváltoztatásnak

a 4. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott közigazgatási cselekmény esetén,
méltányossági jogkörben hozott közigazgatási cselekmény esetén,
c) mérlegelési jogkör gyakorlásán alapuló, a költségvetést érintő kifizetésre vonatkozó közigazgatási cselekmény esetén, vagy

d) ha azt törvény kizárja.

92. §
[Fizetési kötelezettség összegének megváltoztatása]

Megváltoztatásnak úgy is helye van, hogy a bíróság a fizetési kötelezettség megváltoztatott összegének megállapítása nélkül, annak kiszámítására az ítéletben pontos iránymutatást ad.
A közigazgatási szerv a bíróság ítéletének közlését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül kiszámítja a fizetési kötelezettség pontos összegét, és arról tájékoztatja a bíróságot, a felperest és az érdekeltet. A felperes és az érdekelt nyolc napon belül vitathatja a számítás helyességét, annak megalapozottsága esetén a bíróság a kötelezettség ismételt kiszámítását rendelheti el.
A fizetési kötelezettség összege a bíróság általi jóváhagyással az ítélet részévé válik. A perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő a jóváhagyó végzés közlését követőnapon kezdődik. A közigazgatási szerv számítása ellen egyébként jogorvoslatnak nincs helye.
93. §

[Megsemmisítés vagy hatályon kívül helyezés]

A bíróság a közigazgatási cselekményt – a közlésére visszamenőleges hatállyal – megsemmisíti, ha
a közigazgatási cselekmény semmis vagy jogszabályban meghatározott okból érvénytelen, vagy olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni,
a megelőző eljárás lényeges szabályainak megszegésével okozott jogsérelem a perben nem orvosolható, vagy
a közigazgatási szerv cselekményét kizárólag az ügyben nem alkalmazható jogszabályi rendelkezésre alapította.
Ha a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy az ítélettel érintett személyek különösen fontos érdeke indokolja, a bíróság a közigazgatási cselekményt a hatályvesztés időpontjának pontos megjelölésével helyezi hatályon kívül. Ahol e törvény megsemmisítést említ, azon hatályon kívül helyezést is érteni kell.
94. § [Megállapítás]
A bíróság ítéletében a jogsértés tényét állapítja meg, ha megváltoztatás, megsemmisítés vagy marasztalás nem lehetséges, és a megállapításhoz a felperesnek vagy az érdekeltnek fontos érdeke fűződik, vagy a jogsérelem így elhárítható.

95. §

[Ítélet közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben]
Ha a közigazgatási szerződésre vonatkozó jogszabályok jogkövetkezményt nem állapítanak meg, a bíróság a jogsértés megállapítása esetén, az érdekelt felek jogos érdekeire, valamint a közfeladat ellátásának biztonságához és folyamatosságához fűződő közérdekre figyelemmel
a jogellenes közigazgatási szerződést vagy annak valamely kikötését hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja,
a közigazgatási szerződést semmisségi ok fennállása miatt megsemmisíti, ha a szerződő közigazgatási szerv a közigazgatási szerződés megkötésére nem rendelkezett hatáskörrel, vagy a közigazgatási szerződést képviseleti joggal nem rendelkező személy írta alá,
a közigazgatási szerződés jogszerűségének helyreállítására, a közigazgatási szerződés teljesítésére kötelez, vagy
a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal összefüggésben okozott kár megtérítésére kötelez.
A bíróság a hatályon kívül helyezéssel érintett, azzal szorosan összefüggő szerződéses rendelkezést is hatályon kívül helyezhet.
A bíróság a közigazgatási szerződés vagy annak valamely kikötése megváltoztatásának hatályát a közigazgatási szerződés tárgyát képező közfeladat folyamatos és zavartalan ellátásához, vagy a beruházás teljesítéséhez szükséges ésszerű időtartamot figyelembe véve határozza meg.
A bíróság ítéletének hatálya kiterjed a szerződő közigazgatási szerv által a megtámadott szerződéssel azonos tárgyú közigazgatási szerződés megkötésére irányuló, párhuzamosan zajlott szerződéskötési eljárásokra. A bíróság ítéletében jogellenessé nyilvánított szerződési kikötés nem alkalmazható, a megkötött közigazgatási szerződést a felek kötelesek a bíróság ítéletének megfelelően módosítani. Ennek hiányában bármely fél, illetve érdekelt a mulasztás tudomására jutásától számított harminc napon belül, de legkésőbb a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a bíróság előtt pert indíthat.
Ha a bíróság a megkötött közigazgatási szerződés jogellenességét megállapítja, azonban a közigazgatási szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, a közigazgatási szerződést megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal jogszerűvé nyilváníthatja. Semmisségi ok fennállása esetén a közigazgatási szerződés nem nyilvánítható jogszerűvé.
Nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek a közigazgatási szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek, így különösen a késedelmes teljesítésből, az új szerződéskötési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából származó költség vagy a jogellenességből következő fizetési kötelezettség. A szerződés jogszerűségéhez fűződő további gazdasági érdekek akkor tekinthetőek kiemelkedően fontos közérdeknek, ha a közigazgatási szerződés jogellenességének megállapítása súlyosan aránytalan következményekkel járna.
Nincs helye megsemmisítésnek, ha a közigazgatási szerződés megkötésére hatáskörrel rendelkező szerv, illetve a képviseleti joggal rendelkező személy a közigazgatási szerződést azonos tartalommal utólag jóváhagyja.
96. §

[Ítélet a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben indított perben]

A bíróság a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát

megsemmisíti és a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot új eljárásra kötelezi, ha az eljáró tanács nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában kizárt személy vett részt,
a jogsértéssel érintett részben megsemmisíti, és szükség esetén új eljárásra kötelezi, ha a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot hatáskörét túllépte, illetve hatáskörének hiányát jogsértően állapította meg.
Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság ítéletével a jogvitát érdemben eldönti, a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot új eljárásra nem kötelezheti.
) A bíróság a jogerős ítéletet megküldi a Kormánytisztviselői Döntőbizottságnak.

Fejezet

A határozatok joghatásai és teljesítése

97. §

[A határozatok kötőereje és jogereje]

Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, a határozat kihirdetésétől – ennek hiányában közlésétől – kötve van.
A pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet elutasító végzéshez a bíróság nincs kötve. A határidőhöz kötött perbeli cselekményt elutasító végzést a bíróság csak annak jogerőre emelkedése előtt módosíthatja vagy vonhatja vissza.
Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, a kihirdetésével emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozat közlésétől kezdődnek.
A határozat jogerőre emelkedésére a határidőben benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van.
Ha fellebbezést az arra jogosultak egyike sem nyújtott be, a határozat a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő naptól jogerős.
Ha a jogosultak a határozat közlése után a fellebbezésről lemondtak, a határozat a lemondás bejelentésének napján emelkedik jogerőre. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt valamennyi fél bejelenti. A lemondást visszavonni nem lehet. A határozat az utolsó bejelentésnek a bírósághoz érkezését követő naptól jogerős.
Ha az arra jogosult a határozatnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen él fellebbezéssel, a határozat nem érintett része jogerőre emelkedik.
A közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy az érdekeltek új keresetet indíthassanak, vagy azt egyébként vitássá tehessék.
98. §

[A határozatok teljesítése]

A bíróság határozatát teljesítési határidő hiányában a jogerőre emelkedését követő napon kell teljesíteni, és a jogerőre emelkedésétől kezdve végrehajtható.
A bíróság határozatában teljesítési határidőt állapíthat meg, ebben az esetben a határozat a teljesítési határidő leteltétől kezdve végrehajtható. A határozatban foglaltak teljesítésére nyitva álló határidő a határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.
A közigazgatási szervnek a jogerős határozatban megállapított, ennek hiányában a jogszabályban meghatározott határidőn belül kell a megismételt eljárást lefolytatnia, vagy a közigazgatási cselekményt megvalósítania.
A bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt eljárásban és a cselekmény megvalósítása során köti az eljáró közigazgatási szerveket.
99. §

[Előzetes végrehajthatóság]

Az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított határozat a jogerőre emelkedést megelőzően végrehajtható.
A bíróság hivatalból előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítja a határozatot, ha azt törvény elrendeli. A bíróság kérelemre az azonnali jogvédelem szabályainak megfelelő alkalmazásával nyilváníthatja előzetesen végrehajthatóvá az ítéletet.
Az előzetes végrehajtás elrendeléséről az ítéletben kell rendelkezni.

Az előzetes végrehajtás elrendelése biztosíték adásához köthető. A biztosítékot a határozat jogerőre emelkedésekor vagy az előzetes végrehajtás megszűntetésekor vissza kell téríteni.
Az előzetes végrehajtást elrendelő végzés ellen nyolc napon belül fellebbezésnek van helye.
Nem rendelhető el olyan határozat előzetes végrehajtása, amelyet nem jogerősen már hatályon kívül helyezett vagy megváltoztatott az arra jogosult bíróság.
Ha a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja azt a határozatot, amelynek előzetes végrehajtását elrendelték, az előzetes végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről is határoz.

NEGYEDIK RÉSZ PERORVOSLATOK ÉS AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ
ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

Fejezet Fellebbezés
Fellebbezés ítélet ellen

100. §

[A fellebbezés alapja és az eljárás szabályai]

Az elsőfokú ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.
A másodfokú eljárásra az elsőfokú eljárásra és a határozatokra vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
101. §

[A fellebbezés tartalma]

A fellebbezést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani.
A fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza

a fellebbezéssel támadott ítélet számát,
a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével és
a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet.
A fellebbezésben új tény vagy bizonyíték előadására akkor van lehetőség, ha az az elsőfokú ítélet meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, és elbírálása esetén reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
A fellebbezésben új tény vagy bizonyíték akkor is előadható, illetve az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás akkor is indítványozható, ha az az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.
A fellebbezést nem lehet megváltoztatni. A fellebbezés mindaddig visszavonható, amíg a másodfokú bíróság a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a másodfokú bíróság határoz.
Törvény eltérő rendelkezése hiányában a fellebbezésnek az ítélet hatályosulására halasztó hatálya van. A fellebbezéssel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető.
102. §

[Ugró fellebbezés]

Ha a határozatot elsőfokon a közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság hozta, a jogi képviselővel eljáró felek a határozat elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.
Az ugró fellebbezést a Kúria akkor fogadja be, ha a fellebbezés olyan anyagi jogsértésen alapul, amely a joggyakorlat egységének biztosítása szempontjából alapvető jelentőségű.
Az ugró fellebbezés befogadásáról a Kúria tanácsban, harminc napon belül dönt.

Ha a Kúria az ugró fellebbezést nem fogadja be, azt a másodfokú bíróságnak küldi meg elbírálásra.
103. §

[Az elsőfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]

Az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha

azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
az olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbezést törvény kizárja,
a fellebbezés elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,
d) a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles fellebbezésre jogosult a fellebbezést nem elektronikus úton, nem a kötelezően használandó elektronikus űrlapon, vagy elektronikus elérhetősége megjelölése nélkül terjeszti elő.
104. §

[A fellebbezés felterjesztése]
Ha a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő lejárt, vagy a fellebbezést valamennyi arra jogosult benyújtotta, az elsőfokú bíróság azt az ügy irataival együtt nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
Ha azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztettek elő, a fellebbezést a beérkezését követő három napon belül fel kell terjeszteni.
Ha a fellebbezés mellett a fél vagy az érdekelt a határozathozatalt megelőző tárgyalás vagy határidő elmulasztása miatt igazolással is él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni.
105. §

[A másodfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]

A másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 101. § (2) bekezdésében foglaltaknak vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 101.
§ (2) bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak nincs helye.

Ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza.
106. §

[Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés]

A fellebbezést előterjesztő fél ellenfele és az érdekelt a fellebbezés közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezési ellenkérelmet vagy csatlakozó fellebbezést terjeszthet elő.
A fellebbezés visszautasítása vagy visszavonása esetén a fellebbezéssel szemben előterjesztett fellebbezési ellenkérelem, illetve csatlakozó fellebbezési kérelem hatálytalanná válik, kivéve a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezési kérelmet.
A csatlakozó fellebbezési kérelemre a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
107. §

[Az eljárás felfüggesztése]

Ha az elsőfokú bíróság előtt az ítélet kijavítása, illetve kiegészítése iránt előterjesztett kérelem vagy igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a másodfokú bíróság az eljárását a kijavítás, a kiegészítés vagy az igazolás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztheti.
Ha a fellebbezés elbírálása során az ügyet érintő jogegységi eljárás indul, az eljárást a másodfokú bíróság a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzés módosítható.
108. § [Tárgyalás]
Tárgyalás tartása a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben kérhető. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás a fellebbezés felterjesztését követő három hónapon belül megtartható legyen.
Az idézésben figyelmeztetni kell az idézetteket, hogy távolmaradásuk a fellebbezés elintézését nem gátolja. A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen idézett mulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha a bíróság a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, a tárgyalást egy alkalommal, új tárgyalási határnap kitűzésével elhalaszthatja.
A fellebbezési tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró ismerteti az elsőfokú bíróság ítéletében, ezt követően a fellebbezésben, a fellebbezési ellenkérelemben, illetve a csatlakozó fellebbezési kérelemben foglaltakat. A bíróság tagja és a fél az iratokból további ismertetést kérhet.
A másodfokú eljárásban az olyan végzést, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a fellebbezést visszautasító végzést a Kúria tanácsban, indokolással ellátva hozza meg.
Ha a másodfokú eljárásban a jóhiszemű eljárás követelményének megsértése miatt pénzbírság kiszabásának lenne helye, a másodfokú bíróság pénzbírság kiszabása helyett a jóhiszemű eljárás követelményét sértő cselekményt figyelmen kívül hagyhatja.
109. §
[A másodfokú vizsgálat korlátai]
A másodfokú bíróság az ítéletet – a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül – csak a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt a perben meghozott egyéb határozatokat is felülbírálja, kivéve azokat, amelyek ellen külön fellebbezésnek van helye.
110. §

[Döntés az ügy érdemében]
Ha a fellebbezéssel támadott ítélet a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletet helyben hagyja.
Jogszabálysértés esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét egészében vagy részben ‒ az ítélet egyes rendelkezéseinek helyben hagyása vagy hatályon kívül helyezése mellett ‒ megváltoztatja.
111. § [Hatályon kívül helyezés]
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet – a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem, illetve a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha
az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva,

az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn, vagy

az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megszegése a per érdemi eldöntésére a másodfokú eljárásban nem orvosolható módon kihatással volt.
Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan iránymutatást ad, amely az elsőfokú bíróságot köti. Ebben az esetben csak a másodfokú eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.
Ha a másodfokú bíróság az eljárást megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetési ok fennáll, hatályon kívül helyezi.
A másodfokú bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében a megtámadott ítéletet abban a részében, amelyre az egyezség vonatkozik, hatályon kívül helyezi.
112. §

[A másodfokú bíróság határozataira vonatkozó egyéb rendelkezések]

A másodfokú eljárást befejező határozatban az elsőfokú bíróságot és a fellebbezéssel támadott határozat ügyszámát is fel kell tüntetni.
Ha az elsőfokú ítélet megfelel a jogszabályoknak, a bíróság egyszerűsített ítéletet hoz, amelynek indokolásában – az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett – csak erre a körülményre kell utalni.
A másodfokú eljárás befejezése után a bíróság az iratokat harminc napon belül megküldi az elsőfokú bíróságnak, amely az iratok hozzá érkezését követő nyolc napon belül közli a felekkel a másodfokú eljárást befejező határozatot.
Új eljárásra utasítás esetén, ha a bíróság tárgyalást tart, a tárgyalás megnyitását követően a bíróság ismerteti a másodfokú bíróság határozatát.

Fellebbezés végzés ellen

113. §

[Fellebbezés a bíróság végzése ellen]

A bíróság végzése ellen – az e törvényben meghatározott esetben – fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.
Fellebbezéssel támadható meg a másodfokú eljárásban hozott olyan elsőfokú végzés, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye. A Kúria végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.
A végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezés szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
114. §

[Az elsőfokú bíróság intézkedései]

Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzéshez nincs kötve, a fellebbezésnek maga is eleget tehet. Ebben az esetben a fellebbezést nem kell felterjeszteni.
Ha a fellebbezés nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elsőfokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt.
A fellebbezésről az elsőfokú bíróság annak megküldésével értesíti az ellenfelet és az érdekeltet, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az elsőfokú bíróságnál észrevételt terjeszthet elő. A határidő indokolt esetben lerövidíthető.
Csatlakozó fellebbezésnek nincs helye.

Az elsőfokú bíróság legkésőbb az észrevételekre nyitva álló határidő letelte után az iratokat – a benyújtott észrevételekkel együtt – felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
115. §
[A fellebbezés elbírálása]

A fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, szükség esetén a feleket meghallgathatja. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a másodfokú bíróság a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz.
A másodfokú bíróság a jogszabálysértő végzést

megváltoztatja, vagy
hatályon kívül helyezi, ha a végzésben foglalt eljárási cselekményt mellőzni kell.
Ha a megváltoztatáshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új végzés hozatalára utasítja.
Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság eljárást megszüntető végzéséről állapítja meg, hogy jogszabálysértő, azt hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.
Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú végzést annak indokai alapján hagyja helyben, az indokolásában csupán erre a körülményre utal.

Fejezet Rendkívüli perorvoslatok
Felülvizsgálat

116. §

[A felülvizsgálat alapja és eljárási szabályai]

A jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
A felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
117. §

[A felülvizsgálatból kizárt határozatok]

Nincs helye felülvizsgálatnak

az elsőfokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha a fellebbezést törvény kizárja,

ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta,
a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a teljesítési határidőre, vagy a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen,
a 8. § (3) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott perben hozott jogerős határozat ellen,

a Kúria határozata ellen,

ha azt törvény kizárja.

118. § [Felülvizsgálati kérelem]
A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak.
A felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kúria tanácsban, indokolt végzésben határoz.
A felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra, és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás tárgya.
119. §

[Döntés a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról]

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától vagy jogegységi határozatától eltérő ítéleti rendelkezés, vagy az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt.
A felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz. A felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzést indokolni kell.
A befogadhatóság tárgyában hozott végzést a Kúria közli a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő féllel.
A felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló végzést – a felülvizsgálati kérelem egyidejű megküldésével – közölni kell a kérelmet előterjesztő fél ellenfelével és az érdekelttel, akik annak közlésétől számított nyolc napon belül, abban a körben, amelyre nézve a kérelmet befogadták, felülvizsgálati ellenkérelmet vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő.
120. §

[A felülvizsgálati kérelem hatálya]
A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bírósági határozat és az annak alapjául szolgáló közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya.
A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető. Ha a felülvizsgálati kérelem azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, az elsőfokú bíróság haladéktalanul intézkedik az iratok Kúriára történő felterjesztéséről
121. §

[Eljárási cselekmények]

Ha a jogerős ítélet vagy a jogerős ítélet alapját képező jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, a Kúria a felülvizsgálati eljárásról értesíti az Alkotmánybíróságot.
A legfőbb ügyész törvény alapján megküldött szakmai véleményét a Kúria közli a felekkel és az érdekeltekkel, akik arra a kitűzött határidőn belül észrevételt tehetnek.
Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az ügyet érintő jogegységi eljárás indul, az eljárást a Kúria a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a Kúria módosíthatja.
Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem befogadása esetén a Kúria a peres eljárás folytatását hivatalból felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a Kúria módosíthatja.
A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
122. § [Felülvizsgálati határozat]
Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt elsőfokú vagy másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.
Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, a Kúria a megtámadott ítéletet hatályában fenntartja.
Ha a legfőbb ügyész a perben szakmai véleményét kifejtette, a Kúria a felülvizsgálati határozatot megküldi a legfőbb ügyésznek.
Felülvizsgálati eljárásban egyszerűsített ítélet nem hozható.
Perújítás

123. §

[A perújítási eljárás szabályai]

A jogerős ítélet és az eljárást befejező érdemi határozat ellen a polgári perrendtartás szabályai szerint van helye perújításnak.
A bíróság a perújítási kérelmet visszautasítja, ha a perújítást törvény kizárja.

Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határozat ellen, a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon túl benyújtott perújítási kérelemben nem követelhető a jogviszony helyreállítása és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatás. A perújítási kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre munkabér-követelés nem támasztható.
Ha a közigazgatási szervet új eljárásra utasító jogerős bírósági ítélet ellen a fél perújítási kérelmet terjesztett elő, a perújítási eljárás megindításáról az elsőfokú bíróság értesíti az új eljárásra kötelezett közigazgatási szervet, amely a megismételt eljárást a bíróság ilyen irányú kezdeményezése esetén felfüggeszti, egyébként felfüggesztheti.

Fejezet

Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás

124. §

[Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás szabályai]

Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az első- vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség.
Ha az Alkotmánybíróság a bírósági határozattal együtt az azzal elbírált közigazgatási cselekményt is megsemmisítette, a Kúria az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett a megsemmisített döntést hozó közigazgatási szervet értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.

ÖTÖDIK RÉSZ

KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK ÉS EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
Fejezet Egyszerűsített per
125. §

[Az egyszerűsített per alapja és eljárási szabályai]

Egyszerűsített perben e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el

a hatósági igazolvánnyal, a hatósági bizonyítvánnyal, valamint – az ingatlannyilvántartás kivételével – a hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,
a kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,

hatósági végzéssel kapcsolatos perben,

a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos perben,

a választási bizottság közigazgatási tevékenysége jogszerűségének vizsgálatára indított perben.
A bíróság egyszerűsített perben bírálhatja el az (1) bekezdésben nem említett pert, ha a felperes ezt a keresetlevélben kéri és az alperes a védiratban nem ellenzi. Az ügy egyszerűsített perben való elbírálásáról a bíróság ebben az esetben végzést hoz.
A bíróság az eljárás során bármikor elrendeli per általános szabályok szerinti folytatását, ha az a tisztességes eljárás követelményeinek biztosítása érdekében szükséges, vagy az egyszerűsített perre a közigazgatási tevékenység téves minősítése miatt került sor.
Egyszerűsített perben a bíróság a tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai szerint jár el.

126. §

[Intézkedések az egyszerűsített perben]

Ha ez az eljárás koncentrált befejezését és a költségtakarékosságot elősegíti, a bíróság

mellőzi az előkészítő tanácsülés tartását,

a perbeli cselekményekről jegyzőkönyv helyett feljegyzést készít, valamint mellőzheti a jegyzőkönyv vagy feljegyzés kiegészítésére tett kérelemmel kapcsolatban a nyilatkozattételre való felhívást,
eljárási cselekményekre – a fellebbezés kivételével – törvényben foglaltaktól eltérő határidőket állapíthat meg,
a szóbeli nyilatkozat helyett a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozatot is elfogadhatja.
127. § [Határozatok]
Egyszerűsített perben a bíróság akkor is egyszerűsített ítéletet hozhat, ha a vitatott közigazgatási cselekmény vagy az elsőfokú közigazgatási cselekmény teljes körűen és világosan tartalmazza a tényállást.
Az egyszerűsített perben hozott végzésekkel szemben a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek.
Az egyszerűsített perben hozott ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.

Fejezet Mulasztási per
128. §

[A mulasztási per alapja és eljárási szabályai]

A közigazgatási szerv közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségének elmulasztása (a továbbiakban: mulasztás) miatti perben e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
129. § [Perindítás]
A keresetlevelet a mulasztás orvoslását szolgáló közigazgatási eljárás eredménytelenségéről való tudomásszerzéstől, vagy a jogorvoslati szerv mulasztása esetén az intézkedésére nyitva álló határidő elteltétől számított kilencven napon belül, de legkésőbb a közigazgatási cselekmény megvalósítására nyitva álló határidő leteltétől számított egy éven belül kell a bíróságnál benyújtani.
Jogorvoslati szerv hiányában a keresetlevelet a közigazgatási cselekmény megvalósítására nyitva álló határidő leteltétől számított egy éven belül kell a bíróságnál benyújtani.
A keresetlevél az általános követelményeken túlmenően tartalmazza

annak megjelölését, hogy a felperes mikor, milyen ügyben fordult a közigazgatási szervhez,
a mulasztó közigazgatási szerv azon eljárási cselekményeinek megjelölését, amelyekre a felperes tudomása szerint sor került,
a közigazgatási szerv eljárási, határozathozatali vagy feladat-ellátási kötelezettségét megalapozó jogszabályok és körülmények megjelölését,
a mulasztás megállapíthatóságának okait, és

a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás kezdeményezésére való utalást és a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás azon eljárási cselekményének megjelölését, amely a kérelmező tudomására jutott.
A közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye a mulasztó közigazgatási szerv székhelye.
Nincs helye a keresetlevél visszautasításának, ha a jogorvoslati szerv a mulasztás orvoslására jogszabályban meghatározott eljárási kötelezettségének nem tett eleget.
130. § [Mulasztási ítélet]
Ha a bíróság a mulasztást megállapítja, a mulasztó szerv köteles az elmulasztott cselekménynek az arra irányadó jogszabályi határidőn, ennek hiányában harminc napon belüli megvalósítására.

Fejezet Marasztalási per
A marasztalási perek közös szabályai

131. §

[A marasztalási per alapja]

Ha a keresetlevél a 38. § (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott kereseti kérelmet (a továbbiakban együtt: marasztalási kereseti kérelem) tartalmaz, e törvény szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát támadó kereseti kérelem alapján indult eljárásban e törvény elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályait törvényben és az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A pert az ellenérdekű féllel szemben kell megindítani.
A (2) bekezdés szerinti keresetlevelet a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az alperessel.
132. §

[A marasztalási per eljárási szabályai]
A védiratot a keresetlevél benyújtásától, illetve az alperessel való közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni.
Szünetelésnek a polgári perrendtartás szabályai szerint van helye, ha a felek azt közösen kérik. Az eljárás a kérelem bírósághoz érkezésétől kezdve szünetel.
A pertárgy értékére a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.

A felperes a keresetét a tárgyalás berekesztéséig változtathatja meg, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített igény ugyanabból a jogviszonyból ered.
A marasztalási kereseti kérelemhez kapcsolódó bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására a bíróság által megállapított határidőn belül, ennek hiányában a tárgyalás berekesztéséig van lehetőség.
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát támadó kereseti kérelem alapján indult perben a fél nem hivatkozhat olyan tényre, körülményre, bizonyítékra, amely a Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárásnak nem képezte tárgyát, kivéve akkor, ha azt a Kormánytisztviselői Döntőbizottság hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
133. § [Viszontkereset és beszámítás]
Az alperes legkésőbb az első tárgyaláson viszontkeresetet indíthat, ha az így érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból származik, vagy a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas.
A felperes ellenkérelemben kérheti a viszontkereset elutasítását, vagy érdemi védekezést terjeszthet elő. Az ellenkérelem előterjesztésére a bíróság legalább tizenöt napos határidőt állapíthat meg.
A bíróság végzéssel visszautasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt a jóhiszemű eljárás követelményének megsértésével terjesztette elő.
Beszámítási kérelmet az első tárgyalás után csak akkor lehet előterjeszteni, ha:

a beszámítani kért követelést az ellenfél elismeri,

a beszámítandó követelés fennállta közokirattal vagy teljes bizonyítóerejű magánokirattal bizonyítható,
a beszámítani kért követelés ezen időpontot követően járt le, vagy

a fél valószínűsíti, hogy a követelés fennállásáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett tudomást.
A másodfokú eljárásban beszámítási kérelmet csak akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy ha a beszámítani kért követelés az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően járt le.
Keresetváltoztatás folytán az alperes viszontkereset indítására legkésőbb a megváltozott kereseti kérelem közlését követő tizenöt napon belül jogosult. Kivételesen indokolt esetben a bíróság a viszontkereset írásbeli előterjesztésére legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg.
Ha az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, a felperes keresetétől az alperes hozzájárulásával állhat el.
134. § [Marasztalási ítélet]
Ha a bíróság a marasztalási kereseti kérelemnek helyt ad, ítéletében a közigazgatási szervet a jogszabályi keretek között marasztalja.
A bíróság a határozatában megállapított összeg megfizetésére azt a költségvetési szervet kötelezi, amelynek önálló feladat- és hatáskörrel felruházott szerve, szervezeti egysége, tisztségviselője vagy közege az alperes.
Az marasztalási ítélet anyagi jogerejére és az utóperre a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Előzetesen végrehajtandó

az alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet,

a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményt ilyen okirattal bizonyították.

Nem közigazgatási szerv ellen indított per további különös szabályai
135. § [Perindítás]
A közigazgatási szerv az e fejezetben szabályozott perben érvényesítheti közigazgatási szerződéssel vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igényét.
A pert az ellen a természetes, vagy közigazgatási szervnek nem minősülő jogi személy ellen kell megindítani, akivel szemben a közigazgatási szerv igényt érvényesít.
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevelet a perben érvényesített igényt megalapozó tényről, körülményről való tudomásszerzés időpontjától számított kilencven napon belül kell a bíróságnál benyújtani.
Ha törvény az igény érvényesítésével kapcsolatban megelőző eljárás lefolytatását írja elő, a keresetlevelet az eljárást befejező döntés felperessel való közlésétől számított harminc napon belül a bíróságnál kell benyújtani.
A per az azonos felek között az általános szabályok szerint folyamatban lévő perhez egyesíthető, ha tárgyuk egymással összefügg.
A keresetlevelet a bíróság közli az alperessel, egyidejűleg figyelmezteti az írásbeli ellenkérelem benyújtása, illetve a tárgyalás elmulasztásának következményeire, továbbá tájékoztatja a kereset elismerésének lehetőségéről és annak következményeiről.
136. § [Ellenkérelem]
Az alperes a keresetlevél közlésétől számított harminc napon belül írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, amely a kereset elismerését, vagy az eljárás megszüntetésére irányuló alaki védekezést, illetve érdemi védekezést tartalmaz. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.
Az alperes indokolt – a határidő lejárta előtt a bíróságra beérkezett – kérelmére a bíróság az írásbeli ellenkérelem benyújtására rendelkezésre álló határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.
Az alperes tárgyalás tartását az ellenkérelemben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

fejezet Köztestületi felügyeleti per
137. §

[A köztestületi felügyeleti per alapja és eljárási szabályai]

A köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló közigazgatási szerv vagy ügyészség (a továbbiakban együtt: a köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv) által az eredménytelen törvényességi felhívást követően indított perre e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A keresetlevelet a felhívásban meghatározott határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül a bíróságnál kell benyújtani.
138. §
[Ítélet]

Ha a bíróság az indítványban állított jogsértést megállapítja, az e törvény szerint általánosan alkalmazható jogkövetkezmények mellett
a működés jogszerűségének helyreállítása érdekében elrendelheti a jogsértés orvoslására jogosult köztestületi szerv összehívását,
a jogsértő köztestületi szerv vagy tisztségviselő tevékenységét felfüggesztheti, illetve

a köztestület működése törvényességének biztosítására és ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki.
Az e törvény általános szabályai szerinti és az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság együttesen is alkalmazhatja.
A bíróság az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket akkor is alkalmazhatja, ha a törvényességi felügyeleti szerv az általános szabályok szerint indított perben érdekeltként erre irányuló kérelmet terjeszt elő.
139. § [Felügyelőbiztos kirendelése]
A köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a felügyelőbiztos személyére a keresetlevélben javaslatot tehet. E javaslat a bíróságot nem köti.
Felügyelőbiztosként nem rendelhető ki az, aki a köztestületben tisztséget nem viselhet, valamint az sem, akit az alperes köztestületi szerv közvetlenül irányít. Törvény további összeférhetetlenségi okokat állapíthat meg.
A felügyelőbiztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, e tevékenységéért vele szemben hátrányos köztestületi jogkövetkezmény nem alkalmazható.
A bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt állapít meg, meghatározza a felügyelőbiztos feladatait, szükség esetén – a felügyelőbiztos felmentésével vagy anélkül – új felügyelő biztost rendel ki.
A felügyelőbiztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a törvényességi ellenőrzést gyakorló szervet. A felügyelőbiztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és a felügyelt köztestületi szerv viseli.

Fejezet

Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárások
Közös szabályok
140. §

[Az általános szabályok alkalmazása]

E törvény rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni.
E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az eljárás tárgya a helyi önkormányzat normatív határozata.
141. § [Indítvány]
Az e fejezetben szabályozott eljárást indítvánnyal kell megindítani, amelyre a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. Az indítvánnyal az általános szabályok szerinti kereset nem kapcsolható össze.
Az indítványt a Kúriánál kell benyújtani.

142. §

[A Kúria eljárása]

Az alapvető jogok biztosa személyesen is eljárhat.

A Kúria az indítványt tárgyaláson kívül bírálja el, indokolt esetben dönthet az indítvány tárgyaláson történő elbírálásáról.
A Kúria az indítvány beérkezésétől számított kilencven napon belül dönt. E határidőt a Kúria indokolt esetben egyszer, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, kivéve, ha ideiglenes alkalmazási tilalmat rendelt el.
Az e fejezetben szabályozott eljárásokban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik.
143. §

[Döntés és közzététel]

A Kúria az indítvány érdemében határozattal, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt. A határozatra az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Ha az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése vagy a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása nem állapítható meg, a Kúria az indítványt elutasítja.
A Kúria határidő tűzésével elrendeli, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A Kúria gondoskodik határozatának a honlapján történő közzétételéről.

Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás
144. § [Indítvány]
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást törvény által feljogosított szerv indítványozhatja.
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány tartalmazza
a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet,

az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését,

azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért, és

annak okát, hogy az indítványozó az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.

A Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja.
145. § [Bírói indítvány]
Ha a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást. A bírósági eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
146. §

[Ideiglenes alkalmazási tilalom]

A Kúria – az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – kérelemre vagy hivatalból elrendelheti az önkormányzati rendelet alkalmazásának ideiglenes tilalmát.
Az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése alkalmazásának ideiglenes tilalmát elrendelő végzést az önkormányzati rendelet kihirdetésére irányadó szabályok szerint, valamint a hivatalos lapban közzé kell tenni. A Kúria a végzés közzététele iránt soron kívül intézkedik.
Az ideiglenes alkalmazási tilalommal érintett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem alkalmazható az ügydöntő határozat közzétételét követő napig.
Ha a Kúria ideiglenes alkalmazási tilalmat rendelt el, soron kívül jár el.

147. §

[Döntés az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése esetén]

Ha a Kúria megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik,
a) az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti, vagy
az eljárás megindítását követően hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vagy rendelkezése más jogszabályba ütközését állapítja meg,
kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba.
Az Kúria elrendeli az (1) bekezdés szerinti határozatának a hivatalos lapban való közzétételét.
A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése pedig nem lép hatályba.
A bíróság az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztésének időpontját a (3) bekezdéstől eltérően állapíthatja meg, ha azt a jogbiztonság vagy az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.
A Kúria határozata mindenkire nézve kötelező.

148. §

[Általános alkalmazási tilalom]

Ha az önkormányzati rendelet vagy rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói indítvány alapján került sor, a megsemmisített önkormányzati rendelet, illetve annak rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.
A Kúria elrendeli az általános alkalmazási tilalom mellőzését, ha azt a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.
. A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás
149. § [Indítvány]
A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárást a törvényességi felügyeleti szerv indítványozhatja.
A jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza
azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége fennáll,
annak okát, hogy az indítványozó miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak,
a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához szükséges önkormányzati rendeletet.
150. §

[Döntés a jogalkotási kötelezettség elmulasztása esetén]

Ha a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.
A Kúria határozata a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra kötelező.

151. §

[Felhatalmazás önkormányzati rendelet vagy normatív határozat megalkotására]

Ha a Kúria – a törvényességi felügyeleti szervnek a jogalkotási kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő eredménytelen elteltét követően előterjesztett indítványa alapján – azt állapítja meg, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget, felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet vagy a normatív határozatot a helyi önkormányzat nevében alkossa meg.
A Kúria elrendeli a felhatalmazó határozat hivatalos lapban való közzétételét. A közzétételt követően a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettség elmulasztását nem orvosolhatja.
A Kúria határozata a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra kötelező.
Fejezet

Az új eljárásra kötelező és a mulasztási ítélet teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárás

152. §

[A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem]

A felperes vagy az érdekelt a teljesítési határidő leteltétől számított kilencven napon belül a teljesítés kikényszerítése érdekében kérelemmel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó bírósághoz, ha a közigazgatási szerv a teljesítési határidőn belül nem tett eleget
a bíróság új eljárás lefolytatására kötelező jogerős határozatában foglaltaknak, vagy

a mulasztási ítéletből származó kötelezettségének.

A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem alapján indult eljárásra az egyszerűsített per szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A kérelem alapján a bíróság tizenöt napon belül határidő tűzésével felhívja a közigazgatási szervet arra, hogy teljesítse kötelezettségét, vagy adjon magyarázatot a teljesítés elmaradására, a magyarázatot alátámasztó iratok egyidejű megküldése mellett.
Ha a közigazgatási szerv a felhívás alapján teljesít, a bíróság az eljárást megszünteti, és a közigazgatási szervet a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezi.
153. § [Teljesítési bírság]
Ha a közigazgatási szerv a teljesítés elmaradására nem ad magyarázatot, vagy az nem alapos, a bíróság a közigazgatási szervet – a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezése mellett – teljesítési bírsággal sújtja.
A teljesítési bírság összege az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodóan százezer és tízmillió forint között állapítható meg. A teljesítési bírság ismételten kiszabható, ha a teljesítésre ésszerű időn belül nem került sor.
A bíróság – a teljesítési bírság ismételt kiszabása helyett vagy mellett – a közigazgatási szerv vezetőjét az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodó mértékű pénzbírsággal sújthatja.
A teljesítési bírságot kiszabó végzés ellen nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a bíróság tizenöt napon belül dönt.
) A teljesítési bírságra egyebekben a pénzbírság szabályait kell alkalmazni.
[Intézkedések]

A bíróság a teljesítési bírság kiszabása mellett

a közigazgatási szervvel azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárás lefolytatására, egyúttal a közigazgatási szervet az eljárás költségeinek viselésére kötelezi,
a közigazgatási szerv törvényességi felügyeleti szervét felhatalmazza a mulasztási ítéletnek megfelelő teljesítésre, egyúttal a közigazgatási szervet a teljesítés költségeinek viselésére kötelezi, vagy
az a) és b) pontban foglalt jogkövetkezmény alkalmazhatóságának hiányában, ha azt az ügy jellege és a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik, ideiglenes intézkedést hozhat, amely a teljesítésig hatályos.
Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a teljesítés kikényszerítése e fejezet szabályai szerint kérelmezhető.

Fejezet

A közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás

155. §

[A kijelölési eljárás szabályai]

A bíróságtól a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv kijelölése kérhető, ha ugyanazon közigazgatási cselekményre nézve több közigazgatási szerv állapította meg hatáskörét vagy annak hiányát, és utóbbi miatt a közigazgatási hatósági eljárás nem indulhat meg, vagy nincs folyamatban.
A kijelölés iránti kérelmet a bíróságnál a hatásköri vitában érintett közigazgatási szerv, illetve az a személy terjesztheti elő, akinek jogával, jogos érdekével kapcsolatban a hatásköri vita kialakult.
A kijelölés tárgyában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban, a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül végzéssel dönt.
A kijelölési eljárást befejező végzés ellen nincs helye perújításnak.

A kijelölési eljárásra egyebekben az egyszerűsített per szabályait kell alkalmazni.

HATODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
[Felhatalmazó rendelkezés]

Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a keresetlevél benyújtását szolgáló formanyomtatványra vonatkozó szabályokat.
157. § [Hatálybalépés]
Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.

158. § [Átmeneti rendelkezések]
E törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Az egyéb átmeneti rendelkezéseket törvény állapítja meg.
Indokolás a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezetéhez

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

I.
A közigazgatási perek polgári perrendtartásbeli szabályozása a közigazgatási eszköztár bővülése nyomán már nem képes azt a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megkövetel. Ezt felismerve a Kormány a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról szóló 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozatában felhatalmazást adott a közigazgatási perrendtartás koncepciójának kidolgozására.
A kodifikációt előkészítő munka előzte meg, amelynek keretében sor került a közigazgatási perjog egész normaanyagának, így a polgári perrendtartás szabályainak és a különböző ágazati jogszabályok sokaságának átfogó elemzésére, valamint a hozzájuk kapcsolódó bírói gyakorlat és kúriai joggyakorlat-elemző csoporti vélemények vizsgálatára. Része volt az elméleti alapozásnak több európai állam perjogi törvényének tanulmányozása, a kodifikáció során irányadó európai joganyag és a megszívlelendő ajánlások számbavétele, végül, de nem utolsó sorban a magyar közigazgatási perjogi hagyományok, elsősorban az 1896. évi XXVI. törvénycikk szabályainak felelevenítése.

II.
A Kormány 2015. május 13-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a közigazgatási perrendtartás koncepciójáról szóló jelentést és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előkészítésével összefüggő egyes feladatokról szóló 1352/2015. (VI. 2.) Korm. határozatában felhívta az igazságügyi minisztert, hogy készítsen előterjesztést a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezetéről a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról szóló 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozat alapján létrehozott Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság részvételével.
A kodifikációs munka vezérfonala a hatékony jogvédelem elvének minél szélesebb körű érvényre juttatása volt. Ez jelenti egyrészt a jogvédelem hézagmentességének biztosítását, tehát azt, hogy a közigazgatás által okozott jogsérelmek a közigazgatás cselekvésének formájától függetlenül bíróság elé vihetőek legyenek, és hogy e cselekvések törvényességének vizsgálatához igazodó eljárási szabályok kerüljenek kialakításra. A jogvédelem hatékonyságához szükség van a fegyveregyenlőséget megteremtő szabályokra is, számos esetben a felek jogait és kötelezettségeit, és ezzel összefüggésben a bíróság szerepét a polgári perjogtól eltérően szükséges meghatározni. Nagyon fontos, hogy időben is hatékony legyen a jogvédelem: olyan szabályokra van szükség, amelyek minél koncentráltabb pervitelt tesznek lehetővé, és minél több lehetőséget adnak a bíróság általi végérvényes rendezésre. Ugyanakkor kerülendő a bírósági eljárás másodfokú közigazgatási szervi eljárássá válása.

