Author Archives: szeszter22@gmail.com

Ahogyan mi látjuk – közigazgatási ügyintézés a pandémia időszakában” fotópályázat – Eredmények

A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület „Ahogyan mi látjuk – közigazgatási ügyintézés a pandémia időszakában” címmel fotópályázatot hirdetett 2021. április 8-án, amelyre december 15-ig lehetett jelentkezni.

A pályázat célja az volt, hogy a fotózni vágyók összegyűjtsék és fotóikon megörökítsék a közigazgatási ügyintézés gyakorlati példáit a pandémia időszakában, akként ahogyan azt ők látják. A pályázat a közigazgatást szerette volna közelebb hozni az emberekhez, egyúttal arról szeretett volna képet adni, hogy a járványügyi helyzet hatására hogyan tud működni a közigazgatás úgy, hogy az ügyintézés a lehető legkevesebb kockázatot jelentse az emberek egészségére.

A beérkezett fotókat egy háromtagú szakmai bizottság értékelte: Prof. Dr. Radák Zsolt, egyetemi tanár, a zsűri elnöke; dr. Németh Ilona, az Egyesület tagja; dr. Ignácz Dávid, jegyző és KEJE tag.

Az I. helyezést Víg Andrea “Biztonságos bejelentés” című képével érte el, a II. helyezett Bertalan Csaba „Következő” című képe lett, a III. helyezést pedig Kiszner Krisztián „A szabály az szabály” című pályamunkája kapta.

Ezúton is köszönjük szépen minden pályázónak, érdeklődőnek, aki részt vett a fotópályázaton, hogy pályaművével hozzájárult ahhoz, hogy képet kapjunk, a világjárvány milyen hatásokat gyakorolt a közigazgatásra, a mindennapi ügyintézésre.

Víg Andrea - Biztonságos bejelentés
Víg Andrea: Biztonságos bejelentés
Bertalan Csaba- Következő
Bertalan Csaba: Következő
Kiszner Krisztián-A szabály az szabály
Kiszner Krisztián: A szabály az szabály

Országos Közigazgatási Eljárási Jogi Jogesetmegoldó Verseny – második forduló- Eredmények

Sikeresen lezajlott az idei Országos Közigazgatási Eljárási Jogi Jogesetmegoldó Verseny második fordulója. A csapatok három összetett jogeset megoldásával adhattak számot tudásukról egy szakmai zsűri előtt. A zsűri elnöke dr. Józsa Fábián volt a KEJE alelnöke, a Fővárosi Kormányhivatal főosztályvezetője, a zsűri további tagjai között volt dr. Kelő Johanna a TÖOSZ elnökségének titkára, illetve dr. Szilvásy György Péter az NKE oktatója .

Az első helyen végzett a ÁKR.angyalok csapata, a második helyen a Joghézag csapata, a harmadik helyet a Muskétások, a negyedik helyet a CITDÖVKE, míg az ötödik helyet a SZIOFI csapat érte el.

A csapatoknak ezúton is gratulálunk, a szakmai zsűrinek a közreműködését ezúton is köszönjük!

Országos Közigazgatási Eljárási Jogi Jogesetmegoldó Verseny II. – Első forduló -Eredmények

Sikeresen lezárult az Egyesület által idén meghirdetett Országos Közigazgatási Eljárási Jogi Jogesetmegoldó Verseny első fordulója. Az első fordulóban a csapatoknak három jogesetet kellett megoldaniuk kisvideó formában. Az ország hét egyeteméről 16 kisvideó érkezett be, amelyeket egy háromtagú zsűri értékelt különböző szempontok alapján.

A zsűri pontozása alapján a második fordulóba az alábbi öt csapat jutott:

  1. SZIOFI (Szegedi Tudományegyetem)
  2. Muskétások (Szegedi Tudományegyetem)
  3. Joghézag (Miskolci Egyetem)
  4. CITDÖVKE (Miskolci Egyetem)
  5. ÁKRangyalok (Szegedi Tudományegyetem)

16 éve lépett hatályba legterjedelmesebb közigazgatási eljárási törvényünk, a Ket.

A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület híres jogtudósok életét bemutató rövid írások mellett legfontosabb eljárási kódexeink rövid ismertetésére is törekszik hatálybalépésük alkalmából. Jelen írásunkban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) mutatjuk be. A Ket. 2005. november 1-jén, 16 évvel ezelőtt lépett hatályba.

Az 1999-ben kihirdetett 1052/1999. (V. 21.) Kormányhatározat értelmében felül kellett vizsgálni az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt. Az előkészítő munkálatokra kodifikációs bizottság jött létre, amelynek feladata egy, a modern közigazgatásnak megfelelő egységes közigazgatási eljárási törvény kidolgozása volt. A Kilényi Géza vezette bizottság 2001 decemberére a szabályozási koncepciót, 2002 júniusára pedig már az új eljárási törvény normaszövegét is elkészítette.[1]

A Ket. hatálybalépése napján 11 fejezetből állt, szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.), amely 12 fejezettel rendelkezik. Az I. fejezet az alapelvekről és alapvető rendelkezésekről határozott, míg a II. fejezet a joghatóságról, a hatáskörről és az illetékességről rendelkezett. Itt érdemes megemlíteni, hogy az Ákr.-ben a joghatóság nem jelenik meg önálló fejezeti címként.  A Ket. III. fejezetében az elsőfokú eljárást szabályozta a jogalkotó, amely már kérelemre induló eljárásként került törvénybe iktatásra az Ákr.-ben.  A IV. fejezet a hatóság döntései címet viselte, az V. fejezet pedig a hatósági bizonyítványt, igazolványt és nyilvántartást szabályozta. A Ket. VI. fejezete a hatósági ellenőrzésről szólt, a VII. fejezet általánosan a jogorvoslatok címet kapta, a VIII. fejezet pedig a végrehajtási normákat rögzítette. Végül a IX., X. és XI. fejezetek az eljárási költségről, az elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás szabályairól, valamint a záró rendelkezésekről szóltak, így a törvény összesen 189 szakaszból állt.

