Author Archives: szeszter22@gmail.com

Állásfoglalás párhuzamos első- és másodfokú eljárás esetén a felfüggesztés szabályainak alkalmazása vonatkozásában

Állásfoglalás párhuzamos első- és másodfokú eljárás esetén a felfüggesztés szabályainak alkalmazása vonatkozásában

 

I. A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesülethez beérkezett állásfoglalás kérés

Az elsőfokú szociális igazgatási eljárás keretén belül (rendszeres pénzellátás felülvizsgálata) a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 17. §-a alapján ügyfelünket, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére köteleztük, valamint ezzel egyidejűleg megszüntetésre került a pénzellátáshoz való jogosultsága.

Ügyfelünk az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szerinti jogorvoslati jogával élve, törvényes határidőn belül, fellebbezéssel élt fenti határozatunk megváltoztatása és a részére megállapított visszafizetendő ellátás méltányosságból történő elengedése okán.

Fellebbezését az Ákr. 119. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési határidő lejártát követően felterjesztettük a másodfokú szociális hatóság részére.

A fentiek alapján az alábbi eljárásjogi dilemmában kérném a megtisztelő szakmai állásfoglalásukat:

Abban az esetben, ha az ügyfél fellebbezésében nem csupán a megszüntetett ellátásra való jogosultsága visszaállítását kérte, hanem ezzel egyidejűleg a részére határozatunkban megállapított jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett pénzbeli szociális ellátás visszafizetése méltányosságból történő mellőzését is kérelmezte, akkor az első fokú szociális igazgatási hatóság gyakorolhatja-e az Szoctv. 17. § (4)-(4a) bekezdései szerinti méltányossági jogkörét?

Ha az elsőfokú hatóság az Szoctv. szerinti méltányossági jogkörét, a felterjesztett döntésére vonatkozó kérelem kapcsán, hatásköre hiányában nem gyakorolhatja az Ákr. 117. § (1) bekezdése okán, abban az esetben az elsőfokú szociális igazgatási hatóság az Ákr. 48. §-a szerint felfüggesztheti-e eljárását jogszabályszerűen a II. fokú hatóság döntésének közléséig?

Az elsőfokú szociális igazgatási hatóság elbírálhatja-e (a másodfokú szociális igazgatási hatóság döntésének közlése előtt) az általa felterjesztett fellebbezésben foglalt méltányossági kérelmet tartalma alapján, ha az Ákr. 117. § (1) bekezdése szerint az első fokú szociális igazgatási hatóság döntése végrehajtására halasztó hatály van érvényben?

Abban az esetben, ha az első fokú szociális igazgatási hatóság részére nem lehetséges a méltányossági kérelem alapján indult eljárás jogszabályszerű felfüggesztése az Ákr. és a vonatkozó ágazati törvény (Szoctv.) rendelkezései szerint, valamint a fellebbezés felterjesztése okán a másodfokú szociális igazgatási hatóság részére átruházott hatásköre miatt sem gyakorolhatja méltányossági jogkörét, milyen törvényes eljárásjogi megoldást javasolnának Önök az ügyfél méltányossági kérelmének jogszerű elbírálása érdekében?

II. A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület álláspontja

A megküldött jogeset alapján megállapítható, hogy az elsőfokú hatóság egyidejűleg döntött egy szociális pénzbeli ellátás megszüntetéséről, illetve a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetéséről.

Az ügyfél mindkét kérdésben beadvánnyal élt:

  1. jogorvoslati kérelme az ellátásnak a jövőre vonatkozó megszüntetésére vonatkozik,
  2. méltányossági kérelme pedig az eddig jogosulatlan ellátás elengedésére.

A jogorvoslati kérelemre az elsőfokú hatóság helyesen járt el a fellebbezés és az iratok felterjesztésével, hiszen azt saját hatáskörben nem kívánta elbírálni.

A méltányossági kérelem vonatkozásában (függetlenül, hogy a hatóság egy vagy két döntésben rendezte az ellátás megszüntetését és a visszafizetésre kötelezést, és függetlenül attól is, hogy az ügyfél a kérelmeit egyben nyújtotta be) az első fokú hatóság kötelessége eljárni a Szoctv. 17. §-a alapján. Nincs helye a méltányossági eljárás felfüggesztésének az Ákr. alapján, ugyanis az Ákr. 48. § (1) bekezdése értelmében „[a] hatóság felfüggeszti az eljárást, ha a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik, vagy b) az ügyben külföldi szervet kell megkeresni. Mindemellett az Ákr. 48. § (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „[t]örvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.”

A hivatkozott (1) bekezdés egyértelműen nem alkalmazható. A (2) bekezdés pedig akkor lehetne alkalmazható, hogy az ott lévő „törvény lehetővé teheti” feltétel az adott ügyben alkalmazandó másik ágazati törvény alapján fennállna, azonban ez itt nem állapítható meg.

Ha a járási hivatal a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, b) részletekben fizettetheti meg. [vö. Szoctv. 17. § (4) bekezdés]

A fellebbezéssel érintett döntés egy olyan pénzellátás megszüntetésére irányul, amelyet az ügyfél jogosulatlanul – akár jó-, akár rosszhiszeműen – vett igénybe. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a pénzellátás megszüntetésére irányuló döntés hatálya nem a döntés kiadmányozásának vagy közlésének, hanem annak dátumától számítódik, amikortól az ügyfél – körülményei megváltozását követően – az ellátást jogosulatlanul vette igénybe. Tehát, a hatóság e döntését visszamenőleges hatállyal, azzal a nappal hozza meg, amikortól az ügyfélnek járó ellátást egyébként is meg kellett volna szüntetni (pl. munkaviszonya létesítésének napjától). A jogosulatlanul igénybe vett ellátás összegét is ezen időintervallumra, tehát a jogosultság megszűnésétől a döntés meghozataláig terjedő időszakra tekintettel kell visszafizetni, figyelemmel természetesen a Szoctv. 17. § (3) bekezdésében foglalt szubjektív és objektív határidőkre.

Tekintettel arra, hogy a méltányossági kérelmet az elsőfokú hatóságnak kell elbírálnia, e hatóságnak a fenti oksági kapcsolatot figyelembe véve kell – kizárólag a méltányossági kérelmet elbíráló – döntését meghoznia. A kérelem elbírálásának, egyáltalán benyújtásának előfeltétele – ti. végleges és végrehajtható döntés mondja ki, hogy az ellátást az ügyfél jogosulatlanul vette igénybe – itt azonban hiányzik. Az Ákr. szabályozása szerint a hatóság a kérelmet visszautasítja, ha az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz [vö. Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pont].

Összegezve az elsőfokú hatóságnak a jogosultság kérdésében hozott döntése nem végleges és – mivel azt az ügyfél megfellebbezte – nem is végrehajtható, ezért az ezen a döntésen alapuló pénzellátás visszafizetésére kötelezés sem lehet az. Mivel pedig e kérdés elbírálása még nyitott, a döntés nem végrehajtható, az ügyfél részéről visszafizetési kötelezettség nem állhat fenn. Amennyiben pedig az ügyfélnek e kötelezettsége még nem áll fenn, úgy méltányossági kérelme az eljárás e szakaszában nem értelmezhető, így a méltányossági kérelmét az Ákr. 46. § (1) bek. a) pontjában foglaltak szerint kell visszautasítani azzal, hogy a méltányossági kérelmet megalapozó feltétel (ti. az azt megalapozó döntés) hiányzik. Ez esetben az elsőfokú hatóságnak a méltányossági kérelem tárgyában a kérelmet 8 napon belül, végzés formájában kell visszautasítania [vö. Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja, 50. § (6) bekezdése, valamint 80. § (1) bekezdése]. Az ügyfélnek a jogosultság tárgyában hozott végleges és végrehajtható döntésig visszafizetési kötelezettsége nem áll fenn.

Így a másodfokú jogorvoslati eljárásnak és az elsőfokú méltányossági eljárásnak egymással párhuzamosan kell folyamatban lennie, hiszen a méltányossági kérelem egy, a megszüntetés előtti összegre vonatkozó újabb elsőfokú eljárás, amire tekintettel az első fokú hatóság eljárási kötelezettsége az Ákr. 15.§-a alapján a kérelem megérkezésétől kezdődően beállt.