III.
A közigazgatási jog normarendszere alapvetően eltér a polgári jog és a büntetőjog körében megszokottól, ahol viszonylag korán kialakultak az átfogó jellegű anyagi jogi kódexek, illetve sor került az eljárási szabályok egyetlen törvényben való összefoglalására. Ezzel szemben a közigazgatási jogban mindmáig nem jött létre az anyagi jog egészére kiterjedő kódex, ami az általános perjogi szabályok autonóm kialakításának és továbbfejlesztésének sok tekintetben akadályát is jelenti. Akadályt jelentett az is, hogy a perjogi szabályokat illetően – részben az anyagi jog kodifikálatlansága miatt – alapvetően az a szemlélet hatotta át a jogrendszert, hogy a közigazgatási per csupán egy különös polgári per. Ma már azonban szinte minden európai országnak van közigazgatási perjogi törvénye, ami azt erősíti, hogy a közigazgatási perjog egy olyan sajátos terület, amelyet önálló törvényben célszerű szabályozni.
A rendszerváltozás kapcsán elmaradt a közigazgatási bíráskodás rendszerének ilyen módon való kialakítása. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény csak ideiglenes jelleggel nyitotta meg a közigazgatási bírói utat. Ezt az adósságot kívánja a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: perrendtartás) most törleszteni. Az elmúlt huszonöt évben az ideiglenes keretek között a bírói gyakorlat és a jogalkotó által folyamatosan alakított perjogi rendszert alapvetően fenntartja a perrendtartás, és azt egy magasabb absztrakciós szintre emelve megkísérli alkalmassá tenni arra, hogy szabályai a közigazgatás valamennyi cselekvésével szemben alkalmasak legyenek a koncentrált és hatékony bírói jogvédelem biztosítására. Ez a modell természetesen csak úgy töltheti be a szerepét, ha sikerül a valóban indokolt körre visszaszorítani az általános szabályoktól eltérő különös perjogi rendelkezéseket.

IV.
A végleges, átfogó megoldás létrehozása során természetesen szükséges több ponton meghaladni az 1991-ben ideiglenesen kialakított szabályozást.

Az egyik legfontosabb változás a bírói út kiszélesítése. A generálklauzula rugalmas kereteket biztosít a hézagmentes jogvédelem megvalósításához. A közigazgatási cselekmények nagyrészt jelenleg is bíróság előtt megtámadhatóak, a generálklauzula megteremti annak lehetőségét, hogy a közigazgatási perjogi szabályok egy kódexben, egységesítve kerüljenek szabályozásra. Mindez egy olyan perjogi rendszer kialakítását teszi szükségessé, amelyben többféle pertípus kerül intézményesítésre. A polgári perrendtartás által jelenleg is szabályozott, az egyedi határozatok vizsgálatára irányuló megtámadási perek mellett a perrendtartás tartalmaz külön fejezetekbe rendezetten perjogi szabályokat a mulasztási perekre, köztestületi felügyeleti perekre vagy a marasztalási perekre. Utóbbiakhoz kapcsolódóan szükség van olyan perjogi szabályokra is, amelyek a közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos olyan perek kezelését teszik lehetővé, amelyekben a közigazgatási szerv nem alperesként, hanem felperesként lép fel, ami elsősorban a szerződéses és a közszolgálati jogviszonyokban jellemző. A teljes körű perjogi szabályozás és egyben a dereguláció okán a közigazgatási nemperes eljárások kategóriáját a perrendtartásban az egyszerűsített perek, illetve egyéb különös bírósági eljárások szabályai
váltják ki. Ez a tisztességes eljárás garanciáit is erősíti. Ugyanezen indokok miatt az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos normakontroll-eljárások szabályai is a perrendtartásban nyernek elhelyezést, ami számos eljárást lassító eljárásjogi hiányosságot megszüntet.
Fontos újítás a tervezetben a büntető és polgári ítélkezésben már bevett differenciált hatáskör- telepítés bevezetése. Az ügyek súlya, bonyolultsága és gyakorisága szerint szükséges megosztani az elsőfokú hatásköröket a közigazgatási ügyben eljáró bíróságok között. A kiemelt jelentőségű ügyek elsőfokon egy magasabb bírósági fórum előtt indulnak. E körbe sorolja a tervezet az országos illetékességgel eljáró, a Kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatos közigazgatási pereket, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási pereket, a köztestületekkel kapcsolatos pereket és egyes választási jogvitákat. A speciális szakértelmet igénylő ügyek egy magasabb bírói fórumhoz telepítése lehetőséget teremt a specializációra, ezáltal az ítélkezési tevékenység szakmai színvonalának emelésére és gyorsítására. E bíróság elsőfokú hatáskörei mellett fellebbviteli fórumként kerül meghatározásra a közigazgatási bíróságok/ közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozataival kapcsolatos fellebbezések elintézésére.
A szakmaiság emelése érdekében a tervezet visszaállítja a tanácsban való eljárás elsődlegességét, de figyelembe veszi az ügyek eltérő súlyát is. A tervezet ezért az eredeti egyesbírói hatáskörök szabályozásával lehetővé teszi, hogy differenciáltan, a kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál eleve egyesbíró járjon el a perben, egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy – megfelelő feltételek fennállása esetén – a tanács is elrendelhesse az ügy egyesbíró elé utalását.
Az időbeli hatékonyság javítását szolgálja egyrészt az azonnali jogvédelmi eszközök differenciált rendszerének kialakítása a jelenlegi bírói gyakorlat alapulvételével, másrészt az új tényekre és bizonyítékokra való hivatkozás korlátozása annak érdekében, hogy a tényállás megállapításának elsődleges helye a közigazgatási szerv pert megelőző eljárása legyen.
Másrészt, ha az ügy természete azt lehetővé teszi és a tényállás tisztázott, a szabályozás lehetőséget ad a bíró számára arra, hogy megváltoztassa a jogszabálysértő közigazgatási döntést, elősegítve ezzel a jogvita mielőbbi – végleges – rendezését. A törvény harmadrészt hatékony eszközöket teremt a jogerős bírói határozatok tényleges érvényesülése érdekében. A bíró az ítéletével szembeni engedetlenséget szankcionálhatja és az ítélet érvényesülése érdekében, ahol az ügy természete és körülményei lehetővé teszik, a más úton való teljesítés iránt is intézkedhet.
A perbeli egyezség sajátos szabályainak kialakítása szintén az időbeli hatékonyságot szolgálja a közigazgatási perben. Az egyezségkötés során a felek nem a közigazgatási tevékenység törvényességéről, hanem az okozott jog- és elsősorban érdeksérelmek orvoslásának lehetséges megoldásairól egyezkednek. A külföldön egyre nagyobb sikerrel alkalmazott eszközt – megfelelő keretek között – a magyar perjogi szabályozásnak is biztosítania kell. Az egyezség elérése érdekében a bírósági közvetítés is bekerül a közigazgatási perjogi eszköztárba.

A perrendtartás új jogorvoslati rendet alakít ki: az elsőfokú bírósági döntés ellen rendes jogorvoslatot biztosít, az ítéletek, továbbá a végzések egy része fellebbezéssel támadható. A
perrendtartás a rendes perorvoslat mellett (fellebbezés) tartalmaz rendkívüli perorvoslati eljárásokat is: a felülvizsgálatot és a perújítást, továbbá az alkotmányjogi panaszt.
Tipikus esetben így a közigazgatási perrendtartás és a hatósági eljárások általános szabályai szerint a rendes perorvoslattal együtt már legalább háromfokú, a hatósági eljárásban fellebbezés igénybevehetősége esetén eleve négyfokú eljárásokra kerül sor. Erre is tekintettel a felülvizsgálat igénybevehetősége az Alkotmánybíróság gyakorlata szerinti szükséges minimumra szűkül: a Kúria csak azon esetekben fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, amelyekben a Kúria közzétett gyakorlatától vagy jogegységi határozatától való eltérés, illetve az előzetes döntéshozatali eljárás szükségessége azt megalapozza.
A Kúria nemcsak felülvizsgálati fórum lesz, hiszen a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság által hozott határozatokkal szembeni fellebbezések elbírálása is a hatáskörébe fog tartozni. A jogalkalmazás egységességének biztosítását ezek a perorvoslati eljárások is előmozdítják. Ugyancsak a jogegységesítő szerepet szolgálja az ugró fellebbezés jogintézménye is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Fejezet Alapvető rendelkezések
Az 1. §-hoz

A perrendtartás tartalmazza a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait, amelyeknek keretében a közigazgatási ügyben eljáró bíróság elbírálja a közigazgatási jogvitákat, és lefolytatja a hatáskörébe utalt egyéb eljárásokat. A perrendtartás ehhez kapcsolódóan először a hatályát szabályozza. Lehetővé teszi, hogy perrendtartás egyes közigazgatási jogvitákat a perrendtartás hatálya alól kivegyen. Mivel a hatásköri szabály generálklauzulán alapul, szükséges a perrendtartás hatálya alól kivenni azokat a közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos pereket, melyeket a jogalkotó – a közigazgatási tevékenységgel érintett életviszonyok sajátosságai miatt – nem a közigazgatási bíráskodáshoz kíván telepíteni. Ilyen bírósági eljárások például a távoltartással vagy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogviták.
A perrendtartás megalkotásával jogalkotói cél annak elérése, hogy a közigazgatási bírósági eljárások általános szabályait a közigazgatási perrendtartás határozza meg, annak érdekében, hogy az eljárási szabályok világosak és átláthatóak maradjanak. A perrendtartás ennek érdekében meghatározza azon szabályait, amelyektől más törvények eltérhetnek.

A 2. §-hoz

Kifejezetten alapelvi rendelkezéseket a perrendtartás nem tartalmaz, ehelyett a bíróság feladatain és a felek kötelezettségein keresztül rögzíti a közigazgatási bírósági eljárásban érvényesülő általános követelményeket. A hatalommegosztás elvének megfelelően kimondja, hogy a közigazgatási bírósági eljárás minden esetben kérelemre indul.
A bíróság legfontosabb feladatának a perrendtartás a közös európai alkotmányos hagyományoknak megfelelően a hatékony jogvédelem biztosítását minősíti. Ezzel összefüggésben a preambulum szerinti célmeghatározásra is fontos felhívni a figyelmet, ami
„a közigazgatással szemben nyújtott jogvédelem és jogorvoslat biztosítása”. A közigazgatási ügyben eljáró bíróság eljárásának a közigazgatással szembeni jogvédelem biztosítására kell irányulnia, amely feltételezi egyrészt a közigazgatástól való elkülönülést (a közigazgatási szervvel irányítási, vezetési jogviszonyban nem álló másik jogalany), másrészt olyan jogot, jogszabály által védett érdeket, amely védelemre szorul. Ennek részletszabályait bontják ki a perrendtartás szabályai. A hatékony jogvédelem, ahogy azt a perrendtartás e §-ban is deklarálja, a bíróságra kétirányú jogvédelmi feladatot ró: egyrészt a szubjektív jogvédelmet,
amelyhez a rendelkezési elv kapcsolódik, másrészt az objektív jogvédelmet, amely a rendelkezési elv áttöréseként törvényben – e törvényben és a felhatalmazása alapján más törvényekben – meghatározott kivételes esetekben a bíróság hivatalbóli eljárását teszi lehetővé. A hivatalbóliság nem érinti azt az alapelvet, hogy a bíróság csak kérelemre járhat el. A bíróság feladata a fegyveregyenlőség tényleges biztosítása is.
A hatékony jogvédelem biztosításának feladatához társulnak olyan általános eljárási maximák, mint a tisztességes eljárás, a perkoncentráció és a költségtakarékosság. Az eljárási igazságosság érvényre juttatásának feladata nem az anyagi jogi igazság kiderítésére utal, hanem az igazságosság azon elemeire, amelyek alapvetőek a bíróság függetlenségéhez, pártatlanságához és a tisztességes eljáráshoz (senki nem lehet saját bírája, meghallgatáshoz való jog, fegyveregyenlőség). A tisztességes eljáráshoz kapcsolódó kötelezettsége a bíróságnak a felek tájékoztatása és nyilatkozattételi joguk gyakorlásának biztosítása, továbbá a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén az eljárási jogosultságok és kötelezettségek gyakorlásának elősegítése. A perkoncentráció elvét a polgári perrendtartás fejti ki részletesen, a lehetőleg egy tárgyaláson való elbírálás a közigazgatási perekben is megvalósítandó cél. Ezt szolgálják a pervezetésre vonatkozó rendelkezések is.
Az igazságszolgáltatás általános alapelvei, amelyeket a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény mond ki, természetesen a közigazgatási perekben is érvényesülnek.

A 3. §-hoz

A felek kötelezettségeként a perrendtartás az igazmondás, a jóhiszemű pervitel, a peranyag- szolgáltatás és a koncentrált pervitel kötelezettségét rögzíti. A perkoncentráció elvéhez kapcsolódóan a perrendtartás külön nevesíti a felek azon kötelezettségét, hogy a tények és bizonyítékok szolgáltatása terén nekik is törekedniük kell arra, hogy az eljárás egy tárgyaláson elbírálható legyen. Ez a kötelezettség tehát a bíróságot és a feleket egyaránt terheli.

A 4. §-hoz

A közigazgatási tevékenység fogalma a perrendtartás egyik központi eleme, amelyen keresztül a perrendtartás a bírói utat megnyitja. A közigazgatási tevékenység jogszerűségét és az egyéb, közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát a bíróság közigazgatási perben bírálja el. A közigazgatási tevékenységnek három fogalmi eleme van. Az első az, hogy a tevékenységet közigazgatási szerv végzi. A második fogalmi elem a tevékenység közigazgatási jog általi szabályozottsága: ez teszi egyértelművé, hogy a közigazgatási szervek más jogágak (pl. polgári jog, büntető eljárási jog vagy büntetés-végrehajtási jog, nemzetközi jog) területére tartozó cselekményei nem tartoznak e körbe. A harmadik fogalmi elem, hogy a közigazgatási tevékenység lehet egyrészt tevőleges, ez a közigazgatási cselekmény, de megvalósulhat mulasztással is, amikor a közigazgatási szerv a jogszabály által előírt cselekmény megvalósításáról nem gondoskodik. A közigazgatási cselekmény fontos jellemzője, hogy joghatást vált ki. A továbbiakban a perrendtartás a közigazgatási tevékenység fogalmat használja akkor, amikor mind cselekményekre, mind mulasztásokra alkalmazható szabályokat ír elő, s a cselekmény fogalmat, amikor fogalmilag csak tevőleges magatartáshoz kapcsolható szabályról van szó. A közigazgatási cselekmény fogalma a közigazgatási aktusok fogalmát
felöleli, sőt, azon túl is mutat, amikor a joghatás kiváltása kapcsán nem követeli meg, hogy tudatosan arra irányuljon a cselekmény, elegendő, hogy ez az eredménye.

A tevékenység így meghatározott fogalma függetleníti a bírói út igénybevételének lehetőségét a közigazgatási cselekvés formájától. A közigazgatási cselekmény általános fogalma alapján nemcsak közigazgatási határozatok és azok meghozatalának elmulasztása, hanem olyan egyéb tevékenységek törvényességével kapcsolatos viták is bíróság elé vihetőek, mint például a hatósági intézkedések, az általános hatályú rendelkezések. A perrendtartás csak egy példálózó felsorolást ad, mely a legtipikusabb közigazgatási cselekményeket nevezi meg, ezzel bizonyos minősítési kérdéseket is eldönt a gyakorlat számára. A perrendtartás a korábbi szabályozás alapján kialakult jogalkalmazói gyakorlat folytonossága érdekében tovább használja a közigazgatási határozat fogalmát, amely a közigazgatási bírói út eddig biztosításának központi fogalma volt: a hatósági határozatok és végzések mellett az önkormányzat képviselőtestületének és szerveinek egyéb döntéseit, illetve azokat az egyéb, közigazgatási határozatnak minősített döntéseket, amelyekkel szemben külön jogszabályok eddig is közigazgatási bírói utat biztosítottak.

A jogalkotási aktusnak nem minősülő általános rendelkezések fogalmát az Európai Unió Bírósága számos döntésében részletezte, szükséges ezt az aktusfajtát is közigazgatási cselekményként nevesíteni. E körbe tartoznak például a köztestületi szabályzatok. A fogalom külön utal arra, hogy ezek egyedi ügyben alkalmazandó általános rendelkezések, hiszen tipikusan egyedi döntéseket hoznak ezek alapján és azokkal összefüggésben merül fel az általános rendelkezés jogsértő jellege.
A közigazgatási szerződések szintén a közigazgatási cselekmények körébe tartoznak, számos közigazgatási szerződéses jogvita már jelenleg is közigazgatási bírói útra tartozik, a perrendtartás most általánossá teszi a közigazgatási szerződéssel szembeni közigazgatási bírói utat. Ennek érdekében a perrendtartás a közigazgatási szerződést és az egyes szerződéses nyilatkozatokat is közigazgatási cselekménynek minősíti, így lehet a jogszerűségük közigazgatási jogvita tárgya. A perrendtartás tartalmi definíciót nem ad a közigazgatási szerződésekre nézve, hanem felsorolja a közigazgatási szerződésnek minősülő szerződéseket. A perrendtartás egyrészt a hatósági szerződést nevesíti a közigazgatási szerződés egyik altípusaként, másrészt pedig a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.) intézményesített szerződéseket, illetve megállapodásokat (pl. társulási megállapodás). E két altípuson felül közigazgatási szerződések a jogszabályok által ilyenként minősített szerződések. Az ágazati jogszabályoknak kell tehát az általuk intézményesített, szabályozott szerződést ilyenként minősíteni, hogy közigazgatási bírói útra tartozzon az azzal kapcsolatos jogvita. Ehhez elegendő a közigazgatási szerződési minőség kimondása, a bírói útra nézve további rendelkezésre nincsen szükség. A törvény közigazgatási szerződésként még a PPP-szerződéseket nevesíti külön, hiszen ezek az ágazati jogban nem jelennek meg explicite, ugyanakkor fontos, hogy közigazgatási bírói útra tartozzanak a velük kapcsolatos jogviták. A perrendtartás a PPP szerződéssé minősítéshez a Kúria gyakorlata alapján négy, konjunktív elemből álló feltételrendszert szab meg, ha ezek közül bármelyik elem hiányzik, és nincs kifejezett közigazgatási vagy hatósági szerződéssé minősítő jogszabályi rendelkezés sem, a közigazgatási pernek nincs helye a jogvitában.
A közigazgatási cselekményekre adott felsorolás nem zárt, bármely egyéb olyan cselekmény, amely tartalmazza a közigazgatási tevékenység fogalmi elemeit, közigazgatási jogvita tárgya lehet. A bíróság a közigazgatási tevékenységet mindig tartalma szerint köteles figyelembe venni és elbírálni, az nem köti, hogy a közigazgatási szerv vagy a felperes, érdekelt azt hogyan minősítette. Ennek elsősorban a bírói út rendelkezésre állása, másrészt a különös perek szabályainak alkalmazhatósága miatt van jelentősége.

A generálklauzulára tekintettel szükséges negatív oldalról is meghatározni a bírói út terjedelmét, és felsorolni azon közigazgatási tevékenységeket, amelyek specialitásuk folytán csak kifejezett jogalkotói döntés alapján válhatnak közigazgatási jogvita tárgyává. Ilyenek a járulékos, avagy részcselekmények, amelyek közigazgatási cselekmények létrejötte, illetve végrehajtása érdekében születnek meg. Tipikusan ilyenek az eljárási cselekmények, vagy az együttdöntési jogkörnél a hozzájárulások, állásfoglalások, illetve a közigazgatási cselekmények végrehajtását szolgáló cselekmények. Ezek csak akkor lehetnek önálló tárgyai közigazgatási jogvitának, ha a jogalkotó ezt szükségesnek tartja. Ez különösen a végzéseknél kézenfekvő: ezek, mint eljárási döntések, csak akkor támadhatóak meg önállóan bíróság előtt, az ügyben hozott határozattól függetlenül, ha törvény külön így rendelkezik. Az egyes cselekmények megvalósítását szabályozó eljárásrendek igazítanak el a konkrét ügyekben arra nézve, hogy mi minősül érdemi cselekménynek. Ugyanígy, egy belső eljárási mulasztás sem lesz önállóan támadható külön törvényi rendelkezés hiányában. Hasonlóképpen, az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között is csak akkor van helye jogvitának, ha azt törvény kifejezetten lehetővé teszi. A vezetési viszony alatt a közszolgálati jogviszonyt is érteni kell.
A perrendtartás a bírói jogvédelem hézagmentességének biztosítása érdekében a közigazgatási jogviszonyból származó bármely egyéb, nem kifejezetten valamely közigazgatási tevékenység törvényességével kapcsolatos jogvitát is közigazgatási jogvitává nyilvánítja. E jogviták köréből a közszolgálati jogvita mellett a közigazgatási szerződéses jogvitát nevesíti. Erre tekintettel a közigazgatási cselekményre, illetve a közigazgatási tevékenységre szabályozó rendelkezéseket szükséges a közszolgálati jogvita esetében értelemszerűen a foglalkoztató szerv közszolgálati jogvitára okot adó döntése, intézkedése felől értelmezni, akárcsak a közigazgatási szervre vonatkozó szabályokat a foglalkoztató szervre alkalmazni. A közszolgálati jogviszony tekintetében a perrendtartás nem konkrét törvényekre hivatkozva, hanem a közszolgálati jogviszony fogalmi elemeit összefoglalva határozza azt meg. Mivel az ide tartozó jogviszonyokat több törvény szabályozza [a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.), a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban:Hszt.)], ezért a perrendtartás e jogviszonyok közös elemeit, egyrészről a köz szolgálatát, az állam számára való munkavégzést, másrészről a munkajogi jogviszonyhoz képest speciális jogok és kötelezettségek rendszerét állítja középpontba. Fontos leszögezni, hogy a közalkalmazotti jogvita nem tartozik a közszolgálati jogviták fogalma körébe, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény – szemben az előbb említett törvényekkel – nem is minősíti a közalkalmazotti jogviszonyt közszolgálati jogviszonnyá. A közalkalmazotti jogviszonyból
eredő jogvita ezért a polgári perrendtartás hatálya alá tartozik, akárcsak a Hszt.-n és a Hjt.-n kívüli szolgálati viszonyok.

Szükséges a közigazgatási jogvita fogalmához kapcsolódóan néhány további fogalmat is meghatározni. A közigazgatási szerv fogalmát a perrendtartás a közigazgatási jogalanyiság felől közelíti meg, ezért közigazgatási szervvé minősíti nemcsak az államigazgatási szervet, hanem annak mindazon szervezeti egységét is, amelyet jogszabály önálló közigazgatási feladat- és hatáskörrel ruház fel. Ugyancsak indokolt közigazgatási szervként minősíteni a közigazgatási szerv közegét, azt a közigazgatási szerv alkalmazásában álló személyt, aki egyes esetekben konkrét hatáskörökkel rendelkezik – elsősorban intézkedések megtételére. A helyi önkormányzat szervei (a Mötv. szerint ezek a képviselőtestület és annak szervei, tehát a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás), a nemzetiségi önkormányzat testülete és szervei, továbbá a választási bizottság szintén közigazgatási szervek. A perrendtartás a közjogi jogalanyisággal rendelkező köztestületet és felsőoktatási intézményt minősíti még közigazgatási szervvé, illetve ezek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeit. E szerveken túl közigazgatási szervnek minősül az a szervezet vagy személy is, amelyet törvény vagy kormányrendelet közhatalmi jogkör gyakorlására jogosít fel. Ebbe a körbe tartozik például a Magyar Nemzeti Bank az alapfeladatához nem kapcsolódó hatósági jogköreinek gyakorlása során.
A perrendtartás a megelőző eljárás fogalmát is bevezeti. E fogalom tisztázása azért fontos, mert a megelőző eljárás nyomán indult perekre bizonyos körben eltérő szabályok vonatkoznak, mint az egyéb perekre. A megelőző eljárás lehet egyfelől a jogvita tárgyává tett közigazgatási cselekmény megvalósítására folytatott közigazgatási hatósági eljárás, azaz az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint lefolytatott, vagy annak hatálya alól kivett hatósági eljárás. Megelőző eljárás másfelől a közigazgatási jogorvoslati eljárás, mint például a hatósági ügyben lefolytatott fellebbezési eljárás, illetve a kamarai másodfokú fegyelmi eljárás.

Az 5. §-hoz

A bírói út nem csak a közigazgatási jogviták számára nyitott. A perrendtartás a jogvédelmi háló teljessé tételének érdekében közigazgatási bírói útra utalja ezen túl azokat a közjogi jogvitákat, amelyek nem tartoznak sem más bíróság, sem az Alkotmánybíróság elé. Ilyenek egyrészt például a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogviták, vagy egyes alkotmányos szervek működésével kapcsolatban felmerülő jogviták, ha rendezésükre jogszabály nem tartalmaz rendelkezést. A kormányzati tevékenység bevett módon mentes a bírói ellenőrzés alól. Ide tartozik például a külpolitika és a honvédelem területe. Azon jogvitákat, amelyeket e körön belül közigazgatási bírói útra akar terelni a jogalkotó, kifejezetten kell szabályozni, mint azt például a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény teszi egyes döntések közigazgatási határozattá minősítése révén. Az önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgálata szintén közigazgatási bírósági eljárás tárgya, ennek rögzítése pedig mind az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései, mind a jogszabályi minőség miatt indokolt.
A 6. §-hoz

A közigazgatási perrendtartás egyes, a törvényben kifejezetten rögzített jogintézmények esetében a polgári perrendtartás szabályait rendeli alkalmazni. A közigazgatási per önállóságát erősítendő a perrendtartás rögzíti, hogy ezekben az esetekben a polgári perrendtartás szabályait a közigazgatási perrendtartással összhangban kell alkalmazni. A perrendtartás a visszautalást kifejezetten az eljárás-semleges jogintézményekre korlátozza, annak érdekében, hogy elkerülje mind az eljárási szabályok duplikálását, mind a jogalkalmazási bizonytalanságokat.
Fejezet Bíróságok

A 7. §-hoz

A perrendtartás meghatározza a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság fogalmát. Ebbe a körbe tartoznak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, vagy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) módosítása útján létrehozandó közigazgatási bíróságok, amelyek csak elsőfokon járnak el. Közigazgatási felsőbíróságként való eljárásra vagy a szintén a Bszi. módosításával létrehozandó Közigazgatási Felsőbíróság lesz jogosult, vagy a jelenleg működő bíróságok valamelyike; vegyesfokú bíróságként jár el ez a fórum: alapvetően másodfokon, de bizonyos, a perrendtartás által meghatározott ügyekben elsőfokon. A Kúria mind perorvoslati, mind elsőfokú bíróságként eljár.

A 8. §-hoz

A perrendtartás – az Alaptörvénnyel és a közigazgatási bíráskodás hagyományaival összhangban – visszaállítja a társasbíráskodás elsődlegességét. A tanácsban való eljárás elsődlegessége mellett az ítélkezés időszerűségére és az ügyek nehézsége közötti különbségekre tekintettel a perrendtartás egyrészt lehetővé teszi azt, hogy a tanács egyesbíró elé utalja az egyszerűbb megítélésű ügyeket, másrészt maga is meghatározza azon ügyek körét, amelyek esetében a törvénynél fogva egyesbíró jár el. Ezen esetkörök a közigazgatási cselekmények széles körét fogják át. Egyrészt ebbe a körbe tartoznak azon ügyek, amelyeknél kétfokú volt a közigazgatási eljárás, valamint általános jelleggel a hatósági eljárásban hozott egyes döntések, így a végzések és a regisztratív aktusok, továbbá az eljárás egyéb résztvevőinek keresete alapján indult perek. Szintén e körbe tartozik általános jelleggel azon közigazgatási cselekmény, amely ötmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget állapít meg. A fizetési kötelezettség az általános megfogalmazásból eredően nemcsak a felperest terhelheti, hanem az alperest vagy az érdekeltet is, tehát nem csupán kötelezettséget megállapító aktusok tartozhatnak ebbe a körbe. A megfogalmazás a bírói gyakorlatban megjelent problémákra is tekintettel alapösszeget említ, jelezve, hogy a kamat- és egyéb járulékos követelések nélküli összeget kell figyelembe venni. A mulasztási per is egyesbírói eljárásra tartozik, továbbá az idegenrendészet körébe tartozó közigazgatási cselekmények. A perrendtartás az egyesbírói eljárásra utalás lehetőségét magának tartja fenn.
Figyelemmel arra, hogy egy ügy megítélése az általánoshoz képest felvethet különös nehézséget, a perrendtartás utóbbi esetben lehetőséget biztosít az egyesbíró számára arra, hogy az eredendően egyesbíró elé tartozó ügyet tanács elé utalja.

A 9. §-hoz

Az egyesbíró eljárása során döntési jogkörében nincsen korlátozva, hatásköre megegyezik a bíróság tanácsa, illetve a tanács elnöke hatáskörével. Bírósági szervezeti és szervezési okok indokolják, hogy a perhatékonyság biztosítása céljából az elnök vagy az általa kijelölt bíró önállóan is megtehessék azon intézkedéseket, amelyeket a perrendtartás a bíróság hatáskörébe utal. Ha azonban a perrendtartás kifejezetten a tanács eljárását írja elő, helyette nem járhat el az elnök.

A 10. §-hoz

A bírák és a bíróság kizárásának szabályozása a kialakult gyakorlatot követi. Egyrészt meghatározásra kerülnek abszolút kizárási okok, másrészt az elfogultság, mint relatív kizárási ok. Ezek mind a bíró, mind a bíróság elnöke, és a féli, érdekelti érintettség lehetőségére tekintettel a bírósággal szemben is fennállhatnak. A kizárási kérelem bejelentésére és elintézésére a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni

A 11. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a közigazgatási bíráskodás területén megszűnnek a nemperes eljárások, a bírósági titkárok szerepe is változik. A perrendtartás az általános titkári tevékenységet szabályozza: a titkár munkáját bírói irányítás mellett végzi. Ennek keretében bevezetésre kerül a bírói ellenőrzés intézménye, továbbá változás, hogy érdemi döntést a bírósági titkár önálló aláírási jogkörben eljárva nem hozhat.
Fejezet Hatáskör és illetékesség

A 12. §-hoz

A perrendtartás egyes perek elsőfokú elbírálását a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra, míg további bírósági eljárások elbírálását első és utolsó fokon a Kúriára ruházza. A közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság elsőfokú hatáskörébe olyan jogviták kerülnek, amelyek vagy alkotmányos szerepük, vagy az eljáró közigazgatási szerv hatáskörére tekintettel kiemelt jelentőségűek. Elsősorban a kormány irányítása alá nem tartozó államigazgatási szervek közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perek tartoznak ebbe a körbe, továbbá a köztestületi perek és a gyülekezési joggal kapcsolatos cselekmények is. A közszolgálati jogvitákra az eljáró szervtől függetlenül az általános elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel.

A 13. §-hoz
Az általános illetékességi ok a közigazgatási tevékenység megvalósulásának a helye, ami írásbeli cselekmények esetében a közigazgatási szerv székhelyét, intézkedések esetén pedig az intézkedés foganatosításának a helyét jelenti. Az illetékességi okok közül a perrendtartás két különös illetékességi okként továbbviszi az ingatlan fekvésének, illetve az engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenység végzésének a helyét, továbbá kimondja, hogy az általános illetékességi ok esetében a többfokú eljárásban megvalósuló közigazgatási cselekményeknél az elsőfokon eljárt szerv székhelye alapítja meg az illetékességet. A különös illetékességi okok rendszerének fenntartása egyebekben a gyakorlat tapasztalatai alapján nem szükséges. A szabályozás lehetőséget biztosít a jogalkotónak kizárólagos illetékességi okok meghatározására is.
A közigazgatási cselekmény átfogó fogalmára tekintettel szükséges kisegítő illetékességi okok meghatározása, továbbá a szerződéses perekre nézve az alávetés szabályozása, és különös illetékességi ok meghatározása. A leginkább leterhelt Fővárosi Közigazgatási Bíróság/ Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság esetében az ügyteher enyhítése céljából nincs helye közigazgatási szerződésben e bíróság illetékessége kikötésének.

A 14. §-hoz

A hatáskör és az illetékesség vizsgálatának az eljárás minden szakaszában hivatalból helye van. Ha a bíróság valamelyik hiányát észleli, az ügyet átteszi, ha a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság megállapítható. A közigazgatási perben az illetékesség nem rögzül. A perrendtartás a jogviták időszerű elbírálása érdekében a pozitív hatásköri összeütközések esetére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság primátusát mondja ki, kötelezővé téve a hatásköréről való döntését a többi bíróságra. A bíróság hatáskörét megállapító döntésnek kell tekinteni a perelőkészítés megkezdését.

A 15. §-hoz

Ha negatív hatásköri összeütközés vagy illetékességi vita alakul ki, ezeket soron kívül kell elbírálni. A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok között, továbbá a közigazgatási ügyben eljáró bíróságok és más bíróságok között felmerülő vitákban a Kúria dönt. Utóbbi esetben a Kúria öttagú, évente előre meghatározott összetételű tanácsban, soron kívül jár el. Az illetékességi viták a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe tartoznak.

Fejezet
A felek és az érdekelt A 16. §-hoz
A közigazgatási jogképesség az önálló feladat- és hatáskörhöz kapcsolódik. Mivel ez néha nem jár polgári jogi jogalanyisággal, szükséges külön nevesíteni a közigazgatási jogalanyiságot (a közigazgatási szervi minőséget) megalapozó önálló feladat- és hatáskört.

A 17. §-hoz
A közigazgatási bíráskodás elsősorban szubjektív jogvédelmet biztosít, ezért a perindításra alapvetően az jogosult, aki azt állítja, hogy jogát, vagy jogos érdekét a közigazgatás vitatott tevékenysége sérti. A jogos érdek minden olyan érdek, amelyet a jogi szabályozás valamilyen módon elismer, véd. A jogos érdek érintettsége elsősorban az adott személy helyzetére gyakorolt hatás felől vizsgálható.
Az érintettségen alapuló perindítás mellett a törvényességet, a közérdeket védő szervezetek perindítási jogát is indokolt biztosítani. Ebbe a körbe tartozik az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) alapján az ügyészség, és a Mötv., a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek tv.), illetve a köztestületi törvények alapján a különböző önkormányzatisággal rendelkező testületek felett törvényességi felügyeletet gyakorló államigazgatási szervek. Ez utóbbi szervek és az ügyészség elsősorban a különös perek között szabályozott köztestületi felügyeleti per indítására jogosultak. A hatósági eljárásban már bevett, a feladatkörében érintett közigazgatási szerv perindítási jogosultságát is indokolt fenntartani. Mivel közigazgatási szervek közötti szerződésekkel kapcsolatos jogvitákra is sor kerülhet, a perrendtartás külön nevesíti a szerződő fél közigazgatási szerv perindítási jogát is. A foglalkoztató szerv közszolgálati jogvitához kapcsolódó felperesi pozícióját megalapozó rendelkezést nem az általános rész, hanem a XXIII. fejezet tartalmazza. A perrendtartás fenntartja annak lehetőségét, hogy külön törvény vagy kormányrendelet a civil szervezeteknek keresetindítási jogot biztosítson. A civil szervezetek mellett az érdek-képviseleti feladatokat ellátó szervezeteket is szükséges önállóan nevesíteni, tekintettel arra, hogy külön jogszabály önálló perindítási jogot biztosíthat számukra az általuk képviselt tagság, illetve csoport jogos érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetére. Ebbe a körbe beletartoznak a közszolgálati jogviszonyokkal kapcsolatban alakult érdekvédelmi szervezetek is. Rájuk nézve a perrendtartás speciális perképességi és képviseleti szabályt is tartalmaz.
A jogalkalmazás szempontjából az objektív jogvédelmi céllal fellépő perindítási jogosultak esetében a szubjektív jogvédelem alapját képező jog, jogos érdek sérelmét az objektív jogvédelem alapját képező hatáskör, illetve védett alapjog, közérdek fogalmaival kell megfeleltetni a perrendtartás további szabályainak alkalmazása esetén.

A 18. §-hoz

Az alperesi jogutódlás kapcsán felmerült problémák kezelése mellett megtartható az eddigi megoldás, amely szerint azt a közigazgatási szervet kell alperesnek tekinteni, amelyik a vitatott tevékenységet megvalósította, azzal, hogy ha többfokú közigazgatási eljárás, akkor az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv lesz az alperes. Közigazgatási szerv – a közigazgatási szerv definíciójára és a perképességi szabályra is tekintettel – az önálló közigazgatási szerv azon szervezeti egysége, szerve, tisztségviselője, közege, amelyre vagy akire jogszabály a vitatott közigazgatási cselekményre vonatkozó hatáskört telepíti.
A jogutódlás kapcsán a gyakorlatban felmerült problémák megoldását segíti elő az az egyértelműsítő rendelkezés, hogy a hatáskör végleges – jogutód nélküli – megszűnése az alperesi minőséget nem befolyásolja. Ez a szabály akkor bír jelentőséggel, ha az adott hatáskör megszűnik. Ha a hatáskör nem szűnik meg, akkor a felek személyében bekövetkezett változásokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
A 19. §-hoz

A perrendtartás biztosítja annak lehetőségét, hogy több felperes együtt is indítson pert, illetve több alperes együtt is perelhető legyen. Az új pertípusokra és az alperesek körének szélesítésére is tekintettel mind az egységes, mind az egyszerű pertársaság szabályozásra került.
Az alperesi pertársaságnál a hatóság és a szakhatóság, illetve a közigazgatási szerv és olyan egyéb közigazgatási szerv együttes perben állására van lehetőség, amelyek közösen valósítottak meg valamely közigazgatási cselekményt. A mulasztásnál ez nem értelmezhető, ezért nem a tevékenységre, hanem a cselekményre nézve szabályoz a rendelkezés. Az első és a másodfokon eljárt szerv nem közösen valósítja meg a cselekményt, noha valóban ugyanazon ügyben járnak el, de eljárásaik egymásutániságuk miatt nem tekinthetőek sem egyetlen megelőző eljárásnak, sem egy cselekmény közös megvalósításának.

A 20. §-hoz

Akár felperesi, akár alperesi oldalon előfordulhat az, hogy több, eltérő jogokkal, érdekekkel illetve hatáskörrel rendelkező személy vagy szerv vesz részt egy közigazgatási jogviszonyban (pl. az építtető és a szomszédja, illetve az építésügyi hatóság és a szakhatóság). Az érdekelt fogalmának megjelenése a nem kétpólusú közigazgatási jogviszonyok jobb leképezését teszi lehetővé a perjogban. E többpólusú jogviszonyok megint különfélék lehetnek: elképzelhető, hogy a perben az érdekek két csoportra oszthatók, és azonos érdekei vannak a felpereseknek, de ugyanígy az is, hogy ezek eltérőek (pl. az építtető nem elégedett a hatóság engedélyének tartalmával, a környezetvédelmi egyesület pedig az építést akarja megakadályozni). Ugyanígy az is elképzelhető, hogy a hatóság és egyes szakhatóságok az engedélyt megadhatónak vélik, és egyetlen szakhatóság ellenzi azt. Tehát a harmadik személyek eljárási helyzete különböző lehet, s ebből kifolyólag differenciált szabályozást is igényel. Erre tekintettel került egyrészt kialakításra az érdekelt fogalma, aki a jogviszonyban harmadik személyként jelenik meg, másrészt lehetőség van a pertársként való belépésre a felperes oldalán, illetve alperesi oldalon több alperes perlésére, perbeállítására.
Az érdekeltet a közigazgatási perben – a perrendtartás eltérő rendelkezésének hiányában – a féllel azonos eljárási jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. Azon szabályok esetében tehát, amelyeknél nem kerül nevesítésre az érdekelt, ott ugyanarra jogosult, illetve kötelezett, mint a felek. Az érdekelt a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartására kötelezett, vagyis ha a felperes eláll a keresetétől, ebben az esetben az érdekelt az eljárást nem folytathatja.
A perbelépést vagy írásban, vagy szóban jelenti be az érdekelt. Ha ezt korábbi értesülése alapján az érdekelt nem tette meg, a perbelépés lehetőségéről a bíróság értesíti. Ha az érdekeltek nagy száma ezt indokolja, a törvényben nevesített feltételekkel az érdekelteket hirdetményi úton is lehet értesíteni. Erről a bíróság dönt, és ebben az esetben a közigazgatási szervet kötelezi az értesítés közzétételére.

A 21. §-hoz
Az érdekelt perbelépésének szabályai a feszes pervitel miatt kiemelt jelentőséggel bírnak. Ha volt megelőző eljárás, a keresetlevél benyújtásáról a közigazgatási szerv tájékoztatja az érdekelteket. A perbelépés lehetőségéről azonban a bíróság értesíti az ismert érdekelteket. Ennek alapján elképzelhető, hogy az érdekelt a bíróság értesítését követően jelenti be a perbelépését, de az is lehetséges, hogy attól függetlenül jelzi ezt a bíróság előtt. A feszes pervitel érdekében a perrendtartás tizenöt napot biztosít a perbelépés bejelentésére, ezt a bírósági értesítés kézhezvételétől kell számolni. Mivel értesíteni csak az ismert érdekelteket kell, azt is fontos rögzíteni, hogy a perbelépés lehetőségéről való értesítésre, és annak nyomán a perbelépés bejelentésére a perbelépésről korábban nem értesített érdekelt esetében az eljárás során bármikor lehetőség van, akárcsak arra, hogy a perbelépés lehetőségéről nem értesített fél bejelentse a perbelépését. A mellőzött ügyfelek helyzetének könnyítése érdekében esetükben tehát akár a perorvoslati kérelemben is bejelenthető a perbelépés, ekkor azonban már az elsőfokú tárgyalás tartása nem kérhető, a perorvoslati eljárásban kell az érdekeltnek – perbelépésének engedélyezése esetén – azt bizonyítania, hogy a perben való addigi részvételének hiánya jelentős, az ítélet érdemére kiható szabályszegés volt. Az érdekelti perbelépés az eljárás során bármikor való megengedése kielégítőbb megoldást nyújt a mellőzött ügyfél számára, mint az esetleges perújítás.
A perbelépést a bíróság engedélyezi, s ugyancsak a bíróság zárja ki az érdekeltet a perből, ha az szükséges. A perben való részvételhez nem elég a perbelépést bejelenteni, azt a bíróságnak engedélyeznie is kell, ez a végzése – pozitív döntés esetében – a közléskor emelkedik jogerőre. Ezen időpontot megelőzően nincs lehetőség perbeli cselekményekre. A perbelépés bejelentéséhez kapcsolódó eljárási cselekményekre természetesen ez a korlátozás nem vonatkozhat, hiszen akkor sem a perbelépés bejelentésére, sem a perbelépés elutasításával szembeni perorvoslatra nem lenne mód. A további pervitelt ellehetetlenítő végzések ellen fellebbezésnek van helye, a perbelépés megengedése ellen azonban külön perorvoslat nem áll rendelkezésre, az ítélettel szembeni perorvoslatban támadható a bíróság e döntése.

A 22. §-hoz

A jogutódlás körében a perrendtartás egyrészt különválasztja a perbeli jogutódlást és az alperes személyében bekövetkezett változások perbeli kezelésének kérdéseit, másrészt a jogutódlással kapcsolatos eljárás szabályait és a perbeli jogutódlás szabályait. A perbeli jogutódlás körében elsősorban a felperesre és az érdekeltre vonatkozó szabályok kerülnek megállapításra.

A 23. §-hoz

A perbelépés és a perbevonás bejelentése esetén a bíróság döntése előtt meghallgatja a feleket, és nyilatkozataikat figyelembe veszi döntésénél. Külön perorvoslatnak a perbelépés vagy perbevonás esetén csak elutasító döntés esetén van helye, hasonlóan a jelenlegi gyakorlathoz. A jogelőd elbocsátásának csak a felek hozzájárulása esetén van helye.

A 24. §-hoz
Fontos lehetőség a megelőző eljárásból mellőzött személy részére, hogy ha a perbelépés lehetőségéről sem értesítették, saját döntése szerint akár felperesként, akár érdekeltként beléphet, ebben az esetben tehát az ő választásától függően alakul perbeli helyzete.

A 25. §-hoz

A perbeállítás részletes szabályai hivatottak a közigazgatási szervezetrendszerben bekövetkezett változásokkal kapcsolatos, a gyakorlatban felmerült problémák kezelésére. A fegyveregyenlőséget és a per időszerű befejezését szolgálja, hogy az alperes az őt érintő szervezeti változást köteles bejelenteni a bíróságnak. Mivel e változásokat mindig jogszabályi rendelkezések okozzák, indokolatlan ezek terhét a felperesre hárítani. A perbeli jogutódlást a perrendtartás a hatáskör-telepítésben bekövetkezett változáshoz köti, így az elsődleges szempont a perbeli jogutód megállapításánál az, hogy mely szervhez került a megszűnt közigazgatási szerv hatásköre, illetve a korábban gyakorolt hatáskört mely közigazgatási szerv vette át az alperestől. Kétfokú eljárásban a másodfokú hatáskör változását kell figyelembe venni. Ha a másodfokú szerv úgy szűnik meg, hogy a másodfokú hatáskör is megszűnik, az elsőfokon eljárt szerv lesz a megfelelő alperes. Az elsőfokon eljárt hatáskörének esetleges egyidejű megszűnése esetén pedig az a szerv lesz az alperes, amelyhez az elsőfokú hatáskör került, illetve a hatáskör megszűnése esetén az ügyben eredetileg elsőfokon eljárt szervet kell perbeállítani. A perrendtartás az alperes személyének felperes általi pontos megjelölésének kívánalmával szemben – akárcsak az alperesi jogutódlás esetén – a bírói aktivitás elsőbbségét kívánja hangsúlyozni, ami a koncentrált és költségtakarékos eljárást elősegítheti. Akkor is a bíróság állapítja meg és állítja perbe a megfelelő alperest, ha nem a megfelelő alperes ellen indult meg a per, vagy további közigazgatási szervnek is perben kell állnia. A perbeállítás és a perből való elbocsátás miatt az azzal érintett közigazgatási szerv feltételesen devolutív hatályú perorvoslattal élhet.
Fejezet Képviselet

A 26. §-hoz

A képviseletnél a perrendtartás a polgári perrendtartási szabályokra utal vissza, és elsősorban az eltéréseket rögzíti. A képviseleti jogosultság munkáltatói igazolvánnyal való igazolása fennmarad, kiegészül annak rögzítésével, hogy a képviseleti jogosultság a szervezet működését meghatározó szabályzat megfelelő rendelkezésén alapul. A szervezeti és működési szabályzat vagy egyéb szervezeti norma vonatkozó rendelkezését a védirathoz, illetve a keresetlevélhez is csatolni kell, vagy a munkáltatói igazolvánnyal együtt kell bemutatni. Ha nincs munkáltatói igazolványa a közigazgatási szervet képviselő alkalmazottnak, a polgári perrendtartás szabályai szerint tudja képviseleti jogosultságát igazolni. A másodfokú szerv az elsőfokú szervnek továbbra is adhat a képviselet ellátására meghatalmazást.

A 27. §-hoz
A perrendtartás meghatározza a jogi képviselethez kötött eljárások körét, és a polgári perrendtartás szabályain túl a közigazgatási szerv megfelelő végzettségű tisztségviselőjét és alkalmazottjának jogi képviselet ellátására jogosítja fel.

Fejezet
Egyéb általános szabályok A 28. §-hoz
A beadványok alaki kellékeire a törvény a polgári perrendtartást rendeli alkalmazni. A beadványokra vonatkozó szabályok közül kiemelt jelentősége van a kapcsolattartásra vonatkozó szabályoknak így ezt a perrendtartás külön szabályozza. Mivel a közigazgatási perben a kapcsolattartás kimerül a tárgyaláson, a beadványokban és bírósági iratok útján megvalósuló kapcsolattartásban, külön kapcsolattartási fejezet vagy cím megalkotása nem indokolt. Szükséges azonban a beadványok szabályai között rögzíteni a beadványok előterjesztése kapcsán a három bevett kapcsolattartási formát.
A beadványok tartalmára és formájára vonatkozó szabály, továbbá a beadványokra vonatkozó általános szabályok és a keresetlevélre és a perorvoslati kérelmekre vonatkozó szabályok közötti kapcsolat tisztázása érdekében a perrendtartás szubszidiáriusan utóbbiakra a beadványokra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. A beadványokra vonatkozó szabályokat a keresetlevél továbbítására és a védiratra is indokolt kiterjeszteni. A hiánypótlásra a beadványok esetén a perrendtartás a polgári perrendtartási szabályokat kell alkalmazni, akárcsak a beadványok alapján szükséges intézkedésekre. A perrendtartás a beadványok hiánypótlásra vonatkozó szabályait nem terjeszti ki a szóbeli kommunikációra, mivel a szóbeli nyilatkozatok esetén azok hiányosságainak kezelése a bíróság tárgyalásvezetési feladatai körébe tartozik.

A 29. §-hoz

Az elektronikus ügyintézés általános szabályairól és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és végrehajtási rendeletei részletesen szabályozzák az elektronikus kapcsolattartás technikai szabályait, a polgári perrendtartás vonatkozó szabályaival együtt kellőképpen rendezik a közigazgatási perben is felmerülő kérdések nagy részét, ezért ezekre visszautalva a tervezet csak a különös, közigazgatási perre vonatkozó rendelkezéseket szabályozza.
Az elektronikus kapcsolattartás előfeltétele, hogy a peres fél kezdeményezze azt. Ezért a bíróság az első kapcsolatfelvételkor papír alapon kézbesít, és ekkor hívja fel az elektronikus útra kötelezett figyelmét e kötelezettségére és az ezzel kapcsolatos hibák következményeire. Az első kapcsolatfelvétel tipikus esetben a védirat felperessel és érdekelttel való közlése. Azokban az ügyekben, amelyekben a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, az első kapcsolatfelvétel általában a keresetlevélnek az alperes és az érdekelt részére való megküldése lesz.

A 30. §-hoz
A perrendtartás a bírság összegének differenciálása tekintetében mind a hatósági eljárási, mind a polgári perrendtartási szabályokhoz igazodik. A bírság mértékének meghatározása a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, a bírságoló végzéssel szemben perorvoslatnak van helye, ahhoz a bíróság nincs kötve.

A 31. §-hoz

Ha bizonyos ügyek egy eljárásban, vagy egy ügy több eljárásban való elbírálása tűnik célszerűnek, a bíróság intézkedik az egyesítésről vagy az elkülönítésről. Fontos, már kialakult szabály, hogy más közigazgatási ügyben eljáró bíróságtól is lehet eljárást a folyamatban lévő eljáráshoz egyesíteni. Az egyesítéshez a szoros jogi és ténybeli összefüggés szükséges.

A 32. §-hoz

A félbeszakadás és a felfüggesztés nagyrészt a polgári perrendi szabályokhoz igazodik, azzal a különbséggel, hogy bizonyos perbeli cselekményekre ez idő alatt is lehetőség van, így például a multipoláris viszonyokra tekintettel félbeszakadás esetén is lehetséges az elkülönítés.
A felfüggesztés ellen a polgári perrendtartás szabályai szerint általában fellebbezésnek van helye, kivéve, ahol azt a perrendtartás vagy a polgári perrendtartás kizárja. A felfüggesztés speciális eseteit, a mintapert, illetve a más bírósági fórumhoz fordulást a perrendtartás külön
§-okban szabályozza.
A szünetelés egyes, a felperes mulasztásához kapcsolódó eseteit a perrendtartás általánosságban pedig megszüntethetőségi okká teszi, így az általános szabályok között a szünetelés nem kerül szabályozásra.

A 33. §-hoz

A mintaper új elem a közigazgatási perjogban, tulajdonképpen egy speciális felfüggesztési ok is. A rendelkezés célja az olyan jogviták gyorsabb kezelése, ahol azonos ténybeli alapon, azonos jogi helyzet mellett kell a bíróságnak számos ügyben párhuzamosan döntést hozni, s ennek érdekében tartalmilag szinte azonos eljárási cselekményeket megtenni. Az ilyen eljárások gyorsabb elbírálása érdekében a perrendtartás lehetőséget ad a bírónak arra, hogy egy eljárást annak mintaperré minősítése révén, mintegy előzetesen lefolytasson, s az ott nyert bizonyítékokat és jogértelmezési eredményt a többi eljárásban felhasználva döntsön. Természetesen erre csak a többi, a mintaper idejére felfüggesztett eljárás résztvevőinek nyilatkozattételi jogát nem sértve kerülhet sor. A tisztességes eljárás kívánalmaira tekintettel a mintaper idejére felfüggesztett eljárás résztvevői által előterjesztett nyilatkozatokat a bíróság az elbírálás során szintén figyelembe veszi. A mintaper miatti felfüggesztéshez azonban a felfüggesztett eljárások feleinek hozzájárulniuk nem kell, és érdekeltként sem vesznek részt a felfüggesztés okán a mintaperben. A felfüggesztés a mintaper befejezéséig lehetséges, ezt követően a bíróság a felfüggesztett eljárásokat – ha ismét meggyőződött a tény- és jogbeli azonosságról – tárgyaláson kívül is elbírálhatja. Döntése szerint azonban ekkor is folytathat bizonyítást, a mintaper eredményéhez tehát nincs kötve. A mintaperbeli másodfokú eljárástól függetlenül lesz joga fellebbezést benyújtani a mintaperben hozott ítélet nyomán hozott ítélettel szemben az arra jogosultnak. A másodfokú bíróság sincs elzárva attól, hogy a mintaperré
minősítés körülményeinek fennállása esetén a mintaperre vonatkozó rendelkezéseket a mintaperhez kapcsolódó ítéletekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása során alkalmazza. A mintaper sajátosságai miatt ahhoz speciális költségviselési szabály kapcsolódik.

A 34. §-hoz

A normakontroll-indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz vagy előzetes döntéshozatal érdekében az Európai Unió Bíróságához való fordulás szabályai tekintetében a polgári perrendtartás szabályaitól eltérésre nincs szükség, így azokra visszautal a perrendtartás. A Kúria Önkormányzati Tanácsához intézett bírói indítványt a normakontroll-fejezet önállóan szabályozza.

A 35. §-hoz

A perköltségviselés alapvetően a polgári perrendtartás szabályai szerint történik. Eltérés elsősorban az érdekelt perköltség viselési szabályaiban van, mivel az érdekelt perbeli pozíciója nem teljesen azonos a beavatkozóéval, illetve megfeleltető rendelkezésekre van szükség a perbeállított fél és az érdekelt tekintetében. Különös perköltség-viselési szabályokat a perrendtartás az eljárás megszüntetése kapcsán és a Határozatok Részben is tartalmaz.

A 36. §-hoz

Ebben a §-ban rendelkezik a Kp. arról, hogy a polgári perrendtartás szabályainak mely eljárás-semleges jogintézményeit kell alkalmazni, illetve azok alkalmazhatóságához szükséges szabályokat állapít meg a kifogásra vonatkozóan.

MÁSODIK RÉSZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS

Fejezet A kereset

A 37. §-hoz

A törvény külön részbe foglalja az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat, ezen belül elsőként a keresetlevél formai és tartalmi követelményeit határozza meg. A törvény a perhatékonyságot szem előtt tartva azt várja el a keresetlevél benyújtójától, hogy abban minden olyan tényt, adatot, indítványt és kérelmet adjon elő, ami lehetővé a teszi a közigazgatási per lehetőleg egy tárgyaláson belüli befejezését. A felperesnek, attól függően, hogy természetes vagy jogi személy, minden olyan adatot meg kell adnia, mely az eléréséhez, illetve pervesztessége esetén a végrehajtáshoz szükséges lehet. A keresetindítási határidő szempontjából elengedhetetlen, hogy a felperes előadja, mikor szerzett tudomást a közigazgatási tevékenységről. A képviseleti jogot is igazolni kell a keresetlevélhez csatolt
melléklettel. A meghatalmazást akkor is újra csatolni kell, ha a megelőző eljárásra a képviselő olyan meghatalmazással rendelkezett, amely őt a perbeli képviseletre is felhatalmazta.
Az alaki elemek mellett tartalmi elemként elő kell adnia, hogy a közigazgatási tevékenység miért jogsértő ránézve, miben áll a jogsértés, ezt mivel bizonyítja, és hogy ennek orvoslására mit kér a bíróságtól. A jogszabálysértés helyett a perrendtartás a jogsérelem fogalmát használja, amivel arra kíván utalni, hogy a jogi helyzet pontos körülírása helyettesítheti a konkrétan megsértett jogszabályhely megjelölését. A tartalom szerinti elbírálás elvéből is következik, hogy a jogszabályhely pontatlan vagy hiányzó megjelölése esetén is lehet kellően pontosan körülhatárolt a jogsértés mibenléte. A bíróság döntésére irányuló határozott kérelem mibenléte felől a kereseti kérelem fajtáit és a keresethalmazatot szabályozó rendelkezés ad eligazítást.

A 38. §-hoz

A közigazgatási perben előterjeszthető kereseti kérelmeket a törvény taxatíve meghatározza. A közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezésére, megsemmisítésére vagy megváltoztatására irányuló kérelem mellett a keresetben kérhető az elmulasztott cselekmény megvalósításra kötelezése és a közigazgatási szerv marasztalása is. A marasztalási kereseti kérelem irányulhat a közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltására, a közigazgatási jogviszonyból származó kötelezettség teljesítésére, a közigazgatási tevékenység jogsértő következményeinek elhárítására, illetve a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezésre. E rendelkezések alapján a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése továbbra is a polgári bíróságtól igényelhető, az eredeti állapot helyreállítása e körön kívül kérhető, és kártérítést csak a közigazgatási szerződéssel, illetve a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban lehet igényelni. Megállapítási kereseti kérelemmel a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsérelem tényének, vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása kérhető. Ennek akkor van helye, ha a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a közigazgatási tevékenység vagy a jogviszony természeténél fogva, illetve valamely más okból nincs helye hatályon kívül helyezésnek, megsemmisítésnek vagy megváltoztatásnak, illetve marasztalás sem kérhető. A kereseti kérelmekre vonatkozó rendelkezések a bíróság ítéletére vonatkozó szabályokkal szoros kapcsolatban állnak, azokkal együtt értelmezendőek.
A törvény szabályozza az együttesen előterjeszthető kereseti kérelmeket (keresethalmazat). Alapvető tilalom a keresethalmazat körében nincsen, a különös szabályok között található ilyen tilalom a normakontroll-eljárásokkal kapcsolatban. Ha az együtt előterjesztett kereseti kérelmekre nem ugyanazon közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnak van hatásköre vagy illetékessége, a magasabb szintű bíróság, azonos szintű bíróságok esetén a valamely kereseti kérelemre kizárólagosan illetékes bíróság jár el.

A 39. §-hoz

A keresetlevelet főszabályként továbbra is a közigazgatási tevékenység közlésétől vagy az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, a vitatott tevékenységet megvalósító közigazgatási szervnél kell benyújtani. A perrendtartás a hatósági eljárási szabályokhoz
igazodva használja a közlés kifejezést a kézbesítés helyett. Amennyiben a cselekmény közlésére nem került sor, a tudomásszerzéstől kell számítani a határidőt, a jogbiztonság érdekében azonban szükséges a keresetindítás objektív határidejét is meghatározni, ez a cselekmény megvalósításától számított egy év.
A törvény a jogi képviselő nélkül eljáró felperes számára több kedvezményt is biztosít. Ezt szolgálja többek között a keresetlevél benyújtásához rendszeresítendő formanyomtatvány. A téves helyen való benyújtásnál továbbra is kedvezmény, hogy ha a bíróságnál vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be a felperes keresetlevelét, ekkor ez a szerv megküldi az elsőfokon eljárt szervnek a keresetlevelet azzal, hogy a keresetindítási határidőt megtartottnak kell tekinteni. További kedvezmények a hiánypótlás és a visszautasítás szabályaihoz kapcsolódnak.
A perfüggőség beállása szigorúan elválasztandó a perindítás hatályainak beállásától, erről a törvény ezért külön rendelkezik, s azt a keresetlevél benyújtásához köti. Azt, hogy a perindítás hatálya mikor áll be, az eljárási szabályokból egyértelműen megállapítható (vagy a védirat felperessel, vagy a keresetlevél alperessel való közlése), ezért a törvény ezt nem rögzíti, annak érdekében sem, hogy egyértelmű legyen: a perfüggőség beállása és a perindítás hatályának beállása egymástól elválasztandó fogalmak. .
A törvény lényegében nem változtat a korábbi szabályozáson a halasztó hatály tekintetében, továbbra is fontos cél ezzel kapcsolatban annak elkerülése, hogy a felperes a közigazgatási cselekmény végrehajtásának késleltetése érdekében forduljon a bírósághoz. A törvény – szintén a jelenlegi rendszerhez igazodva – lehetővé teszi, hogy más törvények a keresetindításnak halasztó hatályt tulajdonítsanak. A törvény maga egy ilyen esetkört állapít meg, közszolgálati jogvita esetén a keresetlevél benyújtásának a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának hatályosulására halasztó hatálya van.

A 40. §-hoz

A szabályszerűen benyújtott keresetlevelet a közigazgatási szervnek kell az ügy irataival és a védirattal együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítania. A továbbításra a közigazgatási szervnek tizenöt, kétfokú eljárás esetén huszonegy nap áll rendelkezésre. A törvény utóbbi esetre nézve meghatározza azt is, hogy az elsőfokon eljárt szervnek mennyi időn belül kell a másodfokú szervhez felterjeszteni a keresetlevelet és az ügy iratait. Az azonnali jogvédelem intézményének hatékonyságához elengedhetetlen a bíróság gyors döntése, hogy a közigazgatási tevékenység végrehajtása vagy annak elmaradása ne eredményezzen helyreállíthatatlan állapotokat, ezért azonnali jogvédelem iránti kérelem esetén öt, ha pedig többfokú közigazgatási eljárásban megvalósított cselekményt támadnak, nyolc napon belül kell a keresetlevelet az ügy irataival a bírósághoz továbbítani.
A közigazgatási szerveknek az ismert érdekelteket is értesítenie kell a keresetlevél benyújtásáról annak megküldésével. Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapításával folyt, a közigazgatási szerv hirdetményi úton vagy egyéb helyben szokásos módon értesíti az érdekelteket a keresetlevél benyújtásáról.
A keresetlevél tartalmi vizsgálatára a közigazgatási szerv alapvetően nem jogosult, ezért az igazolási kérelem nélkül késedelmesen benyújtott keresetlevelet is köteles a bírósághoz felterjeszteni. Tartalmi vizsgálatnak csupán az illetékesség tekintetében van helye, mivel annak
a bíróságnak kell megküldeni a keresetlevelet, amely a perre illetékes, abban az esetben is, ha a keresetlevélben a bíróság rosszul van feltüntetve. Ez a szabály a per gyorsítását szolgálja, így az áttétel miatti késedelem elhárítható.
Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél felterjesztését vagy továbbítását elmulasztja, a felperes azt – jogai megóvása érdekében – a bírósághoz közvetlenül benyújthatja, ha igazolja, hogy azt már korábban a közigazgatási szervhez határidőben benyújtotta. A bíróság ebben az esetben a közigazgatási szervet nyilatkozattételre hívja fel a tekintetben, hogy kötelezettségének miért nem tett eleget: ha a közigazgatási szerv nem reagál érdemben a felhívásra, a bíróság pénzbírság terhe mellett kötelezi az ügy iratainak és a keresetlevélnek a továbbítására. A bíróság nemcsak a továbbításra kötelezhet, és nem csupán a továbbítás elmaradása miatt bírságolhat, hiszen előfordulhat az is, hogy többfokú eljárásokkal kapcsolatban nem az alperes, hanem az elsőfokú közigazgatási szerv mulaszt. Ebben az esetben a bíróság a keresetlevél felterjesztésére kötelez és az elsőfokú szervet bírságolja.

A 41. §-hoz

Bizonyos esetekben a perrendtartás a keresetlevelet közvetlenül a bíróságon rendeli benyújtani, így például közszolgálati jogvita, közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvita, továbbá mulasztás esetén. Szintén a bíróságnál nyújtja be keresetlevelét az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv. Törvény más esetekben is rendelkezhet így. Erre tekintettel szükséges szabályozni a keresetlevél benyújtásának és alperessel való közlésének módját. A bíróság ilyenkor a keresetlevelet megvizsgálja, és ezt követően közli az az elsőfokon eljárt közigazgatási szervvel, amelynek az általános határidőn belül, az általános szabályok szerint kell az ügy iratait és a védiratát a bírósághoz felterjeszteni. A perindítás hatálya így a keresetlevél alperessel való közlésével áll be. Ha a felperes jogi képviselő nélkül jár el, és keresetlevelét tévesen a közigazgatási szervnél nyújtja be, az általános szabályok szerinti határidőn belül a közigazgatási szerv a védirattal és az ügy irataival továbbítja azt a bírósághoz. Ez a kedvezmény az általános szabályok között található kedvezmény tükörképe.

A 42. §-hoz

Védiratként kerül nevesítésére az alperesnek a keresetlevélre tett nyilatkozata, amelyet főszabály szerint az iratok és a keresetlevél továbbításával egyidejűleg terjeszt elő. A védiratban vagy a keresetlevél visszautasítását kéri, vagy érdemben kifejti, hogy miért kéri a kereset elutasítását. Ha nézete szerint a keresetlevél visszautasításának van helye, érdemi védekezést nem kell előadnia a védiratban. Ugyancsak nem kell érdemben állást foglalnia, ha a keresetlevél alapján a jogsérelmet orvosolta, ebben az esetben erről tájékoztatja a bíróságot. Ha a védiratban (vagy a későbbiek során) olyan új indokokkal támasztja alá tevékenységének jogszerűségét, amelyekre a közigazgatási tevékenység megvalósulásakor nem hivatkozott, azok a jogsérelem orvoslásának minősülnek. Ha az azonnali jogvédelem iránti kérelemre tekintettel a keresetlevél továbbítására kevesebb idő áll az alperes rendelkezésére, csak az azonnali jogvédelemre irányuló kérelemben foglaltakra köteles a továbbításra nyitva álló időn belül nyilatkozatot tenni, a védirat előterjesztésének határideje ebben az esetben az általános továbbítási határidő.
A 43. §-hoz

A perrendtartás a keresetváltoztatás szabályait a hatályos rendszer szerint tartja fenn, amely alapján a felperes keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A közigazgatási cselekmény azon részei tekintetében, melyet a keresetlevél nem támad, csupán a perindításra nyitva álló határidőn belül van helye a kereseti kérelem kiterjesztésének.

A 44. §-hoz

A felperes a keresetétől a tárgyalás berekesztéséig bármikor elállhat, melyhez nem szükséges az alperes hozzájárulása. Ha a bíróság nem tart tárgyalást, az elállásra a bíróság ítéletének meghozataláig van lehetőség.
Fejezet Intézkedések a keresetlevél alapján

A 45. §-hoz

Külön fejezet szabályozza a bíróságnak a keresetlevél vizsgálatához kapcsolódó feladatait. Ezek körében szükség esetén a hiánypótlás elrendeléséről, az áttételről vagy a keresetlevél visszautasításáról születhet döntés, illetve tipikusan a keresetlevél vizsgálata során kerül sor az azonnali jogvédelemről való döntésre. Ennek szabályait külön fejezet tartalmazza.

A 46. §-hoz

Hiánypótlási felhívásnak az alaki hiányosságok esetén van helye, tartalmi hiány pótlására csak kivételes esetben kerülhet sor a keresetindítási határidőn túl. A jogi képviselő nélkül eljáró fél számára kedvezmény, hogy – összhangban az alperes személyében bekövetkező változásoknál kialakított szabályozással – az alperessel kapcsolatos hiányosságok esetében csak szűk körben kötelezhető hiánypótlásra. A korábbi szabályozáshoz képest változás, hogy a jogi képviselővel eljáró fél esetén hiánypótlásnak van helye visszautasítás helyett. Párhuzamosan jelentősen szűkül azon esetek köre, amelyekben a keresetlevél benyújtásához fűződő hatályok a visszautasítás ellenére fenntarthatóak. A hiánypótoltatás összességében gyorsabb folyamat, mintha a keresetlevél újbóli benyújtására lenne lehetőség, a felperesekkel szemben pedig méltánytalan lenne, ha a jogi képviselő mulasztása miatt esnének el a bírósági jogvédelemtől. A törvény hiánypótlás mellett pénzbírság kiszabását is lehetővé teszi.

A 47. §-hoz

Ha a bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg, és a keresetlevélből kitűnik, melyik bíróság vagy hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az ügy áttételének van helye. Ennek korlátja, hogy olyan bírósághoz az ügyet áttenni nem lehet, mely már jogerősen megállapította hatáskörének vagy illetékességének hiányát. Az áttételig elvégzett perbeli cselekmények sorsáról is szükséges rendelkezni, illetve, ha már megindult a per, meg kell szüntetni. Kedvezményként azonban a felek egyetértésével az addig elvégzett perbeli cselekmények hatályosak maradhatnak az eljárás koncentrált befejezése érdekében. A bíróságnak a hatályban tartásról kifejezetten rendelkeznie kell. Ez nem vonatkozik az
áttételhez kapcsolódó eljárási cselekményekre, azok ex lege hatályban maradnak. A törvény külön szabályozza azt az esetet, amelyben áttételnek lenne helye, de a bíróság már áttétel folytán jár el. Ebben az esetben ahhoz a bírósághoz nem teheti át az ügyet, amely már megállapította hatáskörének vagy illetékességének hiányát, hanem a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróság kijelölése iránt kell előterjesztést tennie. Áttételnek nemcsak bírósághoz, hanem más szervekhez is helye van, az áttett keresetlevéllel és az addig elvégzett cselekményekkel kapcsolatban a perrendtartás – tárgyi hatályának megfelelően – csak a közigazgatási bírósági eljárásokra tekintettel szabályoz. Az áttételt elrendelő végzés ellen önálló perorvoslatnak nincs helye.

A 48. §-hoz

A törvény a kialakult visszautasítási okokat szabályozza. Nem járhat el a bíróság, és vissza kell utasítani a keresetlevelet, ha a bíróságnak nincs joghatósága, vagy nincs hatásköre és áttételre nem kerülhet sor. Szintén a bíróság hatásköréhez kapcsolódó kérdés, hogy ha olyan közigazgatási tevékenységet támad a keresetlevél, amely bíróság előtt nem támadható meg, így például járulékos cselekményt vagy irányítási aktust anélkül, hogy más törvény ezt lehetővé tenné. A perindítási jogosultság fogyatékossága miatt kerül visszautasításra a keresetlevél, ha a keresetlevelet benyújtó személy, szervezet a Kp. szerint nem rendelkezik keresetindítási joggal, vagy más törvény speciális rendelkezést tartalmaz a Kp. perindításra vonatkozó szabályaihoz képest és erre tekintettel nem tartozik a privilegizált felperesi körbe. Ide kapcsolódó pergátló akadály a perbeli jogképesség, illetve a törvényes képviselő perbeli részvételének a hiánya.
A perindításnak az ágazati jogban számos esetben előfeltétele a közigazgatáson belül rendelkezésre álló jogorvoslat kimerítése. Ilyen közigazgatási jogorvoslat például a fellebbezés, a panasz vagy a kifogás. Előfordul az is, hogy nem kifejezetten jogorvoslati eljárást intézményesít az ágazati szabályozás, hanem valamilyen egyéb igényérvényesítést szolgáló közigazgatási eljárást. Szintén akadálya a perindításnak, ha a közigazgatási tevékenységgel kapcsolatban ugyanazon felek között már folyamatban van közigazgatási per, vagy a tevékenységre nézve a keresetlevélben foglaltakkal azonos jogalapon már ítélet született.
A perindítási határidő elmulasztása szintén visszautasítást eredményez, akárcsak a hiánypótlás elmaradása, illetve elégtelensége, utóbbi azonban csak akkor, ha a hiányok miatt a keresetlevél nem bírálható el. Mindenképpen ilyen hiányosság a jogsérelem megjelölésének elmaradása. További visszautasítási ok a nem megfelelő formában való előterjesztés a kötelező elektronikus kapcsolattartás esetében.
A visszautasítási okok nagy részét az egész eljárás során hivatalból kell figyelembe venni, azok későbbi észlelése az eljárás megszüntetéséhez vezet. Az eljárást megszüntető végzés ellen önálló perorvoslatnak van helye. Mivel a közigazgatási szerv a keresetlevél benyújtásáról az ismert érdekelteket értesítette, szükséges, hogy őket a visszautasításról a bíróság tájékoztassa a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követően.

A 49. §-hoz
A törvény a visszautasított keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatály fenntartását csak szűk körben teszi lehetővé. Ilyen, ha jogi képviselő nélkül eljáró fél által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a közigazgatási tevékenység által okozott jogsérelem megjelölését, továbbá, ha az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem a vonatkozó szabályok szerint nyújtotta be a keresetlevelet, hiszen ez utóbbi esetkörben a hiánypótlás alkalmazása lehetetlen. Szintén szükséges a hatály fenntartása azon esetekben, amelyekben a polgári bíróságnak vissza kell utasítania a tévesen nála előterjesztett keresetlevelet, és nincs lehetőség áttételre a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz. Ezeket az eseteket a törvény külön nevesíti.
Fejezet Azonnali jogvédelem

Az 50. §-hoz

A közigazgatási per célja, hogy a felperes a jogát vagy jogos érdekét sértő közigazgatási cselekménnyel szemben jogvédelmet nyerjen a bírói út által. Azonban a közigazgatási cselekmények egy része olyan tartalmú, hogy – figyelemmel arra, hogy a keresetlevél benyújtásának nincsen halasztó hatálya – a bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követően az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az aránytalanul nehéz volna, így az eljárás eredményeként nyújtott bírósági jogvédelem is kiüresedne. A hatékony jogvédelem tényleges megvalósulása érdekében a törvény lehetőséget ad a bírói jogvédelemnek már az ítélet meghozatala előtti igénybevételére, e jogvédelmi eszközöket azonnali jogvédelmi eszközökként külön fejezetben szabályozva.
A fejezet először az azonnali jogvédelmi eszközöket definiálja és igénybevételük közös szabályait rögzíti, majd az egyes eszközök különös szabályait állapítja meg. A javaslat megtartja a végrehajtás felfüggesztése kapcsán kialakított szabályokat, azokat absztrahálja általános szabályokká, amelyek minden azonnali jogvédelmi eszközre vonatkoznak.
Az azonnali jogvédelmi eszköz alkalmazásának célja a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása lehet. Azonnali jogvédelmi eszköz egyrészt a halasztó hatály elrendelése. A végrehajtás felfüggesztése e tágabb kategórián belül él tovább, s válik így azon ügyekre is alkalmazhatóvá, ahol nincs lehetőség vagy szükség a közigazgatási döntés végrehajtására annak hatályosulásához. Másrészt szükséges lehet a külön törvények alapján beálló halasztó hatály kizárása is, ez az előző eszköz inverze, következésképpen annak szabályait kell itt is alkalmazni. Harmadrészt számos esetben e negatív irányú jogvédelmi eszközök nem képesek (elégséges) védelmet nyújtani, így ideiglenes intézkedések elrendelésére is fel kell jogosítani a bíróságot. Az előzetes bizonyítás elrendelése ugyan nemcsak azonnali jogvédelmi jelleggel rendelhető el, mivel azonban itt is nagy szerepe van a gyorsaságnak, ezért indokolt a rövidebb határidők, a kérelemre és a bíróság eljárására vonatkozó szabályok alkalmazása e jogintézményre is. A törvény az előzetes bizonyítást ezért ebben a fejezetben helyezi el.
A bíróság gyors és hatékony döntését elősegítendő az azonnali jogvédelem iránti kérelemben minden olyan okot, indokot és bizonyítékot elő kell adni, mely a fél kérelmét megalapozó tényeket valószínűsíti. Pusztán a jogsértés állítása nem vezethet eredményre.
A közigazgatási cselekmény végrehajtását érintő kérelem esetén a végrehajtó szervet haladéktalanul értesíteni kell, hogy a vitatott cselekményt a kérelemről való döntésig ne hajtsa végre. Ez a kötelezettség az alperest terheli. Ha a kérelmet a bíróságnál nyújtották be, a bíróság e tényről haladéktalanul értesíti az alperest, hogy e kötelezettségének eleget tudjon tenni. Mivel az azonnali jogvédelem iránti kérelem elrendelésének bármikor helye van, a keresetlevél benyújtását követően minden esetben a bíróságnál kell a kérelmet előterjeszteni.
A törvény bizonyos esetekben kizárja az azonnali jogvédelem lehetőségét, erre az ágazati jogalkotónak azonban lehetőséget nem ad.

Az 51. §-hoz

E közös szabályok mindegyik azonnali jogvédelmi eszköznél alkalmazást nyernek, az egyes eszközökre vonatkozó speciális szabályokkal együtt. Fontos kiemelni, hogy több azonnali jogvédelmi eszköz együttesen vagy egymást követően is alkalmazható, ezek összefüggéseire azonban a bíróságnak az elrendelő végzésben utalnia kell. Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott bírói döntések szükség szerint módosíthatóak, illetve visszavonhatóak.
Az azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntés rövid határidejének az indoka, hogy hatékony jogvédelmet tudjon nyújtani. Az azonnali jogvédelem szükségességének kérdése kapcsán végzett arányossági mérlegelés körében a bíróságnak a közigazgatási cselekmény hatályosulása mellett és ellen szóló érdekeket, azok sérelmének következményeit kell mérlegelnie, nem pedig azt, hogy a közigazgatási cselekmény elleni kereseti kérelem sikerrel kecsegtet-e, és valószínűsíthető-e a jogsértés megállapítása. E mérlegelés alapossága érdekében a bíróságnak törekednie kell arra, hogy a feleket meghallgassa, aminek a multipoláris viszonyokban különösen nagy jelentősége van. A bíróságnak akár telefonon és emailben is lehetősége van a felek nyilatkoztatására, de meghallgatást is tarthat. A kérelmező fél tekintetében a törvény itt is elvárja a kérelmezőtől, hogy álláspontját teljes körűen előadja, a bizonyítékait bemutassa, ezzel segítve elő a koncentrált eljárást, ezért hiánypótlásra nincs lehetőség. A döntés alapvetően az előterjesztett kérelemben előadott tényeken, bizonyítékokon és az ügy iratain alapul.
Fontos, hogy a bíróság a kérelem teljesítését biztosíték adásához kötheti, ez fizetési kötelezettség esetén a hatályosulás elmaradása által okozható hátrány súlyát jelentősen csökkenti, így a bíróságnak ezt a lehetőséget fokozottan figyelembe kell vennie az arányossági vizsgálat során.
A bíróság döntésével szemben perorvoslatnak van helye, amelynek az általános szabályok szerint halasztó hatálya van, ezért annak elbírálására is tartalmaz a törvény határidőt. Főszabályként az ítélet megszületéséig hatályos az azonnali jogvédelmet elrendelő döntés, kivéve, ha az eljárás során azt hatályon kívül helyezik, illetve a jogvédelem meghosszabbítható a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő végéig. A keresetlevél visszautasítása esetén szükséges külön rendelkezni az azonnali jogvédelmet elrendelő végzés hatályáról, amennyiben a keresetlevél benyújtásához fűződő hatályok fennmaradnak az ismételt benyújtás esetén.
Az 52. §-hoz

A halasztó hatály elrendelése akkor kérhető, ha a keresetlevél benyújtásának nincsen halasztó hatálya. Ha a bíróság elrendeli a halasztó hatályt, a közigazgatási cselekmény végrehajtása nem rendelhető el, az abból származó jog nem gyakorolható, sem más módon nem hatályosulhat a cselekmény. Már a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható a végrehajtás. Kivétel a kérelem halasztó hatálya alól annak a közigazgatási cselekménynek a hatályosulása, amelyet a közigazgatási szerv azonnal végrehajthatónak nyilvánított.

Az 53. §-hoz

Egyes közszolgálati jogviták esetén, illetve külön törvény alapján a közigazgatási cselekményekkel szemben benyújtott kereseti kérelemnek halasztó hatálya van, ami indokolja, hogy a halasztó hatály feloldására is rendelkezésre álljon jogvédelmi eszköz. Ez a jogintézmény gyakorlatilag az előző inverze. Ha a halasztó hatályt a bíróság feloldja, a cselekményből származó jog gyakorolható, a végrehajtás elrendelhető.

Az 54. §-hoz

E jogintézmény alkalmazásának célja is megegyezik a fenti két esettel, azonban itt azok alkalmazása nem elegendő. Ideiglenes intézkedésként bármilyen olyan intézkedésre sor kerülhet, amely alkalmas a jogvédelem garantálására, a bíróság döntéshozatali jogkörének keretei között. Az az anyagi jogi szabályokból válik egyértelművé, hogy milyen ideiglenes intézkedés hozható, ezért az ideiglenes intézkedés kereteit e szabályok is alapvetően meghatározzák. Az ágazati jogban az ideiglenes intézkedés mibenléte is részletezhető. A törvény bizonyítást is lehetővé tesz, és azt is rendezi, hogy az ideiglenes intézkedést a közlést követő napon teljesíteni kell, ha a bíróság eltérően nem rendelkezik, tehát ebben az esetben a perorvoslati kérelemnek nincs halasztó hatálya.

Az 55. §-hoz

Ezen azonnali jogvédelmi eszköz célja szintén az, hogy a kérelmező bírósági jogvédelmét elősegítse. Két okból engedélyezhető, egyrészről, ha a bizonyítás a per későbbi szakaszában nem, vagy különös nehézséggel lenne csak lefolytatható, vagy ha az a per ésszerű határidőben való befejezését segíti. A kérelemben elő kell adni a bizonyítási indítványt, és hogy erre milyen okból van előzetesen szükség. Ha a kérelemnek a bíróság helyt ad, a bizonyítás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Önálló perorvoslatot – a többi azonnali jogvédelmi eszközzel ellentétben – csupán a bíróság kérelmet elutasító döntésével szemben biztosít a törvény, az előzetes bizonyítást elrendelő végzéssel szemben nincs helye perorvoslatnak.
Fejezet Perelőkészítés

Az 56. §-hoz
Ha hiánypótlásra nincs szükség, vagy a fél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, és sem áttételnek, sem visszautasításnak nincsen helye, a tárgyalás kitűzésére alkalmas keresetlevél a tárgyalást előkészítő tanácsülésre kerül felterjesztésre, amellyel a perelőkészítés kezdetét veszi. A tanácsülést a keresetlevél bíróságra érkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani.
A perek időtartamának csökkentése érdekében a bírósági döntések aránya a tárgyalás és a tárgyalás előkészítése között megváltozik, több bírói döntés meghozatalára már a tárgyalást megelőző szakaszban lehetőség nyílik (pl. a bizonyítás elrendelése). Ezzel biztosítani lehet, hogy alapvető perelőkészítő intézkedésekre ne a tárgyaláson kerüljön sor, így a tárgyalás már a bizonyítás felvételének és a jogvita lezárásának színtere legyen. A törvény alapján a tanácsülésen dönt a bíróság a per egyesbíró elé utalásáról. Ez azonban nem zárja, ki, hogy bármely más, a tárgyalás előkészítését szolgáló intézkedést is itt tegyen meg. Az azonnali jogvédelmi eszközök alkalmazásáról, amiről az azonnali jogvédelem szabályai szerint a bíróság tanácsa dönt, szintén lehet ekkor dönteni, ha arról időben nem kellett hamarabb dönteni. A tanácsülés megtartásának időpontját a törvény rögzíti, ez attól függően alakul, hogy a keresetlevelet a bíróságnál vagy az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.