Amennyiben a másodfokú hatóság, felügyeleti szerv vagy bíróság által elbírált és ily módon végrehajtható döntés azt állapítja meg, hogy az ügyfél mindvégig jogosult volt az ellátásra és azt az elsőfokú hatóság jogszerűtlenül szüntette meg, úgy az első fokú hatóságnak a korábbi méltányossági kérelemmel összefüggően teendője nincs, hiszen az akkor is okafogyottá vált volna, ha egyébként a kérelmet az elsőfokú hatóság valamilyen okból nem utasítja vissza, az ügyfelet joghátrány ezzel kapcsolatban nem érte.

Amennyiben viszont a későbbi végleges döntés értelmében az ügyfél valóban jogosulatlanul vette fel az ellátást, visszafizetési kötelezettsége feléled. Ez esetben az elsőfokú hatóságnak hivatalból kell eljárást indítania az ügyféllel szemben az Ákr. 104. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetése céljából. E hivatalból indított eljárásban a döntés meghozatalát követően pedig az ügyfél már alappal nyújthatja be (ismételt) méltányossági kérelmét, melyet az elsőfokú hatóság az Ákr. és a Szoctv. vonatkozó rendelkezései alapján lesz köteles érdemben elbírálni.

Joggal merül fel a kérdés, hogy ha a méltányossági kérelemnek a hatóság helyt ad vagy éppen elutasítja, ugyanakkor a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság ellátás megszüntetésére vonatkozó döntését (vagy a döntés ezzel érintett rendelkezését) megváltoztatja vagy megsemmisíti, akkor előállhat az a helyzet, hogy egy visszaállított ellátásra vonatkozó méltányossági visszafizetést rendező/elutasító döntés van hatályban.

Álláspontunk szerint a kettő kérelem nem választható el ily módon egymástól. Az elsőfokú hatóságnak kettő döntése született ugyan, de a második döntése (ti. a jogosulatlanul felvett pénzellátás visszafizetése) szervesen következik az első döntésből (a pénzellátásra való jogosultság hiányának visszamenőleges megállapítása). A jogosulatlanul felvett pénzellátás méltányosságból történő elengedése azt feltételezi, a pénzellátás visszafizetésének kötelezettségét végleges és végrehajtható döntés mondja ki, tehát magát a pénzellátást jogosulatlanul vette fel az ügyfél. Amíg ilyen döntés nincs, addig a fellebbezésnek – figyelemmel az Ákr. 117. § (1) bekezdésére is – a döntés végrehajtása (bizonyos, a jelen ügyben azonban nem releváns kivételektől eltekintve) halasztó hatálya van, tehát a jogosultság hiányát megállapító döntés nem végleges és nem is végrehajtható. Amennyiben pedig az alapdöntés nem végrehajtható, úgy az e döntésre épülő, jogosulatlanul felvett pénzellátás visszakövetelésére sincs mód, a visszafizetési kötelezettség nem értelmezhető.

Ezek alapján az alábbi két lehetőséget látjuk jogi szempontból elfogadhatónak:

  1. A méltányossági kérelmet el kell bírálni (ezt a másodfokú hatóság hatáskör hiányában nem fogja megtenni), amire szintén biztosított a jogorvoslat lehetősége. Ha ezzel az ügyfél nem él és az jogerős lesz, és eközben a másodfokú hatóság is meghozza az elsőfokú hatóság döntésével ellentétes határozatát, akkor az elsőfokú hatóság az Ákr. 120.§-a alapján visszavonhatja döntését, és a méltányossági kérelemre Ákr. 47.§ (1) bek. c) pontja alapján megszünteti eljárását. Az Ákr. 120. §-a az alábbiak szerint rendelkezik a döntés módosítása vagy visszavonása tárgyában: ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.
  2. Ügyfélbarát eljárásnak véljük, ha az ügyfelet tájékoztatjuk jelen jogi helyzetről, egyben tájékoztatjuk arról is, hogy lehetősége van az Ákr. 49.§ (1) bekezdése alapján kérni az általa indított eljárás szünetelését, így elkerülhető, hogy a másodfokú döntés ismeretében számára kedvezőtlen, vagy később az elsőfokú döntéssel esetleg össze nem egyeztethető döntés szülessen.

Közigazgatási Perrendtartási Szakmai Napok 2019 Budapest – Beszámoló

BESZÁMOLÓ

Közigazgatási Perrendtartási Szakmai Napok 2019 Budapest

Wlassics Gyula Emlékkonferencia c. rendezvényről

A Közigazgatási Perrendtartási Szakmai Napok című országos rendezvénysorozat két napos zárókonferenciája 2019. december 3-4. között az Országos Bírósági Hivatalban Wlassics Gyula egykori Királyi Közigazgatási Bírósági elnök emlékének tiszteletet állítva került megrendezésre a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület, valamint az Országos Bírósági Hivatal szervezésében. A rendezvényen a 2018. január 1-jén hatályba lépett közigazgatási perrendtartásról szóló törvény jogalkalmazói gyakorlatáról és tapasztalatairól kormánymegbízottak, kormányhivatal vezetők, minisztériumi delegáltak, egyéb igazgatási szervek és hatóságok képviselői, bírók és ügyvédek tanácskoztak.

A szakmai rendezvény a konferencia névadójának állított emléktábla avatásával kezdődött. Wlassics Gyula hajdani budapesti lakóhelyénél, a Budapest V. kerület, Duna utca 1. szám alatti épület falán felavatott emléktáblával a résztvevők tiszteletüket fejezték ki.

Dr. Boros Anita a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület elnöke, egyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, mérlegen a Kp. címmel tartott szakmai előadásában azt hangsúlyozta, hogy a közigazgatási hatóságok eljárása számos területet érint, amelyek során olyan szituációkkal kerülnek szembe, amikor gyakran tételes jogszabályok nélkül, sürgősen kell intézkedniük. Mindemellett bemutatta a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület eddigi tevékenységét.  Beszámolt az Egyesület által szervezett két nagy volumenű országos rendezvénysorozat korábbi állomásainak hasznosságáról, tapasztalatairól, beszélt az Egyesület társadalmi felelősségvállalás keretében meghirdetett rajzpályázata és az országos közigazgatási eljárási jogi jogesetmegoldó verseny sikeréről. Továbbá az Egyesület által megalapított Közigazgatási Eljárási Jogi Közlemények című folyóirattal kapcsolatos célokat, valamint az Egyesület által kitűzött rövid és hosszú távú terveket is ismertette.

Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke megnyitóbeszédében Wlassics Gyula munkásságáról és érdemeiről, a jogegység megteremtő tevékenységéről, valamint a közigazgatási bíráskodásra gyakorolt hatásáról beszélt.

Dr. Robotka Imre, a Fővárosi Törvényszék bírója a Kp. bírósági szervezetrendszerre és a szervezetigazgatásra gyakorolt hatásával kapcsolatosan tartott előadást. Kifejtette a személyi állomány növekedésével, a zöld bíróságokkal, a képzési rendszer hatályosításával, a kommunikációs rendszer változásával, a különböző kihívásokkal és a szakmai színvonal növekedésével kapcsolatos álláspontját.

Alkotmányossági kérdésekről Dr. Balogh Zsolt Péter kúriai tanácselnök tartott szakmai előadást, amelyben a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatban korábban működő munkacsoportok feladatairól és tevékenységeiről beszélt. Kitért a normakontrollra, az Alkotmánybíróság tevékenységére, az egyes igazgatási modellek bemutatására, a szubjektív és objektív jogvédelem kérdéseire, a megelőző eljárásban résztvevő szakértő szerepére. Mindemellett a felek perbeli rendelkezéséről, mint alapjogról, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogról is beszélt.