Az 57. §-hoz

A tanácsülésen kívül is megtehető intézkedések széles kört fognak át, így lehetőség van bizonyítás elrendelésére, hatóságtól vagy más bíróságtól olyan iratok beszerzésére, amelyekhez a felperes nem tud hozzáférni. A felek nyilatkozattételre való felhívása is a perkoncentrációt szolgálják. Az egyesbíró elé utalás lehetőségére tekintettel az intézkedések megtételét nem köti a perrendtartás a tanácsüléshez, és azért sem, mert szükségességük az eljárás későbbi szakaszában is felmerülhet. Az előkészítő intézkedések megtételére az elnök vagy az általa kijelölt bíró az eljárás során bármikor jogosult.

Az 58. §-hoz

Az első tárgyalás kitűzésére a törvény olyan határidőt állapít meg, amely biztosítja a per ésszerű időn belüli elintézését, de nem rövidíti le aránytalanul a felkészülési időt a felek és az érdekeltek számára, valamint a bírósági ügyteher szempontjából is kivitelezhető. A tárgyalást nemcsak a bíróság hivatalos helyiségében lehet megtartani.

Az 59. §-hoz

Garanciális szempontból fontos, hogy a bíróság az idézett feleket tájékoztassa arról, hogy a tárgyalás elmulasztása számukra milyen jogkövetkezménnyel jár, illetve, hogy magukat hogyan képviseltethetik. A kiskorúak esetében az idézés a törvényes képviselőn keresztül történik. Perhatékonysági okból figyelmeztetni kell továbbá a feleket arra, hogy a tárgyaláson a becsatolni kívánt további okirataikat hozzák magukkal, ezzel is gyorsítva az eljárást.
A tárgyalás kitűzése és a tárgyalásra idézés szabályaihoz kapcsolódóan a törvény az ismert érdekelt értesítését is a bíró feladatává teszi. Ezt a kötelezettséget a törvény az érdekeltre
vonatkozó szabályok között is rögzíti, itt csak a korábban nem értesített érdekeltre nézve írja elő az értesítést a tárgyalásról való értesítéssel együtt.

A 60. §-hoz

A felek és érdekeltek a védiratra észrevételt, nyilatkozatot tehetnek írásban a tárgyalás előtt. Írásbeli nyilatkozatot a tárgyaláson már nem tehet a fél, erre őt a bíróságnak a nyilatkozattételre való felhíváskor figyelmeztetnie kell. A nyilatkozatokat a bíróság általános értesítési kötelezettsége alapján (2. §) haladéktalanul közli a másik féllel és érdekeltekkel, akik azokra természetesen nyilatkozhatnak. A nyilatkozattételre a bíróság határidőt állapíthat meg, és mérlegelés szerint mellőzheti az e határidőt követően előterjesztett nyilatkozatokat.

A 61. §-hoz

A bíróság kérelemre vagy hivatalból az előkészítő szakaszban bizonyítást rendelhet el, koncentrálva ezzel a bizonyítási eljárást már az első tárgyalásra. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy csak az előkészítő szakban rendelhetne el bizonyítást, erre a későbbiekben is sor kerülhet.

A 62. §-hoz

Előfordulhat, hogy a keresetlevéllel előterjesztett és a közigazgatási szerv által megküldött iratokon kívül más, jellemzően közigazgatási szervnél, egyéb hatóságnál vagy bíróságnál lévő iratokra is szükség van a jogvita eldöntéséhez, de azokat a fél vagy az érdekelt beszerezni nem tudja. Ebben az esetben a bíróság intézkedik az iratok beszerzése iránt. Ha az első tárgyalásra ezeket a bíróság beszerezni nem tudná, az eljárás felfüggesztésének van helye. Az iratok beszerzése után a tárgyalást haladéktalanul ki kell tűzni. Az irat kiállítója tudatosan tág fogalom, abba külföldi hatóságok és közigazgatási szervnek, bíróságnak, egyéb hatóságnak nem minősülő jogalanyok is beleértendőek.

A 63. §-hoz

Törvény által meghatározott esetben a bíróság a felet meghallgatja. Ha utóbb tárgyalásra is sor kerül, a tárgyaláson a meghallgatás jegyzőkönyvét ismertetni kell. A meghallgatás mindig személyes nyilatkozattételt feltételez, arra zártcélú távközlő hálózat útján is sor kerülhet.

A 64. §-hoz

A törvény az egyezségkötés lehetőségének elindítását a bíróság kezébe teszi. A bíróság ugyanis döntet úgy, hogy már a tárgyalást megelőzően megkísérli a felek közötti egyezséget előmozdítani. Ennek részletes szabályait a törvény XI. Fejezete tartalmazza.

A 65. §-hoz

Új elem az észrevétel kérése, ami az amicus curiae jogintézmény közigazgatási perrendben való meghonosítását célozza. Az amicus curiae, a „bíróság barátja”, ahogy az elnevezése is mutatja, a bíróságot hivatott a döntéshozatalban támogatni. A törvény szabályai alapján a
jogvita olyan összefüggéseit teszi a bíróság számára átláthatóvá, amelyet a felek nem tudnak elé tárni. A bíróság elsősorban társadalmi vagy gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű kérdésekben kérhet észrevételt, ami a per eldöntése szempontjából releváns tények, körülmények tekintetében a bíróság tájékozódását segíti. Ez a lehetőség nem írja felül a „iura novit curia” tételt, tehát a jogot a bíróságnak kell ismerni és értelmezni, alkalmazni, az észrevétel csupán olyan összefüggéseket tesz láthatóvá, érthetővé, amelyek az írott jogon túliak.
Az észrevételt mindig a bíróság kéri. Az észrevétel nem minősül szakértői véleménynek, bizonyító ereje nincsen. Az észrevétel kérése nem helyettesítheti a szakértő kirendelését, más célt szolgál. A fontolva haladás jegyében a törvény amicus curiae szerepet csak az alkalmazandó jogszabály megalkotójának, illetve törvény kezdeményezőjének biztosít az alkotmánybírósági eljárás szabályaihoz hasonlóan. Az észrevételre a felek és érdekeltek nyilatkozatot tehetnek, indokolt esetben az észrevételező meghallgatásának is helye van.
Az ügyészségre vonatkozó szabály egy már létező, a legfőbb ügyészt a Kúria előtti eljárásban megillető jogosítvány kiszélesítését jelenti. Ezen álláspont kikérésére az észrevétel kérésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Fejezet
Az egyezség és a közvetítés A 66. §-hoz
Az egyezség szerepe a bírói út kiszélesedésével és a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati lehetőségek korlátaival összefüggésben fontos szerepet kaphat, különösen, ha az anyagi jog a közigazgatási szerv részére mérlegelési mozgásteret biztosít. Szükséges tehát a megfelelő perjogi kereteket biztosítani ahhoz, hogy a felek megegyezhessenek. Természetesen a felek nem arról egyezkednek, hogy jogsértő volt-e a tevékenység vagy nem, hanem arról, hogy az állított jogsérelmeket hogyan lehetne a jogszabályok által biztosított mérlegelési mozgástér keretei között úgy orvosolni, hogy ne kelljen újabb közigazgatási eljárásokat lefolytatni.

A 67. §-hoz

Az egyezségi szabályok visszautalnak a jogi rendre, csak azokban az esetekben van helye egyezségnek, ahol az egyezséget jogszabály nem zárja ki, és ahol a jogvita tárgya ezt lehetővé teszi. Ez elsősorban olyan esetekben lehetséges, ahol a hatóság több jogszerű döntés közül szabadon mérlegelve választhat, illetve ahol multipoláris viszonyokban elsősorban jogos érdekek sérelme kerül előtérbe, amely sérelmek a közigazgatási szerv mérlegelési mozgásterén belül – hatósági döntések esetén például elsősorban egyes határozati rendelkezések módosítása révén – elháríthatóak. A perrendtartás ezért is hangsúlyozza, hogy az egyezség célja a jogsérelem orvoslásának a módjáról való megállapodás. Azt is szükséges hangsúlyozni, hogy az egyezség túlléphet a jogvita tárgyán, és abban olyan megállapodás is köthető, amelynek előírására az alperes hatásköre nem terjed ki (pl. polgári jogi kötelezettséget is vállalhat a felperes). Az egyezség természetesen ez esetben sem érintheti más hatóságok hatáskörét, a felperes illetve az érdekeltek magánautonómiájának körén belüli kötelezettségek vállalásáról van itt szó. A közigazgatási szerv csak olyan kötelezettséget vállalhat, amelyre hatásköre kiterjed.
A 68. §-hoz

Az egyezség kezelésének jelenleg is kialakult peres gyakorlata van, ezen a törvény nem változtat. A bíróság ugyanis „beemeli” a jogrendbe a felek egyezségét, ha az megfelel a jogszabályoknak, ezzel együtt ítéleti hatállyal látja el. Az egyezségben foglaltak érvényre juttatása érdekében a bíróság a végzésben az egyezségben foglaltaknak megfelelően megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi a vitatott közigazgatási cselekményt.

A 69. §-hoz

A felek a per során úgy is köthetnek egyezséget, hogy a közigazgatási szerződést a hatályon kívül helyezési ok megszüntetése érdekében módosítják.

A 70. §-hoz

A törvény lehetőséget teremt arra, hogy – ha a felek és az érdekeltek ahhoz hozzájárulnak – a bíróság közvetítést rendeljen el, amelynek során a felek és érdekeltek bírósági közvetítő közreműködésével kísérelhetik meg a jogvita megegyezésen alapuló rendezését. A közvetítés időtartamára – ami legfeljebb két hónap lehet – a pert fel kell függeszteni. E végzéssel szemben fellebbezéssel az a fél vagy érdekelt élhet, aki közvetítéshez nem járult hozzá.

A 71. §-hoz

A közvetítésre vonatkozó törvény bírósági közvetítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A közvetítés sikere érdekében a bírósági közvetítő az ügyet tárgyaló tanácsnak nem lehet tagja, és az ott elhangzottak a közvetítés sikertelensége esetén tovább folytatott perben nem használhatóak fel. A közvetítés eredményéről a bírósági közvetítő tájékoztatja a perbíróságot, amely annak fényében – ha egyezség nem született vagy az csak a jogvita egy részét rendezi –az eljárást folytatja, vagy az egyezséget megvizsgálja és jóváhagyhatósága esetén erről határozatot hoz. A közvetítéssel felmerült költségek viseléséről a felek az egyezségben rendelkezhetnek, ennek hiányában saját költségeiket a felek maguk viselik, így erről a végzésben a bíróságnak a perköltség viselése körében nem kell rendelkeznie. Az egyezség jóváhagyása esetén az eljárást a bíróság megszünteti.
Fejezet A tárgyalás

A 72. §-hoz

A törvény aktív, a felekkel együttműködő bírói szerepet szabályoz. A szabályozás ugyanakkor nem töri le a felek rendelkezési jogát, a peranyag-szolgáltatást nem veszi át a bíróság, kerüli a prejudikáció lehetőségét, mégis túlmutat a jelenlegi tájékoztatási kötelezettségen. A törvény részletezi, hogy a tárgyalás vezetése milyen legfőbb kötelezettségeket ró a bíróságra, de visszautal a polgári perrendtartás szabályaira a rendfenntartás, a tárgyalás nyilvánossága kapcsán és a bíró pervezetési szerepének egyirányú értelmezése és fejlődése érdekében a pervezetés tekintetében is.
A 73. §-hoz

A tárgyalás megnyitásának keretében a bíróság a polgári perrendtartás szabályainak megfelelően ellenőrzi a tárgyalásra idézettek és a tárgyalásra megjelentek személyazonosságát. A jelenlévők és a jegyzőkönyv számára ismerteti az ügyszámot, a feleket, az ügy típusát, a tárgyalás számát, az eljáró tanácsot, a tárgyalás megtartásának helyét, idejét és a jelenlévők nevét. Ha indokolt, a tárgyalás zártan történő megtartását rendelheti el. A bíróság a szükséges mértékben ismerteti az ügy iratait, különös tekintettel a keresetlevélre, a védiratra és az arra tett nyilatkozatokra, az esetlegesen rendelkezésre álló szakértői véleményre, előzetes bizonyításra és észrevételre. Az eljárás elhúzódását elkerülendő, a tárgyaláson csak szóban tehető nyilatkozat, kivétel ez alól a bizonyítási szabályok körében az az eset, amikor a bizonyítási eljárás még nem zárult le. A szóbeli nyilatkozatra – a visszaélésszerű használat megakadályozása érdekében – a bíróság időkeretet állapíthat meg.
Újdonság a közigazgatási perben, hogy az iratismertetés után, amennyiben minden fél és érdekelt jelen van, a bíróság – ha azt célravezetőnek tartja – kísérletet tesz egyezség létrehozására, ha a jogvita tárgya és körülményei alapján véleménye szerint ez lehetséges. Ennek mikéntjét a XI. Fejezet szabályozza.
A bíróság a felek mulasztása esetén is elbírálhatja a jogvitát. Indokolja ezt a megelőző eljárás ténye, mivel a fél tud a jogvitáról, a perindításról – ő maga indítja a pert –, a közigazgatási szerv által megállapított tényekről, jogkövetkezményekről, minderről nyilatkoznia kell a keresetlevelében. Felesleges tehát bevárni azt, hogy még egyszer előadja, amit a keresetlevelében előadott, mulasztása a terhére esik. Az alperes a felperes keresetindításának tudatában mulaszt, védiratát már előterjesztette, így elhalasztani a tárgyalást célszerűtlen.
Ha a felperes kérésére kerül sor a tárgyalás megtartására és azon sem a felperes, sem képviselője nem jelenik meg szabályszerű értesítés ellenére, a bíróság az eljárást megszüntetheti, ha az alperes nem kéri az eljárás folytatását. A bíróság e körben tehát mérlegelhet, hogy folytatja az eljárást, vagy megszünteti azt. A mulasztás miatt az általános szabályok szerint van helye igazolási kérelem előterjesztésének.
A perrendtartás lehetőséget biztosít a távollévő személynek, hogy a polgári perrendtartás szabályai szerint elektronikus távközlő hálózat útján vegyen részt a tárgyaláson, ezt az egyéb általános rendelkezéseknél, az elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása körében a polgári perrendtartásra való visszautalással teszi a törvény lehetővé.

A 74. §-hoz

A törvény modellje arra épül, hogy a bíróság már az első tárgyaláson ítéletet tud hozni az ügyben, ezzel hatékony és gyors jogvédelmet tud szolgáltatni. Tárgyalás elhalasztásának csak abban az esetben van helye, ha a bizonyítást a tárgyaláson nem lehet lezárni, vagy a mulasztó fél személyes meghallgatása szükséges az ítélethozatalhoz. Ebben az esetben – pervesztességre tekintet nélkül – a mulasztó fél viseli az új tárgyalás költségét. A felek közös kérelme esetén is csak abban az esetben van helye halasztásnak, ha ez az ésszerű időn belül való befejezést szolgálja az egyezségkötés vagy a perenkívüli elintézés reális lehetőségére tekintettel.

A 75. §-hoz
Mivel a közvetlenség elve alapján a felek részére biztosítani kell, hogy a bíróság előtt szóban előadhassák álláspontjukat, és meghallgassa őket a bíróság, ha a bíróság összetételében a tárgyalások között változás történik, a következő tárgyaláson az elnök ismerteti a korábbi iratokat, kérelmeket. Ezen ismertetésre a felek észrevételt tehetnek.

A 76. §-hoz

A tanács elnöke határozza meg a bizonyítási cselekmények sorrendjét. Ha az előkészítő szakaszban bizonyítási cselekmény történt, az elnök gondoskodik arról, hogy a tárgyaláson a bizonyítási eszközök rendelkezésre álljanak, akkorra tűzi ki a tárgyalást, amikor a bizonyíték már rendelkezésre áll, a tárgyalásra a tanút, szakértőt megidézi. A pervezetéshez kapcsolódóan a kontradiktórius eljárás megköveteli, hogy a felek és az érdekeltek a tárgyaláson a bizonyítás eredményére a tárgyaláson szóban nyilatkozatot tegyenek. Írásban csak abban az esetben tehető a tárgyaláson nyilatkozat, ha a tárgyalás elhalasztására bizonyítási cselekmények miatt van szükség.

A 77. §-hoz

Ha a bíróság a tárgyaláson azt állapítja meg, hogy a per a határozathozatalra megérett, erre figyelmezteti a feleket, akik a tárgyalás berekesztése előtt még összefoglaló nyilatkozatokat tehetnek. Ezt követően a bíróság a tárgyalást berekeszti, és határozathozatal céljából visszavonul. A tárgyalás berekesztését követően is meg lehet nyitni a tárgyalást, ha azt a bíróság szükségesnek látja, illetve meg kell nyitni, ha a bírák személyében változás áll be.
Fejezet
A tárgyaláson kívüli elbírálás

A 78. §-hoz

A törvény megtartja a jelenlegi gyakorlatot, és főszabállyá továbbra is a tárgyaláson kívüli eljárást teszi az által, hogy ha egyik fél (vagy érdekelt) sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határozhat. A törvény lehetőséget biztosít a tárgyalás mellőzésére abban az esetben is, ha az alperes a kereseti kérelmet teljes egészében alaposnak ismeri el, illetve ha olyan lényeges alaki hiányosságban szenved a vitatott közigazgatási cselekmény, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni és meg kell semmisíteni. A tárgyalás mellőzése a bíró mérlegelésétől függ, az eset konkrét körülményei (pl. érdekelt is részt vesz, aki szintén kérte a tárgyalás tartását) alapján dönthető el, hogy a tisztességes eljárás követelményeinek eleget tesz-e a tárgyalás mellőzése abban az esetben, ha valamely fél kérte a tárgyalás tartását. Tárgyalás tartása azonban kötelező, ha a perben bizonyítást kell lefolytatni, kivétel ez alól az okirati bizonyítás: ennek tárgyaláson kívül is van helye.
Amennyiben a felek személyében a per során változás áll be, az újonnan perbelépő, perbevont vagy perbeállított félnek is biztosítja a törvény a tárgyalás tartásának kérelmezését. Külön ki kell emelni az érdekelt jogát, hogy a perbelépési kérelmében tárgyalás tartását kérhesse. Ebben a körben újfent rá kell mutatni, hogy az érdekelt nem azonos a polgári per
beavatkozójával. A közigazgatási per sajátja, hogy alperesi oldalon félként nem közigazgatási szerv csak kivételes esetben állhat, az alperesi érdekeltnek általában „ugyanannyi” – ha nem több – joga vagy jogos érdeke fűződik a bíróság döntéséhez, mint a felperesnek. Emiatt indokolt az érdekeltek számára is hasonló erősségű eljárási jogokat adni, mint a feleknek.
Fontos szerep jut a tárgyaláson kívüli elbírálás esetén is a felek nyilatkozatainak, így ezekre a törvény minimális határidőket állapít meg. E határidők továbbá abból a szempontból is fontosak, hogy azon eljárási cselekményeket, amelyeket legkésőbb az első tárgyaláson lehet megtenni, a tárgyaláson kívüli elbírálás esetén a nyilatkozatokra adott határidőkön belül lehet megtenni (ilyen pl. a keresetváltoztatás és a bizonyítási indítvány). Amennyiben ilyen határidőt a bíróság nem állapítana meg, az ítélet meghozataláig lehet ezen eljárási cselekményeket hatályosan megtenni.
Mivel tárgyalásra nem kerül sor, a törvény lehetővé teszi a bíró számára, hogy külön egyezségi kísérletre idézzen. Ez az egyszerűsített perre nézve is fennálló lehetőség, hiszen az egyszerűsített perben is tárgyaláson kívül jár el a bíróság, az ott szabályozott eltérésekkel.

ejezet Bizonyítás

A 79. §-hoz

A közigazgatási perben a bizonyítás szabályozása különösen jelentős annak érdekében, hogy a bírósági eljárás ne váljon másod-, illetve harmadfokú közigazgatási eljárássá, és a tényállás tisztázásának helyszíne a megelőző eljárás legyen.
A bizonyításra a törvény a polgári perrendtartás bizonyítási szabályait rendeli alkalmazni, így csak az azokhoz képest speciális szabályokat tartalmazza. Ezek közül kiemelendő a bizonyítás hivatalbóli elrendelésének lehetősége. A törvény a hivatalbóliságot kétfelé bontja, megkülönböztetve a hivatalbóli vizsgálatot és a bizonyítás hivatalbóli elrendelését. Jellemzően az előbbi körben kerül sor a bizonyítás hivatalbóli elrendelésére, de lehetnek egyéb olyan esetek, amikor valamilyen okból (elsősorban a bizonyításra kötelezett gyengébb eljárási pozíciója miatt) a törvény a hivatalbóli vizsgálatot ugyan nem, de a hivatkozott tény, körülmény hivatalbóli bizonyítását lehetővé teszi. A perrendtartás szerint ilyen eljárási helyzet jellemzi a kiskorú személyeket és a fogyatékossággal élőket.
A közigazgatási per nem újabb hatósági ügyintézési szint, ezért a közigazgatási szerv által a megelőző eljárásban elfogadott tényállás tekintetében csak korlátozottan van helye új bizonyítékokra hivatkozásnak. A megtámadási perek esetében a feleknek a közigazgatási eljárás során kell mindent megtenniük annak érdekében, hogy a tényállás teljes mértékben tisztázásra kerüljön, különben a bírósági eljárás parttalan és igen hosszadalmas jogvitává válik. Ezt a célt szolgálja annak a rögzítése, hogy a megelőző eljárásban nem értékelt tényre fő szabályként nem lehet hivatkozni. Kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a félnek nem róható fel az, hogy a megelőző eljárásban nem került az értékelésre: ilyen ok lehet, ha önhibáján kívül nem ismerte, vagy az eljárás közigazgatási szerv által kijelölt keretei között nem tűnt relevánsnak egy adott tény, körülmény,illetve a közigazgatási szerv azt nem vette figyelembe. A közigazgatási szerv részéről tehát a tényállás nem megfelelő tisztázása új
bizonyítékokra hivatkozás útján csak szűk körben orvosolható. Fontos korlátot jelent az is, hogy a feleknek a bizonyítás indítványozására, vagy a bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátásra legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőségük, amely összhangban áll a jóhiszemű pervitel és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével is. Ezt a főszabályt csak a marasztalási perek szabályai törik át.

A 80. §-hoz

A közigazgatási perben a bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher elosztása főszabályként a polgári perhez hasonlóan alakul, azonban a fegyveregyenlőség biztosítása miatt bizonyos esetekben a bizonyítási kötelezettség megfordítható. A korábbi szabályozás problémáira tekintettel szükséges, hogy a fél a megállapított tényállás hibáit valószínűsítse, ne pusztán vitassa. Ezen – az európai emberi jogi gyakorlatban jellemzően büntetőügynek minősülő – ügyek esetében ez a büntető ügyektől elvárt garanciák meglétéhez számos esetben szükséges. A közszolgálati jogvita esetén szintén fegyveregyenlőségi eszköz a munkáltató közigazgatási szerv oldalán fennálló fokozott bizonyítékszolgáltatási kötelezettség.

A 81. §-hoz

A szakértői szabályozásban jelentős újítás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a megelőző eljárásban kirendelt szakértő a közigazgatási perben a perben kirendelt szakértővel azonos megítélés alá esik, szakvéleménye egyenrangú bizonyítékként szolgál. A közigazgatási eljárás során kirendelt szakértő szakvéleményének a fél nyilatkozataként történő kezelése a közigazgatási perben indokolatlan volt, mivel a szakértő, szakértői szerv a közigazgatási szervtől függetlenül készítette el szakvéleményét. A korábbi szabályozás során a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő véleménye nem minősült perbeli szakértői véleménynek, a megelőző eljárásban alkalmazott szakértőt a közigazgatási perben tanúként idézték szakvéleményével kapcsolatban. E gyakorlat általában szükségessé tette a közigazgatási perben új szakértő kirendelését, amely a közigazgatási döntés indokolatlan felülmérlegelését és a pertartam növekedését eredményezte.
A törvény a perben kirendelt szakértővel azonosítja a megelőző eljárásban kirendelt szakértőt, a háttérszabályként érvényesülő polgári perrendtartás rendszerén keresztül azonban azt is biztosítja, hogy a felperes a szakvéleményt támadja, amire a szakértővel szemben fennálló kizárási okok alapján, illetve a jogszabályban a szakvéleménnyel szemben támasztott követelmények megsértésre hivatkozással van elsősorban lehetőség. A felmentett vagy a perből kizárt szakértő helyett a bíróság hivatalból másik szakértőt rendel ki. Aggályos szakvélemény esetében, ha annak oka a szakértő által adott felvilágosítás után sem volt megszüntethető, a felek a perben új szakértő kirendelését indítványozhatják. A perrendtartás a felperes számára a közigazgatási eljárás során elkészült szakértői vélemény megkérdőjelezését teszi lehetővé, nem pedig lecserélését. Ez a szabályozás felel meg a koncentrált és költségkímélő eljárás alapvető követelményének.
A megelőző eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő véleményének minősül, így a perben alapvetően rendelkezésre egy szakértői vélemény. Ha a perben ezen felül szakértő alkalmazása indokolt vagy a szakértő idézése, a szakvélemény kiegészítése szükséges, a bíróság azonos szakkérdés tárgyában a megelőző eljárásban
kirendelt szakértőt alkalmazza. Kirendelésre – a polgári perrendtartás szabályainak alkalmazásával – tehát akkor kerül sor, ha az például a szakvélemény kiegészítése vagy az ellentmondások feloldásának megkísérlése miatt indokolt. A szakérőnek a perben tehát nem kell minden esetben részt vennie (pl. ha aggálytalan szakvéleménye a perben mint szakértői vélemény felhasználásra kerül), ami a perek költséghatékony és időszerű elbírálhatóságának követelményét is szolgálja.
A perben felmerülő bármely más szakkérdésben a polgári perrendtartás szabályai szerint van lehetőség szakértő alkalmazására.

Fejezet
Az eljárás megszüntetése A 82. §-hoz
Számos eljárási cselekmény nem szerepel a tárgyalás szabályai között, holott gyakorta a tárgyaláson gyakorolják azokat a felek, illetve a bíróság. E cselekmények a törvény új szerkezetében más-más helyen kerülnek elhelyezésre, attól függően, hogy az eljárás folyamán bármikor sor kerülhet-e az adott cselekményre (pl. az eljárás felfüggesztése), illetve hogy a keresethez kapcsolódó eljárási cselekményről van-e szó (pl. elállás a keresettől). Az eljárás megszüntetésének szabályai kiemelt jelentőségük miatt külön fejezetben kapnak helyet, szabályozásuk természetesen a tárgyalási dinamikát is érdemben befolyásolhatja.
Az eljárás megszüntetésének valamely eljárási akadály fennállása, a felperes elállása vagy a jogsérelem közigazgatási szerv általi orvoslása esetén van helye. Hatáskör vagy illetékesség hiánya esetében, ha megállapítható, hogy melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, áttételnek van helye a megszüntetés mellett. Ez utóbbi esetben nincs helye perorvoslatnak a megszüntető végzés ellen, minden egyéb esetben azonban igen. Összhangban a visszautasítás szabályaival, a keresetindítás hatályainak fenntartására csak szűk körben van lehetőség, akkor, amikor a felperes törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt időben nem pótolták.
Az objektív jogvédelem megvalósítása érdekében megszüntetési ok fennállása esetén lehetősége van a bírónak arra, hogy az ügyészséget felhívja a perbelépésre, ha hivatalbóli bizonyítást vagy vizsgálatot rendelt el, és az eljárást a felperes elállása, illetve a felperes halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépésének, perbevonásának hiányában meg kellene szüntetni. A közigazgatási per alapvetően szubjektív jogvédelmi eszköz, azonban bizonyos közigazgatási aktusoknál, amelyek az abszolút tilalom (érvénytelenség, semmisség) alá esnek, vagy a közérdeket jelentős mértékben sértik, indokolt lehet a jogszabálysértés és a hatályon kívül helyezés bíróság általi kimondása. Ennek szükségességéről a bíró mérlegelési jogkörében dönt, és az ügyész szintén saját mérlegelése alapján dönt a közérdek védelmének ily módon való szükségességéről. Negatív döntése esetén (tehát, ha nem lép be a perbe a megadott határidőn belül), a bíróság az eljárást megszünteti.

A 83. §-hoz
Szintén mérlegelési jogkörében dönt az objektív jogvédelmi feladatra tekintettel a bíró arról, hogy a felperes egyes mulasztásaira tekintettel az eljárást megszünteti-e. Mérlegelési jogkörét jelentősen korlátozza, hogy az alperes akarata ellenére az e §-ban felsorolt okokból megszüntetésre nincs mód. Ilyen felperesi mulasztások a saját kérelem alapján kitűzött tárgyalás (tehát nem az alperes, vagy az érdekelt kérésére került sor a tárgyalásra, illetve ők azt nem kérelmezték) elmulasztása, továbbá ha a felperessel az általa megadott elérhetőségén nem tartható a kapcsolat, tehát elmulasztja a felperes a helyes elérhetőségét megadni.

A 84. §-hoz

Részletesen szabályozza a törvény azt a helyzetet, amikor az állított jogsérelem orvoslása érdekében a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve eljárást indít. Ennek tényét az orvoslás érdekében eljárást indító közigazgatási szervnek be kell jelentenie, és erre tekintettel a közigazgatási per felfüggesztésének van helye. Rugalmasabb szabályként harminc napon belül a közigazgatási szervnek tájékoztatnia kell a bíróságot a sérelem orvoslására hozott döntéséről, illetve ennek hiányában a megtett eljárási cselekményekről. A bíró megítélésén múlik, hogy e tájékoztatás fényében bevárja-e a közigazgatáson belüli jogorvoslást. Az eljárás további menete attól függ, hogy mennyiben orvosolta a közigazgatási szerv a jogsértést, illetve ezt a felperes hogyan ítéli meg. Természetesen az is előfordulhat, hogy a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve a keresetlevél benyújtását követően nyomban, a továbbításra nyitva álló időn belül orvosolja a jogsérelmet. Ebben az esetben is továbbítania kell a keresetlevelet, hiszen azt a bíróságnak címezték, de védiratában elegendő az orvoslás tényére utalni, és az orvoslást szolgáló közigazgatási cselekmény másolatát mellékelni. A bíróságnak az új cselekményre tekintettel nyilatkoztatnia kell a felperest. A felperes keresetének fenntartása mellett ki is terjesztheti azt a jogsérelem elhárítása érdekében megvalósított új közigazgatási cselekményre, ha nézete szerint a jogsérelme nem nyert a megvalósított közigazgatási cselekmény által orvoslást. Ha a felperes nyilatkozatában ezt kéri, az eljárást folytatni kell, ha ezzel ellentétes nyilatkozatot tesz, vagy nem nyilatkozik, az eljárás megszüntetésének van helye. A keresetváltoztatás speciális esete tehát, amikor a hatóság a jogsérelmet a közigazgatási per során orvosolja, de az új cselekmény nem tesz maradéktalanul eleget a kereseti kérelemnek: ekkor a felperes annyiban jogosult a keresetváltoztatásra, hogy keresetét a jogsérelem orvoslását szolgáló cselekményre is kiterjesztheti.
A közigazgatási szerv pótlólagosan új indokokat csak a cselekménye módosítása, megváltoztatása révén hozhat fel. Ezekre tud a felperes e szabályok keretei között nyilatkozni.
HARMADIK RÉSZ HATÁROZATOK

. Fejezet
A bíróság határozatai

A 85. §-hoz

A határozatokra vonatkozóan e fejezet csak a sajátképi szabályokat tartalmazza, az egyéb szabályokat a polgári perrendtartásra utalással rendezi a törvény.

A 86. §-hoz

A közigazgatási bíráskodás alapvetően a szubjektív jogvédelem talaján áll, így a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét főszabályként a kereseti kérelem korlátai között értékelheti. A perrendtartás a jogszerűség viszonyítási alapjára nézve fenntartja a bíróság vizsgálati jogkörének kialakult szabályait, azonban csak a kivételszabály jogszabályi rögzítését tartja szükségesnek: eszerint törvény más időpontban fennálló tények alapján való vizsgálatot is előírhat (így pl. az idegenrendészetben). Egyéb esetben a tevékenység megvalósításának időpontjában alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján való vizsgálatra kerül sor. A rendelkezési jog mellett fontos kiegészítő szerep jut a hivatalbóliság elvének az objektív jogvédelmi funkció biztosítása céljából. A javaslat a jelenlegi szabályokat némiképpen bővíti a közigazgatási tevékenység fogalmára és a jelenlegi bírói gyakorlat tapasztalataira tekintettel. Így a semmisség mellett, amely alapvetően a hatósági eljárásjog kategóriája, az érvénytelenséget is nevesíti, amely az egyéb cselekményeknél (nem hatósági aktusoknál) bírhat jelentőséggel. Az érvénytelenséget kizárólag a jogalkotó által kifejezetten ilyenként nevesített esetekben lehet hivatalból figyelembe venni. További hivatalból figyelembe vehető körülmény, ha a közigazgatási cselekmény olyan lényeges fogyatékosságban szenved, amely miatt azt nemlétezőnek kell tekinteni, és emiatt érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A nem megfelelő jogalap megválasztása átfogalmazva e felsorolásba kerül: ha teljesen eltérő jogalapra kell helyezni a közigazgatási cselekményt, azt is hivatalból veszi figyelembe a bíróság. Ezen felül törvény egyéb hivatalból figyelembe veendő szempontot is meghatározhat. A bíróság a hivatalbóli vizsgálatról – akár a hivatalbóli bizonyítás elrendeléséről – tájékoztatja a feleket, arra a felek észrevételt tehetnek és beadványokat nyújthatnak be.
A mérlegelési jogkörben hozott döntéseknél, ahol a jogalkalmazó több jogszerű döntés közül választhat, a javaslat a jelenlegi kritériumokat – átfogalmazva – megtartja, ezzel hangsúlyozza azt, hogy itt más jellegű a bírósági vizsgálat. Az eltérés abban ragadható meg, hogy e körben a mérlegelési jogkör gyakorlásának jogszabályszerűségét kell vizsgálni, amelynek elsődleges mutatója a hatáskörnek a rendeltetésszerű és a jogszabályi felhatalmazás keretei között történő gyakorlása, ezért a törvény erre, vagyis a mérlegelés szempontjainak és azok okszerűségének megállapíthatóságára helyezi a hangsúlyt. Az eljárási szabályok megtartása – és azon belül az indokolás – minden közigazgatási cselekmény esetén követelmény, ezek külön nevesítését a törvény ehelyütt nem tartalmazza, azt a bíróság – megfelelő kereseti kérelem esetén – minden ügyben vizsgálja.
A bíróságot a közigazgatási perben egyedül a büntetőjogi felelősség jogerős megállapítása köti, egyebekben a más bíróság vagy hatóság által megállapított tényálláshoz nincsen kötve.

A 87. §-hoz

A kérelemhez kötöttség a közigazgatási pernek is alapelve, kiegészítve ezt a kereseti kérelmek kimerítésének kötelezettségével. A keresethalmazat esetében a kereseti kérelmek kimerítése természetesen nem abszolutizálható, hiszen vezethet valamely kereseti kérelem olyan eredményre, hogy az az egyéb kereseti kérelmek vizsgálatát szükségtelenné teszi. Ilyen esetben a bíróság a közigazgatási tevékenység egyéb kereseti kérelmekben foglalt jogszabályoknak való megfelelésének vizsgálatát – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – mellőzi. Hasonlóan, ha a döntés hatályon kívül helyezésére, és a hatóság új eljárásra kötelezésére eljárási okból kerül sor, a bíróság a kereseti kérelemben foglalt érdemi kifogásokat nem bírálja el.
Mivel közigazgatási perekben is felmerül az alkalmazhatóságuk, a részítélet és a közbenső ítélet is szabályozásra kerül, a polgári perjogi szabályoktól kismértékben eltérő módon. Tekintettel arra, hogy nem kizárólag marasztalási perek esetén áll fenn ennek az elméleti lehetősége, e szabályok az általános szabályok között kerülnek elhelyezésre.
Ítéletének indokolásában a bíróság a közigazgatási szervnek a megismételt eljárásra vagy az új cselekményre kötelező iránymutatást ad, ezzel segítve elő ítéletének érvényesülését és a felperes számára a hatékony jogvédelmet. Az iránymutatás – a határozat indokolásának részeként az általános szabályok szerint – utóbb is kiegészíthető, pontosítható. Az ítélet érvényesülését szolgálja továbbá a bírósági határozat teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárásban az, hogy a bíróság tizenöt napon belül határidő tűzésével felhívja a közigazgatási szervet arra, hogy adjon magyarázatot az ítéletben foglaltak teljesítésének elmaradására. Az elmaradás hátterében ugyanis állhatnak az iránymutatással kapcsolatos problémák is.

A 88. §-hoz

Az egyszerűsített ítélet célja, hogy csökkentse az ítélet írásba foglalásához szükséges időt. A törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén az indokolásból a tényállás ismertetése elhagyható. Az iratok közt az egyszerűsített ítéletben hivatkozott irato(ka)t az ítélettel együtt kell kezelni, az egyszerűsített ítélet indokolásában pedig fel kell tüntetni az egyszerűsített ítélet meghozatalát lehetővé tevő körülményeket.

A 89. §-hoz

A jogszabálysértés hiánya mellett a kereshetőségi jog hiánya, illetve a csupán az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabályszegésre hivatkozás eredményezheti a kereset érdemi elutasítását, ezen okok egy normában való megjelenítése célszerű. Az ügy érdemére ki nem ható szabályszegés miatti elutasítás esetén a bíróság azt a tényt, hogy volt szabályszegés, tehát a perre a közigazgatási szerv okot adott, a költségviselésről szóló döntésénél figyelembe veszi, de ez nem eredményezi automatikusan azt, hogy a közigazgatási szervet kötelezné azok viselésére.

A 90. §-hoz
Szükséges a keresetet elutasító ítélet párjaként a keresetnek helyt adó ítélet absztrakt fogalmának kialakítása. A helyt adó ítélet logikailag a jogsértés megállapításából és általában valamely jogkövetkezmény alkalmazásából áll. Kivételes eset, amikor nincs alkalmazható jogkövetkezmény, mert például már teljesedésbe ment a cselekmény, vagy nem létezik már, tehát nincs mit megváltoztatni vagy megsemmisíteni, de a felperesnek fontos érdeke fűződik a jogsértés deklarálásához. Ilyenkor kerül sor megállapítási ítélet hozatalára. Megállapítási ítélet a mulasztási perben hozott mulasztási ítélet, mert ott a törvény erejénél fogva köteles a közigazgatási szerv a mulasztás pótlására.
A törvény által alkalmazott elválasztásra (elutasító – helyt adó ítélet) tekintettel fontos azt is hangsúlyozni, hogy a megállapítási ítélet és a keresetet az ügy érdemére ki nem ható szabályszegés miatt elutasító ítélet logikailag igen hasonlóak. E két konstelláció egyike esetén sincsen mód jogkövetkezmény alkalmazására, az egyik esetben faktikus okokból, a másik esetben pedig jogpolitikai okokból. Ez azonban nem zárhatja el a felperest az esetleges kára és más jogos érdekeinek érvényesítésétől. Az elutasító ítéletben megállapított jogsértés kártérítési igényt megalapozhat. Amikor a polgári perrendtartás tehát úgy fogalmaz, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a közigazgatási ügyben eljáró bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa, azon nemcsak a helyt adó ítéletet, hanem az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabályszegést megállapító, de a keresetet elutasító ítéletet is érteni kell.
A keresethalmazat megengedettségére tekintettel szükséges egyértelművé tenni, hogy a bíróság egy ítéletben többféle jogkövetkezményt is alkalmazhat. A közigazgatási ügyek sokféleségére tekintettel az is lehetséges, hogy külön törvény másféle jogkövetkezményt írjon elő.

A 91. §-hoz

A perrendtartás a megváltoztatási jogkört új alapokra helyezi. Nem kivételes lehetőség a továbbiakban, amelynek megadásáról külön törvény, illetve enumeráció dönt, hanem egy általános döntési alternatíva. A megváltoztatás lehetősége elsősorban az ügy természetéhez köthető, nem pedig konkrét ügy-jellemzőkhöz. Az ügy jellemzői pedig nem merülnek ki abban, hogy mérlegelési jogkörben hozott ügyről van-e szó vagy sem. Sokkal inkább arról van szó, hogy azt kell vizsgálni: elvonná-e a közigazgatási döntési szabadságát a bíróság megváltoztató döntése. Ha nincs például mérlegelési jogkör, vagy a jogszabály értelmében lenne ugyan, de a tények vagy alkotmányos körülmények miatt egy lehetséges döntésre redukálódik a jogszerűen meghozható döntések száma, az ügy természete lehetővé teheti a megváltoztatást. A másik oldalról, jogilag teljesen kötött döntések esetében sem teszi az ügy természete faktikus okokból egyes esetekben lehetővé a megváltoztatást. Mindig az ügyfajtától és a konkrét körülményektől függ tehát, hogy az ügy természete lehetővé teszi-e a megváltoztatást.
Maga a törvény kiemel néhány konstellációt, amelyekben az ügy természete nem engedi meg a megváltoztatást, ilyenek az általános hatályú rendelkezések, a méltányossági jogkörben hozott döntések, illetve azon mérlegelési jogkörben hozott döntések, amelyek költségvetési kifizetésre vonatkoznak. A megváltoztatási jogkör gyakorlásának további korlátai egyrészt azon ügyek, amelyben a perrendtartás vagy felhatalmazása alapján más törvény a megváltoztatási jogkört kizárja, másrészt azon esetek köre, amelyekre tekintettel a törvény a megsemmisítést kötelező jelleggel írja elő. A megismételt eljárásnak a bíróság iránymutatásával szembemenő
lefolytatását is – a jelenlegi semmisségi okká minősítés helyett – a megváltoztatási jogkör gyakorlásával javasolja a perrendtartás szankcionálni, amely számos esetben gyorsabb végérvényes döntést eredményezhet. Természetesen ez a lehetőség nem jelent minden ügyben megoldást.
Amikor a megváltoztatás elméleti lehetősége adott, a bíró széles lehetőséget kap arra, hogy ezt a jogkört gyakorolja, ha a tényállás is megfelelően tisztázott, illetve a szükséges adatok is rendelkezésre állnak.

A 92. §-hoz

A megváltoztatási jogkör gyakorlásának technikai nehézségeit azzal kívánja a perrendtartás egyes esetekre nézve kiküszöbölni, hogy lehetőséget ad arra, hogy a bíróság az ítéletben a fizetési kötelezettség helyes összegének megállapítására csak pontos iránymutatást adjon. Ebben az esetben annak meghatározása az eljárt közigazgatási szerv feladata. E látszólag csupán technikai szabály célja a megismételt eljárás miatti időveszteség kiküszöbölése, hiszen a közigazgatási szerv számítása ellen formális jogorvoslatnak nincsen helye. A bíróságot, a felperest és az érdekeltet tájékoztatni kell a pontos összegről, a számítás helyességét rövid határidővel lehet ezt követően vitatni. Ha a felperes vagy az érdekelt vitatja a számítás helyességét, a bíróság megvizsgálja azt, és szükség esetén az ismételt kiszámítást rendeli el, ellenkező esetben végzésével jóváhagyja a számítást. A jóváhagyó végzés közlésével az ítélet részévé válik a számítás, ezt követően az ítélettel együtt támadható. Erre tekintettel a perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő a számítás jóváhagyásáról szóló végzés közlését követő napon kezdődik. E szabályozás az eljárás feszesítését, az új eljárásra kötelezés elkerülését célozza tehát elsősorban.

A 93. §-hoz

A perrendtartás e §-ban foglalja össze azon eseteket, amelyekben meg kell semmisíteni a közigazgatási cselekményt. Feltétlen megsemmisítési ok a cselekmény semmissége, illetve a törvényben kifejezetten ilyenként meghatározott más érvénytelenségi ok, továbbá a közigazgatási cselekmény nemlétező jellege. Továbbra is feltétlen megsemmisítési ok a jogalap téves megválasztása, illetve a bírósági eljárásban nem orvosolható jogsértés fennállása. Ezen túl akkor van hatályon kívül helyezésnek, illetve megsemmisítésnek helye, ha a megváltoztatási jogkör nem gyakorolható.
Újdonságként a törvény megkülönbözteti az ex tunc hatályú megsemmisítést a hatályon kívül helyezéstől, amely mind ex tunc, mind ex nunc, mind pro futuro történhet. A különbség tehát a hatályon kívül helyezés hatályában van: a közigazgatási cselekmény megvalósításának időpontjára visszamenőleges hatállyal kerülhet sor a megsemmisítésre, és, amennyiben ez fontos közérdeket, a jogbiztonságot vagy a cselekmény által érintett – elsősorban harmadik – személyek érdekeit sérti, a bíróságnak lehetősége van a hatályon kívül helyezés ettől eltérő időpontban való meghatározására. Ez főleg a multipoláris, illetve más okból komplex (pl. egymásra épülő közigazgatási cselekmények) jogviszonyokban fontos, illetve azért, hogy egyértelmű legyen: a bíróságnak a megsemmisítés mellett az eredeti állapot helyreállításának kérdéseiről is rendelkeznie kell. A keresetnek való helyt adásnál – a keresethalmazat
megengedettségéből is következően – a bíró a megsemmisítés mellett tehát az eredeti állapot helyreállítása érdekében is marasztalhatja az alperest.

A 94. §-hoz

Kisegítő jelleggel a perrendtartás lehetőséget kíván adni a megállapítási ítélet meghozatalára. Ez szubszidiárius jelleggel képzelhető csupán el, amikor a keresetnek helyt adó másféle ítélet nem hozható. A jogsértés bírósági megállapításának előfeltétele, hogy ahhoz a félnek fontos érdeke fűződik. A megállapítási ítéleteknek elsősorban intézkedéseknél, reálcselekményeknél, időközben hatályon kívül helyezett határozatoknál, rendelkezéseknél és a mulasztásnak a per során való pótlása, illetve a mulasztási perben a mulasztás alapjául szolgáló hatáskör teljes megszűnése esetén lehet létjogosultságuk. A jogsérelem elháríthatóságára utalás kifejezésre juttatja, hogy a megállapítási ítélet önmagában is alkalmas lehet a közigazgatási jogkörben okozott kárnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti elhárítására.

A 95. §-hoz

A törvény külön jogkövetkezményeket határoz meg a közigazgatási szerződésekre nézve. E rendelkezések szubszidiárius jellegűek, tipikusan az ágazati joganyag szabályozza ugyanis a szerződéssel kapcsolatos jogsértések jogkövetkezményeit. Ha az ágazati jog nem tartalmaz a jogkövetkezményekre nézve rendelkezést, a perrendtartás általános szabályai nyernek az e §- ban szabályozott eltérésekkel alkalmazást. Ilyen fontos eltérés, hogy amennyiben a közigazgatási szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, a bíróság jogellenességének megállapítása esetén a közigazgatási szerződést megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal jogszerűvé nyilváníthatja.
A közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben hozott ítélet hatálya is eltér az általánostól, az kiterjed ugyanis az úgynevezett párhuzamos szerződésekre is. A bíróság a kereseti kérelemhez pedig annyiban nincs kötve, hogy azon túlterjeszkedve, szoros összefüggés miatt a szerződés nem támadott kikötését is hatályon kívül helyezheti.

A 96. §-hoz

A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben indított pert elsőfokon a marasztalási per szabályai szerint kell lefolytatni, annak ellenére, hogy formailag egy megtámadási keresetről van szó. A kereseti kérelemhez kapcsolódóan az ítélet azonban megtámadási ítélet lesz, ezért szabályait a határozatokra vonatkozó általános szabályok között állapítja meg a perrendtartás. Az eljárás marasztalási jellegére is tekintettel a Döntőbizottság határozatának megsemmisítésére csak nagyon szűk körben van lehetőség. A kötelező megsemmisítési esetkörökön kívül érdemben el kell bírálni a keresetet, ami vagy megváltoztatást, vagy a kereset elutasítását jelentheti. Mivel a Döntőbizottság a perben nem fél, ugyanakkor a bírói gyakorlat alakulásának figyelemmel kísérése saját joggyakorlatának alakítása szempontjából elengedhetetlen, a bíróság jogerős ítéletét a Döntőbizottságnak is megküldi.
. Fejezet
A határozatok jogereje és teljesítése

A 97. §-hoz

A határozatok jogereje kapcsán a törvény a kötőerőt, az alaki jogerőt és az anyagi jogerő negatív oldalát szabályozza. Azok a határozatok, amelyekkel szemben nincs helye perorvoslatnak, kihirdetésükkel emelkednek jogerőre, a fellebbezésnek a jogerőre emelkedés szempontjából halasztó hatálya van. Amennyiben helye van fellebbezésnek, a bíróság ítélete akkor emelkedik jogerőre, ha a fellebbezési jogról lemondtak, a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő eltelt, a benyújtott fellebbezést visszavonták, a másodfokú bíróság elutasította a befogadást vagy az ítéletet helyben hagyta. A határidő-számításra vonatozó eltérő szabályt is rögzíti a törvény, akárcsak a részjogerőt.

A 98. §-hoz

A bíróság határozatában teljesítési határidőt írhat elő, ennek hiányában a törvényi határidők irányadóak a végrehajtásra. A teljesítés kikényszerítésére a végrehajtás szabályain túl a perrendtartás XXV. Fejezetének szabályait kell alkalmazni. A megismételt eljárásban a közigazgatási szerveket (mind az első-, mind a másodfokon eljáró szervet) köti a bíróság határozata.

A 99. §-hoz

A fellebbezés halasztó hatályára tekintettel szükséges lehet az ítélet előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítása, ennek szabályait e § szabályozza. Amennyiben más törvényben nem kerül sor az előzetes végrehajthatóság elrendelésének előírására, a felek az azonnali jogvédelem szabályai szerint kérhetik a halasztó hatály feloldását.

NEGYEDIK RÉSZ PERORVOSLATOK ÉS AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ
ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

. Fejezet Fellebbezés

A 100. §-hoz

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a törvény főszabályként megengedi a fellebbezés benyújtását. A fellebbezési eljárás során az elsőfokú eljárás szabályait, a fellebbezési eljárásban hozott határozatokra pedig a határozatok rész általános szabályait kell alkalmazni, ha a fellebbezési fejezet eltérő szabályt nem tartalmaz. E tekintetben külön kiemelendő, hogy eltérő rendelkezés hiányában a fellebbezésre a beadványokra vonatkozó szabályokat, a fellebbezés vizsgálatára pedig a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fellebbezés szabályai képezik ugyanakkor a felülvizsgálat alapját.
A 101. §-hoz

A fellebbezés benyújtására az elsőfokú ítélet közlésétől számítva tizenöt nap áll rendelkezésre, azt az elsőfokon eljárt bírósághoz kell benyújtani. A beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett további speciális rendelkezések is vonatkoznak a fellebbezésre. A kereseti kérelemhez hasonlóan a törvény a kérelmezőtől itt is elvárja, hogy kérelmében pontosan és teljes körűen adja elő, hogy miért és milyen alapon tartja jogsértőnek a döntést, továbbá mit kér a bíróságtól. A benyújtott fellebbezés erre is tekintettel nem változtatható meg, az ítélet meghozataláig azonban természetesen visszavonható. A jogszabálysértés megjelölése körében hiánypótlásnak helye nincs, ennek oka az, hogy megakadályozza az eljárás a fellebbezési szándékot igen, de annak érdemi alátámasztását már nem tartalmazó kérelmekkel való elhúzását. Mivel a tényállás tisztázása a közigazgatási eljárás feladata, így különösen indokolt annak kizárása, hogy új tények és bizonyítékok előadására kerüljön sor. Ezért a törvény csupán két esetben engedi azt meg: egyrészről, ha az ítélet meghozatala előtt nem ismerte a fél, másrészről pedig ha az elsőfokú eljárás szabálysértő jellegének alátámasztását szolgálja az új tény, illetve bizonyíték. Az elsőfokú ítélet hatályosulására a fellebbezés halasztó hatállyal bír, de a másodfokú bíróság az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályok alapján a halasztó hatályt feloldhatja. Az azonnali jogvédelem körében hozott végzés a másodfokú bíróság határozatának közléséig lehet hatályos.

A 102. §-hoz

A Kúria jogegységet biztosító feladatának elősegítésére szolgál az ugró fellebbezés intézménye, amelyre a felek közös kérelme esetén van lehetőség. A Kúria befogadási eljárása során azt vizsgálja, hogy az anyagi jogsértés valószínűsége fennáll-e, és azt, hogy a sértett jogszabályhely alapvető jelentőségű-e a joggyakorlat egysége szempontjából. Befogadás esetén a fellebbezést a Kúria érdemben elbírálja. Elutasítás esetén a kérelmet megküldi a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságnak.
A felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségének szűkítésére tekintettel az ugró fellebbezés intézménye szolgálja azt, hogy a felek az ügyüket a Kúria elé vihessék akkor is, ha nem áll fenn a felülvizsgálat befogadására okot adó jogszabálysértés vagy a felülvizsgálat kizárt.

A 103. §-hoz

A fellebbezést elsőként az elsőfokú bíróság vizsgálja meg, és teszi meg a szükséges intézkedéseket. Az elsőfokú bíróság visszautasítja azt a kérelmet, mely nem a jogosulttól származik, törvény által fellebbezésből kizárt döntés ellen irányul, vagy elkésett. Ezen objektív okok esetén a kérelem érdemi vizsgálatára nincs lehetőség, így nem szükséges, hogy a másodfokú bírósághoz az felterjesztésre kerüljön s a visszautasítással szembeni fellebbezés lehetősége így biztosítható a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság esetében.

A 104. §-hoz

Az elsőfokú bíróság összevárja a fellebbezéseket, és a benyújtási határidő lejárta után terjeszti fel azokat a másodfokú bírósághoz az ügy irataival együtt. Ez alól kivétel, ha azonnali
jogvédelem iránti kérelem kerül előterjesztésre: ekkor a fellebbezést a beérkezését követő három napon belül fel kell terjeszteni.

A 105. §-hoz

A törvény egyértelművé teszi, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság a keresetlevél vizsgálatára vonatkozó szabályok szerint vizsgálja. Így a keresetlevél alapján való intézkedésekre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a fellebbezési eljárásban is. A törvény a fellebbezési szabályok között csak az eltéréseket rögzíti, mind a hiánypótlás, mind a visszautasítás vonatkozásában. A 103. § szabályára tekintettel tehát egyéb, az általános szabályok szerinti visszautasításra is sor kerülhet, de erre a hatáskör már a másodfokú bíróságot illeti meg. A fellebbezést visszautasító végzéssel szemben az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályok alapján fellebbezésnek van helye.

A 106. §-hoz

A fellebbezést előterjesztő fél ellenfele és az érdekelt nyolc napon belül fellebbezési ellenkérelemben kérheti a fellebbezés elutasítását, vagy csatlakozó fellebbezésben támogathatja azt. A fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés osztja a fellebbezés sorsát, ha azt visszautasítják vagy visszavonják, kivéve, ha azt a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül nyújtották be, mert ez esetben az – a fellebbezés visszavonása esetén – önálló fellebbezésnek tekintendő.

A 107. §-hoz

A fellebbezési eljárás az általános okokon túl akkor is felfüggeszthető, ha az elsőfokú bíróság ítélete megváltozhat kijavítása, kiegészítése, illetve határidő vagy tárgyalás elmulasztása miatti következmény alóli mentesülés iránt benyújtott igazolási kérelem folytán. További, elsősorban a Kúria fellebbezési eljárásában felmerülő felfüggesztési ok a tárgybani jogegységi eljárás.

A 108. §-hoz

Tárgyalás tartását a fél – és eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt – legkésőbb a fellebbezés vagy csatlakozó fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem kézhez vételétől számított nyolc napon belül kérheti. A fellebbezési tárgyalás elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, a tárgyaláson való jelenlét elmulasztása nem akadálya a tárgyalás megtartásának, továbbá az általános szabályok szerint bírságolható a mulasztó fél. A jóhiszemű eljárás követelményeit sértő perviteli cselekményt vagy mulasztást a bíróság bírságolás helyett figyelmen kívül hagyhatja. Ha a meg nem jelent személy meghallgatását a bíróság szükségesnek tartja, egy alkalommal a tárgyalás elhalasztható. A tárgyaláson ismertetni kell az ítéletben, a fellebbezésben, fellebbezési ellenkérelemben, illetve csatlakozó fellebbezésben foglaltakat, a bíróság tagjának vagy a félnek a kérésére pedig további iratokat is.

A 109. §-hoz
Az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság – az abszolút hatályon kívül helyezési okokon és a hivatalbóli vizsgálat körén kívül – csak a fellebbezés által kért körben vizsgálhatja felül. Az elsőfokú eljárásban hozott határozatok is felülvizsgálhatóak, kivéve, ha ellenük fellebbezésnek volt helye.

A 110. §-hoz

Ha a másodfokú bíróság szerint az ítélet a jogszabályoknak megfelel, vagy csak olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemére nem hatott ki, az ítéletet helyben hagyja. Jogszabálysértés esetén a másodfokú bíróság az ítéletet részben vagy egészben megváltoztatja.

A 111. §-hoz

Hatályon kívül helyezésnek lehetőség szerint csak a határozat legsúlyosabb fogyatékosságai esetén van helye. Így a fellebbezés terjedelmére tekintet nélkül a másodfokú bíróság teljesen hatályon kívül helyezi az ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, olyan bíró vett részt az ítélethozatalban, akivel szemben kizárási ok állt fenn, vagy az ítélet olyan orvosolhatatlan formai fogyatékosságban szenved, amely miatt érdemben nem bírálható el a fellebbezés.
Hasonló súllyal esik latba az olyan eljárási szabályszegés, amely nem orvosolható a másodfokú eljárásban, azonban erre tekintettel csak a fellebbezés keretei között helyezendő hatályon kívül az ítélet. Az új eljárásra utasítás esetén a másodfokú bíróság ítéletében iránymutatást ad az elsőfokú bíróságnak, amelyhez az kötve van. Ha megszüntetési ok áll fenn, a másodfokú bíróság a pert megszünteti, és a megszüntetési okkal érintett részben hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét. Tekintettel arra, hogy a fellebbezési eljárásban is van helye egyezség kötésének (akárcsak közbenső- és részítélet meghozatalának), ennek sajátosságait is rendezi a törvény.

A 112. §-hoz

Az eljárást befejező döntésében az általános elemeken túl a másodfokú bíróság feltünteti az elsőfokú bíróságot és a támadott határozat ügyszámát is. Ha a másodfokú bíróság helyben hagyja az elsőfokú ítéletet, elegendő az egyszerűsített indokolás, nem szükséges megismételni az olyan indokolást, amellyel a másodfokú bíróság egyetért és amely a jogszabályoknak, illetve a bírósági gyakorlatnak megfelel. Az új eljárás során, ha tárgyalásra kerül sor, az elsőfokú bíróság az első tárgyaláson ismerteti a másodfokú bíróság határozatát.

A 113. §-hoz

Alkotmányos követelmény, hogy az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, jogorvoslattal élhessen az eljárást érdemi döntés nélkül befejező, a jogérvényesítését ideiglenesen ellehetetlenítő és olyan egyéb végzésekkel szemben, amelyeknél a perorvoslat későbbi időpontban való biztosítása nem biztosítja a tényleges jogorvoslás lehetőségét. Az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően a fellebbezési eljárásban hozott, e körbe tartozó végzésekkel szemben is fellebbezésnek van helye, ez alól a Kúria által hozott végzések képeznek – további fórum hiányában – kivételt. A fellebbezéssel támadható végzéseket az
elsőfokú eljárás szabályai határozzák meg, hiszen azon esetekben van helye fellebbezésnek, ha a törvény külön megengedi. Ezen felül a fellebbezést visszautasító végzéssel szemben is helye van fellebbezésnek. A fellebbezésre nyitva álló határidő – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – tizenöt nap, az egyszerűsített perben nyolc nap. A fellebbezésben meg kell jelölni a végzést, elő kell adni a jogszabálysértést, amire tekintettel a hatályon kívül helyezést vagy megváltoztatást kérik. A végzés elleni fellebbezésre vonatkozó alcím csak a fellebbezési eljárás általános szabályaitól eltérő szabályokat tartalmazza, a fellebbezés általános szabályai háttérszabályként alkalmazandóak.

A 114. §-hoz

A végzést hozó bíróság saját hatáskörében eljárva is eleget tehet a fellebbezésnek, ha az általa meghozott végzésnek nincs kötőereje, ezért a fellebbezési eljárás szabályaitól eltérően az elsőfokú bíróság rendelkezik a hiánypótlási felhívásról. A másik felet és az érdekeltet is értesíteni kell a benyújtott fellebbezésről annak megküldésével, akik főszabály szerint nyolc napon belül jogosultak a fellebbezésre észrevételt tenni.

A 115. §-hoz

A fellebbezés felterjesztése esetén a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyalás tartása nélkül bírálja el, indokolt esetben azonban meghallgathatja a feleket. A jogszabálysértő végzést a másodfokú bíróság megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Ha a végzés megváltoztatásának lenne helye, de az ahhoz szükséges adatok hiányoznak, a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és utasítja az elsőfokú bíróságot új végzés meghozatalára. A jogszabálysértő eljárást megszüntető végzést hatályon kívül kell helyezni, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kell utasítani.
ejezet Rendkívüli perorvoslatok

A 116. §-hoz

A felülvizsgálható határozatok az ítélet, továbbá az eljárást megszüntető és a keresetlevelet visszautasító jogerős végzések. Felülvizsgálati kérelemmel élhet a fél, az érdekelt, vagy akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rá vonatkozó rész tekintetében. A felülvizsgálatot csak jogerős határozatokkal szemben lehet kérni, az elbírálás a Kúria hatáskörébe tartozik. E rendkívüli perorvoslat célja, hogy az egységes joggyakorlat kialakítását és biztosítását elősegítse, azzal, hogy az olyan jogszabálysértésekkel szemben nyújtson orvoslást, melyek a kúriai ítélkezési gyakorlattól való eltérés vagy az uniós jog helytelen értelmezése miatt következtek be. A felülvizsgálati eljárás során a fellebbezésre vonatkozó szabályokat az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Minden olyan kérdésben tehát, amelyre ezen alcím alatt vagy a fellebbezésre vonatkozó fejezetben nincs külön szabályozás, az általános rendelkezésekre, az elsőfokú eljárásra, illetve a határozatokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A 117. §-hoz
Felülvizsgálati eljárásnak csak olyan jogerős ítélet kapcsán van helye, amelynek esetében a kérelmező fellebbezési jogát kimerítette. Ha az elsőfokú és a másodfokú bíróság egyformán ítélte meg a jogvitát, az elsőfokú ítélet ellen nem fellebbezett fél részéről szintén kizárt a felülvizsgálat. Szintén kizárt a felülvizsgálat azon közigazgatási tevékenységek esetében, amelyeknél a fizetési kötelezettség alapösszege nem haladja meg az ötmillió forintot, illetve amelyek az idegenrendészet területén valósultak meg. A Kúria határozatai is kizártak a felülvizsgálati körből, mivel a felülvizsgálatukra további fórum nem áll rendelkezésre.. A törvény továbbá kizárja a jogerős ítélet perköltségre, kamatfizetésre, teljesítési határidőre vagy részletfizetésre vonatkozó részét a felülvizsgálható határozatok köréből. Az indokolás továbbra is a felülvizsgálat önálló tárgyát képezheti.

A 118. §-hoz

A kérelem benyújtásának határideje a határozat közlésétől számított harminc nap, igazolási kérelemmel legfeljebb tizenöt napos késedelem orvosolható. A Kúria a visszautasítás és a befogadás tárgyában tanácsban dönt, a visszautasító és a befogadást megtagadó végzést meg kell indokolni.

A 119. §-hoz

A felülvizsgálati kérelem visszautasítása nem azonos a befogadhatósági döntéssel. A visszautasítás esetében eljárási akadály, míg a befogadás megtagadása esetében tartalmi akadály áll fenn: a felülvizsgálati kérelem nem valószínűsíti azon speciális feltételek fennállását, amelyek elbírálásának szükségességét alátámasztanák. A befogadhatóság feltétele, hogy a hivatkozott jogszabálysértés a Kúria gyakorlatától vagy jogegységi határozatától eltérő ítéleti rendelkezésben, vagy az Európai Bírósághoz való előzetes döntéshozatali kérelem elmulasztásában álljon. Ha a felülvizsgálati kérelmet a Kúria befogadja, az erről szóló végzését a felülvizsgálati kérelemmel együtt megküldi a felülvizsgálatot kért fél ellenfelének és az érdekeltnek, akik csatlakozó felülvizsgálati kérelmet vagy felülvizsgálati ellenkérelmet nyújthatnak be abban a körben, amelyre nézve a felülvizsgálati kérelmet befogadták.

A 120. §-hoz

A felülvizsgálatnak rendkívüli perorvoslati formája miatt nincs halasztó hatálya a bírósági határozat hatályosulására, azonban itt is helye van azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének.

A 121. §-hoz

A Kúria értesíti a felülvizsgálati eljárásról az Alkotmánybíróságot, ha a jogerős döntés alapjául szolgáló jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő. Amennyiben a legfőbb ügyész az Ütv. 11. § (2) bekezdés j) pontja alapján – a közérdek vagy a joggyakorlat egységének érdekében – szakmai véleményt terjeszt elő a Kúria előtt folyó eljárásban, azt a felekkel és az érdekelttel közölni kell, hogy arra észrevételt tehessenek. Jogegységi eljárás
esetén, ha az várhatóan az ügyre kihatással lesz, a Kúria az eljárását felfüggesztheti. Közbenső ítélet felülvizsgálata esetén a pert a Kúria hivatalból felfüggesztheti.
A felülvizsgálati kérelem csupán jogkérdésre irányulhat, így bizonyítás felvételének az eljárás során nincs helye.

A 122. §-hoz

A Kúriának a szabályozás kasszatórius jogkört biztosít, a felülvizsgálat céljával, illetve funkciójával összhangban megváltoztatásnak nincs helye. Ha a döntés a jogszabályoknak megfelel, vagy az eljárás érdemére ki nem ható szabályszegés történt csak, a Kúria a határozatot hatályában fenntartja. A jogszabálysértő határozatot a Kúria hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

A 123. §-hoz

A jogerős ítélet és az eljárást befejező érdemi határozat ellen indított perújítás során a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. Nincs helye perújításnak, ha azt külön törvény kizárja. A megismételt közigazgatási eljárást a bíróság ilyen irányú rendelkezése esetén fel kell függeszteni, ha az azt elrendelő ítélettel szemben perújítási kérelmet terjesztették elő. Egyéb esetben a hatóság a perújításra tekintettel mérlegelési jogkörében dönt a megismételt eljárás felfüggesztéséről.

Fejezet

Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás A 124. §-hoz
Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás ugyan nem perorvoslati eljárás, de a
perorvoslatokkal való összefüggésekre tekintettel ebben a részben nyert elhelyezést. A polgári perrendtartás szabályaira való utalás mellett a törvény csak az indokolt eltéréseket szabályozza, ezek az új eljárásra utasítás mellőzése a jogsérelem utólagos orvosolhatatlansága esetén, illetve a közigazgatási szerv értesítése az alkotmányjogi panasz eredményéről.
ÖTÖDIK RÉSZ
KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK ÉS EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

Fejezet
Az egyszerűsített per

A 125. §-hoz

A törvény lehetőséget ad arra, hogy meghatározott esetekben, az ügy egyszerűbb megítélésre tekintettel a bíróság a jogvitát egyszerűsített perben bírálhassa el. A tisztességes eljárás kívánalmainak érvényesülése érdekében a bíróság az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás általános szabályok szerinti folytatását, ha azt szükségesnek látja. Az egyszerűsített eljárás szabályainak célja tehát a felek eljárási jogainak védelme mellett annak lehetővé tétele, hogy az egyszerűbb megítélésű ügyekben rugalmasabb keretek között, ennél fogva általában gyorsabban bírálja el az ügyet a bíróság. A törvény a garanciális szabályozás szintjének bizonyos csökkenésére tekintettel nem ad más törvénynek felhatalmazást arra, hogy egyszerűsített perbeli elbírálást előírjon, csak arra, hogy az egyszerűsített eljárás lehetőségét kizárja. Ez bizonyos speciális nyilvántartási ügyekben például indokolt lehet, s más esetekben is szükségessé tehetik ezt az ágazati sajátosságok. A perrendtartás pozitív irányban tehát maga jelöli ki az egyszerűsített per alkalmazásának határait. A hatósági jogalkalmazás köréből a végzések, az egyéb eljárási szereplő által támadott határozatok és a regisztratív aktusok azok a közigazgatási cselekmények, amelyeknél a törvény az egyszerűsített eljárást megfelelő keretnek tartja, illetve a különös eljárások közül a mulasztási pert is az egyszerűsített per szabályai szerint kell lefolytatni. E körön kívül a gyors elbírálási igény az, amely az egyszerűsített eljárás szabályainak alkalmazását szükségessé teszi, ez áll fenn a választási jogviták és a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos jogviták egy része esetében.

A 126. §-hoz

Az egyszerűsített perben a bíróság többek közt jegyzőkönyv helyett feljegyzést készíthet, meghallgatást tarthat tárgyaláson kívül, továbbá telefonon és egyéb, csak hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton is nyilatkoztathatja a feleket. Mivel az egyszerűsített per tárgyaláson kívüli elbírálást jelent, a XIII. Fejezet szabályai e perben alkalmazást nyernek, így például a bíróság a feleket és az érdekeltet az egyszerűsített perben is idézheti egyezségi kísérletre, és a nyilatkozattételre felhívás vagy az első tárgyalás időpontjának megfeleltethető időpont meghatározása is e szabályok szerint alakul. Az egyszerűsített perre tipikusan olyan esetekben kerül sor, amelyekben törvénynél fogva egyesbíró jár el, de vannak esetei, amelyekben tanács jár el (pl. kijelölési eljárás), ezért az előkészítő tanácsülés megtartásának mellőzhetőségét is kimondja a perrendtartás.

A 127. §-hoz
Az általános szabályokhoz képest az egyszerűsített perben hozott ítéletet kihirdetni nem kell. Az egyszerűsített perben egyszerűsített ítélet meghozatalának akkor is helye van, ha a közigazgatási cselekmény teljes körűen tartalmazza a tényállást, tehát abban az esetben is, ha azt vitatták a perben. Eljárást gyorsító rendelkezés, hogy az egyszerűsített perben a végzésekkel szemben nyolc napon belül van helye fellebbezésnek.
Fejezet Mulasztási per

A 128. §-hoz

A mulasztási per funkciója, hogy a közigazgatás passzív tevékenységével okozott jogszabálysértésekkel szemben a fél jogvédelmet kapjon. Ha a közigazgatási szerv jogszabályból eredő kötelezettségének nem tesz eleget, passzív magatartásával jogszabálysértést követ el. A külön pertípusként való nevesítés azért szükséges, mert a közigazgatási pernek az általános rész szerinti szabályozása a közigazgatási szerv aktív cselekményét feltételezi, ez a cselekmény a mulasztási per esetében hiányzik: a közigazgatási szerv jogszabálysértése éppen a cselekmény elmulasztásában áll.
Főszabályként a mulasztási perben egyesbíró jár el, különös bonyolultság esetén az ügyet tanács elé lehet utalni. A mulasztási perek az általános közigazgatási perekhez képest általában egyszerűbbek, nem szükséges széleskörű bizonyítás, a bíróságnak csupán a közigazgatási szerv eljárási kötelezettségének fennállásáról kell döntenie, és arról, hogy ennek eleget tett-e. A bíróság erre tekintettel egyszerűsített perben jár el.

A 129. §-hoz

Mivel a mulasztási per alapjául szolgáló helyzetben hiányzik a közigazgatási aktus, így a keresetindításra nyitva álló határidő kezdő időpontjában és tartamában is eltérés van az általános rész szabályaihoz képest. Egyszerűbb esetben, ha a mulasztó szerv felett másik közigazgatási szerv irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkezik, akkor először e szerv útján kell megkísérelni a mulasztás orvoslását. Ha a mulasztás orvoslására hatáskörrel rendelkező szerv eljárása eredménytelen, akkor az erről való tudomásszerzéstől számított kilencven napon belül van helye keresetindításnak. Ebben az esetben tehát van valamilyen aktus (így pl. eljárásra utasítás vagy felhívás), amelyhez a keresetindítás köthető, még ha a kereseti kérelem nem is e szerv mulasztása ellen fog irányulni. Ha viszont nincs olyan szerv, amelytől kérhető lenne a mulasztás orvoslása, a keresetindítási határidő kezdőnapja az elmulasztott cselekmény megvalósítására nyitva álló határidő lejártát követő nap. A keresetindításra nyitva álló határidő az általános harminc nap helyett egy év, ennek oka részben, hogy a fél számára nehezen megállapítható a határidő kezdőnapja, részben pedig az, hogy a keresetindítási határidő eredménytelen letelte a mulasztást mintegy elfogadja, így a rövid határidő a jogállamiság szempontjából nem helyeselhető. Eltérő rendelkezés hiányában mulasztási pert az indíthat, aki az általános szabályok szerint perindítási jogosultsággal rendelkezik.
A keresetlevélben a keresetindítási jog fennállásának megállapításához az általános követelményeken túl a felperesnek részletesen elő kell adnia, hogy mikor és milyen üggyel fordult a közigazgatási szervhez, milyen eljárási cselekményekre került tudomása szerint sor,
milyen jogszabályok írják elő a közigazgatás eljárási kötelezettségeit, miből állapítható meg a mulasztás és ő mit tett a mulasztás orvoslása érdekében. E többlet-követelményekkel teremthető meg a hatékony eljárás alapja. Azért is indokolt a részletes tényelőadás, mert a bíróság ebben az esetben a védirathoz és az ügy irataihoz csak a keresetlevél benyújtása után jut hozzá. A keresetlevelet ugyanis nem a mulasztó közigazgatási szervnél, hanem az annak székhelye szerint illetékes bíróságnál kell benyújtani. Az illetékességi szabályokkal való kapcsolat egyértelműsítését szolgálja annak rögzítése, hogy a tevékenység megvalósulásának helye a mulasztás esetében a mulasztó közigazgatási szerv székhelye.
Az általános szabályok szerinti visszautasítási okokból kifolyólag szükséges külön rögzíteni, hogy a mulasztás orvoslásának felperes általi ki nem merítése miatt nem lehet abban az esetben visszautasítani a keresetlevelet, ha a jogorvoslati szerv is mulasztott, és a mulasztás orvoslására irányuló eljárási kötelezettségének nem tett eleget.

A 130. §-hoz

Ha megállapítja a bíróság a mulasztást, a közigazgatási szerv a törvény erejénél fogva köteles a mulasztás pótlására. Ez hatósági ügyekben általában az eljárás lefolytatását jelenti, a hatósági ügyek körén kívül mindig a vonatkozó szabályozástól függ a kötelezettség tartalma. A pótlásra rendelkezésre álló időt a külön jogszabályok vagy a bíróság határozata szabja meg, ezek hiányában harminc napon belül kell az elmulasztott cselekményt megvalósítani. A hatáskör megszűnése – ugyancsak az általános szabályok alapján – a mulasztási per során sem érinti az alperes alperesi minőségét, ebben az esetben egyéb kereseti kérelem hiányában viszont csak a mulasztás tényének megállapítása lesz lehetséges, akárcsak abban az esetben, ha a per során pótlásra került az elmulasztott cselekmény. Utóbbi esetben a jogsérelem orvoslására vonatkozó szabályoknak megfelelően, a felperes nyilatkozatától függően alakul az eljárás.
Fejezet Marasztalási perek

A 131. §-hoz

Az általános szabályok elsősorban a megtámadási perekre vannak szabva, ezért a marasztalási perekre nézve szükséges eltérő, illetve kiegészítő szabályokat meghatározni. A marasztalási kereseti kérelem irányulhat a közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltására, a közigazgatás jogviszonyból származó kötelezettség teljesítésére, a közigazgatási tevékenység jogsértő következményeinek elhárítására, illetve a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezésre.
Speciális helyzetet eredményez a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát támadó keresetlevél. Látszólag megtámadási keresetet nyújt be a felperes ebben az esetben, de a pert nem a Döntőbizottság, hanem a közigazgatási szerv, illetve a vele közszolgálati jogviszonyban álló természetes személy ellen kell indítani. E jellemzőre tekintettel a perrendtartás úgy rendelkezik, hogy e fejezet szabályai és a külön törvényben foglalt szabályok szerint kell az
elsőfokú eljárást lefolytatni. A hozandó ítéletre ugyanakkor a megtámadási kereseti forma miatt az általános szabályok vonatkoznak.

A 132. §-hoz

Egyrészt lehetőséget biztosítanak a szabályok arra, hogy a felek közösen az eljárás szünetelését kérjék, erre a polgári perrendtartás szabályai szerint kerülhet sor, és ennek eredménye – szintén a polgári perrendtartás szabályai alapján – akár az eljárás megszüntetése is lehet. A marasztalásra irányuló perekben a törvény a pertárgy értékének meghatározására is alkalmazni rendeli a polgári perrendtartás szabályait. A keresetváltoztatás és a bizonyítási indítvány előterjesztésének végső időpontját is szükséges az általános szabálytól eltérően meghatározni, akárcsak a védirat előterjesztésére nyitva álló határidőt.

A 133. §-hoz

A marasztalási jellegű kereseti kérelmekkel szemben indokolt megteremteni az alperes lehetőségét arra, hogy a törvényben meghatározott feltételekkel a felperes követelésével szemben viszontkeresettel, illetve beszámítással élhessen. A viszontkeresettel szemben a felperes ellenkérelmet terjeszthet elő.
A bíróság végzéssel visszautasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt a jóhiszemű eljárás követelményének megsértésével, például a per befejezését hátráltatva, késedelmesen terjesztette elő.
A perrendtartás meghatározott esetekben lehetővé teszi beszámítási kérelem előterjesztését az első tárgyalás után, például, ha a követelést az ellenfél elismeri, vagy a fél valószínűsíti, hogy a követelés fennállásáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett tudomást.
Tekintettel arra, hogy keresetváltoztatásra az első tárgyalást követően is lehetőség van, a keresetváltoztatás folytán az alperes viszontkereset indítására szintén később, a megváltozott kereseti kérelem közlését követő tizenöt napon belül jogosult. Kivételesen indokolt esetben a bíróság erre hosszabb, de legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg.

A 134. §-hoz

A perrendtartás marasztalási ítélet hozatalát is lehetővé teszi, a keresethalmazatra vonatkozó szabályok alapján erre akár a megtámadási ítélet mellett, akár önállóan sor kerülhet. Azt, hogy a marasztalás az adott ügyben pontosan miben áll, elsődlegesen az anyagi szabályok rögzítik, ezen túl az előterjeszthető kereseti kérelmek igazítanak ebben el. A keresetnek helyt adó ítéletben a bíróság az alperest marasztalja. Fontos kiemelni, hogy a jogszabályi keretek között teszi ezt, tehát nem a kereseti kérelem lesz egyedül meghatározó ebből a szempontból, hanem az, hogy az adott jogviszonyt szabályozó jogszabályok mire adnak lehetőséget. A marasztalás tartalma a perrendtartás szerint előterjeszthető kereseti kérelmek keretei között, a per tárgya szerint alakul. A szerződéses perben például a szerződéses jogvitában alkalmazható jogkövetkezmények (tehát a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények, azok hiányában pedig az e törvényben meghatározott speciális jogkövetkezmények) lesznek alkalmazhatóak. Számos esetben – így például a szerződéses jogviszonyoknál – a Ptk. lesz az alkalmazandó háttérjogszabály az ágazati jogban csak
utalással szabályozott kérdésekben, és ez a közigazgatási perben való igényérvényesítésre egyébként is kihatással van. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben tipikusan a közszolgálati jogviszonyt szabályozó anyagi szabályokból fakadó kötelezettség teljesítésére vagy kártérítés fizetésére kötelez a bíróság.
Mivel a közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos marasztalás olyan kötelezettség előírásában is állhat, amelynek teljesítése kívül eshet a közigazgatási hatáskör gyakorlásán, a perrendtartás a fizetési kötelezettség előírása esetén megteremti annak lehetőségét, hogy az a perben nem álló költségvetési szerv kerüljön marasztalásra, amelynek szerve, szervezeti egysége, tisztségviselője vagy közege az alperes.

A 135. §-hoz

A közigazgatási perek tipikus alaphelyzetéhez képest előfordulnak olyan esetek, amikor maga a közigazgatási szerv bír valamilyen igénnyel egy közigazgatási szervnek nem minősülő jogalannyal szemben. Ez elsősorban a szerződéses jogviszonyban, illetve a közszolgálati jogviszonyban fordul elő, így tipikusan marasztalási kereseti kérelmek terjeszthetők elő. Fontos, hogy mindig közigazgatási jogviszonyból származó követelésről lehet csak szó, a polgári jogi jogviszonyból származó követelések polgári bíróság előtt érvényesíthetők. Amikor a közigazgatási szervvel szemben indul a közigazgatási szerződéssel vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban per, az az általános szabályok, illetve a marasztalási per szabályai szerint lefolytatható, a szükséges kiegészítő szabályok az adott jogintézményeknél (pl. perindítás, illetékesség, határozatok) kerültek elhelyezésre. Ebben a fejezetben tehát kizárólag azon szabályok szerepelnek, amelyek a felcserélődött perbeli pozíciók miatt szükségesek, tehát közigazgatási szerv által közigazgatási szervnek nem minősülő jogalannyal szemben indított perről van szó: ha a másik fél is közigazgatási szerv a szerződésben, e speciális szabályokra nincsen szükség.
A közigazgatási szerv ebben az esetben tehát felperes és a vele közigazgatási jogviszonyban álló nem közigazgatási szerv jogalany áll a másik oldalon alperesként. Ebből következik az is, hogy a pertípusra a keresetindításra nézve speciális szabályokat kell megállapítani. Így a keresetlevelet a bíróságon kell benyújtani, és a keresetindítási határidőt is szükséges külön megállapítani. A keresetindítási határidőt elsősorban más törvény határozza meg (itt szükséges újra kiemelni, hogy a Ptk. is alkalmazandó háttérjogszabály lehet az ágazati jogban nem szabályozott kérdésekben), és törvény megelőző eljárást is intézményesíthet ezen igényekről való döntés érdekében (pl. a Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása). Erre az esetre szintén eltérő szabályra van szükség.
A bíróságon való benyújtás egyik következménye, hogy a perindítás hatályai a keresetlevél alperessel való közlésével állnak be. A viszontkereset és beszámítási kérelem lehetővé tétele mellett, az együttes elbírálás pergazdaságossági szempontjaira is tekintettel a Kp. lehetővé teszi, hogy a nem közigazgatási szerv ellen indított pert a bíróság az azonos felek között az általános szabályok szerint folyamatban lévő perhez egyesítse.