Ezt követően ismételten Dr. Robotka Imre osztotta meg tapasztalatait, ezúttal a Kp. uniós jogi szintéren megjelenő hatásáról. Előadásában az elkülönült perrend és különbírósági rendszer, a tiszta és vegyes jogforrás, a Kp. tárgyi hatálya, a közigazgatási bíróság jogfejlesztő funkciója és a jogvédelem kapcsán a tagállami diverzitást mutatta be. Hangsúlyozta a közérthetőség és normagazdagság szembenállását. Bemutatta a tagállamok hatásköri szabályozását, eltérő kodifikációs technikákat, továbbá kitért az egyes pertárgyak és szervezeti összefüggések körére, a jogorvoslat, a hatásköri megosztás, a döntési jogkör, a pszeudo jogintézmény, valamint az egyezségkötés kérdésköreire.

Dr. Remes Gábor, a Fővárosi Törvényszék csoportvezető bírója a másodfokú bíróság gyakorlatát ismertette a hallgatósággal. Kitért a bírói jogfejlesztés bemutatására, hatásköri és illetékességi kérdésekre, a pénzbírság kiszabásával kapcsolatosan a bíróságok mozgásterével, valamint a keresetlevél visszautasításával kapcsolatban osztotta meg gondolatait.

A közigazgatási hatósági jogalkalmazók szemszögéből Dr. Józsa Fábián, a KEJE alelnöke egyben, a Budapest Főváros Kormányhivatala Jogi és Koordinációs Főosztályának vezetője mutatta be a Kp. két éves gyakorlatát. Ennek körében ismertette a kormányhivatal perképviseleti osztálya hatósági ügyeinek és döntéseinek számát. Kiemelte a közigazgatási jogvita, mint a bírói utat kiszélesítő jogintézmény szerepét. Beszélt a függő hatályú döntéssel összefüggő problémákról, a közigazgatási nem peres eljárások visszaszorulásáról, a differenciált hatáskör telepítésről, az azonnali jogvédelmi eszközök rendszeréről, a bizonyítási szabályok változásáról, továbbá olyan új jogintézményekről, mint a mintaper, a bírósági közvetítés, az egyezség, illetve a bírói ítélettel szembeni engedetlenség szankcionálása.

A Kp. hatályosulásának két éves tapasztalatát ügyvédi szemszögből Dr. Jámbor Attila mutatta be, aki különös figyelmet szentelt a különböző akadályok bemutatásának. Kiemelte az ügyféli jogállás szabályozatlansága és kiforratlansága által okozott gyakorlati problémákat, a szakértői tevékenységgel kapcsolatosan érzékelt nehézségeket. Mindemellett az ügyfél oldalán jelentkező, a kereset benyújtásával, illetve az azonnali jogvédelemmel kapcsolatos problémákat taglalta.

A szakmai nap második felében dr. Gyergyák Ferenc, a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület alelnöke által levezetett panelbeszélgetés keretében Prof. Emeritus Dr. Tamás András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, illetve Ságiné Dr. Márkus Anett, a Fővárosi Törvényszék delegáltja vitatta meg a Kp. tárgyi hatályával összefüggő legfontosabb kérdéseket. A panelbeszélgetés résztvevői többek között arra kívántak választ kapni, hogy vajon szükség van-e a törvény tárgyi hatályára vonatkozó részletes taxációra, avagy sem.

A konferencia első napját dr. Vitál-Eigner Beáta kúriai bíró által meghatározott vitakérdések mentén tartott panelbeszélgetés zárta, amely keretében Dr. Sperka Kálmán, kúriai tanácselnök, Dr. Rozsnyai Krisztina, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese, valamint Prof. Dr. Menyhárd Attila, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezetője fejtette ki véleményét a közigazgatási perről, mint az objektív és szubjektív jogvédelem eszközéről, valamint az eljárásban résztvevők szerepeinek változásáról.

A konferencia második napja a korábbi szakmai előadások során felmerült legérdekesebb kérdések kapcsán szervezett panelbeszélgetések keretében zajlott.

Az új perfajták és a keresethalmazat egyes kérdéseivel kapcsolatos panelbeszélgetést dr. Hajnal Péter kúriai tanácselnök vezette. A felvetett téma vonatkozásában Dr. Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, Dr. Lapsánszky András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság jogi igazgatója, Dr. Barabás Gergely ügyvéd és Dr. Robotka Imre, a Fővárosi Törvényszék bírója a megtámadási perekről, az egyszerűsített perekről, a keresethalmazatokról, a közigazgatási szerződésekről, a járulékos cselekményekről, valamint a végzés típusokról tanácskoztak.

Ezt követően az azonnali jogvédelem egyes kérdéseivel foglalkozó szekció vette kezdetét, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit, Fővárosi Törvényszéki tanácselnök vezetésével, amelynek résztvevői Dr. Gyurita Rita, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Dr. Lapsánszky András jogi igazgató, Dr. Baranyi Bertold ügyvéd és Dr. Bögös Fruzsina, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírója a Kp. változásának eredményével kapcsolatosan fejtették ki álláspontjukat, kitérve az ideiglenes intézkedés és az azonnali jogvédelem együttes alkalmazhatóságának lehetőségére, a kereset tartalmára, a jogos érdek sérelmének bizonyításának kérdésére, továbbá a fellebbezés halasztó hatályára, valamint a visszautasítás jogintézményére is.

A harmadik panelbeszélgetés az egyezségkötés, bírósági közvetítés és az alternatív vitarendezés lehetőségeinek vizsgálatára irányult. A beszélgetést dr. Figula Ildikó, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke a mediációról tartott előadásával és összefoglalójával nyitotta meg. Az elhangzottakra Dr. Gyurita Rita főigazgató, Dr. Holubán Csilla, a Szegedi Járási Hivatal hivatalvezetője, valamint Dr. Szászi Ádám, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírója reagáltak.

Az utolsó szekcióban a közigazgatási perbeli bizonyítás egyes kérdései kerültek megvitatásra dr. Vitál-Eigner Beáta kúriai bíró vezetésével. Dr. Puskás Sándor, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, Dr. Korossy Csaba, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság igazgatója, Dr. Keresztény Péter, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakjogásza, valamint Dr. Varga András, a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökének részvételével a közigazgatási perbeli bizonyítás egyes kérdéseit vizsgálták.

Dr. Benkő Imola, az Országos Bírósági Hivatal Jogi Főosztályának vezetője köszönetnyilvánítással és összegzéssel zárta a konferenciát.

Zárszóként Wlassics Gyula leköszönő beszédéből hangzott el egy idézet:

„Nem szívesen beszélek az elmúlt időkről, akik engem közelebbről ismertek azok úgyis tudják, hogy ki voltam és min dolgoztam. Függetlenül csináltam a dolgomat, ez pedig első kelléke ennek az állásnak. Bárki jön is ide, annak meg kell őriznie teljes függetlenségét. Sokat beszélnek mostanában arról, hogy a fiatalságnak nincs helye. Helyet kell biztosítani a fiatalok számára. Most más korszak van.”

A kétnapos konferencia szakmai hozadékát és egyedülállóságát az adta, hogy olyan témakörök, fókuszpontok kerültek bemutatásra, amelyek kurrens jogértelmezési munkát adnak a bíróságok, a közigazgatási szervezetek, a közigazgatási jogalkalmazók és az ügyvédi kar tagjai részére egyaránt.

 

Az Országos Bírósági Hivatal szakértő kollégáit, bíráit külön köszönet illeti a konferencián történő szervezési és szakmai szerepvállalásért, amely nélkül a rendezvény nem valósulhatott volna meg.

A rendezvényről készített hírek elérhetők az alábbi linkeken:

https://birosag.hu/hirek/kategoria/birosagokrol/wlassics-gyula-emlekkonferencia-kozigazgatasi-perrendtartas-elso-ket-0

https://birosag.hu/hirek/kategoria/tudomanykultura/emlektabla-avatassal-vette-kezdetet-wlassics-gyula-emlekkonferencia

 

Közigazgatási Perrendtartási Szakmai Napok 2019 Budapest – Szakmai Program

KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁSI SZAKMAI NAPOK 2019 BUDAPEST

WLASSICS GYULA EMLÉKKONFERENCIA

Szakmai Program

A konferencia helye: Országos Bírósági Hivatal (1055 Budapest, Szalay utca 16., Aula)

A konferencia időpontja: 2019. december 3-4.

2019. december 3.

08.30 – 09.00 Wlassics tábla avatása

(1056 Budapest, Duna utca 1.)

09.30 – 10.00 Regisztráció
10.00 – 10.15 Mérlegen a Kp. – Dr. habil. Boros Anita, elnök, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület; egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem; Innovációs és Technológiai Minisztérium, államtitkár
10.15 – 10.30 A Kp. jelentősége a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztése szempontjából – Dr. Darák Péter, elnök, Kúria
10.30 – 10.45 A Kp. hatása a bírósági szervezetre, a szervezet igazgatására – Dr. Robotka Imre, bíró, Fővárosi Törvényszék

10.45 – 11.30  Kávészünet

11.30 – 11.50 Alkotmányossági kérdések a Kp.-val összefüggésben – Dr. Balogh Zsolt Péter, kúriai tanácselnök, Kúria
 

11.50 – 12.10

A Kp. jelentősége az uniós jogi színtéren – Dr. Robotka Imre, bíró, Fővárosi Törvényszék
 

12.10 – 12.30

A Kp. alkalmazásának legfontosabb kérdései a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság gyakorlatában – Dr. Remes Gábor, csoportvezető bíró, Fővárosi Törvényszék
12.30 – 12.50 A Kp. a közigazgatási hatósági jogalkalmazók szemszögéből – Dr. Józsa Fábián, alelnök, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület; főosztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala
12.50 – 13.10 A Kp. az ügyvéd szemével – fókuszban a Kp. – Dr. Jámbor Attila, ügyvéd

13.10 – 14.00   Ebédszünet

Levezető elnök: dr. Gyergyák Ferenc, alelnök, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület

14.00 – 14.50

A Kp. tárgyi hatálya – vitakérdések

Prof. Emeritus Dr. Tamás András, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék

Ságiné dr. Márkus Anett, bíró, Fővárosi Törvényszék

14.50 – 15.00   Kávészünet

Levezető elnök: dr. Vitál-Eigner Beáta, kúriai bíró, Kúria Közigazgatási – Munkaügyi Kollégium

15.00 – 16.00

A közigazgatási per, mint az objektív és szubjektív jogvédelem eszköze, valamint az eljárásban résztvevők szerepeinek változása

Dr. Sperka Kálmán, tanácselnök, Kúria Közigazgatási – Munkaügyi Kollégium

Dr. Rozsnyai Krisztina, dékánhelyettes, Eötvös Loránd Tudomány, Állam- és Jogtudományi Kar

Prof. Dr. Menyhárd Attila, tanszékvezető, egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék

 

2019. december 4.

10.30 – 10.00 Regisztráció

Levezető elnök dr. Hajnal Péter, kúriai tanácselnök, Kúria Közigazgatási – Munkaügyi Kollégium

11.00 – 11.40

Új perfajták és a keresethalmazat egyes kérdései

 Dr. Tóth András, elnökhelyettes, Gazdasági Versenyhivatal

Dr. Lapsánszky András, jogi igazgató, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

Dr. Barabás Gergely, ügyvéd

Dr. Robotka Imre, bíró, Fővárosi Törvényszék

11.40 – 12.00 Konzultáció

Levezető elnök: dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit, tanácselnök, Fővárosi Törvényszék

12.00 – 12.40

Az azonnali jogvédelem egyes kérdései

Dr. Gyurita Rita, főigazgató, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

Dr. Lapsánszky András, jogi igazgató, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

Dr. Baranyi Bertold, ügyvéd

Dr. Bögös Fruzsina, bíró, Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

12.40 – 13.00 Konzultáció

 13.00 – 14.00   Ebédszünet

 Levezető elnök: dr. Figula Ildikó, elnök, Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

14.00 – 14.40

Egyezségkötés, bírósági közvetítés és az alternatív vitarendezés lehetőségei

Dr. Gyurita Rita, főigazgató, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

Dr. Holubán Csilla, hivatalvezető, Szegedi Járási Hivatal

Dr. Szászi Ádám, bíró, Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

14.40 – 15.00 Konzultáció

 15.00 – 15.10   Kávészünet

 Levezető elnök: dr. Vitál-Eigner Beáta, kúriai bíró, Kúria Közigazgatási – Munkaügyi Kollégium

15.10 – 15.50

A közigazgatási perbeli bizonyítás egyes kérdései

Dr. Puskás Sándor, elnök, Közbeszerzési Döntőbizottság,

Dr. Korossy Csaba, igazgató, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Dr. Keresztény Péter, szakjogász, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Dr. Varga András elnök, Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

15.50 – 16.10 Konzultáció
16.10 – 16.20 Zárszó – Dr. Benkő Imola, főosztályvezető, Országos Bírósági Hivatal, Jogi Főosztály

 

 

Állásfoglalás az ügyfél kérelemmel való rendelkezési joga vonatkozásában

Állásfoglalás az ügyfélkérelemmel való rendelkezési joga vonatkozásában

 

I. A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesülethez beérkezett kérdésben szereplő tényállás

A kérelmező ügyfél kérelemmel történő rendelkezésével kapcsolatban merült fel egy kérdés. A fellebbezési eljárásban módosíthatja-e a kérelmét az ügyfél, tekintettel az Ákr. 35. § (3) bekezdésére (a kommentár szerint elvileg igen).

A kérelem módosítása azt eredményezi, hogy az elsőfokú hatóság arról döntést a fellebbezési eljárásra tekintettel már nem hozhat, ha részt vett az elsőfokú eljárásban szakhatóság, akkor a módosított kérelem tárgyában állásfoglalást nem adhat. Nem utolsó sorban akár új ügyfél eljárásba vonását eredményezheti.

A kérdés az, hogy a másodfokú hatóság elbírálhatja-e a módosított kérelmet (pl. nincs új ügyfél, szakhatóság nincs az eljárásban, vagy a szakhatósági állásfoglalást a kérelem egyértelműen nem érinti), vagy az elsőfokú döntés megsemmisítése mellett az elsőfokú hatóságot az eljárás folytatására kötelezi a módosított kérelem tekintetében?

II. A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület Igazságügyi Minisztériummal egyeztetett álláspontja

a) Az állásfoglalást érintő jogintézmény

A kérelmező ügyfél kérelemmel való rendelkezési joga. A kérelmező ügyfél kérelemmel való rendelkezési jogának alapvetően három aspektusa van: ad1) Az ügyfél jogosult eldönteni, hogy nyújt-e be kérelmet. ad2) Az ügyfél jogosult eldönteni, milyen eljárást kezdeményez. ad3) az ügyfél jogosult a kérelem tartalmának a meghatározására.[1]

b) Álláspont

Hangsúlyozandó, hogy az ügy megindítására szolgáló „eredeti” kérelem és a fellebbezési kérelem nem azonos. Az elsőfokú hatóság az eredeti kérelemnek megfelelően folytatja le eljárását, az elsőfokú ügy tárgya az ügyfél kérelmében kért jogának elbírálása. Az Ákr. 118. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezési kérelem tárgya elsődlegesen az elsőfokú döntés jogszerűsége, amellyel szembeni kifogás alapulhat jog- vagy érdeksérelmen. A másodfokú szerv elsődlegesen az elsőfokú döntés jogszerűségét vizsgálja, és amennyiben megállapítja, hogy az elsőfokú döntés jogellenes, akkor vizsgálja szükségszerűen az eredeti kérelmet. Az Ákr. megalkotásakor az ügyfelek érdekét szem előtt tartva úgy rendelkezett a jogalkotó, hogy a másodfokú szerv ilyen esetben érdemben is bírálja el a kérelmet, ezzel megspórolva az újbóli elsőfokú eljárás időtartamát. Tehát a másodfokú szerv szükségszerűen először az elsőfokú döntés jogszerűségéről hoz egy „belső döntést” a fellebbezési kérelem alapján. Ez a döntés csak akkor ölt testet, ha az elsőfokú döntést helyben hagyja. Amennyiben viszont az elsőfokú döntés jogszabálysértő a másodfokú szerv szükségszerűen és járulékos jelleggel elbírálja az eredeti kérelmet [Ákr. 119. § (5) bekezdés].