A 136. §-hoz
A keresetlevél közlését követően a nem közigazgatási szerv alperes részéről nem védirat benyújtására kerül sor, az ezzel kapcsolatos eltéréseket is szükséges rendezni. Az alperes, ha nem ismeri el a keresetben foglaltakat, ellenkérelmében alaki vagy érdemi védekezést terjeszthet elő. A keresetlevélhez és a védirathoz hasonlóan az ellenkérelemben is minden olyan tényt, adatot, indítványt és nyilatkozatot elő kell adni, amely az ellenkérelemben foglaltakat alátámasztja. Tárgyalás tartását is az ellenkérelemben lehet kérni.

Fejezet Köztestületi felügyeleti per

A 137. §-hoz

Ez a pertípus a köztestületek törvényességi felügyeletének eszköze. Perindításra kizárólag a köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv (a köztestületi jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási szerv vagy az ügyészség) jogosult. E kizárólagos keresetindítási jog ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a köztestületi szervek közigazgatási tevékenysége az általános szabályok szerint ne lenne támadható, csupán azt, hogy az e fejezetben szabályozott speciális jogkövetkezmények főszabály szerint csak a törvényességi felügyeleti eljárás nyomán indult perben alkalmazhatók. Az általános szabályoktól eltérés, hogy a keresetlevelet közvetlenül a bíróságon kell benyújtani.

A 138. §-hoz

Amennyiben a bíróság a törvényes működés helyreállításának szükségességét állapítja meg, ítéletében határozza meg annak módját. Ennek biztosítására az általános jogkövetkezmények mellett további külön nevesített rendelkezéseket tehet. Az általános és a speciális jogkövetkezmények alkalmazására tehát akár kumuláltan is sor kerülhet. Ez azt jelenti, hogy a köztestület vitatott döntését, általános rendelkezését, egyéb cselekményét a bíróság ebben a perben is megsemmisíti, vagy hatályon kívül helyezi, és szükség esetén új eljárásra, új cselekmény megvalósítására kötelezi a köztestületet. Marasztalásnak is helye lehet az általános szabályok szerint. A különös perjogi szabályok csupán azokat a különös jogkövetkezményeket sorolják fel, amelyek alkalmazásának a törvényességi felügyeleti szerv által indított perben van helye (vagy az általános szabályok szerinti perben, ha abban a törvényességi felügyeleti szerv érdekeltként részt vett és ilyen irányú kérelmet terjesztett elő). A köztestület tagja is megtámadhatja a köztestületi döntést az általános szabályok szerint, ha az jogát, jogos érdekét érinti, de abban a perben csak az általános jogkövetkezményeket alkalmazhatja a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, az e fejezetben felsoroltakat nem. A speciális jogkövetkezmények egyike a működés jogszerűségének helyreállítására jogosult szerv összehívása: ez az a köztestületi szerv, amely az elmulasztott köztestületi aktust meghozhatja, ide értve természetesen a tisztségviselő megválasztását, szerv megalakítását is. Sor kerülhet a köztestületi szerv, illetve tisztségviselő működésének felfüggesztésére, és felügyelőbiztos kirendelésére is.

A 139. §-hoz
A felügyelőbiztosnak a köztestülettől független személynek kell lennie, tevékenységére tekintettel nem utasítható és nem vonható például fegyelmi felelősségre a köztestület által e tevékenysége miatt. Feladata a jogszerű köztestületi működés biztosítása, illetve a működés ellenőrzése. A jogsértő állapot felszámolására a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság határidőt állapít meg. A felügyelőbiztost folyamatos tájékoztatási kötelezettség terheli a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság irányában.

Fejezet

Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárások

A 140. §-hoz

A perrendtartás speciális eljárásként szabályozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásokat. A törvény egységesíti a korábban a Bszi.- ben és a Mötv.-ben meghatározott eljárási szabályokat. A fejezet közös szabályok alcím alatt foglalja össze azokat a mindkét típusú eljárásban érvényesülő szabályokat, amelyek eltérnek a törvény általános szabályaitól vagy kiegészítik azokat. Az általános szabályokat mindig a normakontroll-jellegből fakadó követelményekre tekintettel szükséges alkalmazni. A normakontroll-eljárások sajátosságaira utalás azt szolgálja, hogy a perrendtartásnak az ilyen eljárásoktól idegen jogintézményei e fejezet eltérő rendelkezésének hiányában se kerüljenek alkalmazásra. A perrendtartás szabályai alkalmazandóak abban az esetben is, ha a normakontroll eljárások tárgya a helyi önkormányzat képviselő testületének normatív határozata.

A 141. §-hoz

A törvény a normakontroll-jellegre tekintettel az Alkotmánybíróság eljárásainál alkalmazott kifejezéseket alkalmazza. Az indítványra a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban indítvánnyal az általános szabályok szerinti kereseti kérelem nem kapcsolható össze. Az indítványt a Kúriánál kell benyújtani.

A 142. §-hoz

Az általános szabályok alapján a Kúria előtt a jogi képviselet kötelező, a törvény azonban lehetővé teszi, hogy az alapvető jogok biztosa személyesen járjon el. A perrendtartás a tárgyaláson kívüli elbírálást tekinti főszabálynak, de a Kúria dönthet tárgyalás tartásáról. Az indítványozó ilyen irányú kérelme viszont nem eredményezi a tárgyalás tartásának kötelezettségét.
A Kúria eljárására a törvény konkrét határidőt szab, a döntést az indítvány beérkezésétől számított kilencven napon belül kell meghozni. Ez a határidő kizárólag egyszer, indokolt
esetben legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg, kivéve az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésének esetét, ahol hosszabbításra lehetőség nincsen.
Az eljárás normakontroll-jellegére tekintettel a perrendtartás úgy rendelkezik, hogy a feleket teljes költségmentesség illeti, saját költségüket (így a jogi képviselettel kapcsolatban felmerült költségeiket) pedig maguk viselik.

A 143. §-hoz

A Kúria döntéseire csak részben – elsősorban a végzésekre – alkalmazhatóak a perrendtartás általános szabályai. Az érdemi döntés elnevezése továbbra is határozat, amelyre az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Abban az esetben, ha az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése vagy a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása nem állapítható meg, az indítványt el kell utasítani.
A Kúria határozatának közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerül sor, ezt a Kúria rendeli el határidő tűzésével, és az érintett önkormányzat gondoskodik róla. A Kúria gondoskodik határozatának a honlapján történő közzétételéről is.

A 144. §-hoz

A perrendtartás úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást törvény által arra feljogosított szerv indítványozhatja. A hatályos törvények az alapvető jogok biztosát és a helyi önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló megyei, fővárosi kormányhivatalt jogosítják fel a normakontroll eljárás kezdeményezésére. Ez a jogosultság kivételesen a nemzetiségi önkormányzatot is megilletheti a Nek tv. alapján. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló indítványnak a keresetlevélhez képest többlet- előírásoknak kell megfelelnie.
A keresethez kötöttség elvét pedig annyiban töri át a szabályozás, hogy a Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló, az indítvány által nem támadott rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja.

A 145. §-hoz

A bíróság, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban alkalmazandó önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését észleli, az eljárás felfüggesztése mellett indítványozhatja a Kúriánál a normakontroll eljárás lefolytatását. A bírósági eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

A 146. §-hoz

A jogorvoslat immanens tartalma, hogy nem csupán formális, hanem tényleges védelmet tud nyújtani. Ez a hatékony jogvédelem bizonyos esetekben a normakontroll során is csak akkor tud megvalósulni, ha lehetőség van azonnali jogvédelem biztosítására – ennek speciális formája – az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelése. Ennek esetén garanciális szabály, hogy az eljárási határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, illetve, hogy a Kúria soron kívül jár el.
A 147. §-hoz

A Kúria az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközése esetén az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti. Ha már nem hatályos az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése, megállapítja annak más jogszabályba ütközését. Ha pedig még nem lépett hatályba, akkor pedig kimondja a Kúria, hogy a más jogszabályba ütköző önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba. Amennyiben ilyen döntésre kerül sor, azt az általános kihirdetési mód mellett a hivatalos lapban, azaz a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni.
A hatályvesztés időpontját szükséges pontosan szabályozni, s az általános szabályokhoz hasonlóan a főszabálytól való eltérésre lehetőséget adni. A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát, de a hatályvesztés időpontját indokolt esetben a Kúria ettől eltérően is megállapíthatja.

A 148. §-hoz

A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó szabály, hogy a bírói indítvány alapján megsemmisített rendelkezés nem alkalmazható a konkrét bírósági eljárásban, amelyben a normakontroll- eljárásra sor került, de azon eljárásokban sem, amelyek a megsemmisítés időpontjában bíróság előtt folyamatban vannak. A törvény kivételes esetekben e szabály alól is biztosít eltérési lehetőséget.

A 149. §-hoz

A jogalkotási kötelezettség elmulasztása miatti eljárást kizárólag a törvényességi felügyeleti szerv indítványozhatja. Ezen indítványra speciális többlet-követelmények vonatkoznak.

A 150. §-hoz

Ha a Kúria a jogalkotási kötelezettség elmulasztását állapítja meg, határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget. E határozat kötelező ereje a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra terjed ki.

A 151. §-hoz

Ha a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének a Kúria határozatában megállapított határidőn belül nem tett eleget, a Kúria – a törvényességi felügyeleti szerv újabb kérelmére – elrendeli, hogy a törvényességi felügyeleti szerv vezetője a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet vagy normatív határozatot a helyi önkormányzat nevében alkossa meg.
A pótlására felhatalmazó határozatot is közzé kell tenni a hivatalos lapban; ezt követően a helyi önkormányzat mulasztását nem orvosolhatja.
Fejezet

Az új eljárásra kötelező és a mulasztási ítélet teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárás

A 152. §-hoz

A bíróság ítéletének végrehajtására vonatkozó szabályokat elsősorban a bírósági ítéletek végrehajtásáról szóló törvénynek kell tartalmaznia. A javaslat erre tekintettel csak a végrehajtásra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza, amelyek alkalmazásának akkor van helye, ha a bíróság új eljárásra kötelezte a közigazgatási szervet vagy mulasztását állapította meg. E két esetkörben a perrendtartás lehetőséget ad arra, hogy a bíróság az ítélet érvényre juttatását az ítéletből fakadó kötelezettség nem teljesítése esetén elérje. Ez egy speciális eljárás keretében történik, amelynek lefolytatására az elsőfokon eljárt bíróságnak van hatásköre, a felperes vagy az érdekelt kérésére. A teljesítési határidő leteltét követően benyújtható teljesítés kikényszerítése iránti kérelem alapján a bíróság először tisztázza a teljesítés elmaradásának okát. Egyrészt felhívja a közigazgatási szervet az ítélet teljesítésére, illetve magyarázatot kér tőle, hogy miért nem tett annak eleget. Itt fény derülhet ugyanis olyan akadályokra, amelyek a közigazgatási szerv érdekkörén kívül állnak, akár az iránymutatás pontosításának szükségességére is.

A 153. §-hoz

Ha a közigazgatási szerv nem ad magyarázatot, vagy az nem alapos, a bíróság teljesítési bírságot szabhat ki. Ennek eltérő elnevezésén túl az összege is más, mint a pénzbírságé: akár
tízmillió forint is kiszabható az ügy jelentősége és a teljesítési kötelezettség megszegésének konkrét körülményei alapján.
A teljesítési bírság ellenére továbbra is mulasztó közigazgatási szerv újból bírságolható. Az ismételt bírságolás esetén indokolt, hogy – más európai országok megoldásaihoz hasonlóan – a bíróság pénzbírsággal sújthassa a közigazgatási szerv vezetőjét. A személyes felelősségre tekintettel nem teljesítési, hanem az alacsonyabb felső határú pénzbírság kiszabására van mód. Mind a teljesítési, mind a pénzbírság ellen természetesen fellebbezésnek van helye, előbbit külön a teljesítési bírság szabályai között rögzíti a perrendtartás, rövid határidőket szabva a fellebbezés benyújtására és elintézésére. A teljesítési bírság eljárási bírság, a pénzbírság szabályait kell rá egyebekben alkalmazni.

A 154. §-hoz

A teljesítési bírság nem egyedüli eszköze a bíróságnak, azon felül – a hatóság jogellenes hallgatására vonatkozó szabályok mintájára – másik azonos hatáskörű közigazgatási szervet jelöl ki az eljárás lefolytatására, amennyiben ez megoldást jelent az ügyben. Ha pedig az ügy a törvényességi felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik, a törvényességi felügyeleti szerv – a bírságolás mellett – felhatalmazható a mulasztás pótlására. Ez a lehetőség azon szervek perei esetén alkalmazható, amelyek felett törvényességi felügyelet érvényesül, a helyi
önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, illetve a köztestületek olyan pereiben, amelyek a törvényességi felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó tevékenységekkel kapcsolatosak. Ilyen például a Mötv. alapján az önkormányzat határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítására, vagy feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló (mulasztási) pert követő nem teljesítés esete. E két lehetőség alkalmazhatatlansága esetére lehetősége van a bíróságnak ideiglenes intézkedéssel a teljesítésnek megfelelő állapot kialakítására. Ez már a bíróság mérlegelésébe tartozó intézkedés, akár az első teljesítési bírság mellett is már elrendelheti, akár az ismételten kiszabott bírsággal egyidejűleg.

Fejezet

A közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás A 155. §-hoz
A kijelölési eljárás a hatósági eljárásban bekövetkezett hatásköri összeütközés feloldására irányuló eljárás. A hatásköri szabályok alapján a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság jár el háromtagú tanácsban, az érintett közigazgatási szerv vagy az ügyfél kérelmére. A kijelölő, illetve az eljárást befejező egyéb végzéssel szemben perújításnak nincs helye.

HATODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A 156-158. §-hoz

A perrendtartás csak a hatálybalépését szabályozza és felhatalmazást ad az igazságügyért felelős miniszternek. A kellő felkészülési idő biztosítása érdekében a perrendtartás 2018. január 1-én lép hatályba. A perrendtartás szabályait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az átmeneti rendelkezéseket a törvény nem tartalmazza, terjedelmükre tekintettel azokat külön törvények határozzák meg.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény közlönyállapot

Hatály: közlönyállapot (2017.III.1.)

 

2017. évi I. törvény

a közigazgatási perrendtartásról

 

Az Országgyűlés a történeti alkotmány vívmányainak tiszteletben tartásával,

a közigazgatási bíráskodás önállóságát elismerve és nemzeti hagyományait megújítva,

a közigazgatási perek hatékony, gyors és szakszerű elbírálását lehetővé tevő önálló perrendi szabályok szükségességét felismerve,

a közigazgatási bíróságok által a közigazgatás jogsértő tevékenységével szemben nyújtott jogvédelem és jogorvoslat biztosítása céljából, továbbá

annak érdekében, hogy a közigazgatási szervek hatásköreiket törvényben előírtaknak megfelelően gyakorolják, és tevékenységük összhangban legyen azokkal a célokkal, amelyek elérése érdekében azokat megvalósították,

az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b)-d) pontja végrehajtására a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § [A törvény hatálya]

(1) E törvényt kell alkalmazni a közigazgatási jogviták elbírálása iránti közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki azon közigazgatási jogviták elbírálására, amelyekre törvény más bírósági eljárási szabályok alkalmazását rendeli.

2. § [A bíróság feladata]

(1) A bíróság feladata, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben – erre irányuló megalapozott kérelem esetén – hatékony jogvédelmet biztosítson.

(2) A bíróság a közigazgatási jogvitát tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárásban bírálja el.

(3) A bíróság a perkoncentráció és az eljárási igazságosság érvényesülése érdekében az e törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek és más perbeli személyek eljárási jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.

(5) A bíróság törvényben meghatározott esetben hivatalból vizsgálatot, illetve bizonyítást rendelhet el.

(6) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra – megfelelő határidőn belül – nyilatkozhassanak.

(7) A bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről, valamint indokolt esetben a támogató perben való részvételéről a szükséges tájékoztatással ellátni.

3. § [A felek kötelezettségei]

(1) A felek kötelesek jóhiszeműen eljárni, és az eljárás koncentrált befejezése érdekében a bírósággal együttműködni.

(2) A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni.

(3) A jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli.

(4) A feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen.

4. § [A közigazgatási jogvita]

(1) A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező cselekményének, vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége.

(2) Közigazgatási jogvita a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita is.

(3) Közigazgatási cselekmény

a) az egyedi döntés;

b) a hatósági intézkedés;

c) az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés;

d) a közigazgatási szerződés.

(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, nincs helye közigazgatási jogvitának

a) a kormányzati tevékenységgel, így különösen a honvédelemmel, az idegenrendészettel és a külügyekkel kapcsolatban,

b) önállóan valamely közigazgatási cselekmény megvalósítását szolgáló járulékos közigazgatási cselekmény jogszerűségére vonatkozóan,

c) az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között.

(5) Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés azzal a közigazgatási cselekménnyel együtt lehet közigazgatási jogvita tárgya, amelynek a megvalósítása során azt alkalmazták. Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés akkor lehet közigazgatási jogvita önálló tárgya, ha a jogsérelem az általános hatályú rendelkezés alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, közigazgatási cselekmény megvalósítása nélkül következett be.

(6) A közigazgatási tevékenység felek általi megjelölése a bíróságot nem köti. A bíróság hivatalból annak tartalma szerint veszi figyelembe a közigazgatási tevékenységet, és a megfelelő eljárásban bírálja el.

(7) E törvény alkalmazásában

1. közigazgatási szerv:

a) az államigazgatási szerv, és annak önálló feladat- és hatáskörrel felruházott szervezeti egysége és közege,

b) a helyi önkormányzat képviselőtestülete és annak szerve,

c) a nemzetiségi önkormányzat testülete és szerve,

d) a köztestület, a felsőoktatási intézmény, és annak önálló feladat- és hatáskörrel felruházott tisztségviselője vagy szerve,

e) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási cselekmény megvalósítására feljogosított egyéb szervezet vagy személy;

2. közigazgatási szerződés: az a szerződés, amelyet törvény vagy kormányrendelet annak minősít;

3. közszolgálati jogviszony: az állam vagy az állam nevében eljáró szerv és az általa foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony; ide nem értve a bírák, az igazságügyi alkalmazottak, továbbá az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a munkaviszonyban állók jogviszonyát;

4. megelőző eljárás: a jogvita tárgyává tett közigazgatási cselekmény megvalósítására folytatott közigazgatási hatósági vagy jogorvoslati eljárás.

(8) E törvény közigazgatási szervre vonatkozó szabályait a munkáltató szervre, a közigazgatási cselekményre vonatkozó szabályokat a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos döntésre és intézkedésre alkalmazni kell. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása nem minősül megelőző eljárásnak.

5. § [Közigazgatási bírói út]

(1) A bíróság a közigazgatási jogvitát közigazgatási perben bírálja el.

(2) A bíróság közigazgatási perben dönt azon közjogi jogvitában, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja.

(3) A bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban.

6. § [A polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása]

A közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a polgári perrendtartás szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten előírja. A polgári perrendtartás szabályait e törvénnyel összhangban kell alkalmazni.

II. FEJEZET

BÍRÓSÁGOK

7. § [A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok]

(1) Elsőfokon ítélkezik

a) a közigazgatási és munkaügyi bíróság,

b) törvényben meghatározott esetben a törvényszék vagy a Kúria.

(2) Másodfokon ítélkezik

a) a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék és

b) a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúria.

(3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.

8. § [A bíróság összetétele]

(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(2) A bíróság tanácsa az előkészítő tanácsülésen elrendelheti, hogy a tanács tagja egyesbíróként járjon el, ha az ügy mind ténybeli, mind jogi szempontból egyszerű megítélésű.

(3) Egyesbíró jár el elsőfokon

a) a kétfokú közigazgatási eljárásban hozott közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben,

b) az ötmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget vitató kereset alapján indult perben,

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával, valamint a menedékjoggal kapcsolatos perben,

d) a 13. § (4) bekezdésében meghatározott perben,

e) a hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal, illetve hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,

f) a hatósági határozattal szemben kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,

g) a hatósági végzéssel kapcsolatos perben,

h) a mulasztási perben és

i) az e törvényben meghatározott egyéb perben.

(4) Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a (3) bekezdés szerinti perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.

(5) A Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha az ügy különös bonyolultsága vagy kiemelt társadalmi jelentősége indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha az ügy jellege ezt indokolja, az öt hivatásos bíróból álló tanács legfeljebb két tagja olyan hivatásos bíró lehet, aki közigazgatási ügyben eljáró bírónak nincs kijelölve.

9. § [A bíróság tagjainak jogai és kötelezettségei]

(1) Az egyesbíró megtehet minden intézkedést, és meghozhat minden határozatot, amelyet törvény a bíróság, a bíróság tanácsa vagy az elnök hatáskörébe utal.

(2) A bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök vagy az általa kijelölt bíró tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden határozatot, amelyet törvény a bíróság hatáskörébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat hozhat, amelyeket e törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utal.

10. § [Kizárás]

(1) A per elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt

a) az aki a perben félként vagy érdekeltként részt vehet,

b) az a személy, aki a vitatott közigazgatási tevékenység megvalósításában részt vett,

c) a fél vagy az érdekelt tisztségviselője, tagja, alapítója, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében befolyással rendelkező tagja, illetve a féllel vagy az érdekelttel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, a jogviszonya megszűnését követő öt évig,

d) az a), b) vagy c) pont alá eső személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt,

e) az a), b), c) vagy d) pont alá eső személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,

f) az, akinek tanúként való meghallgatását a bíróság elrendelte, vagy akit a bíróság szakértőként rendelt ki, illetve aki szakvéleményt adott,

g) a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy,

h) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.

(2) A perorvoslat elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perorvoslattal támadott határozat meghozatalát megelőző bírósági eljárásban részt vett.

(3) A perben nem járhat el az a közigazgatási és munkaügyi bíróság,

a) amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdés a)-e) pont szerinti kizárási ok áll fenn, vagy

b) amely a perben félként vagy érdekeltként vehet részt.

(4) A Kúria jár el, ha a törvényszék a (3) bekezdés alapján a perben nem járhat el.

(5) A kizárási kérelem bejelentésére és elintézésére a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

11. § [A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző]

(1) Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, az elnök vagy az általa kijelölt bíró helyett tárgyaláson kívül bírósági titkár is eljárhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bírósági titkárnak – törvény eltérő rendelkezése hiányában – önálló aláírási joga van. A bírósági titkár megteheti mindazokat az intézkedéseket és – az ítélet kivételével – meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal. Az eljárást befejező végzést – az egyszerűsített perben hozott végzés kivételével – a bírósági titkár az elnök vagy az általa kijelölt bíró jóváhagyásával hozhatja meg.

(3) A bírósági titkár azonnali jogvédelem tárgyában nem határozhat.

(4) Törvényben meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.

(5) A bírósági titkár, a bírósági ügyintéző, valamint a jegyzőkönyvvezető kizárására a bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

III. FEJEZET

HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG

12. § [Hatáskör]

(1) A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások tartoznak, amelyek elbírálását törvény nem utalja a törvényszék vagy a Kúria hatáskörébe.

(2) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével a törvényszék hatáskörébe tartozik

a) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal,

b) a vasúti igazgatási szerv és a légiközlekedési hatóság,

c) a köztestület és

d) a Magyar Nemzeti Bank

közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per.

(3) A törvényszék dönt

a) a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban,

b) a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos perben,

c) a minősített adatok megismerésével kapcsolatos perben, továbbá

d) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az 5. § (2) bekezdésében meghatározott perben.

(4) A Kúria hatáskörébe tartozik

a) a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás,

b) a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás és

c) az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárás.

13. § [Illetékesség]

(1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult. Ha a vitatott közigazgatási cselekményt többfokú eljárásban valósították meg, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult.

(2) A közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye

a) ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekvésének a helye;

b) bejelentéshez vagy engedélyhez kötött tevékenység esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye;

c) az a)-b) pontban meghatározottak kivételével, az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye -, ennek hiányában a közigazgatási szerv székhelye;

d) a fővárosi székhelyű, de elsősorban Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest megye;

e) mulasztás esetében – az a)-c) pontban meghatározottak kivételével – a közigazgatási szerv székhelye.

(3) A perre

a) a Budapest főváros területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

b) a Nógrád megye és Pest megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

c) a Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

d) a Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

e) a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

f) a Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

g) a Bács-Kiskun megye, a Békés megye, és Csongrád megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

h) a Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

illetékes.

(4) A társadalombiztosítási, szociális vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással vagy támogatással kapcsolatos perre az a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye -, ennek hiányában a közigazgatási szerv székhelye található.

(5) A közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perre a szerződés megkötésének helye szerint a (3) bekezdésben meghatározott bíróság illetékes. A főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes bíróság a mellékkötelezettel szembeni igény elbírálására is illetékes.

(6) Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg, a perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(7) A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási szerződés egyedileg megtárgyalt szerződési rendelkezésében kiköthetik valamely, a (3) bekezdésben meghatározott közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességét. E bíróság – törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos valamennyi perre kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódra is.

(8) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyben, amelyre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét.

(9) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a munkavégzés helye szerinti bíróság illetékes. A természetes személy felperes a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.

(10) Több illetékes bíróság közül az a bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként benyújtották, illetve továbbították.

(11) A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatával szembeni fellebbezés elbírálására, továbbá a 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

14. § [A hatáskör és az illetékesség vizsgálata]

(1) A bíróság hatáskörének és illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe.

(2) Ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörét megállapítja, e döntése más bíróságra – ide nem értve a közigazgatási ügyben másodfokon eljáró bíróságot és a Kúriát – kötelező.

(3) A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja irányadó. Ha a per a keresetlevél benyújtása után bekövetkezett valamely változás folytán tartozna a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani.

(4) Az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi.

15. § [Az eljáró bíróság kijelölése]

(1) Jogerős bírósági határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot harminc napon belül kell kijelölni.

(2) Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik közigazgatási és munkaügyi bíróságnál előterjesztheti; egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni.

(3) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot

a) illetékességi összeütközés esetén a Fővárosi Törvényszék,

b) hatásköri összeütközés esetén a Kúria

jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására.

(4) Ha a hatásköri összeütközés a közigazgatási ügyben eljáró bíróság és más bíróság között merül fel, a kijelölés tárgyában a Kúria öttagú tanácsban dönt. A tanács elnöke és két tagja közigazgatási bíró, további két tagja a vitával érintett szakágba tartozó bíró. A tanács összetételét és a helyettesítés rendjét az ügyelosztási rendben évente előre kell meghatározni.

(5) A kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül határozhat.

IV. FEJEZET

A FELEK ÉS AZ ÉRDEKELT

16. § [Perképesség]

(1) A perben fél az lehet, akit a polgári jog vagy a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv, amely önálló közigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik.

(2) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben fél lehet a munkavállalói és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet.

(3) A perben személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki a polgári perrendtartás szabályai szerint perbeli cselekvőképességgel rendelkezik vagy a megelőző eljárásban személyesen eljárhatott.

(4) A perképességre egyebekben, valamint a támogató, a tolmács és a fordító részvételére a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.

17. § [Felperes]

A per megindítására jogosult

a) az akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti,

b) az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el,

c) az a közigazgatási szerv, amely a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti, továbbá amely a szerződésben részes fél (szerződő közigazgatási szerv),

d) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az a civil szervezet, amely a nyilvántartásba vett tevékenységét valamely alapvető jog védelme vagy valamilyen közérdek érvényre juttatása érdekében a közigazgatási tevékenység által érintett földrajzi területen legalább egy éve folytatja, ha a közigazgatási tevékenység nyilvántartásba vett tevékenységét érinti,

e) törvényben meghatározott esetben az általa képviselt tagság, illetve csoport jogos érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetén azon érdek-képviseleti szervezet vagy köztestület is, amelynek nyilvántartott vagy alapító okiratában rögzített tevékenységét a közigazgatási tevékenység érinti.

18. § [Alperes]

(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.

(2) Nem érinti a közigazgatási szerv alperesi minőségét, ha a hatásköre, amelynek alapján a közigazgatási tevékenységet megvalósította, anélkül szűnik meg, hogy azt jogszabály más közigazgatási szervre telepítené.

(3) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a munkáltató szerv ellen kell megindítani.

19. § [Pertársaság]

(1) Több felperes együtt is indíthat pert, ha a jogvita tárgya olyan közös jog vagy kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pertársaság esetében bármely pertárs perbeli cselekményei – az egyezség, az elismerés, a jogról való lemondás és a kereseti kérelemtől való elállás kivételével – arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta. Ha a pertársak cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

(3) Több felperes akkor is indíthat együtt pert, ha az állított jogsérelmeket ugyanazon közigazgatási tevékenység okozta, vagy a vitatott – azonos természetű – közigazgatási tevékenységek azonos jogalapon és azonos vagy hasonló tényeken alapulnak.

(4) Több alperes együtt is perelhető, ha a közigazgatási tevékenységet együtt valósították meg, így különösen, ha az egyik közigazgatási tevékenysége a másiknak a keresetlevélben vitatott közigazgatási tevékenységén alapul, vagy megvalósításukra ugyanabban a megelőző eljárásban került sor.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti pertársaság esetében a pertársak önállóan járnak el, egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára.

20. § [Érdekelt]

(1) Akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti vagy a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti, a mások között folyamatban lévő perbe érdekeltként beléphet. A perbe érdekeltként beléphet az is, aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban az érdekeltet a féllel azonos eljárási jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.

(3) Az érdekelt a felek rendelkezési jogának sérelme nélkül jogosult perbeli cselekmény megtételére, amely akkor is hatályos, ha a felek cselekményeivel ellentétben áll. Az ellentétes cselekmény befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

(4) A perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet a bíróság értesíti. Az értesítéssel egyidejűleg a bíróság közli a keresetlevelet, ha erre korábban nem került sor. A perbelépés lehetőségéről való értesítésnek hivatalból vagy valamely fél kérelmére az ítélet jogerőre emelkedéséig az eljárás bármely szakaszában helye van.

(5) Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt, a bíróság elrendelheti, hogy azon érdekeltekkel, akik a megelőző eljárásban nem vettek részt, a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon történő közzétételével kell közölni. A bíróság a közzétételre a közigazgatási szervet kötelezi. A perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv általi közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

(6) A bíróság kérelemre vagy hivatalból érdekeltként perbe állíthatja azt, akinek jogát vagy jogos érdekét a perben hozandó ítélet érinti, ha perben állása a jogvita rendezése érdekében a bíróság megítélése szerint szükséges.

(7) A fél perbeállítást vagy a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a védirat közlésétől számított harminc napon belül kérhet. A perbeállítás iránti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

21. § [Az érdekelt perbelépése]

(1) A perbelépést írásban vagy a tárgyaláson szóban lehet bejelenteni. A perbelépés lehetőségéről értesített érdekelt a perbelépést az értesítés közlését követő tizenöt napon belül jelentheti be. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak.

(2) A perbelépés bejelentésével egyidejűleg meg kell jelölni a perbelépést megalapozó jogot, jogos érdeket, továbbá azt, hogy melyik fél pernyertességét kívánja támogatni, illetve mindezek indokait.

(3) A perbelépés bejelentéséről a bíróság a feleket haladéktalanul értesíti, és a perbelépés megengedése előtt a feleket szükség esetén meghallgatja.

(4) Az érdekelt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – perbeli cselekményt csak a perbelépést megengedő végzés jogerőre emelkedését követően végezhet. E rendelkezés nem akadálya a perbelépéssel kapcsolatos eljárási cselekményeknek. A perbelépés megengedését megelőzően tett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában az érdekelttel szemben is hatályosak.

(5) Ha a perbelépésnek nem lett volna helye, illetve az azt megalapozó jog vagy jogos érdek megszűnt, a bíróság az érdekeltet – a felek és az érdekelt meghallgatása után – a perből kizárja.

(6) A perbelépést elutasító, valamint a perből kizáró végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(7) A közigazgatási cselekmény, illetve a perbelépés lehetőségéről való értesítés közlésének hiányában az érdekelt a perbelépést a perorvoslati kérelemben is bejelentheti, azzal, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala után előterjesztett perbelépési kérelemben elsőfokú tárgyalás tartását nem kérheti. A perorvoslati kérelemben bejelentett perbelépés megengedéséről a perorvoslati kérelem elbírálására jogosult bíróság dönt.

22. § [Perbeli jogutódlás]

(1) Ha a per alapjául szolgáló jog, jogos érdek vagy kötelezettség tekintetében a fél vagy az érdekelt helyébe a keresetlevél benyújtását követően jogutód lép, a jogutód a perbe beléphet.

(2) A felperes és az érdekelt jogutódjának perbelépéséhez a jogelőd hozzájárulása szükséges. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt vagy jogutódlással megszűnt, a jogutódlást azonban valószínűsíteni kell.

(3) A fél jogutódját a másik fél perbe vonhatja. A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történő megszűnése miatt következett be. Az érdekelt jogutódját akkor lehet perbe vonni, ha a jogelődöt a bíróság állította perbe.

(4) A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép. A jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában a jogutóddal szemben is hatályosak.

(5) Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz részt.

23. § [Eljárás perbeli jogutódlás esetén]

(1) A jogutód perbelépését, illetve perbevonását írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni. A bejelentést közölni kell a felekkel. A perbelépés vagy perbevonás, illetve a jogelődnek a perből való elbocsátása tárgyában a bíróság határozathozatal előtt a feleket meghallgathatja.

(2) A perbelépést vagy a perbevonást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(3) A jogutód perbelépése, illetve perbevonása esetén – ha az nem a jogelőd halála vagy megszűnése miatt történt – a jogelődöt kérelmére a többi fél hozzájárulásával a bíróság a perből elbocsáthatja.

24. § [Perbelépés a pertárs jogán]

Az a perindításra jogosult, akivel a vitatott közigazgatási cselekményt nem közölték, és akit a perbelépés lehetőségéről sem értesítettek, a perbe az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a felperes pertársaként is beléphet.

25. § [Az alperes perbeállítása]

(1) Ha a per nem a megfelelő közigazgatási szerv ellen indult meg, a bíróság a vitatott tevékenységet megvalósító közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja, és a korábbi alperest a perből elbocsátja.

(2) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pert további közigazgatási szerv ellen is meg kellett volna indítani, e közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja.

(3) Ha az alperes közigazgatási szerv megszűnik, vagy a hatáskört, amelyen a vitatott közigazgatási tevékenység alapul, időközben jogszabály más közigazgatási szervre telepíti, a bíróság – alperes tájékoztatása alapján vagy hivatalból – azt a közigazgatási szervet állítja alperesként perbe, amelyre jogszabály a perrel érintett hatáskört telepíti. Az alperes a megszűnéséről, valamint a perrel érintett hatáskörének más közigazgatási szervre telepítéséről – e közigazgatási szerv megjelölésével – köteles a bíróságot előzetesen tájékoztatni.

(4) Ha a többfokú közigazgatási eljárásban utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv úgy szűnik meg, hogy a perrel érintett hatásköre is megszűnik, a bíróság az elsőfokon eljárt szervet állítja alperesként perbe.

(5) A perbe állított alperes a korábbi alperes helyébe lép. A perbeállítást megelőzően végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában a perbe állított alperessel szemben is hatályosak.

(6) Ha a korábbi alperest a perből nem bocsátják el, a perbe állított alperes a perben a korábbi alperes pertársaként vesz részt.

(7) A perbe állított alperes kérésére a tárgyalást meg kell ismételni, kivéve, ha a korábbi alperessel irányítási vagy szakmai irányítási jogviszonyban áll.

(8) Az alperest perbeállító vagy a perből elbocsátó végzés ellen a perbe állított, illetve a perből elbocsátott közigazgatási szerv nyolc napon belül fellebbezéssel élhet. A bíróság végzését módosíthatja vagy visszavonhatja.

V. FEJEZET

KÉPVISELET

26. § [Képviselet]

(1) A képviseletre a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ügyvédjelölt és jogi előadó a törvényszék és a Kúria előtt – az iratok megtekintése, azokról másolat kérése vagy készítése kivételével – nem járhat el.

(3) A közigazgatási szerv vezetője, tisztségviselője vagy alkalmazottja a közigazgatási szerv szervezetét és működését meghatározó szabály szerinti képviseleti jogosultságát munkáltatói igazolványával is igazolhatja.

(4) Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt elsőfokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat.

(5) Saját tagjának közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perében meghatalmazottként eljárhat a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet.

27. § [Kötelező jogi képviselet]

(1) A törvényszék és a Kúria előtt, továbbá a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben a jogi képviselet kötelező.

(2) Kötelező jogi képviselet esetén eljárásra jogosult a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát azon eljárási szakaszban történő első jelentkezésekor kell a bíróságnak bemutatni vagy a beadványhoz csatolni, amelyben a jogi képviselet a fél számára kötelező. Ha a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát a bíróságnak bemutatták, ennek tényét elegendő a jegyzőkönyvben rögzíteni, azt az iratokhoz nem kell csatolni.

(4) A kötelező jogi képviseletre egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

EGYÉB ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

28. § [Beadvány]

(1) A beadványt elektronikus úton, postai úton vagy közvetlenül a bíróságnál kell benyújtani. A postai úton benyújtott beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a keresetlevélre, a védiratra, a keresetlevél és az ügy iratainak továbbítására, valamint a perorvoslati kérelemre a beadványok szabályait kell alkalmazni.

(3) A beadványokra egyebekben a polgári perrendtartás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. A beadványok hiányosságai esetén – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a polgári perrendtartás általános szabályai szerint van helye hiánypótlásnak.

29. § [Elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása]

(1) Az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az elektronikus hírközlő hálózat igénybevételére a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személynek a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra jogosító okmánya nincs, a tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó elnök és a személyes meghallgatást lefolytató bíró a meghallgatás kezdetén és a meghallgatás befejezésekor rögzíti az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása érdekében közölt nevét, születési helyét, születési idejét és anyja nevét. A személyazonosítás részeként a közölt adatokat a bíróság összeveti a megelőző eljárásban közölt adatokkal.

30. § [Pénzbírság]

(1) A perben kiszabható pénzbírság összege egymillió forintig – természetes személlyel szemben ötszázezer forintig, kiskorúval szemben háromszázezer forintig – terjed. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése miatt a pénzbírság ismételten kiszabható. A pénzbírság közigazgatási szervvel szembeni ismételt kiszabása helyett a bíróság a közigazgatási szerv vezetőjét is pénzbírsággal sújthatja.

(2) A pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit, a korábbi bírságolások számát és mértékét.

(3) A pénzbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzést módosíthatja vagy visszavonhatja.

(4) A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság behajtására és felhasználására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók.

31. § [Egyesítés és elkülönítés]

(1) A bíróság az előtte vagy más azonos hatáskörű bíróság előtt folyamatban lévő, egymással szoros összefüggésben álló tárgyú pereket – a felek kérelmére vagy hivatalból – az együttes elbírálás érdekében egyesítheti. Ha az egyesítést több bíróság is elrendelte, a továbbiakban az a bíróság jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.

(2) A bíróság az egyesítésről szóló végzése megküldésével értesíti a másik bíróságot, amely az áttétel szabályait alkalmazva a peres iratokat megküldi az egyesítést elrendelő bíróságnak.

(3) A bíróság elrendelheti, hogy az egy perben előterjesztett kereseti kérelmek, illetve a perben eldönthető egyes vitás kérdések egymástól elkülönítve kerüljenek elbírálásra.

32. § [Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése]

A félbeszakadásra és felfüggesztésre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a jogszabályon alapuló alperesi jogutódlás esetén az eljárás félbeszakadása nem következik be,

b) a bíróság a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is intézkedhet a félbeszakadással, illetve felfüggesztéssel nem érintett kereseti kérelem elkülönítéséről,

c) a bíróság a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is kezdeményezheti az Európai Unió Bírósága vagy az Alkotmánybíróság eljárását, illetve indítványozhatja a Kúriánál az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát,

d) a felfüggesztő végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek.

33. § [Mintaper]

(1) Ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság – a felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett – dönthet arról, hogy e perek egyikét mintaperben elbírálja és a többi eljárást az eljárást befejező határozata meghozataláig felfüggeszti.

(2) A bíróság a felfüggesztett eljárásokat a mintaper eredménye szerint, tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt állapítja meg, hogy azok a mintapertől sem jogi, sem ténybeli szempontból nem különböznek. A mintaper bizonyítási eredményének felhasználása nem akadálya további bizonyítás elrendelésének.

(3) A bíróság – a felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett – a mintaperben hozott ítélet jogerőre emelkedését követően indult, az (1) bekezdés szerinti jogvitát is e § szabályai szerint bírálhatja el.

34. § [Az Európai Unió Bírósága vagy az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése]

A bíróság hivatalból vagy kérelemre, a polgári perrendtartás szabályainak alkalmazásával kezdeményezheti

a) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását,

b) az Alkotmánybíróság jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását.

35. § [Költségek]

(1) A költségekre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) az érdekelt által támogatott fél pernyertessége esetén a pervesztes fél köteles megfizetni az érdekelt perköltségét,

b) az érdekelt által támogatott fél pervesztessége esetén az érdekelt a pernyertes fél perköltségének azt a részét köteles megfizetni, amely az ő perbeli részvétele folytán merült fel.

(2) A perköltségre vonatkozó szabályok alkalmazásában az érdekeltre a félre, a perbeállított félre a perbevont félre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A mintaperben a bíróság rendelkezhet úgy, hogy a bizonyítás körében felmerült perköltséget vagy annak egy részét az állam előlegezi, illetve viseli.

(4) Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben az állam nevében foglalkoztatott személyt a polgári perrendtartás szabályai szerint illeti meg munkavállalói költségkedvezmény.

36. § [A polgári perrendtartás egyéb általános szabályainak alkalmazása]

(1) A polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni

a) a nyelvhasználatra,

b) a bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettségére,

c) a kézbesítésre,

d) az idézésre,

e) a határidőre,

f) az ítélkezési szünetre,

g) a mulasztásra és annak igazolására,

h) az eljárás anyagának rögzítésére,

i) az iratok megtekintésére, a másolatkészítésre és az adatkezelésre,

j) az elveszett (megsemmisült) iratok pótlására,

k) a biztosítékadásra és

l) a jóhiszemű eljárás követelményének és az igazmondási kötelezettségnek a megsértésére.

(2) Az eljárás szabálytalansága ellen vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás elbírálására a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a közigazgatási és munkaügyi bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Fővárosi Törvényszék,

b) a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria,

c) a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria erre kijelölt másik tanácsa

bírálja el.

(3) Ha e törvény jegyzőkönyv helyett feljegyzés készítését lehetővé teszi, a feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekményben részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a ténymegállapításokat, továbbá készítőjének nevét és aláírását.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS

VII. FEJEZET

A KERESET

37. § [A keresetlevél]

(1) A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza

a) az eljáró bíróság megjelölését,

b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve – ha ilyennel rendelkezik – egyéb elérhetőségét,

c) az alperes nevét, székhelyét és perbeli állását, továbbá – ha ismert – képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét,

d) a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot,

e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,

f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és

g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

(2) A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát,

a) amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,

b) amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve

c) amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges.

(3) Ha a felperes jogi képviselővel jár el, a keresetlevél tartalmazza a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző nevét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését, telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét.

(4) A legalább öt személy által közösen benyújtott keresetlevélnek tartalmaznia kell a kérelmezők együttes képviseletét ellátó személy meghatalmazását.

38. § [A kereseti kérelem fajtái és a keresethalmazat]

(1) A keresetben kérhető

a) a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy megváltoztatása,

b) a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása,

c) közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása,

d) a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés,

e) a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés,

f) a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha az a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a közigazgatási tevékenység vagy a jogviszony természeténél fogva, illetve valamely más okból az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott kereseti kérelemnek nincs helye. A bíróság e feltételek fennállását hivatalból vizsgálja.

(3) Több kereseti kérelem akkor terjeszthető együtt elő, ha ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek.

(4) Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha azok ugyanabból a jogviszonyból erednek, és ugyanazon alperessel vagy alperesekkel szemben terjesztik elő.

(5) Ha az együtt előterjesztett kereseti kérelmekre nem ugyanazon közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnak van hatásköre vagy illetékessége, a magasabb szintű bíróság, azonos szintű bíróságok esetén a valamely kereseti kérelemre kizárólagosan illetékes bíróság jár el.

39. § [A keresetlevél benyújtása]

(1) A keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a cselekményről való tudomásszerzéstől, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül kell benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.

(2) A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.

(3) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez (a továbbiakban: jogorvoslati szerv) nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek.

(4) A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.

(5) A perfüggőség a keresetlevél benyújtásával áll be.

(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

(7) A keresetlevél benyújtásának a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának hatályosulására halasztó hatálya van.

40. § [A keresetlevél továbbítása]

(1) A keresetlevelet a benyújtásától számított tizenöt napon belül kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetében az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv a benyújtástól számított öt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított huszonegy napon belül továbbítja a bírósághoz.

(2) Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtásától számított öt, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén – a benyújtásától számított három napon belüli felterjesztést követően – nyolc napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani.

(3) A közigazgatási szerv az ügy iratait továbbítás helyett a bíróság számára elektronikusan hozzáférhetővé teszi, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak.

(4) A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet akkor is köteles a bírósághoz továbbítani, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

(5) Ha a felperes a keresetlevelet a bírósághoz arra való hivatkozással nyújtja be késedelmesen, hogy azt a közigazgatási szervhez e törvény rendelkezéseinek megfelelően benyújtotta, de a keresetlevél és az ügy iratai a továbbításra nyitva álló határidőkre figyelemmel a bírósághoz nem érkeztek meg, a bíróság a közigazgatási szervet a keresetlevél megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel. A felperesnek ebben az esetben csatolnia kell a keresetlevél szabályszerű benyújtását igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(6) Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél felterjesztésére, illetve továbbítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget vagy az (5) bekezdés alapján nem tett nyilatkozatot, a bíróság – pénzbírság kiszabása mellett – kötelezi a közigazgatási szervet az ügy iratainak felterjesztésére, illetve továbbítására.

(7) Ha a keresetlevél vagy az iratok törvény által védett adatot tartalmaznak, a védiratban erre utalni kell, és az iratokat ennek megfelelően kell továbbítani.

(8) Az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv az ismert érdekeltet a keresetlevél benyújtásáról annak megküldésével haladéktalanul értesíti. Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt, a közigazgatási szerv a keresetlevél benyújtásáról honlapján – ennek hiányában a helyben szokásos módon – való közzétételével értesíti azt az érdekeltet, aki a megelőző eljárásban nem vett részt.

41. § [A keresetlevél benyújtása a bíróságnál]

(1) Ha a keresetlevelet törvény rendelkezése alapján a bíróságnál kell benyújtani, a bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az elsőfokon eljárt közigazgatási szervvel. Az ügy iratait a 40. § (1) bekezdése szabályai szerint kell a bírósághoz továbbítani.

(2) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a közigazgatási szervnél vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be. A tévesen benyújtott keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni a bíróságnak.

(3) Közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.

(4) A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, ha a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya nem a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége.

(5) Az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a keresetlevelet a bíróságnál nyújtja be.

42. § [Védirat]

(1) A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.

(2) A védiratot az alperes a keresetlevélnek, illetve az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg terjeszti elő.

(3) Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, a keresetlevélnek és az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg az alperes csak az azonnali jogvédelemre irányuló kérelemben foglaltakra köteles nyilatkozni. A védiratot ebben az esetben a 40. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül terjeszti elő.

(4) Ha a keresetlevél nem felel meg a 37. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a keresetlevél visszautasításának van helye, az alperes a védiratban csak erre köteles kitérni.

43. § [Keresetváltoztatás]

(1) A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelje vagy leszállítsa, az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetve járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjessze vagy a kereseti kérelmek valamelyikétől elálljon.

44. § [Elállás a keresettől]

A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül, a tárgyalás berekesztéséig elállhat. Az elállás a tárgyalást megelőzően írásban vagy a tárgyaláson szóban is bejelenthető. Ha a bíróság nem tart tárgyalást, elállni a bíróság ítéletének meghozataláig lehet.

VIII. FEJEZET

INTÉZKEDÉSEK A KERESETLEVÉL ALAPJÁN

45. § [A keresetlevél vizsgálata]

(1) Az elnök a keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye

a) hiánypótlásnak,

b) a keresetlevél áttételének,

c) a keresetlevél visszautasításának vagy

d) azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntésnek.

(2) A bíróság a téves formában megvalósított közigazgatási tevékenységet a tartalmának megfelelő eljárási rendben bírálja el, amiről végzést hoz. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.

46. § [Hiánypótlás]

(1) Ha a keresetlevél nem felel meg a törvény által meghatározott alaki követelményeknek, vagy azt kötelező jogi képviselet esetén nem jogi képviselő útján nyújtották be, a bíróság a felperest a hiányok megjelölése mellett, rövid határidő tűzésével azok pótlására hívja fel.

(2) A felhívásban a bíróság tájékoztatja a felperest a hiánypótlás módjáról, és figyelmezteti a hiánypótlás elmaradásának következményeire.

(3) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevele az alperes megjelölésére vonatkozóan hiányos, ellentmondásos vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, hiánypótlásnak csak akkor van helye, ha az alperes személye a vitatott közigazgatási cselekményből vagy az arra vonatkozó jogszabályokból nem állapítható meg.

(4) Ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem megjelölését, e hiány pótlása a keresetindítási határidőn belül lehetséges.

(5) A bíróság a hiánypótlási felhívás mellett a jogi képviselőt pénzbírsággal sújthatja, ha

a) az általa szerkesztett keresetlevél nem felel meg a törvényben meghatározott alaki követelményeknek,

b) nem csatolta a meghatalmazását, vagy

c) az általa képviselt fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.

(6) Ha a felperes a keresetlevél hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is hiánytalanul adta volna be.

47. § [Áttétel]

(1) Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság vagy hatóság az iratokból megállapítható, a bíróság a keresetlevelet ehhez a bírósághoz vagy hatósághoz átteszi. A bíróság az áttételről a keresetlevél bíróságra érkezésétől számított nyolc napon belül határoz.

(2) Az áttételt elrendelő végzést a felekkel közölni kell.

(3) Ha valamely bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát valamely okból már jogerősen megállapította, az utóbb eljáró bíróság nem hozhat ezzel az okkal ellentétes olyan határozatot, amellyel a saját hatáskörét vagy illetékességét megtagadva az ügyet az előbb eljárt bírósághoz teszi át.

(4) Az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez áttették.

(5) Az áttételt megelőzően teljesített perbeli cselekmények, illetve bírói rendelkezések hatálytalanok, kivéve, ha az áttétellel kapcsolatosak, vagy azokat – a felek kérelmére vagy egyetértésével – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság hatályukban fenntartja.

48. § [Visszautasítás]

(1) A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha

a) a perre a magyar bíróság joghatósága kizárt,

b) a kereseti kérelem elbírálása más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de az áttétel szabályai a szükséges adatok hiányában nem alkalmazhatóak,

c) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja,

d) a felperes olyan közigazgatási tevékenység jogszerűségét vitatja, amelynek vizsgálatát törvény kizárja,

e) a felperes anélkül indít pert, hogy bármely fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette volna, vagy a pert más közigazgatási eljárásnak kell megelőznie,

f) a felek között ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára – akár ugyanazon bíróság, akár más közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt – per már folyamatban van,

g) a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségre nézve ugyanazon a jogalapon már jogerős ítéletet hoztak,

h) a félnek nincs perbeli jogképessége, vagy a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött határidő alatt sem pótolták,

i) a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja,

j) a felperes a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a keresetlevelet nem, vagy újból hiányosan nyújtotta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el,

k) a felperes keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet,

l) a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles felperes vagy a jogi képviselő a keresetlevelet nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjeszti elő.

(2) A bíróság az (1) bekezdés a)-j) pontjában foglaltakat az egész eljárás során hivatalból veszi figyelembe.

(3) A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzést a felperessel közli és intézkedéséről az alperest értesíti. A bíróság intézkedéséről annak jogerőre emelkedését követően tájékoztatja azokat, akiket a keresetlevél benyújtásáról a közigazgatási szerv értesített.

(4) A keresetlevelet visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

49. § [A keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartása]

(1) A keresetlevél benyújtásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés k) vagy l) pontja alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja.

(2) A keresetlevél benyújtásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a polgári bíróság a felperes közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozó kereseti kérelmét tartalmazó keresetlevelét azért utasította vissza, mert

a) az meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazott, vagy

b) a keresetlevél áttételéhez szükséges adatok nem voltak megállapíthatóak,

és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet az e törvényben foglaltaknak megfelelően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál benyújtja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetében igazolásnak nincs helye.

IX. FEJEZET

AZONNALI JOGVÉDELEM

50. § [Az azonnali jogvédelem iránti kérelem]

(1) Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.

(2) Azonnali jogvédelem keretében kérhető

a) a halasztó hatály elrendelése,

b) a halasztó hatály feloldása,

c) ideiglenes intézkedés, illetve

d) előzetes bizonyítás elrendelése.

(3) A kérelmet a bírósághoz kell benyújtani, ha azt nem a keresetlevéllel együtt nyújtják be. A bíróság a kérelem benyújtásáról az alperest haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.

(4) A kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.

(5) A közigazgatási cselekmény végrehajtását érintő kérelem előterjesztéséről a végrehajtást foganatosító szervet az alperes haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.

(6) Nincs helye azonnali jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény

a) jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,

b) a polgári védelmi szolgálat ellátásával vagy a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, vagy

c) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik.

51. § [A bíróság eljárása és határozata]

(1) A bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül dönt. Hiánypótlásnak nincs helye.

(2) A bíróság felhívására a felek a kérelemre telefonon vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton is nyilatkozhatnak, amelyről a bíróság feljegyzést készít. Szükség esetén a bíróság a felek meghallgatását is elrendelheti.

(3) A bíróság az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt mérlegeli, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna.

(4) A bíróság a kérelem teljesítését biztosíték adásához kötheti.

(5) Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság nyolc napon belül dönt. A kérelem elutasítását követően ismételten, azonos ténybeli és jogi alapon benyújtott kérelmet megtagadó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(6) A bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzését – a felek lehetőség szerinti meghallgatását követően – legkésőbb a végzés elleni fellebbezés felterjesztéséig módosíthatja vagy visszavonhatja.

(7) Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésével veszti hatályát, ha azt a bíróság tanácsa az eljárás során a felek kérelmére vagy hivatalból nem helyezte hatályon kívül. A bíróság ettől eltérő időpontot is megállapíthat, amely nem lehet későbbi, mint a perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja.

(8) Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az azonnali jogvédelmet biztosító végzés hatálya a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad.

(9) A bíróság tanácsa az eljárás során több azonnali jogvédelmi eszközt is alkalmazhat. Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés indokolásában utalni kell a korábban elrendelt azonnali jogvédelmi eszközzel való kapcsolatra.

52. § [A halasztó hatály elrendelése]

(1) Ha a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya, a bíróság elrendelheti annak részleges vagy teljes halasztó hatályát. A halasztó hatály elrendelése esetén a közigazgatási cselekmény nem hajtható végre, annak alapján jogosultság nem gyakorolható, és egyéb módon sem hatályosulhat.

(2) A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, kivéve, ha a közigazgatási szerv a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította. A tudomásszerzésig foganatosított végrehajtási cselekmények a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában hatályban maradnak.

53. § [A halasztó hatály feloldása]

Ha a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, azt a bíróság részben vagy egészen feloldhatja. A halasztó hatály feloldása esetén a közigazgatási cselekmény végrehajtható, annak alapján jogosultság gyakorolható, és egyéb módon is hatályosulhat.

54. § [Ideiglenes intézkedés]

(1) Ha a halasztó hatály elrendelése vagy feloldása az azonnali jogvédelem biztosítására nem alkalmas, a bíróság – a perben hozandó határozat, illetve törvény keretei között – bármely, a jogvédelem azonnali biztosításához szükséges intézkedést tehet.

(2) Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban bizonyításnak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül nem bírálható el.

(3) A teljesítési határidő – ha a bíróság másként nem rendelkezik – az ideiglenes intézkedés közlését követő napon kezdődik.

55. § [Előzetes bizonyítás]

(1) A bíróság előzetes bizonyítást rendel el, ha valószínűsíthető, hogy

a) a bizonyítás a per folyamán vagy annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, illetve jelentős nehézséggel járna, vagy

b) a bizonyítás előzetes lefolytatása elősegíti a per észszerű időn belül történő befejezését.

(2) A kérelemben meg kell jelölni a bizonyítani kívánt tényeket, az azokra vonatkozó bizonyítékokat és azokat a körülményeket, amelyek alapján előzetes bizonyításnak helye van.

(3) Az előzetes bizonyításra a bizonyítás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél és érdekelt felhasználhatja.

(4) Az előzetes bizonyítás költségeire a perköltségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

X. FEJEZET

PERELŐKÉSZÍTÉS

56. § [Az előkészítő tanácsülés]

(1) Ha a 45. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak megtételére nincs szükség, vagy a fél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, az elnök a keresetlevelet előkészítő tanácsülésre terjeszti elő.

(2) A tanácsülést a keresetlevél bíróságra érkezéstől számított tizenöt napon belül kell megtartani. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tanácsülés megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(3) Ha a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, az előkészítő tanácsülést a védirat bíróságra érkezését követő tizenöt napon belül kell megtartani.

(4) A bíróság tanácsa az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén végzésben elrendelheti, hogy pert a tanács tagja mint egyesbíró folytassa le.

(5) A tanácsülésről feljegyzést kell készíteni.

57. § [Intézkedések a per előkészítése során]

(1) A bíróság a tárgyalás előkészítése, valamint az eljárás észszerű időn belüli lefolytatása céljából minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a per lehetőleg egy tárgyaláson érdemben elbírálható legyen. Az intézkedésnek a tárgyalás kitűzése előtt, szükség esetén az eljárás során bármikor helye van.

(2) Az (1) bekezdés alapján a bíróság

a) bizonyítást rendelhet el,

b) iratokat szerezhet be más bíróságtól vagy hatóságtól,

c) elrendelheti a felek meghallgatását,

d) a felek között egyezség létrehozását kísérelheti meg,

e) észrevétel írásbeli kifejtésére hívhat fel.

(3) Ha a bíróság észleli, hogy a keresetlevél vagy az ahhoz csatolt okirat minősített adatot tartalmaz, hivatalból megkeresi a minősítőt a megismerési engedély beszerzése céljából.

(4) Ha a (2) és (3) bekezdésben foglalt intézkedések megtételével egyidejűleg a tárgyalási határnap kitűzésére nem kerül sor, a bíróság – az intézkedés megtételekor – a védiratot a felperesnek és az érdekeltnek kézbesíti.

58. § [A tárgyalás kitűzése]

(1) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről.

(2) Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(3) A tárgyalást – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni. Fontos okból a tárgyalás más helyre is kitűzhető.

(4) Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a védirat felperessel történő közlése a tárgyalás napját legalább nyolc nappal megelőzze. A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.

59. § [Idézés a tárgyalásra]

(1) A bíróság a feleket a per tárgyalására idézi. Az első tárgyalásra szóló idézéshez csatolni kell azokat a beadványokat, amelyek közlésére korábban nem került sor. A beadványt nem kell közölni azzal, aki azt előterjesztette.

(2) Az idézésben a felet

a) fel kell hívni arra, hogy az ügyre vonatkozó, birtokában lévő és korábban be nem csatolt okiratokat a tárgyalásra hozza magával,

b) tájékoztatni kell, hogy a tárgyaláson, ha nem személyesen jelenik meg, csak a polgári perrendtartásban meghatározott képviselő útján járhat el, és

c) figyelmeztetni kell a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményeire.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú felet a törvényes képviselője útján kell idézni, ha személyes jelenléte szükséges, azzal a felhívással, hogy a törvényes képviselő a kiskorú megjelenéséről gondoskodjon. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú fél idézéséről a bíróság akkor is értesíti a törvényes képviselőt, ha a törvényes képviselőt szintén idézte a tárgyalásra.

(4) A bíróság a felet a személyes megjelenés kötelezettségével is idézheti.

60. § [Nyilatkozatok a tárgyalást megelőzően]

(1) Az idézésben a bíróság felhívja a felperest és az érdekeltet arra, hogy a védiratban foglaltakra a tárgyalást megelőzően írásban nyilatkozhat, valamint figyelmezteti a feleket arra, hogy a tárgyaláson csak szóban tehetnek nyilatkozatot.

(2) A bíróság a nyilatkozat megtételére a tárgyalás napját megelőző – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg. A bíróság a határidőt követően előterjesztett nyilatkozatot mellőzheti.

61. § [Bizonyítás elrendelése]

A bíróság az első tárgyalást megelőzően is elrendelhet bizonyítást, az első tárgyalásra tanút vagy szakértőt idézhet.

62. § [Iratbeszerzés]

(1) Ha a keresetlevél vagy a védirat mellékletei nem tartalmazzák azokat az iratokat, amelyek nélkül a jogvita nem dönthető el, és azokat a fél nem tudja beszerezni, a bíróság hivatalból megkeresi az irat kiállítóját a szükséges iratok beszerzése végett.

(2) Ha az iratok beszerzése hatvan napnál előreláthatóan hosszabb időt venne igénybe, a bíróság az eljárást az iratok bírósághoz történő beérkezéséig felfüggesztheti. A tárgyalást az iratok beérkezését követően haladéktalanul ki kell tűzni.

(3) A bíróság az eljárás felfüggesztése előtt dönt az azonnali jogvédelem iránti kérelemről.

63. § [Tárgyaláson kívüli meghallgatás]

(1) A bíróság meghallgatásra idézi azt a felet, akinek személyes meghallgatása törvény rendelkezése alapján szükséges. A meghallgatásról a bíróság a feleket értesíti, és a személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a tárgyaláson ismerteti.

(2) A bíróság elrendelheti, hogy a fél meghallgatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor.

(3) A fél a meghallgatáson képviselővel is eljárhat, nyilatkozatát azonban személyesen kell megtennie.

64. § [Kísérlet egyezség létrehozására]

A bíróság a felek között egyezség létrehozását a tárgyalás kitűzését megelőzően is megkísérelheti.

XI. FEJEZET

AZ EGYEZSÉG ÉS A KÖZVETÍTÉS

1. Egyezség

65. § [Egyezség létrehozása]

(1) Ha a jogvita tárgya lehetővé teszi és jogszabály nem zárja ki, a bíróság a felek közt egyezség létrehozását kísérli meg, ha erre az ügy körülményei alapján észszerű időn belül esély mutatkozik.

(2) A bíróság az egyezség létrejötte érdekében

a) tájékoztatja a feleket az egyezség előnyeiről és feltételeiről,

b) tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről és feltételeiről,

c) az általa javasolt egyezséget a tárgyalás előkészítése során írásba foglalva vagy a tárgyaláson jegyzőkönyvbe foglalva a felek elé tárhatja, illetve

d) a feleket egyezségi kísérletre idézheti.

66. § [Az egyezség tartalma]

(1) Az egyezségben a felek megállapodhatnak a közigazgatási jogvita vagy valamely vitás kérdés számukra megfelelő lezárásának módjában, ha az nem ütközik jogszabályba. Az egyezségben a felek a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem orvoslásának módjában is megállapodhatnak.

(2) Az egyezségben a felek és érdekeltek a per tárgyát képező közigazgatási tevékenységgel összefüggő olyan – akár polgári jogi – kötelezettséget is vállalhatnak, amelyre a vitatott közigazgatási cselekmény nem terjedt ki, illetve amelyre az alperes hatáskörrel nem rendelkezik, továbbá a vitatott közigazgatási cselekmény végrehajtásának mellőzéséről is megállapodhatnak.

(3) Az egyezség az érdekelt egyezség megkötésében való részvétele vagy az egyezség szövegének jóváhagyása hiányában nem érvényes, kivéve, ha az egyezség az érdekelt jogait vagy jogos érdekét a bíróság megítélése szerint nem érinti.

(4) Ha az egyezség nem felel meg a jogszabályoknak, a bíróság a jóváhagyást megtagadja és az eljárást folytatja. Az egyezség jóváhagyását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelynek az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.

67. § [Az egyezséget jóváhagyó végzés]

(1) Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelelő tartalommal létrejön, a bíróság azt végzésbe foglalva jóváhagyja. A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben a vitatott közigazgatási cselekményt megsemmisíti, hatályon kívül helyezi vagy az egyezségben foglaltaknak megfelelően megváltoztatja.

(2) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.

(3) Ha az egyezség a perköltség viselésére nem terjed ki, a felek költségeiket maguk viselik. Az állam által előlegezett költségek és a feljegyzett illetékek viseléséről a bíróság a pervesztesség egyezség szerinti arányainak figyelembevételével dönt.

(4) Az egyezséget jóváhagyó végzéssel szemben fellebbezésnek van helye. Nem élhetnek fellebbezéssel azok a felek, aki között a jóváhagyott egyezség létrejött.

68. § [Egyezség közigazgatási szerződés esetén]

(1) A felek a per során úgy is köthetnek egyezséget, hogy a közigazgatási szerződést a hatályon kívül helyezési ok megszüntetése érdekében módosítják.

(2) A módosítást jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek a módosítás hatálybalépésére nincs halasztó hatálya.

(3) A bíróság a közigazgatási szerződés módosításának hatályát, ha arról a felek az egyezségben nem rendelkeztek, a végzésben – a közigazgatási szerződés tárgyát képező közfeladat folyamatos és zavartalan ellátásához vagy a beruházás teljesítéséhez szükséges észszerű időtartamot figyelembe véve – határozza meg.

2. Bírósági közvetítés

69. § [A közvetítés feltételei]

(1) Ha a felek és az érdekeltek hozzájárulnak, a bíróság közvetítést rendel el. A közvetítés során a felek és érdekeltek bírósági közreműködéssel folytatott egyeztetés útján kísérlik meg a jogvita rendezését.

(2) A bíróság az eljárást a közvetítés befejezéséig, de legfeljebb két hónapra felfüggeszti. A felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek csak olyan személy részéről van helye, aki a közvetítéshez nem járult hozzá.

70. § [A közvetítés szabályai]

(1) A bírósági közvetítőre és tevékenységére a közvetítői tevékenységről szóló törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A bírósági közvetítő az ügyet tárgyaló tanácsnak nem lehet tagja.

(2) A közvetítés befejezéseként a bírósági közvetítő

a) a létrejött egyezséget írásba foglalja, és a perbíróságnak megküldi,

b) egyezségkötés hiányában vagy bármely fél kérelmére a perbíróságot a közvetítés eredménytelenségéről értesíti.

(3) A perbíróság az egyezséget megvizsgálja, és – ha az megfelel a jogszabályoknak – ítélet hatályú végzésbe foglalja.

(4) Ha a közvetítés a jogvita egészére vonatkozó egyezség nélkül fejeződik be, a perbíróság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja.

(5) A fél a közvetítés során tudomására jutott információt sem a perben, sem azon kívül nem használhatja fel.

(6) Az egyezség eltérő rendelkezése hiányában a felek a közvetítéssel felmerült költségüket maguk viselik.

XII. FEJEZET

A TÁRGYALÁS

71. § [A tárgyalás vezetése]

(1) A tárgyalást az elnök vezeti.

(2) Az elnök

a) ügyel a tárgyalás méltóságára és rendjére,

b) felhívja a figyelmet a tényelőadások tisztázatlanságára, azok értelmezésére, kiegészítésére, és az ellentmondások feloldására,

c) ügyel arra, hogy a felek és az érdekeltek a tényállításaikat, nyilatkozataikat és bizonyítási indítványaikat időben terjesszék elő,

d) a jogvita ténybeli és jogi vonatkozásait a felekkel megtárgyalja,

e) tájékoztatja a feleket a köztudomásúként ismert, valamint a bíróság hivatalos tudomásának körébe tartozó, az ügy szempontjából lényeges tényekről,

f) meghatározza a bizonyítási cselekmények, valamint a felek meghallgatásának sorrendjét, továbbá elsőként tehet fel kérdést a tanúnak és a szakértőnek,

g) a tárgyalás során bármikor szót adhat az eljáró tanács tagjainak.

(3) A tárgyalás nyilvánosságára, a felvételkészítésre és a pervezetésre a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

72. § [A tárgyalás menete]

(1) A tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró ismerteti a keresetlevelet, a védiratot, valamint a feleknek a tárgyalást megelőzően előterjesztett nyilatkozatait, továbbá a szükséges mértékben az ügy iratait.

(2) Az ismertetés után a felek az elhangzottakra észrevételt tehetnek, további ismertetést kérhetnek, saját beadványaikat ismertethetik, kérelmeiket, nyilatkozataikat kiegészíthetik.

(3) A felek a tárgyaláson szóban nyilatkozhatnak. A bíróság a szóbeli nyilatkozat előterjesztésére az ügy körülményei alapján észszerű időkeretet állapíthat meg.

(4) Ha a jogvita tárgya és körülményei ezt lehetővé teszik, a felek nyilatkozatait követően a bíróság a felek között egyezség létrehozását kísérli meg, feltéve, hogy valamennyi fél és érdekelt jelen van vagy ahhoz előzetesen hozzájárult.

(5) A tárgyalást a szabályszerűen idézett fél távollétében is meg lehet tartani, a mulasztás az ítélet meghozatalát és kihirdetését nem érinti.

73. § [A tárgyalás elhalasztása]

(1) A tárgyalás elhalasztásának csak indokolt esetben, az ok megjelölésével van helye. A tárgyalás elhalasztása esetén a bíróság a megidézetteket – ha erre mód van – előzetesen értesíti, és egyidejűleg intézkedik az új tárgyalási határnap kitűzéséről.

(2) Ha a személyes meghallgatásra szabályszerűen idézett fél a tárgyaláson nem jelent meg vagy csak a képviselője van jelen, a tárgyalást ebből az okból csak akkor lehet elhalasztani, ha a személyes meghallgatás a per érdemi eldöntésének lényeges előfeltétele.

(3) Ha a fél képviselője a tárgyaláson képviseleti jogosultságát igazolni nem tudja, a bíróság a tárgyalást ebből az okból csak akkor halaszthatja el, ha a per a rendelkezésre álló iratok alapján nem dönthető el. Ha a képviselőként megjelent személy a képviseleti jogosultságát nyolc napon belül nem igazolja, vagy a fél újabb képviselőt nem hatalmaz meg, és személyesen sem jár el, a megismételt tárgyaláson a bíróság – ha ennek feltételei fennállnak – ítéletet hoz.

(4) Ha a szabályszerűen idézett fél mulasztása miatt a tárgyalást el kell halasztani, a megismételt tárgyalás költségét – pernyertességre vagy pervesztességre tekintet nélkül – a mulasztó fél viseli.

(5) A felek indokolt közös kérelmére a bíróság egy alkalommal a tárgyalást legfeljebb hatvan napra elhalaszthatja, ha az megítélése szerint a jogvita észszerű időn belüli rendezését elősegíti.

74. § [Változás a bírák személyében]

Ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács tagjainak személyében változás állt be, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket és a per egyéb iratait. A felek az ismertetésre észrevételt tehetnek.

75. § [Bizonyítás a tárgyaláson]

(1) Ha a bíróság a tárgyalás előkészítése során bizonyítást rendel el, az elnök gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.

(2) A felek a bizonyítás eredményére a tárgyaláson szóban észrevételeket tehetnek. Ha a tárgyalást további bizonyítás szükségessége miatt kell elhalasztani, a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg írásbeli nyilatkozat előterjesztésére.

76. § [A tárgyalás berekesztése]

(1) Ha a per a határozathozatalra megérett, a bíróság figyelmezteti a feleket, hogy összefoglaló nyilatkozataik megtételét követően a tárgyalást berekeszti.

(2) A bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyithatja, ha valamely kérdés további tárgyalása szükséges. Újból meg kell nyitni a tárgyalást, és új tárgyalási határnapot kell kitűzni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között a bírák személyében változás állt be.

XIII. FEJEZET

TÁRGYALÁSON KÍVÜLI ELBÍRÁLÁS

77. § [A tárgyaláson kívüli elbírálás]

(1) Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.

(2) Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától vagy a perbeállítástól számított tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(3) Ha az alperes a keresetet az első tárgyalást megelőzően teljes egészében alaposnak ismeri el, vagy a közigazgatási cselekmény olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálhatja el.

(4) Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha – az okirati bizonyítást ide nem értve – bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elbírálás során merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki.

(5) A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság a védirat közlésével egyidejűleg a felek számára beadványaik benyújtására – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg. Az e beadványokra adandó válaszok és egyéb beadványok benyújtására a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg, azzal, hogy arra lehetőleg az első tárgyalás kitűzésére irányadó határidőn belül sor kerüljön.

(6) Azok az eljárási cselekmények, amelyek legkésőbb az első tárgyaláson teljesíthetőek, a bíróság által az (5) bekezdés alapján meghatározott határidőn belül, ennek hiányában az ítélet meghozataláig teljesíthetőek.

(7) A bíróság a feleket és az érdekeltet egyezségi kísérletre idézheti.

XIV. FEJEZET

BIZONYÍTÁS

78. § [A bizonyítás eljárási szabályai]

(1) A bizonyításra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékeli.

(3) Bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőség.

(4) A megelőző eljárás idején fennálló, de a megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a felperes vagy az érdekelt akkor hivatkozhat, ha azt a megelőző eljárásban a közigazgatási szerv arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

(5) A bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet el

a) az olyan tény, körülmény alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében, amelyeket hivatalból kell figyelembe vennie,

b) a kiskorú vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy érdekeit veszélyeztető jogsértésre való hivatkozás esetén, vagy

c) ha törvény így rendelkezik.

(6) A bíróság a bizonyítás hivatalbóli elrendeléséről a feleket tájékoztatja, és felhívja őket észrevételeik, és az ezekre vonatkozó bizonyítékok – vagy a bíróság által meghatározott bizonyítékok – előterjesztésére.

79. § [Bizonyítási kötelezettség]

(1) Ha a megelőző eljárás hivatalból indult, és a fél az abban megállapított tényállás megalapozatlanságát, hiányosságát vagy iratellenességét valószínűsíti, a bíróság a közigazgatási szervet a tényállás valóságának bizonyítására kötelezi.

(2) Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a közigazgatási szerv köteles bizonyítani

a) az igény elbírálásához szükséges általános hatályú rendelkezések, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a közigazgatási szerv működési körében keletkezett iratok tartalmát,

b) az igényelt juttatással összefüggő, vitatott számítások helyességét, továbbá

c) bérvita esetén a juttatás megfizetését.

80. § [A megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazása]

(1) A megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül. A perben ugyanazon szakkérdés tárgyában szakértőként elsősorban a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazandó.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti szakértőt kell alkalmazni, a bíróság a szakértőt kirendeli és a megelőző eljárásban keletkezett írásbeli szakvéleményt azzal a féllel közli, akivel azt korábban nem közölték.

(3) A megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazását követően ugyanazon szakkérdés vonatkozásában magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakérő alkalmazásának nincs helye.

(4) A megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértőre a polgári perrendtartás kirendelt szakértőre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

XV. FEJEZET

AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

81. § [Megszüntetés]

(1) A bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha

a) a 48. § (1) bekezdés a)-i) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye,

b) a felperes törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetve meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták,

c) a felperes keresetétől elállt,

d) a felperes halála vagy megszűnése esetén a bíróság a perbelépésre vagy perbevonásra irányuló kérelmet elutasítja,

e) a meghalt vagy megszűnt felperesnek nincs jogutódja, a jogutód nem lép perbe vagy őt nem vonják perbe,

f) a jogi képviselő közreműködésével eljárni köteles felperes a hiányzó vagy megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére a törvényben meghatározott vagy bíróság által megállapított határidő alatt nem gondoskodik,

g) a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget téve orvosolta,

h) a bíróság az alperes kérelmére a külföldi felperest a perrel felmerülő költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitűzött, illetve meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig biztosítékot nem adott.

(2) Ha az eljárás során hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt áttételnek van helye, a bíróság az eljárást megszünteti és az áttétel szabályainak alkalmazásával jár el.

(3) Ha a bíróság az eljárást az (1) bekezdés b) pontja alapján szünteti meg, a perindítás jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.

(4) Ha az eljárás megszüntetésének az (1) bekezdés c)-e) vagy g) pontja alapján lenne helye, és a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást rendelt el, a bíróság az eljárás megszüntetése előtt az ügyészséget a keresetlevél és a védirat megküldésével perbelépésre hívhatja fel, egyidejűleg tájékoztatja a hivatalbóli vizsgálat elrendelésének körülményeiről. Ha az ügyészség a felhívásban meghatározott határidőn belül nem lép be a perbe, a bíróság az eljárást megszünteti. A perbelépésre megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(5) Az eljárást megszüntető végzés ellen a (2) bekezdésben foglaltak kivételével fellebbezésnek van helye.

82. § [Megszüntetés a felperes mulasztása miatt]

A bíróság megszüntetheti az eljárást, ha a felperes a kérelmére kitűzött tárgyalást elmulasztja, vagy a megadott elérhetőségein nem tartható a felperessel kapcsolat, és az alperes az eljárás folytatását nem kéri.

83. § [A jogsérelem orvoslása közigazgatási eljárásban]

(1) Ha a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslása érdekében az arra jogosult közigazgatási szerv eljárást indít, erről haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság eljárását a közigazgatási eljárás befejezéséig felfüggeszti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási eljárás megindításának ténye legkésőbb az első tárgyaláson, hivatalbóli vizsgálat vagy bizonyítás elrendelése esetén az elrendelés közlésétől számított tizenöt napon belül jelenthető be.

(3) A közigazgatási szerv a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményről haladéktalanul értesíti a bíróságot. Az értesítéshez csatolni kell a döntés másolatát vagy a cselekményt egyéb módon alátámasztó iratot.

(4) Ha a közigazgatási szerv a jogsérelem orvoslása érdekében indított eljárást harminc napon belül nem fejezi be, erről és a megtett eljárási cselekményekről tájékoztatja a bíróságot. A tájékoztatás tartalma alapján vagy annak elmaradása esetén a bíróság az eljárást folytathatja. Ha a közigazgatási szerv a felfüggesztő végzés közlésétől számított harminc napon belül nem ad tájékoztatást, a bíróság az eljárást folytatja. A tájékoztatás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(5) A bíróság a közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményére tekintettel nyilatkozattételre hívja fel a felperest. Ha a felperes nyilatkozata szerint a cselekmény a kereseti kérelemnek nem tesz eleget, a felperes a keresetét a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményre is kiterjesztheti.

(6) Ha a felperes a bíróság által meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekmény a kereseti kérelemnek eleget tett, a bíróság az eljárást megszünteti, és az alperest a felperes, valamint a felperest támogató érdekelt perköltségének megfizetésére kötelezi. Az eljárás részben való megszüntetése folytán a közigazgatási szervet terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.

(7) Ha a közigazgatási szerv a jogsérelmet a védirat felterjesztésére nyitva álló határidőn belül orvosolja, a védiratban erre utalni, és a jogsérelem orvoslása érdekében tett döntés másolatát, vagy a cselekményt egyéb módon alátámasztó iratot a védirathoz csatolni kell.

HARMADIK RÉSZ

HATÁROZATOK

XVI. FEJEZET

A BÍRÓSÁG HATÁROZATAI

84. § [A határozatok fajtái]

(1) A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt.

(2) A határozatokra a polgári perrendtartás szabályait az e részben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

85. § [A bíróság döntési jogkörének korlátai]

(1) A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja.

(2) A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja.

(3) A bíróság hivatalból veszi figyelembe

a) a vitatott közigazgatási cselekmény semmisségi vagy törvényben meghatározott más érvénytelenségi okát, illetve az olyan lényeges alaki hiányosságot, amely miatt a közigazgatási cselekményt nem létezőnek kell tekinteni,

b) a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását,

c) a törvényben meghatározott egyéb tényt vagy körülményt.

(4) A bíróság a hivatalbóli vizsgálat elrendeléséről a feleket tájékoztatja, egyúttal felhívja a feleket, hogy észrevételeiket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat – vagy a bíróság által meghatározott bizonyítékokat – terjesszék elő.

(5) Mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e.

(6) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – nem köti.

(7) Ha jogerősen elbírált bűncselekmény következményeiről közigazgatási perben kell határozni, a bíróság nem állapíthatja meg, hogy az elítélt a terhére rótt bűncselekményt nem követte el.

86. § [Ítélet]

(1) Az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni.

(2) A bíróság egyes kereseti kérelmekről vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részeiről részítélettel is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség.

(3) A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűségéről közbenső ítélettel előzetesen dönthet, vagy a perben érvényesített jog fennállását előzetesen megállapíthatja, ha a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűsége vagy a keresettel érvényesített jog fennállása és az ennek alapján a felet megillető követelés vagy őt terhelő fizetési kötelezettség összege tekintetében a vita elkülöníthető.

(4) A bíróság a közigazgatási szervnek határozott, a megállapított jogsértés orvoslásának valamennyi lényeges pontjára kiterjedő iránymutatást ad az ítéletben elrendelt új eljárás (a továbbiakban: megismételt eljárás) lefolytatására vagy cselekmény megvalósítására vonatkozóan.

(5) A bíróság a kihirdetett ítélet rendelkező részét a kihirdetést követő munkanaptól a bíróság kezelőirodáján a felek számára elérhetővé teszi.

87. § [Egyszerűsített ítélet]

(1) Ha a perben a közigazgatási cselekményben megállapított tényállást nem vitatták, és a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást sem rendelt el, az ítélet indokolásából mellőzhető a tényállás ismertetése.

(2) Az egyszerűsített ítéletben az indokolás elemeinek mellőzését lehetővé tevő körülményekre és az egyszerűsített ítélet meghozatalának jogalapjára kifejezetten hivatkozni kell. Az iratok között az egyszerűsített ítélettel együtt kell kezelni azt a közigazgatási cselekményt, amelynek tényállását a bíróság ítélkezésének alapjául fogadta el.

88. § [A kereset elutasítása]

(1) A bíróság a keresetet elutasítja, ha

a) a kereset alaptalan,

b) a felperes jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg,

c) olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.

(2) Ha a bíróság a keresetet az (1) bekezdés c) pontja alapján utasította el, a költségek viseléséről ennek figyelembevételével dönt.

89. § [A keresetnek helyt adó ítélet]

(1) Ha a bíróság a jogsértést – a kereset alapján vagy hivatalból – megállapítja,

a) a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi,

b) szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi,

c) a közigazgatási szervet marasztalja.

(2) A bíróság az (1) bekezdésben foglalt egyes jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. Törvény más jogkövetkezmény alkalmazását is előírhatja.

(3) A jogsértés megállapítása esetén a bíróság hivatalból kötelezi a közigazgatási szervet a tevékenység jogsértő következményének elhárítására.

90. § [Megváltoztatás]

(1) A bíróság a jogsértő közigazgatási cselekményt megváltoztatja, ha az ügy természete azt megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott, és a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita véglegesen eldönthető.

(2) Ha az ügy természete azt megengedi, a bíróság a közigazgatási cselekményt akkor is megváltoztatja, ha a megismételt eljárásban a közigazgatási szerv a bíróság jogerős ítéletével ellentétes cselekményt tett.