Kiemelendő továbbá, hogy megsemmisítésnek a másodfokú döntés esetében kérelemre induló eljárások körében nincs helye. A nem semmisségi ok következtében történő megsemmisítést nem követheti új eljárás, új eljárásra történő utasítás, hiszen ebben az esetben az ügyfél jog- vagy érdeksérelme a megsemmisítés által került orvoslásra. Azonban ennek az esetkörnek csak hivatalbóli eljárások esetén van relevanciája, hiszen a kérelemre induló eljárások esetén önmagában az elsőfokú határozat megsemmisítése nem orvosolná azt a helyzetet, hogy a hatóságnál van egy elintézetlen kérelem, amelynek tárgyában szükséges döntést hozni. Természetesen, ha a megsemmisítésre semmiségi ok [Ákr. 123. § (1) bekezdés] fennállta miatt kerül sor, akkor az elsőfokú hatóságnak kell visszaadni az ügyet elbírálásra, kivéve ha nem olyan semmisségi ok miatt került megsemmisítésre, ami gátja az elsőfokú szerv eljárásának, például hatáskör hiánya.

Az Ákr. 35. § (3) bekezdése alapján a kérelmező ügyfél akár a fellebbezésében is módosíthatja kérelmét tekintettel arra, hogy a kérelemmel való rendelkezés keretében a döntés véglegessé válása előtt módosíthatja és visszavonhatja kérelmét.

Erre tekintettel azonban előállhat az a sajátos helyzet, hogy a másodfokú eljárás során a kérelem elsőfokú hatóság által el nem bírált részéről is döntést kellene hozni. Ebben az esetben azonban álláspontunk szerint a másodfokú hatóság megsértené a hatáskör elvonás tilalmát, hiszen olyan kérdésben döntene, amelyben tulajdonképp nincs hatásköre. A fellebbezési eljárás során ugyanis az Ákr. alapján a másodfokú hatóság arra rendelkezik hatáskörrel, hogy a fellebbezés folytán indult eljárásával az elsőfokú döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja és szükség esetén a tényállás tisztázása érdekében az elsőfokú hatóság által elmulasztott bizonyítási cselekményeket elvégezze. Arra azonban semmiképp sincs hatásköre, hogy olyan kérdésben hozzon döntést, amelyről az elsőfokú hatóság nem döntött. Következésképpen a fellebbezési eljárás során az eredeti kérelem módosításának nincs helye, így az ügyfél ilyen jellegű rendelkezése csak új kérelemként értelmezhető. Ennek alapján az a másodfokú hatóság semmiképpen sem bírálhatja el a módosított eredeti kérelmet, hiszen az új kérelemnek minősül, amelyre más (elsőfokú) szerv rendelkezik hatáskörrel. Itt nyer jelentőséget az a tény, miszerint a fellebbezési kérelem és az eredeti kérelem két külön kérelemnek minősül.

Álláspontunk szerint a fő kérdés az, hogy a kérelem módosítása milyen hatással van a fellebbezési kérelemre, ezt a kérdést csak az eljáró hatóság döntheti el, tekintettel arra, hogy az ügy összes körülményét ő ismeri. Önmagában a fellebbezési eljárás ugyanis nem akadálya annak, hogy az ügyfél az eredeti kérelmét módosítva újra benyújtsa.

Ad1) Amennyiben az eredeti kérelemről nem leválasztható a módosítás, akkor a fellebbezési eljárás megszüntetésének van helye az Ákr. 47. § (1) bekezdés e) pontja alapján, mivel másképpen nem elbírálható az új módosított kérelem, ezért szükségszerűn visszavontnak kell tekinteni a fellebbezési kérelmet. Az Ákr. 38. §-a alapján a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni, így amennyiben az ügyfél úgy módosítja eredeti kérelmét, hogy az nem leválasztható, az tartalmában a fellebbezési kérelem visszavonását is jelenti. Ebben az esetben a fellebbezési eljárás megszüntetésével az elsőfokú döntés a 82. § (2) bekezdés b) pontja alapján véglegessé válik. Az új eljárásnak viszont nem válik akadályává a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti visszautasítási ok, mivel a kérelem tartalma megváltozott a módosítással. Természetesen van arra lehetőség, hogy a fellebbezési kérelem csak részlegesen kerüljön visszavonásra, például ha a fellebbezés az eljárási költség mértékét is kifogásolja az ügyfél, úgy e körben a fellebbezési kérelem nem kerül visszavonásra, és az elsőfokú határozat esetében a vitatott járulékos elemek körében nem áll be a véglegesség.

Ad2) Amennyiben az eredeti kérelemről a módosítás leválasztható az ügyfél kifejezett rendelkezése hiányában a fellebbezési eljárás folytatódik. Ebben az esetben nem akadálya a módosított kérelem elbírálásának a folyamatban lévő fellebbezési eljárás, hiszen a leválasztással egy új független ügy jön létre. Például, ha az ügyfél megvásárolja a telke mögötti másik telket, és ezek egyesítését a hatóság elutasítja, e döntés ellen fellebbezéssel él, de közben megvásárolja a jobb oldali szomszédos telket és azt is az eredeti telekkel egyesíteni kívánja, úgy elviekben nincs akadálya a későbbi telekegyesítés iránti kérelem külön eljárásban való lefolytatásának.

Összefoglalva mindkét esetben fog új eljárás indulni, semmiképpen sem a fellebbezési eljárás keretében kerül sor az új módosított kérelem elbírálására. Ha leválasztható a módosítás az eredeti kérelemről, akkor csak azt, amennyiben nem leválasztható, úgy a hatóság egy végzéssel a teljes kérelmet átteszi a hatáskörrel rendelkező (elsőfokú) hatósághoz. Megjegyzendő, hogy ez a szerv a módosításra tekintettel nem feltétlenül a korábban eljárt elsőfokú szerv lesz. Az elsőfokú hatóság ezt követően lefolytatja az eljárást további bizonyítást rendel el – amennyiben az a kiegészített kérelem függvényében szükségesnek látszik –, majd meghozza az új döntését, amellyel szemben megnyílik a jogorvoslati lehetősége az ügyfélnek.

Hangsúlyozandó, hogy azon tény, miszerint az ügyfél módosítja az eredeti kérelmét, nem teszi jogszabálysértővé az elsőfokú döntést. Mivel az Ákr. 119. § (5) bekezdése szerint alkalmazható megváltoztatásnak és megsemmisítésnek csak jog- vagy érdeksérelem alapján van helye, ezért ezek alkalmazására nem kerülhet sor. Ugyanezen okból nincs helye az elsőfokú döntés saját hatáskörben (120. §) vagy felügyeleti eljárás (121. §) keretében való visszavonásának. Tehát amennyiben az elsőfokú eljárásban hozott döntés nem jogszabálysértő, illetve az ügyfél eredeti kérelmének módosítása a fellebbezési kérelem visszavonásának minősül az elsőfokú hatóság döntése véglegessé válik.

Jogszabálysértés hiányában sem az első- sem a másodfokú hatóság nem vonhatja vissza az elsőfokú határozatot, a meghozataltól beálló kötőerő pedig az ügyfél rendelkezési jogát korlátozza abban, hogy már eredeti kérelmét visszavonja. Ennek oka, hogy a kérelmet elutasító döntéshez joghatások kötődnek, például az eljárási költség vagy illeték szempontjából, amelyek hiányában nem lenne végrehajtható adott esetben az eljárási költség behajtása. Továbbá a hatósági határozatoknak is van egyfajta „res iudicata” hatása, még ha ezt a változó jogi- vagy tényhelyzet erodálja is.

Végezetül megjegyzendő, hogy az Ákr. szabályozási rendszerében végzéssel határozat megsemmisítésének, helyben hagyásának vagy megváltoztatásnak nincs helye, arra csak határozatban kerülhet sor. Visszavont eredeti vagy fellebbezési kérelem esetén pedig a hatóságnak az Ákr. 47. § (1) bekezdés e) pontja alapján tekintettel a 80. § (1) bekezdésre csak végzésben dönthet.

[1] Részletesebben lásd: https://akr.kormany.hu/a-kerelem-modosithatosaga (Letöltés ideje: 2019.12.07.)

Az Alkotmánybíróság IV/2106/2016. számú határozata

Az Alkotmánybíróság IV/2106/2016. számú határozata

 Összefoglaló

Az ügy tárgya: 

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.Kpk.50.080/2016/4. számú végzése, és egyes jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panasz (építésügy)

Az indítványozóknak az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a gyermekeik osztatlan közös tulajdonában álló ingatlanán élethosszig tartó haszonélvezeti joguk állt fenn. 2015 nyarán nem hivatalos forrásból arról értesültek, hogy a telekszomszédjuk építési engedélyt kapott építkezésre, azonban a tervezett építkezésről egyetlen, az ingatlan tulajdoni lapján szereplő jogosult sem kapott hatósági értesítést. Az indítványozók álláspontja szerint az engedélyezett lakóház helyi rendelkezésekbe, jogszabályba ütköző módon épülne meg, továbbá sérti az indítványozók tulajdonát is, mert az építendő épület átnyúlik az indítványozók telkére.

Az indítványozók az építési engedély kiadásával, illetve az eljárás jogszerűtlenségével kapcsolatos panaszukat hatósági és bírósági fórumon is előadták, azonban a hatóságok a panaszaikat nem vizsgálták. A közigazgatási eljárásban a bíróság a hatóságokkal azonos álláspontra jutott, miszerint az indítványozóknak módjában állt volna 15 napon belül fellebbezni az építési engedély ellen, azonban ezzel a lehetőséggel nem éltek, az építési engedélyről szóló közigazgatási határozat már több mint hat hónapja jogerőre emelkedett, és az indítványozók az ügyfélkörbe nem voltak bevonhatóak. Az indítványozók beadványára reagálva a Veszprém Megyei Kormányhivatal tájékoztató levelet küldött, amelyben a hatóság megállapította, hogy az indítványozók nem minősülnek ügyfélnek. Az indítványozók nem értettek egyet a hatóság tájékoztatójában foglaltakkal, ezért bírósághoz fordultak. A bíróság a kereseti kérelmüket idézés kibocsátása nélkül elutasította azzal, hogy a döntés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, valamint a tájékoztató nem minősül az ügy érdemében hozott döntésnek, így azzal szemben közigazgatási per nem kezdeményezhető.

Az indítványozók fellebbezése nyomán eljáró másodfokú bíróság azonban arra az álláspontra jutott, hogy az indítványozók ügyfél státuszát kellett volna vizsgálnia az első fokon eljárt bíróságnak, a végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban született meg az alkotmányjogi panaszban megsemmisíteni kért a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.Kpk.50.080/2016/4. számú végzése, amely a kormányhivatal tájékoztatójával szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet elutasította. Az indítványozók álláspontja szerint a hatóságok számos hibát elkövettek, a végzés és a sérelmezett jogszabályi rendelkezések alkalmazása révén sérült egyebek mellett a tisztességes hatósági eljáráshoz való joguk, továbbá azáltal, hogy nem értesítették őket az engedélyezésről, fellebbezési jogukkal sem tudtak élni, az eljárt bíróságok az ügy érdemével egyáltalán nem foglalkoztak, eljárásuk az indítványozók ügyfél státuszának vizsgálatára vonatkozott. A kormányrendelet továbbá nem tartalmazza az ügyfélkör taxatíve felsorolását.

Az alkotmányjogi panaszt indítványozók álláspontja szerint a fentiek alapján az említett bírósági döntés, és a rendelkezések az alábbi alaptörvényi rendelkezéseket sértette:

I. cikk (1) bekezdés: alapvető jogok tiszteletben tartásához való elv;

II. cikk: emberi méltósághoz való jog;

VI. cikk (1) bekezdés: magánszféra védelméhez való jog;

XIII. cikk: tulajdonhoz való jog;

XV. cikk: diszkrimináció tilalma;

XXIV. cikk (1) bekezdés: tisztességes hatósági eljáráshoz való jog;

XXVIII. cikk: tisztességes bírósági eljáráshoz és jogorvoslathoz való jog.

Ezekre hivatkozva az indítványozók a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.Kpk.50.080/2016/4. számú végzése, illetve az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. § (1)-(5) bekezdései, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 15. § (6a) bekezdésének második mondata, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 53/C. § (11) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az ügyféli jogállást érintően a hatóság által kiadott állásfoglalás, amely a szabályszerű értesítés vizsgálata nélkül, az eltelt időtartamra hivatkozással utasította el az indítványozók ügyféli jogállásra irányuló kérelmének vizsgálatát, nem biztosított lehetőséget az indítványozók számára a törvényben garanciális előírásként rögzített önálló jogorvoslati út igénybevételére. Ezáltal elzárta az indítványozókat a tényleges és hatékony jogorvoslat lehetőségétől, amely alapjogsérelem érdemben befolyásolta a bíróság döntését, és sértette az indítványozók tisztességes eljáráshoz való jogát és a jogorvoslathoz való jogát. Az Alkotmánybíróság az indítványozók alkotmányjogi panasza alapján megsemmisítette a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság építésügyben hozott végzését és a IV/2106/2016. ügyszámú határozatában kimondta, a hatóság által kiadott olyan állásfoglalás, amely kizárólag az eltelt időtartamra hivatkozással utasítja el az ügyféli jogállásra irányuló kérelem vizsgálatát, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Közigazgatási Eljárási Jogi Színjátszókör és Perbeszédverseny

Közigazgatási Eljárási Jogi Színjátszókör és Perbeszédverseny

A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (KEJE), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszékének Tudományos Diákköre közreműködésével – a jogi egyetemek jól bevált gyakorlatát követve – Közigazgatási Eljárási Jogi Színjátszókör és Perbeszédversenyt hirdetett, amely november 15-én került megrendezésre az NKE-n.

A versenyre 2-3 fős csapatok jelentkezhettek, akiknek tagjai az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának hallgatói közül kerültek ki.

A verseny célja volt, hogy a hallgatók a közigazgatási perről, illetve a közigazgatási eljárási jogról szerzett elméleti tudásukat kreatív módon, gyakorlati szempontból is megmutathassák.

A perbeszédversenyen a hallgatók sorsolás útján kapott közigazgatási eljárásjogi jogeseteket dolgoztak fel, majd szakmai érvekkel alátámasztva kellett előadniuk az előkészített perbeszédeket alperesi vagy felperesi minőségben.

A verseny szakmai zsűrije az érvelés szakmai megalapozottsága mellett külön figyelmet fordított az előadásmódokra is.

Az értékelés során a legmagasabb pontszámot az Eljárók csapata érte el, így ők lettek a verseny győztesei, a Législation pour l’ art csapata a második, míg az Attribútomok csapata a harmadik helyen végzett.

Minden jelentkezőnek köszönjük a részvételt, gratulálunk az eredményesen versenyző csapatoknak!

Beszámoló – Közigazgatási Perrendtartási Szakmai Napok 2019 Pécs

Beszámoló

Közigazgatási Perrendtartási Szakmai Napok 2019 Pécs

2019. szeptember 19-én került megrendezésre a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (KEJE) szervezésében a „Közigazgatási Perrendtartási Szakmai Napok 2019 Pécs” elnevezésű szakmai rendezvény, amely a KEJE új, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) szabályozásához kapcsolódó országos rendezvénysorozatának legelső állomása volt. A rendezvény helyszínét a Pécsi Törvényszék biztosította, amelyen közel hetven, a hatósági és egyéb közigazgatási eljárási jogalkalmazásban munkálkodó gyakorlati szakembernek lehetősége volt a közigazgatási eljárásjogi egyes szabályozási kérdéseit megvitatni.