(3) Nincs helye megváltoztatásnak

a) a 4. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott közigazgatási cselekmény esetén,

b) méltányossági jogkörben hozott közigazgatási cselekmény esetén,

c) mérlegelési jogkör gyakorlásán alapuló, a költségvetést érintő kifizetésre vonatkozó közigazgatási cselekmény esetén, vagy

d) ha azt törvény kizárja.

91. § [Fizetési kötelezettség összegének megváltoztatása]

(1) Megváltoztatásnak úgy is helye van, hogy a bíróság a fizetési kötelezettség megváltoztatott összegének megállapítása nélkül, annak kiszámítására az ítéletben pontos iránymutatást ad.

(2) A közigazgatási szerv a bíróság ítéletének közlését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül kiszámítja a fizetési kötelezettség pontos összegét, és arról tájékoztatja a bíróságot, a felperest és az érdekeltet. A felperes és az érdekelt nyolc napon belül vitathatja a számítás helyességét, annak megalapozottsága esetén a bíróság a kötelezettség ismételt kiszámítását rendelheti el.

(3) A fizetési kötelezettség összege a bíróság általi jóváhagyással az ítélet részévé válik. A perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő a jóváhagyó végzés közlését követő napon kezdődik. A közigazgatási szerv számítása ellen egyébként jogorvoslatnak nincs helye.

92. § [Megsemmisítés vagy hatályon kívül helyezés]

(1) A bíróság a közigazgatási cselekményt – a közlésére visszamenőleges hatállyal – megsemmisíti, ha

a) a közigazgatási cselekmény semmis vagy jogszabályban meghatározott okból érvénytelen, vagy olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni,

b) a megelőző eljárás lényeges szabályainak megszegésével okozott jogsérelem a perben nem orvosolható, vagy

c) a közigazgatási szerv cselekményét kizárólag az ügyben nem alkalmazható jogszabályi rendelkezésre alapította.

(2) Ha a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy az ítélettel érintett személyek különösen fontos érdeke indokolja, a bíróság a közigazgatási cselekményt a hatályvesztés időpontjának pontos megjelölésével helyezi hatályon kívül. Ahol e törvény megsemmisítést említ, azon hatályon kívül helyezést is érteni kell.

93. § [Megállapítás]

A bíróság ítéletében a jogsértés tényét állapítja meg, ha megváltoztatás, megsemmisítés vagy marasztalás nem lehetséges, és a megállapításhoz a felperesnek vagy az érdekeltnek fontos érdeke fűződik, vagy a jogsérelem így elhárítható.

94. § [Ítélet közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben]

(1) Ha a közigazgatási szerződésre vonatkozó jogszabályok jogkövetkezményt nem állapítanak meg, a bíróság a jogsértés megállapítása esetén, az érdekelt felek jogos érdekeire, valamint a közfeladat ellátásának biztonságához és folyamatosságához fűződő közérdekre figyelemmel

a) a jogellenes közigazgatási szerződést vagy annak valamely kikötését hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja,

b) a közigazgatási szerződést semmisségi ok fennállása miatt megsemmisíti, ha a szerződő közigazgatási szerv a közigazgatási szerződés megkötésére nem rendelkezett hatáskörrel, vagy a közigazgatási szerződést képviseleti joggal nem rendelkező személy írta alá,

c) a közigazgatási szerződés jogszerűségének helyreállítására, a közigazgatási szerződés teljesítésére kötelez, vagy

d) a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal összefüggésben okozott kár megtérítésére kötelez.

(2) A bíróság a hatályon kívül helyezéssel érintett, azzal szorosan összefüggő szerződéses rendelkezést is hatályon kívül helyezhet.

(3) A bíróság a közigazgatási szerződés vagy annak valamely kikötése megváltoztatásának hatályát a közigazgatási szerződés tárgyát képező közfeladat folyamatos és zavartalan ellátásához vagy a beruházás teljesítéséhez szükséges észszerű időtartamot figyelembe véve határozza meg.

(4) A bíróság ítéletének hatálya kiterjed a szerződő közigazgatási szerv által a megtámadott szerződéssel azonos tárgyú közigazgatási szerződés megkötésére irányuló, párhuzamosan zajlott szerződéskötési eljárásokra. A bíróság ítéletében jogellenessé nyilvánított szerződési kikötés nem alkalmazható, a megkötött közigazgatási szerződést a felek kötelesek a bíróság ítéletének megfelelően módosítani. Ennek hiányában bármely fél, illetve érdekelt a mulasztás tudomására jutásától számított harminc napon belül, de legkésőbb a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a bíróság előtt pert indíthat.

(5) Ha a bíróság a megkötött közigazgatási szerződés jogellenességét megállapítja, azonban a közigazgatási szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, a közigazgatási szerződést megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal jogszerűvé nyilváníthatja. Semmisségi ok fennállása esetén a közigazgatási szerződés nem nyilvánítható jogszerűvé.

(6) Nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek a közigazgatási szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek, így különösen a késedelmes teljesítésből, az új szerződéskötési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából származó költség vagy a jogellenességből következő fizetési kötelezettség. A szerződés jogszerűségéhez fűződő további gazdasági érdekek akkor tekinthetőek kiemelkedően fontos közérdeknek, ha a közigazgatási szerződés jogellenességének megállapítása súlyosan aránytalan következményekkel járna.

(7) Nincs helye megsemmisítésnek, ha a közigazgatási szerződés megkötésére hatáskörrel rendelkező szerv, illetve a képviseleti joggal rendelkező személy a közigazgatási szerződést azonos tartalommal utólag jóváhagyja.

95. § [Ítélet a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben indított perben]

(1) A bíróság ítéletével a jogvitát érdemben eldönti, a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – új eljárásra nem kötelezheti.

(2) A bíróság a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát

a) megsemmisíti és a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot új eljárásra kötelezi, ha az eljáró tanács nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában kizárt személy vett részt,

b) a jogsértéssel érintett részében megsemmisíti, és szükség esetén a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot új eljárásra kötelezi, ha az a hatáskörét túllépte, illetve hatáskörének hiányát jogsértően állapította meg.

(3) A bíróság a jogerős ítéletet megküldi a Kormánytisztviselői Döntőbizottságnak.

XVII. FEJEZET

A HATÁROZATOK JOGHATÁSAI ÉS TELJESÍTÉSE

96. § [Anyagi jogerőhatás]

A közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy az érdekeltek új keresetet indíthassanak vagy azt egyébként vitássá tehessék.

97. § [A határozatok teljesítése]

(1) A bíróság határozatát teljesítési határidő hiányában a jogerőre emelkedését követő napon kell teljesíteni, és a jogerőre emelkedésétől kezdve végrehajtható.

(2) A bíróság határozatában teljesítési határidőt állapíthat meg, ebben az esetben a határozat a teljesítési határidő leteltétől kezdve végrehajtható. A határozatban foglaltak teljesítésére nyitva álló határidő a határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

(3) A közigazgatási szervnek a jogerős határozatban megállapított, ennek hiányában a jogszabályban meghatározott határidőn belül kell a megismételt eljárást lefolytatnia vagy a közigazgatási cselekményt megvalósítania.

(4) A bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt eljárásban és a cselekménynek a bíróság határozatával elrendelt megvalósítása során köti az eljáró közigazgatási szerveket.

98. § [Előzetes végrehajthatóság]

(1) Az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított határozat a jogerőre emelkedést megelőzően végrehajtható.

(2) A bíróság hivatalból előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítja a határozatot, ha azt törvény elrendeli. A bíróság kérelemre az azonnali jogvédelem szabályainak megfelelő alkalmazásával nyilvánítja előzetesen végrehajthatóvá határozatát.

(3) Az ítélet előzetes végrehajtásának elrendeléséről az ítéletben kell rendelkezni.

(4) Az előzetes végrehajtás elrendelése biztosíték adásához köthető. A biztosítékot a határozat jogerőre emelkedésekor vagy az előzetes végrehajtás megszűntetésekor vissza kell téríteni.

(5) Az előzetes végrehajtást elrendelő határozat ellen nyolc napon belül fellebbezésnek van helye.

(6) Nem rendelhető el olyan határozat előzetes végrehajtása, amelyet nem jogerősen már hatályon kívül helyezett vagy megváltoztatott az arra jogosult bíróság.

(7) Ha a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja azt a határozatot, amelynek előzetes végrehajtását elrendelték, az előzetes végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről is határoz.

NEGYEDIK RÉSZ

PERORVOSLATOK ÉS AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

XVIII. FEJEZET

FELLEBBEZÉS

3. Fellebbezés ítélet ellen

99. § [A fellebbezés alapja és az eljárás szabályai]

(1) Ha törvény lehetővé teszi, az elsőfokú ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a törvényszék elsőfokú ítélete ellen fellebbezésnek van helye.

(3) A másodfokú eljárásra az elsőfokú eljárásra és a határozatokra vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

100. § [A fellebbezés tartalma]

(1) A fellebbezést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani.

(2) A fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza

a) a fellebbezéssel támadott ítélet számát,

b) a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével és

c) a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet.

(3) A fellebbezésben új tény vagy bizonyíték előadására akkor van lehetőség, ha az az elsőfokú ítélet meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, és elbírálása esetén reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

(4) A fellebbezésben új tény vagy bizonyíték akkor is előadható, illetve az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás akkor is indítványozható, ha az az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

(5) A fellebbezést a fellebbezési határidő leteltét követően nem lehet megváltoztatni. A fellebbezés mindaddig visszavonható, amíg a másodfokú bíróság a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a másodfokú bíróság határoz.

(6) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a fellebbezésnek az ítélet hatályosulására halasztó hatálya van. A fellebbezéssel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető.

101. § [Ugró fellebbezés]

(1) Ha a határozatot elsőfokon a közigazgatási és munkaügyi bíróság hozta, a felek a határozat elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.

(2) Az ugró fellebbezést a Kúria akkor fogadja be, ha a fellebbezés olyan anyagi jogsértésen alapul, amely a joggyakorlat egységének biztosítása szempontjából alapvető jelentőségű.

(3) Az ugró fellebbezés befogadásáról a Kúria tanácsban, harminc napon belül dönt.

(4) Ha a Kúria az ugró fellebbezést nem fogadja be, azt a másodfokú bíróságnak küldi meg elbírálásra.

102. § [Az elsőfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]

Az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,

b) az olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbezést törvény kizárja,

c) a fellebbezés elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,

d) a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles fellebbezésre jogosult a fellebbezést nem elektronikus úton, nem a kötelezően használandó elektronikus űrlapon vagy elektronikus elérhetősége megjelölése nélkül terjeszti elő.

103. § [A fellebbezés felterjesztése]

(1) Ha a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő lejárt, vagy a fellebbezést valamennyi arra jogosult benyújtotta, az elsőfokú bíróság azt az ügy irataival együtt nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz.

(2) Ha azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztettek elő, a fellebbezést a beérkezését követő három napon belül fel kell terjeszteni.

(3) Ha a fellebbezés mellett a fél vagy az érdekelt a határozathozatalt megelőző tárgyalás vagy határidő elmulasztása miatt igazolással is él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni.

104. § [A másodfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]

(1) A másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. § (2) bekezdésében foglaltaknak vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 100. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak nincs helye.

(2) Ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza.

105. § [Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés]

(1) A fellebbezést előterjesztő fél ellenfele és az érdekelt a fellebbezés közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezési ellenkérelmet vagy csatlakozó fellebbezést terjeszthet elő.

(2) A fellebbezés visszautasítása vagy visszavonása esetén a fellebbezéssel szemben előterjesztett fellebbezési ellenkérelem, illetve csatlakozó fellebbezési kérelem hatálytalanná válik, kivéve a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezési kérelmet.

(3) A csatlakozó fellebbezési kérelemre a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

106. § [Az eljárás felfüggesztése]

Ha az elsőfokú bíróság előtt az ítélet kijavítása, illetve kiegészítése iránt előterjesztett kérelem vagy igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a másodfokú bíróság az eljárását a kijavítás, a kiegészítés vagy az igazolás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztheti.

107. § [Tárgyalás]

(1) Tárgyalás tartását a fél a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(2) Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás a fellebbezés felterjesztését követő három hónapon belül megtartható legyen.

(3) Az idézésben figyelmeztetni kell az idézetteket, hogy távolmaradásuk a fellebbezés elintézését nem gátolja. A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen idézett mulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha a bíróság a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, a tárgyalást egy alkalommal, új tárgyalási határnap kitűzésével elhalaszthatja.

(4) A fellebbezési tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró ismerteti az elsőfokú bíróság ítéletében, ezt követően a fellebbezésben, a fellebbezési ellenkérelemben, illetve a csatlakozó fellebbezési kérelemben foglaltakat. A bíróság tagja és a fél az iratokból további ismertetést kérhet.

(5) A másodfokú eljárásban az olyan végzést, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a fellebbezést visszautasító végzést a Kúria tanácsban, indokolással ellátva hozza meg.

(6) Ha a másodfokú eljárásban a jóhiszemű eljárás követelményének megsértése miatt pénzbírság kiszabásának lenne helye, a másodfokú bíróság pénzbírság kiszabása helyett a jóhiszemű eljárás követelményét sértő cselekményt figyelmen kívül hagyhatja.

108. § [A másodfokú vizsgálat korlátai]

(1) A másodfokú bíróság az ítéletet – a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül – csak a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül.

(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt a perben meghozott egyéb határozatokat is felülbírálja, kivéve azokat, amelyek ellen külön fellebbezésnek van helye.

109. § [Döntés az ügy érdemében]

(1) Ha a fellebbezéssel támadott ítélet a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletet helyben hagyja.

(2) Jogszabálysértés esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét egészében vagy részben – az ítélet egyes rendelkezéseinek helyben hagyása vagy hatályon kívül helyezése mellett – megváltoztatja.

110. § [Hatályon kívül helyezés]

(1) A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet – a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem, illetve a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha

a) az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva,

b) az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn, vagy

c) az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan.

(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megszegése a per érdemi eldöntésére a másodfokú eljárásban nem orvosolható módon kihatással volt.

(3) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan iránymutatást ad, amely az elsőfokú bíróságot köti. Ebben az esetben csak a másodfokú eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.

(4) Ha a másodfokú bíróság az eljárást megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetési ok fennáll, hatályon kívül helyezi.

(5) A másodfokú bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében a megtámadott ítéletnek azt a részét, amelyre az egyezség vonatkozik, hatályon kívül helyezi.

111. § [A másodfokú bíróság határozataira vonatkozó egyéb rendelkezések]

(1) A másodfokú eljárást befejező határozatban az elsőfokú bíróságot és a fellebbezéssel támadott határozat ügyszámát is fel kell tüntetni.

(2) Ha az elsőfokú ítélet megfelel a jogszabályoknak, a bíróság egyszerűsített ítéletet hoz, amelynek indokolásában – az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett – csak erre a körülményre kell utalni.

(3) A másodfokú eljárás befejezése után a bíróság az iratokat harminc napon belül megküldi az elsőfokú bíróságnak, amely az iratok hozzá érkezését követő nyolc napon belül közli a felekkel a másodfokú eljárást befejező határozatot.

(4) Új eljárásra utasítás esetén, ha a bíróság tárgyalást tart, a tárgyalás megnyitását követően a bíróság ismerteti a másodfokú bíróság határozatát.

4. Fellebbezés végzés ellen

112. § [Fellebbezés a bíróság végzése ellen]

(1) A bíróság végzése ellen – az e törvényben meghatározott esetben – fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.

(2) Fellebbezéssel támadható meg a másodfokú eljárásban hozott olyan elsőfokú végzés, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye. A Kúria végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.

(3) A végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezés szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

113. § [Az elsőfokú bíróság intézkedései]

(1) Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzéshez nincs kötve, a fellebbezésnek maga is eleget tehet. Ebben az esetben a fellebbezést nem kell felterjeszteni.

(2) Ha a fellebbezés nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elsőfokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt.

(3) A fellebbezésről az elsőfokú bíróság annak megküldésével értesíti az ellenfelet és az érdekeltet, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az elsőfokú bíróságnál észrevételt terjeszthet elő. A határidő indokolt esetben lerövidíthető.

(4) Csatlakozó fellebbezésnek nincs helye.

(5) Az elsőfokú bíróság legkésőbb az észrevételekre nyitva álló határidő letelte után az iratokat – a benyújtott észrevételekkel együtt – felterjeszti a másodfokú bírósághoz.

114. § [A fellebbezés elbírálása]

(1) A fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, szükség esetén a feleket meghallgathatja. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a másodfokú bíróság a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz.

(2) A másodfokú bíróság a jogszabálysértő végzést

a) megváltoztatja, vagy

b) hatályon kívül helyezi, ha a végzésben foglalt eljárási cselekményt mellőzni kell.

(3) Ha a megváltoztatáshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új végzés hozatalára utasítja.

(4) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság eljárást megszüntető végzéséről állapítja meg, hogy jogszabálysértő, azt hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.

(5) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú végzést annak indokai alapján hagyja helyben, az indokolásában kizárólag erre a körülményre kell utalni.

XIX. FEJEZET

RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK

5. Felülvizsgálat

115. § [A felülvizsgálat alapja és eljárási szabályai]

(1) A jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

(2) A felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

116. § [A felülvizsgálatból kizárt határozatok]

Nincs helye felülvizsgálatnak

a) az elsőfokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha a fellebbezést törvény kizárja,

b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta,

c) a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a teljesítési határidőre vagy a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen,

d) a Kúria határozata ellen,

e) ha azt törvény különösen indokolt esetben kizárja.

117. § [Felülvizsgálati kérelem]

(1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak.

(2) A felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kúria tanácsban, indokolt végzésben határoz.

(3) A felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás tárgya.

118. § [Döntés a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról]

(1) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,

b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,

c) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége vagy

d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés

miatt indokolt.

(2) A felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz. A felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzést indokolni kell.

(3) A befogadhatóság tárgyában hozott végzést a Kúria közli a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő féllel.

(4) A felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló végzést – a felülvizsgálati kérelem egyidejű megküldésével – közölni kell a kérelmet előterjesztő fél ellenfelével és az érdekelttel, akik annak közlésétől számított nyolc napon belül, abban a körben, amelyre nézve a kérelmet befogadták, felülvizsgálati ellenkérelmet vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő.

119. § [A felülvizsgálati kérelem hatálya]

(1) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bírósági határozat és az annak alapjául szolgáló közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya.

(2) A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető. Ha a felülvizsgálati kérelem azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, az elsőfokú bíróság haladéktalanul intézkedik az iratok Kúriára történő felterjesztéséről.

120. § [Eljárási cselekmények]

(1) Ha a jogerős ítélet vagy a jogerős ítélet alapját képező jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, a Kúria a felülvizsgálati eljárásról értesíti az Alkotmánybíróságot.

(2) A legfőbb ügyész törvény alapján megküldött szakmai véleményét a Kúria közli a felekkel és az érdekeltekkel, akik arra a kitűzött határidőn belül észrevételt tehetnek.

(3) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az ügyet érintő jogegységi eljárás indul, az eljárást a Kúria a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a Kúria módosíthatja.

(4) Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem befogadása esetén a Kúria a peres eljárás folytatását hivatalból felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a Kúria módosíthatja.

(5) A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.

121. § [Felülvizsgálati határozat]

(1) Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt elsőfokú vagy másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.

(2) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, a Kúria a megtámadott ítéletet hatályában fenntartja.

(3) Ha a legfőbb ügyész a perben szakmai véleményét kifejtette, a Kúria a felülvizsgálati határozatot megküldi a legfőbb ügyésznek.

(4) Felülvizsgálati eljárásban egyszerűsített ítélet nem hozható.

6. Perújítás

122. § [A perújítási eljárás szabályai]

(1) A jogerős ítélet és az eljárást befejező érdemi határozat ellen a polgári perrendtartás szabályai szerint van helye perújításnak.

(2) A bíróság a perújítási kérelmet visszautasítja, ha a perújítást törvény kizárja.

(3) Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határozat ellen, a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon túl benyújtott perújítási kérelemben nem követelhető a jogviszony helyreállítása és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatás. A perújítási kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre munkabér-követelés nem támasztható.

(4) Ha a közigazgatási szervet új eljárásra utasító jogerős bírósági ítélet ellen a fél perújítási kérelmet terjesztett elő, a perújítási eljárás megindításáról az elsőfokú bíróság értesíti az új eljárásra kötelezett közigazgatási szervet, amely a megismételt eljárást a bíróság ilyen irányú kezdeményezése esetén felfüggeszti, egyébként felfüggesztheti.

XX. FEJEZET

AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

123. § [Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás szabályai]

(1) Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség.

(3) Ha az Alkotmánybíróság a bírósági határozattal együtt az azzal elbírált közigazgatási cselekményt is megsemmisítette, a Kúria az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett a megsemmisített döntést hozó közigazgatási szervet értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.

ÖTÖDIK RÉSZ

KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK ÉS EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

XXI. FEJEZET

EGYSZERŰSÍTETT PER

124. § [Az egyszerűsített per alapja és eljárási szabályai]

(1) Egyszerűsített perben e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el

a) a hatósági igazolvánnyal, a hatósági bizonyítvánnyal, valamint – az ingatlannyilvántartás kivételével – a hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,

b) a kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,

c) hatósági végzéssel kapcsolatos perben,

d) a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos perben.

(3) A bíróság egyszerűsített perben bírálhatja el a pert, ha a felperes ezt a keresetlevélben kéri és az alperes a védiratban nem ellenzi. Az ügy egyszerűsített perben való elbírálásáról a bíróság ebben az esetben végzést hoz.

(4) A bíróság az eljárás során bármikor elrendeli per általános szabályok szerinti folytatását, ha az a tisztességes eljárás követelményeinek biztosítása érdekében szükséges, vagy az egyszerűsített perre a közigazgatási tevékenység téves minősítése miatt került sor.

(5) Egyszerűsített perben a bíróság a tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai szerint jár el.

125. § [Intézkedések az egyszerűsített perben]

Ha ez az eljárás koncentrált befejezését és a költségtakarékosságot elősegíti, a bíróság

a) mellőzi az előkészítő tanácsülés tartását,

b) a perbeli cselekményekről jegyzőkönyv helyett feljegyzést készít, valamint mellőzheti a jegyzőkönyv vagy feljegyzés kiegészítésére tett kérelemmel kapcsolatban a nyilatkozattételre való felhívást,

c) eljárási cselekményekre – a fellebbezés kivételével – törvényben foglaltaktól eltérő határidőket állapíthat meg,

d) a szóbeli nyilatkozat helyett a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozatot is elfogadhatja.

126. § [Határozatok]

(1) Egyszerűsített perben a bíróság akkor is egyszerűsített ítéletet hozhat, ha a vitatott közigazgatási cselekmény vagy az elsőfokú közigazgatási cselekmény teljeskörűen és világosan tartalmazza a tényállást.

(2) Az egyszerűsített perben hozott végzésekkel szemben a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek.

(3) Az egyszerűsített perben hozott ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.

XXII. FEJEZET

MULASZTÁSI PER

127. § [A mulasztási per alapja és eljárási szabályai]

A közigazgatási szerv közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségének elmulasztása (a továbbiakban: mulasztás) miatti perben e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

128. § [Perindítás]

(1) A mulasztási per megindítására jogosult

a) az ügyfél, illetve az, akinek jogát a mulasztás közvetlenül érinti,

b) az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el.

(2) A keresetlevelet a mulasztás orvoslását szolgáló közigazgatási eljárás eredménytelenségéről való tudomásszerzéstől vagy a jogorvoslati szerv mulasztása esetén az intézkedésére nyitva álló határidő elteltétől számított kilencven napon belül, de legkésőbb a közigazgatási cselekmény megvalósítására irányadó határidő leteltétől számított egy éven belül kell a bíróságnál benyújtani. Jogorvoslati szerv hiányában a keresetlevelet a közigazgatási cselekmény megvalósítására nyitva álló határidő leteltétől számított egy éven belül kell a bíróságnál benyújtani.

(3) A keresetlevél az általános követelményeken túlmenően tartalmazza

a) annak megjelölését, hogy a felperes mikor, milyen ügyben fordult a közigazgatási szervhez,

b) a mulasztó közigazgatási szerv azon eljárási cselekményeinek megjelölését, amelyekre a felperes tudomása szerint sor került,

c) a közigazgatási szerv eljárási, határozathozatali vagy feladatellátási kötelezettségét megalapozó jogszabályok és körülmények megjelölését,

d) a mulasztás megállapíthatóságának okait, és

e) a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás kezdeményezésére való utalást és a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás azon eljárási cselekményének megjelölését, amely a kérelmező tudomására jutott.

(4) Nincs helye a keresetlevél visszautasításának, ha a jogorvoslati szerv a mulasztás orvoslására jogszabályban meghatározott eljárási kötelezettségének nem tett eleget.

129. § [Mulasztási ítélet]

(1) A bíróság mulasztást állapít meg, ha a közigazgatási szerv a közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségének az irányadó elintézési határidőn belül nem tett eleget.

(2) A bíróság akkor is megállapítja a mulasztást, ha a közigazgatási szerv cselekményét közérdeken alapuló kényszerítő indok szükségessé teszi, vagy a pert a törvényességi felügyeleti szerv indította.

(3) Ha a bíróság a mulasztást megállapítja, a mulasztó szerv köteles az elmulasztott cselekményt az irányadó jogszabályi határidőn belül, ennek hiányában harminc napon belül megvalósítani.

(4) A mulasztási perben hozott ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

XXIII. FEJEZET

MARASZTALÁSI PER

7. A marasztalási perek közös szabályai

130. § [A marasztalási per alapja]

(1) Ha a keresetlevél a 38. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott kereseti kérelmet (a továbbiakban együtt: marasztalási kereseti kérelem) tartalmaz, e törvény szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát támadó kereseti kérelem alapján indult eljárásban e törvény elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályait törvényben és az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A pert az ellenérdekű féllel szemben kell megindítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti keresetlevelet a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az alperessel.

131. § [A marasztalási per eljárási szabályai]

(1) A védiratot a keresetlevél benyújtásától, illetve az alperessel való közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni.

(2) Szünetelésnek a polgári perrendtartás szabályai szerint van helye, ha a felek azt közösen kérik. Az eljárás a kérelem bírósághoz érkezésétől kezdve szünetel.

(3) A pertárgy értékére a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.

(4) A felperes a keresetét a tárgyalás berekesztéséig változtathatja meg, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített igény ugyanabból a jogviszonyból ered.

(5) A marasztalási kereseti kérelemhez kapcsolódó bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására a bíróság által megállapított határidőn belül, ennek hiányában a tárgyalás berekesztéséig van lehetőség.

(6) A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát támadó kereseti kérelem alapján indult perben a fél nem hivatkozhat olyan tényre, körülményre, bizonyítékra, amely a Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárásnak nem képezte tárgyát, kivéve akkor, ha azt a Kormánytisztviselői Döntőbizottság hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

132. § [Viszontkereset és beszámítás]

(1) Az alperes legkésőbb az első tárgyaláson viszontkeresetet indíthat, ha az így érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból származik, vagy a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas.

(2) A felperes ellenkérelemben kérheti a viszontkereset elutasítását, vagy érdemi védekezést terjeszthet elő. Az ellenkérelem előterjesztésére a bíróság legalább tizenöt napos határidőt állapíthat meg.

(3) A bíróság végzéssel visszautasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt a jóhiszemű eljárás követelményének megsértésével terjesztette elő.

(4) Beszámítási kérelmet az első tárgyalás után csak akkor lehet előterjeszteni, ha:

a) a beszámítani kért követelést az ellenfél elismeri,

b) a beszámítandó követelés fennállta közokirattal vagy teljes bizonyítóerejű magánokirattal bizonyítható,

c) a beszámítani kért követelés ezen időpontot követően járt le, vagy

d) a fél valószínűsíti, hogy a követelés fennállásáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett tudomást.

(5) A másodfokú eljárásban beszámítási kérelmet csak akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy ha a beszámítani kért követelés az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően járt le.

(6) Keresetváltoztatás folytán az alperes viszontkereset indítására legkésőbb a megváltozott kereseti kérelem közlését követő tizenöt napon belül jogosult. Kivételesen indokolt esetben a bíróság a viszontkereset írásbeli előterjesztésére legfeljebb harmincnapos határidőt állapíthat meg.

(7) Ha az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, a felperes keresetétől az alperes hozzájárulásával állhat el.

133. § [Marasztalási ítélet]

(1) Ha a bíróság a marasztalási kereseti kérelemnek helyt ad, ítéletében a közigazgatási szervet a jogszabályi keretek között marasztalja.

(2) A bíróság a határozatában megállapított összeg megfizetésére azt a költségvetési szervet kötelezi, amelynek önálló feladat- és hatáskörrel felruházott szerve, szervezeti egysége, tisztségviselője vagy közege az alperes.

(3) A marasztalási ítélet anyagi jogerejére és az utóperre a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A marasztalási ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

(5) Előzetesen végrehajtandó

a) az alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet,

b) a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményt ilyen okirattal bizonyították.

8. Nem közigazgatási szerv ellen indított per további különös szabályai

134. § [Perindítás]

(1) A közigazgatási szerv az e fejezetben szabályozott perben érvényesítheti közigazgatási szerződéssel vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igényét.

(2) A pert az ellen a természetes vagy közigazgatási szervnek nem minősülő jogi személy ellen kell megindítani, akivel szemben a közigazgatási szerv igényt érvényesít.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevelet a perben érvényesített igényt megalapozó tényről, körülményről való tudomásszerzés időpontjától számított kilencven napon belül kell a bíróságnál benyújtani.

(4) Ha törvény az igény érvényesítésével kapcsolatban megelőző eljárás lefolytatását írja elő, a keresetlevelet az eljárást befejező döntés felperessel való közlésétől számított harminc napon belül a bíróságnál kell benyújtani.

(5) A per az azonos felek között az általános szabályok szerint folyamatban lévő perhez egyesíthető, ha tárgyuk egymással összefügg.

(6) A keresetlevelet a bíróság közli az alperessel, egyidejűleg figyelmezteti az írásbeli ellenkérelem benyújtása, illetve a tárgyalás elmulasztásának következményeire, továbbá tájékoztatja a kereset elismerésének lehetőségéről és annak következményeiről.

135. § [Ellenkérelem]

(1) Az alperes a keresetlevél közlésétől számított harminc napon belül írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, amely a kereset elismerését vagy az eljárás megszüntetésére irányuló alaki védekezést, illetve érdemi védekezést tartalmaz. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.

(2) Az alperes indokolt – a határidő lejárta előtt a bíróságra beérkezett – kérelmére a bíróság az írásbeli ellenkérelem benyújtására rendelkezésre álló határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

(3) Az alperes tárgyalás tartását az ellenkérelemben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

XXIV. FEJEZET

KÖZTESTÜLETI FELÜGYELETI PER

136. § [A köztestületi felügyeleti per alapja és eljárási szabályai]

(1) A köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló közigazgatási szerv vagy ügyészség (a továbbiakban együtt: a köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv) által az eredménytelen törvényességi felhívást követően indított perre e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A keresetlevelet a felhívásban meghatározott határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül a bíróságnál kell benyújtani.

137. § [Ítélet]

(1) Ha a bíróság az indítványban állított jogsértést megállapítja, az e törvény szerint általánosan alkalmazható jogkövetkezmények mellett

a) a működés jogszerűségének helyreállítása érdekében elrendelheti a jogsértés orvoslására jogosult köztestületi szerv összehívását,

b) a jogsértő köztestületi szerv vagy tisztségviselő tevékenységét felfüggesztheti, illetve

c) a köztestület működése törvényességének biztosítására és ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki.

(2) Az e törvény általános szabályai szerinti és az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság együttesen is alkalmazhatja.

(3) A bíróság az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket akkor is alkalmazhatja, ha a törvényességi felügyeleti szerv az általános szabályok szerint indított perben érdekeltként erre irányuló kérelmet terjeszt elő.

138. § [Felügyelőbiztos kirendelése]

(1) A köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a felügyelőbiztos személyére a keresetlevélben javaslatot tehet. E javaslat a bíróságot nem köti.

(2) Felügyelőbiztosként nem rendelhető ki az, aki a köztestületben tisztséget nem viselhet, valamint az sem, akit az alperes köztestületi szerv közvetlenül irányít. Törvény további összeférhetetlenségi okokat állapíthat meg.

(3) A felügyelőbiztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, e tevékenységéért vele szemben hátrányos köztestületi jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(4) A bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt állapít meg, meghatározza a felügyelőbiztos feladatait, szükség esetén – a felügyelőbiztos felmentésével vagy anélkül – új felügyelőbiztost rendel ki.

(5) A felügyelőbiztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a törvényességi ellenőrzést gyakorló szervet. A felügyelőbiztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és a felügyelt köztestületi szerv viseli.

XXV. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÁS JOGSZABÁLYBA ÜTKÖZÉSÉNEK VIZSGÁLATÁRA IRÁNYULÓ, VALAMINT A HELYI ÖNKORMÁNYZAT JOGALKOTÁSI KÖTELEZET TSÉGÉNEK ELMULASZTÁSA MIAT TI ELJÁRÁSOK

9. Közös szabályok

139. § [Az általános szabályok alkalmazása]

(1) E törvény rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni.

(2) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az eljárás tárgya a helyi önkormányzat normatív határozata.

140. § [Indítvány]

(1) Az e fejezetben szabályozott eljárást indítvánnyal kell megindítani, amelyre a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. Az indítvánnyal az általános szabályok szerinti kereset nem kapcsolható össze.

(2) Az indítványt a Kúriánál kell benyújtani.

141. § [A Kúria eljárása]

(1) Az alapvető jogok biztosa személyesen is eljárhat.

(2) A Kúria az indítványt tárgyaláson kívül bírálja el, indokolt esetben dönthet az indítvány tárgyaláson történő elbírálásáról.

(3) A Kúria az indítvány beérkezésétől számított kilencven napon belül dönt. E határidőt a Kúria indokolt esetben egyszer, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, kivéve, ha ideiglenes alkalmazási tilalmat rendelt el.

(4) Az e fejezetben szabályozott eljárásokban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik.

142. § [Döntés és közzététel]

(1) A Kúria az indítvány érdemében határozattal, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt. A határozatra az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése vagy a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása nem állapítható meg, a Kúria az indítványt elutasítja.

(3) A Kúria határidő tűzésével elrendeli, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

(4) A Kúria gondoskodik határozatának a honlapján történő közzétételéről.

10. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás

143. § [Indítvány]

(1) Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást törvény által feljogosított szerv indítványozhatja.

(2) Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány tartalmazza

a) a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet,

b) az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését,

c) azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért, és

d) annak okát, hogy az indítványozó az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.

(3) A Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja.

144. § [Bírói indítvány]

Ha a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást. A bírósági eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

145. § [Ideiglenes alkalmazási tilalom]

(1) A Kúria – az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – kérelemre vagy hivatalból elrendelheti az önkormányzati rendelet alkalmazásának ideiglenes tilalmát.

(2) Az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése alkalmazásának ideiglenes tilalmát elrendelő végzést az önkormányzati rendelet kihirdetésére irányadó szabályok szerint, valamint a hivatalos lapban közzé kell tenni. A Kúria a végzés közzététele iránt soron kívül intézkedik.

(3) Az ideiglenes alkalmazási tilalommal érintett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem alkalmazható az ügydöntő határozat közzétételét követő napig.

(4) Ha a Kúria ideiglenes alkalmazási tilalmat rendelt el, soron kívül jár el.

146. § [Döntés az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése esetén]

(1) Ha a Kúria megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik,

a) az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti,

b) az eljárás megindítását követően hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vagy rendelkezése más jogszabályba ütközését állapítja meg vagy

c) kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba.

(2) Az Kúria elrendeli az (1) bekezdés szerinti határozatának a hivatalos lapban való közzétételét.

(3) A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése pedig nem lép hatályba.

(4) A bíróság az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztésének időpontját a (3) bekezdéstől eltérően állapíthatja meg, ha azt a jogbiztonság vagy az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.

(5) A Kúria határozata mindenkire nézve kötelező.

147. § [Általános alkalmazási tilalom]

(1) Ha az önkormányzati rendelet vagy rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói indítvány alapján került sor, a megsemmisített önkormányzati rendelet, illetve annak rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

(2) A Kúria elrendeli az általános alkalmazási tilalom mellőzését, ha azt a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.

11. A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás

148. § [Indítvány]

(1) A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárást a törvényességi felügyeleti szerv indítványozhatja.

(2) A jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza

a) azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége fennáll,

b) annak okát, hogy az indítványozó miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak,

c) a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához szükséges önkormányzati rendeletet.

149. § [Döntés a jogalkotási kötelezettség elmulasztása esetén]

(1) Ha a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.

(2) A Kúria határozata a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra kötelező.

150. § [Felhatalmazás önkormányzati rendelet vagy normatív határozat megalkotására]

(1) Ha a Kúria – a törvényességi felügyeleti szervnek a jogalkotási kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő eredménytelen elteltét követően előterjesztett indítványa alapján – azt állapítja meg, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget, felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet vagy a normatív határozatot a helyi önkormányzat nevében alkossa meg.

(2) A Kúria elrendeli a felhatalmazó határozat hivatalos lapban való közzétételét. A közzétételt követően a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettség elmulasztását nem orvosolhatja.

(3) A Kúria határozata a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra kötelező.

XXVI. FEJEZET

AZ ÚJ ELJÁRÁSRA KÖTELEZŐ ÉS A MULASZTÁSI ÍTÉLET TELJESÍTÉSÉNEK KIKÉNYSZERÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

151. § [A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem]

(1) A felperes vagy az érdekelt a teljesítési határidő leteltétől számított kilencven napon belül a teljesítés kikényszerítése érdekében kérelemmel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó bírósághoz, ha a közigazgatási szerv a teljesítési határidőn belül nem tett eleget

a) a bíróság új eljárás lefolytatására kötelező jogerős határozatában foglaltaknak vagy

b) a mulasztási ítéletből származó kötelezettségének.

(2) A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem alapján indult eljárásra az egyszerűsített per szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A kérelem alapján a bíróság tizenöt napon belül határidő tűzésével felhívja a közigazgatási szervet arra, hogy teljesítse kötelezettségét, vagy adjon magyarázatot a teljesítés elmaradására, a magyarázatot alátámasztó iratok egyidejű megküldése mellett.

(4) Ha a közigazgatási szerv a felhívás alapján teljesít, a bíróság az eljárást megszünteti, és a közigazgatási szervet a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezi.

152. § [Teljesítési bírság]

(1) Ha a közigazgatási szerv a teljesítés elmaradására nem ad magyarázatot vagy az nem alapos, a bíróság a közigazgatási szervet – a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezése mellett – teljesítési bírsággal sújtja.

(2) A teljesítési bírság összege az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodóan százezer és tízmillió forint között állapítható meg. A teljesítési bírság ismételten kiszabható, ha a teljesítésre észszerű időn belül nem került sor.

(3) A bíróság – a teljesítési bírság ismételt kiszabása helyett vagy mellett – a közigazgatási szerv vezetőjét az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodó mértékű pénzbírsággal sújthatja.

(4) A teljesítési bírságot kiszabó végzés ellen nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a bíróság tizenöt napon belül dönt.

(5) A teljesítési bírságra egyebekben a pénzbírság szabályait kell alkalmazni.

153. § [Intézkedések]

(1) A bíróság a teljesítési bírság kiszabása mellett

a) a közigazgatási szervvel azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárás lefolytatására, egyúttal a közigazgatási szervet az eljárás költségeinek viselésére kötelezi,

b) a közigazgatási szerv törvényességi felügyeleti szervét felhatalmazza a mulasztási ítéletnek megfelelő teljesítésre, egyúttal a közigazgatási szervet a teljesítés költségeinek viselésére kötelezi, vagy

c) az a) és b) pontban foglalt jogkövetkezmény alkalmazhatóságának hiányában, ha azt az ügy jellege és a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik, ideiglenes intézkedést hozhat, amely a teljesítésig hatályos.

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a teljesítés kikényszerítése e fejezet szabályai szerint kérelmezhető.

XXVII. FEJEZET

A KÖZIGAZGATÁSI SZERV KIJELÖLÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

154. § [A kijelölési eljárás szabályai]

(1) A bíróságtól a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv kijelölése kérhető, ha ugyanazon közigazgatási cselekményre nézve több közigazgatási szerv állapította meg hatáskörét vagy annak hiányát, és utóbbi miatt a közigazgatási hatósági eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban.

(2) A kijelölés iránti kérelmet a bíróságnál a hatásköri vitában érintett közigazgatási szerv, illetve az a személy terjesztheti elő, akinek jogával, jogos érdekével kapcsolatban a hatásköri vita kialakult.

(3) A kijelölés tárgyában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban, a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül végzéssel dönt.

(4) A kijelölési eljárást befejező végzés ellen nincs helye perújításnak.

(5) A kijelölési eljárásra egyebekben az egyszerűsített per szabályait kell alkalmazni.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

155. § [Felhatalmazó rendelkezés]

Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a keresetlevél benyújtását szolgáló formanyomtatványra vonatkozó szabályokat.

156. § [Hatálybalépés]

Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.

157. § [Átmeneti rendelkezések]

(1) E törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az egyéb átmeneti rendelkezéseket törvény állapítja meg.

158. § [Rövid megjelölés]

E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Kp.

159. § [Európai uniós követelményekre utaló rendelkezés]

E törvény

1. a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelvnek,

2. a megtévesztő reklámra vonatkozó 84/450/EGK tanácsi irányelvnek az összehasonlító reklámra történő kiterjesztése miatt történő módosításáról szóló, 1997. október 6-i 97/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

3. a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

4. a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek,

5. a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

6. a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

7. a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelvnek,

8. az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

9. a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

való megfelelést szolgálja.