A szakmai nap első része egymásra reflektáló szakmai előadásokból állt. Dr. habil. Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja előadásában kritikáját fogalmazta meg a Kp. kapcsán. Kiemelte aggályait a közigazgatás törvényességének biztosításával összefüggésben, valaminta hatékonyság és a jogállamiság elveinek fontosságát hangsúlyozta. Szakmai előadásában jogelméleti kérdéseket is megfogalmazott. Meglátása szerint, akit közigazgatási eljárás során jogaiban megsértenek, nem feltétlenül tud kellően rövid időn belül bíróság elé kerülni, éppen ezért úgy véli ahhoz, hogy a jogvédelem ne csak a nagyobb horderejű ügyekre szűküljön, el kell kerülni, hogy a kialakítandó közigazgatási bíróságok elit bíróságok legyenek.

Ezt követően Dr. Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a jogalkotó szemszögéből vizsgálva mutatta be ugyanezt a kérdést, és reagált Dr. habil. Fábián Adrián meglátásaira. Úgy vélte, a közigazgatási per, valamint a polgári per elválasztandó egymástól – bár a Kp. „kölcsön veszi” a Pp. egy-egy normáját –, hiszen a közigazgatási per elbírálásának logikája teljesen eltérő struktúrájú, más a bíró, illetve a perben résztvevők szerepe is. A jogvédelem kérdése kapcsán a szubjektív és objektív jogvédelem közötti különbségekre hívta fel a figyelmet.

Dr. Sipos Balázs, a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke előadásában a tényeljárás és jogbíróság közötti különbségeket hangsúlyozta. Úgy vélte, a Kp. nem a jelenlegi szervezetrendszerre szabódott, így várható volt a szervezeti struktúra változtatására irányuló módosítási igény. Kiemelte a jogalkalmazás során a bizonyítás szabályai kapcsán tapasztalt problémákat és nehézségeket, továbbá kritikáját fogalmazta meg a határozatokkal kapcsolatban.

A hatósági jogalkalmazók álláspontját Szemelyáczné dr. Dránovits Réka, a Baranya Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője adta elő. Hangsúlyozta, hogy a kormányhivatalokban nagy hangsúlyt fektetnek az ügyintézők ismereteinek bővítésére, amelynek következtében javuló tendencia figyelhető meg a hatósági ügyintézés minősége tekintetében. A Kp. kapcsán az „érdekelt”, valamint a „közvetlen érintettség” fogalmainak az új törvényben jól és világosan körülírt fogalmát üdvözlendőnek tartotta, azonban fenntartásait fogalmazta meg az e-ügyintézéssel kapcsolatban, valamint kitért a védirat kapcsán felmerült problémák ismertetésére is.

Az önkormányzati hatósági jogalkalmazást Dr. Schmieder Valéria, a Pécsi Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának jogtanácsosa mutatta be a résztvevőknek, aki felhívta a figyelmet a közigazgatási ügy kapcsán a korábbi taxáció elhagyására, annak generálklauzulával való felváltására. Előadásában helyi gyakorlati példákat is ismertetett.

A szakmai nap második felében kerekasztal beszélgetésre került sor, ahol a beszélgetés résztvevői – Dr. Sipos Balázs, Müllerné dr. Juhos Bernadett és Dr. Schmieder Valéria – mellett, a többi jelenlevő is lehetőséget kapott, hogy reflektáljon az elhangzott előadásokra. A beszélgetés középpontjába a védirat, a perköltség és a határozatok indokolásának témaköre került.

Összességében elmondható, hogy a rendezvény kiemelt érdeklődésre számot tartó jelleggel zajlott, amelynek keretében mind a jogalkotói, mind a jogalkalmazói oldalról megvizsgálásra kerültek a Kp. gyakorlati alkalmazásának egyes kérdései.

Beszámoló – Közigazgatási Perrendtartási Szakmai Napok 2019 – Debrecen

BESZÁMOLÓ

Közigazgatási Perrendtartási Szakmai Napok 2019 – Debrecen

2019. szeptember 26-án a Debreceni Törvényszék közreműködésével került megrendezésre a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (KEJE) „Közigazgatási Perrendtartási Szakmai Napok 2019 Debrecen” elnevezésű szakmai konferenciája, amely a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szabályozásához kapcsolódó kérdések jogalkotói és jogalkalmazói oldalról történő megvitatására volt hivatott.

A szakmai nap Hajdú-Bihar megye legtöbb államigazgatási intézményét megmozgatta, így képviseltette magát a rendezvényen Hajdú-Bihar Megye Kormányhivatala, Főügyészsége, Katasztrófavédelmi Igazgatósága, továbbá a Debreceni Törvényszék, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és a Debreceni Járási Ügyészség is. A rendezvényen továbbá részt vett három ˗ egy finn, egy francia és egy német ˗ vendégbíró is.

A konferenciát Dr. Kahler Márta, a Debreceni Törvényszék elnöke, valamint Józsa Fábián, Budapest Főváros Kormányhivatala Jogi és Koordinációs Főosztályának vezetője, egyben a KEJE alelnöke nyitotta meg.

A workshop szakmai előadásainak sorát Dr. Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője kezdte meg, aki előadásában a Kp. és a Pp. kapcsolódási pontjairól, továbbá a közigazgatási bíráskodás szervezetrendszeren belüli átalakulásáról, önállóságáról beszélt. Ezt követően Prof. Dr. Balázs István, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője ismertette gondolatait, aki a jogorvoslati rendszer változásának és a közigazgatási per generális jogkörének bemutatásával kezdte előadását, illetve felvázolta a szabályozással kapcsolatos problémaköröket.

A szakmai nap második részében Dr. Figula Ildikó Zsuzsanna, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mb. elnöke a regionalitás megjelenéséről, különösképpen annak az ügyforgalomra gyakorolt hatásairól osztotta meg tapasztalatait.

A kormányhivatali álláspontot és tapasztalatot Dr. Árokné dr. Toma Krisztina, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal főigazgatója ismertette. Előadásában kitért a szervezet hatáskörgyakorlójának, a kamarai jogtanácsosokból és kormánytisztviselőkből álló funkcionális osztályoknak a bemutatására is, illetve a jogorvoslati rendszer színességét kiemelve peradatokat mutatott be a hallgatóságnak.

A konferenciát egy kerekasztal beszélgetés zárta, amelynek keretében az előadók és a rendezvény résztvevői közösen elmélkedtek a Kp. kapcsán felmerült vitás kérdésekről, így például a jogsérelemről, a tartalom szerinti elbírálásról, a védiratról, a közigazgatási szerződésekkel kapcsolatos kérdésekről, az ügyszámnövekedés mértékéről, az elektronikus továbbítás problémáiról, illetve az egyes és társasbíráskodás előnyeivel és hátrányaival, a perújítással, a keresetlevél továbbításával, a mintaper kérdésével kapcsolatosan is elhangzottak szakmai hozzászólások.

 

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI JOGI SZAKMAI NAPOK 2019 BUDAPEST – BESZÁMOLÓ

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI JOGI SZAKMAI NAPOK 2019

BUDAPEST 

BESZÁMOLÓ

2019. szeptember 10-én került megrendezésre a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (KEJE) szervezésében a „Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019 Budapest” elnevezésű szakmai rendezvény, amely a KEJE Ákr. országos rendezvénysorozatának utolsó állomása volt. A közigazgatási eljárási jogi kérdéseket megvitató hét szakmai napból álló rendezvénysorozat záró konferenciájának Budapest Főváros Kormányhivatala adott otthont, ahol több mint kétszáz a közigazgatási jog és közigazgatási eljárási jog iránt elhivatott vezető, tisztviselő, hivatalnok vett részt, továbbá a Kúria Közigazgatási- és Munkaügyi Kollégiuma is képviseltette magát.

A szakmai nap együttműködési megállapodások ünnepélyes aláírásával kezdődött. A KEJE, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala között létrejövő megállapodást Dr. habil. Boros Anita, a KEJE elnöke és Dr. György István Budapest Főváros Kormányhivatal kormánymegbízottja írta alá. Ezt követően került sor a KEJE, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közötti együttműködési megállapodás aláírására, amely során Dr. Téglási András dékánhelyettes képviselte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karát mint együttműködő partnert.

A szakmai előadások sorát Dr. Salgó László Péter, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, az Ákr. megalkotásának körülményeit, okait, valamint a várható módosításokat taglaló beszédével nyitotta meg, bemutatva a közigazgatási eljárási jog hazai szabályozásának nagyobb állomásait. Majd Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró, az Ákr. alkalmazását az Alkotmánybíróság gyakorlatából szemlélve mutatta be a jelenlévőknek, kiemelve a releváns Alkotmánybírósági határozatokat.

A konferencia második felében Dr. Vitál-Eigner Beáta kúriai bíró az Ákr. közigazgatási bíráskodásra gyakorolt hatásáról számolt be szakmai előadása keretében.

Dr. Uzsák Katalin, a Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatója „A jövő közigazgatása – elektronikus ügyintézés” címmel tartott előadást, aki Budai Balázs Benjamin szavaival határozta meg az e-közigazgatást, mely szerint: „Az e-közigazgatás a közszféra kapcsolatrendszerének tudás alapú átalakítását és racionalizált, szolgáltató jellegű újraszervezését jelenti, az infokommunikációs technológiai alkalmazások közműszerű használata révén.” Az előadás keretében bemutatásra került, hogy az információs társadalom milyen módon helyezte új alapokra a közigazgatást, továbbá azokról a projektekről is szó esett, amelyben a Kormányhivatal projektgazdaként jelenik meg.

Arról, hogy a gyámhatósági eljárásoknak milyen sajátosságai figyelhetők meg az Ákr. normarendszerének keretei között, Burkáné dr. Nagy Beáta, Budapest Főváros Kormányhivatalának főosztályvezetője számolt be az érdeklődőknek. Az előadás során az Ákr. és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény egyes rendelkezései közötti párhuzamok kerültek bemutatásra. A szakmai előadások sorát Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának főjegyzője,  Dr. Sárádi Kálmánné az Ákr. gyakorlati tapasztalatait jegyzői szemmel bemutató beszédével zárta.

A konferencia utolsó részében sor került egy pódiumbeszélgetésre, amelynek résztvevői Budapest Főváros Kormányhivatal Kerületi Hivatalainak vezetői és kerületi jegyzők voltak. Így Dr. Róka Sándor, a II. Kerületi Hivatal vezetője, Dr. Balogh Szilvia, a IV. Kerületi Hivatal vezetője, Dr. Horváth Tivadar, a X. Kerületi Hivatal vezetője, Dr. Herpai-Nagy Teodóra, Budavári Önkormányzat jegyzője, Dr. Sélley Zoltán, Belváros-Lipótváros Önkormányzat jegyzője, valamint Dr. Szántó János, Budafok-Tétény Önkormányzat jegyzője osztotta meg a szakmai nap résztvevőivel a gondolatait és a tapasztalatait az országos rendezvénysorozat korábbi állomásain felvetett problémákkal és megoldási javaslatokkal kapcsolatban Dr. Józsa Fábián KEJE alelnök koordinációja mellett.

A pódiumbeszélgetés keretében a megkeresés jogintézménye kapcsán kiemelésre került annak könnyítő hatása, miszerint más, külföldi szerv megkeresése esetén a hatóság köteles az eljárást felfüggeszteni, míg belföldi megkeresés esetén az eljárás akadályoztatásának jogkövetkezményei figyelhetők meg.

A törvény szerkezetére vonatkozóan megvitatásra került az a kérdés, hogy vajon indokolt volt-e a jogalkotónak az a lépése, hogy elválasztotta egymástól a kérelemre induló eljárást és a hivatalból induló hatósági eljárást. A pódiumbeszélgetés résztvevői szerint indokolt volt a jogalkotó e módosítása, a jogalkalmazás során mind a jegyzők, mind a kormányhivatal vezetői inkább előnyeit tapasztalták ennek. Mindezek mellett pedig felhívták a figyelmet a hatósági ellenőrzés és a hivatalbóli eljárás közötti kapcsolatra, amely a törvény szerkezeti felépítésének logikáját támasztja alá. Azonban problémásnak találták, hogy például a gyámügyi eljárás során a ként fent nevezett intézmény keveredik egymással. A hivatalból induló eljárásoknál úgy vélték a vitában résztvevők, hogy nem indokolt fenntartani azt a szabályozást, ami kizárja az eljárások szünetelésének lehetőségét. Ennek kapcsán javasolt bővíteni a megszüntetési okok körét, továbbá a kérelem fogalmát és a hivatalból induló eljárások szabályait pontosítani.

A kerekasztal beszélgetésnél kérdésként merült fel az “eleve tisztázott tényállás” jelentése, amelyet szintén pontosításra javasoltak a beszélgetés résztvevői, a sommás eljárás és a függő hatályú döntés kapcsán pedig az ügyintézési határidők tekintetében fogalmaztak meg felvetéseket.

Az Ákr. kapcsolódó eljárásra vonatkozó szabályait előremutatónak ítélték meg a jegyzők és a hivatalvezető szakértők, azonban az eljárás felfüggesztésére, illetve szünetelésére vonatkozó szabályozást nem tartották kielégítőnek a szabályok merevsége okán. A pódiumbeszélgetés egyik kulcskérdése volt a fellebbezéshez kapcsolódó szabályok megvitatása, amely vonatkozásában a jelenlévők többsége annak fenntartása mellett érvelt.  Záró témaként a végrehajtás NAV általi foganatosítása merült fel.

Összességében elmondható, hogy a konferencia a délelőtt folyamán értékes és magas színvonalú előadások sorozatát biztosította a jelenlévőknek, délután pedig sikeres, az Ákr. legtöbb szegmensét átfogóan megvitató pódiumbeszélgetéssel zárult, amely keretében több a jogalkotó számára is értékes és megfontolandó, módosító javaslat került felvetésre.

A rendezvénysorozat korábbi állomásairól szóló beszámolók itt tekinthetők meg:

 

KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁSI SZAKMAI NAPOK 2019 DEBRECEN

KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁSI SZAKMAI NAPOK 2019

DEBRECEN

SZAKMAI PROGRAM

 

A konferencia helye: Debreceni Törvényszék Tanácsterem (4025 Debrecen, Széchenyi u. 9.)

A konferencia időpontja: 2019. szeptember 26.

Levezető elnök: Répásiné dr. Veszprémi Bernadett egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

08.30 – 09.00 Regisztráció
09.00 – 09.15 Köszöntő – Dr. Kahler Ilona Márta elnök, Debreceni Törvényszék
09.15 – 09.30 Köszöntő – Dr. Józsa Fábián főosztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala – Jogi és Koordinációs Főosztály; a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület alelnöke; c. egyetemi docens, PPKE-JÁK
09.30 – 10.00 A Kp. megalkotásának előzményei és első éve a jogalkotó szempontjából – Dr. Hajas Barnabás főosztályvezető,  Igazságügyi Minisztérium
10.00 – 10.20 Gondolatok a Kp.-ról – Prof. Dr. Balázs István tanszékvezető, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

10.20 – 11.00       Kávészünet

Levezető elnök: dr. Barta Attila egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

11.00 – 11.20 A Kp. első évének gyakorlati tapasztalatai a bíróságok szemszögéből – Dr. Figula Ildikó Zsuzsanna mb. elnök, Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
11.20 – 11.40 A Kp. első éve a közigazgatási hatósági jogalkalmazók szemszögéből – Dr. Árokné dr. Toma Krisztina főigazgató, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
11.40 – 12.00 A Kp. első éve az ügyvédek szemszögéből – Dr. Cseh Nóra egyéni ügyvéd

12.00 – 13.00      Ebédszünet

Levezető elnök: Dr. Józsa Fábián főosztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala – Jogi és Koordinációs Főosztály; a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület alelnöke; c. egyetemi docens, PPKE-JÁK

13.00 – 14.00 Kerekasztal beszélgetés – A Kp. gyakorlati alkalmazásának egyes kérdései

Dr. Figula Ildikó elnök, Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Dr. Árokné dr. Toma Krisztina főigazgató, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

Dr. Gacsályi Csaba osztályvezető, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Jogi és Koordinációs Főosztály

 

A rendezvényen történő részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, regisztrálni az alábbi elérhetőségen lehet:

https://forms.gle/gt4yejBUcHvDhN3MA