A Ket. követte az az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló 1981. évi I. törvény (Áe.) korábbi struktúráját és alapintézményeit, azonban jelentős méretű törvénykönyvé válva a túlszabályozottság, valamint a hosszú (és sok helyen felesleges) ügyviteli szabályok jellemezték. Sok ágazati jogszabály kivonta eljárását a Ket. hatálya alól, amely „lerontotta” generális jellegét.[2] A rengeteg módosítás megbontotta a Ket. alapszerkezetét, tovább nehezítve az eredetileg is bonyolult jogi szöveget.[3]

„A Ket. az eljárások általános szabályai mellett több kapcsolódó szabályozást is tartalmazott (pl. az e-közigazgatás hatósági eljárásokhoz is kötődő egyes szabályai, a hatósági szolgáltatások néhány aspektusa, a közigazgatási bírságok keretszabályai)”.[4] Szabályozásra került a „hatósági ügy” és a „hatóság” fogalma is, amelyek egymásból következtették magukat.[5] A közigazgatási hatósági eljárás fogalma azonban nem került meghatározásra.

A Ket. jelentős újítása volt – átfogó módosításai révén –, hogy általános kérelemre induló eljárásként bevezette a sommás eljárás fogalmát, valamint a függő hatályú döntés jogintézményét.[6]  

Túlzott mérete és szerteágazó szabályai miatt azonban igény fogalmazódott meg egy új, kisebb, kézikönyvszerű közigazgatási eljárási kódex megalkotására. Az Ákr. indokolása szerint: „A szabályozás egyfelől meg kívánja őrizni a korábbi eljárási kódexek bevált, széles körben elfogadott elemeit és megoldásait, másfelől azonban a XXI. században elvárható eljárásmódoknak kíván megalapozni, messzemenően figyelembe véve mind a közérdeket, mind az eljárások résztvevőinek alkotmányos és nemzetközi jogon alapuló jogai védelmét.”

A Ket. „ (…) számos kérdésben az Et. vagy a későbbi Áe. rendelkezéseire hagyatkozott, és – bár a maga módján ez is csak egy olyan törvény volt, amelyet a jogalkalmazóknak meg kellett tanulniuk – nem tudott a közigazgatási eljárásjog alappillérévé válni.”[7]

2018. január 1. napján lépett hatályba az Ákr., amely dátum egyúttal a Ket. hatályának végét is jelentette.

Felhasznált forrás:

  • Boros Anita (2019): „A közigazgatás” In.: Jakab András – Fekete Balázs (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Közigazgatási jog rovat, rovatszerkesztő: Balázs István) http://ijoten.hu/szocikk/kozigazgatasieljarasi-jog
  • Boros Anita (2016): Javaslatok a közigazgatási hatósági eljárás (újra)szabályozásához. In.: Új Magyar Közigazgatás. 2016/4.
  • Boros Anita (2016): Új Elemek a Közigazgatási Hatósági Eljárásban. In.:Új Magyar Közigazgatás 9. évf. 1. sz.
  • Bujdosó András (2014): A Közigazgatási Hatósági Eljárás és Szolgáltatás általános Szabályairól Szóló Törvény átfogó Reformjának Aktuális Kérdései. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola elektronikus folyóirata 2. sz. 6.

[1] Boros Anita (2019): „A közigazgatás” In.: Jakab András – Fekete Balázs (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Közigazgatási jog rovat, rovatszerkesztő: Balázs István) [21]; [22] http://ijoten.hu/szocikk/kozigazgatasieljarasi-jog

[2] Boros Anita (2016): Javaslatok a közigazgatási hatósági eljárás (újra)szabályozásához. In.: Új Magyar Közigazgatás. 2016/4: 1–11.

[3] Bujdosó András (2014): A Közigazgatási Hatósági Eljárás és Szolgáltatás általános Szabályairól Szóló Törvény átfogó Reformjának Aktuális Kérdései. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola elektronikus folyóirata 2. sz. 6.

[4] Bujdosó i. m. 10

[5] Ket. 12. § (2) és (3) bekezdés

[6] Boros Anita (2016): Új Elemek a Közigazgatási Hatósági Eljárásban. In.:Új Magyar Közigazgatás 9. évf. 1. sz. 74.; 77.

[7] Boros (2019): i. m. [22]

Országos Közigazgatási Eljárási Jogi Jogesetmegoldó Verseny II.

Hagyományőrző jelleggel a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (KEJE) Országos Közigazgatási Eljárási Jogi Jogesetmegoldó Versenyt (a továbbiakban: Jogesetmegoldó Verseny) hirdet az idei évben is!  

I. A jelentkezés feltételei és módja

A Jogesetmegoldó Verseny két fordulóból áll, amelyre 2-3 fős csapatok nevezését várjuk. A nevezés feltétele, hogy a csapat valamennyi tagja valamely magyarországi felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen (BA vagy MA szakos, nappali vagy levelező tagozatos). 

Jelentkezni 2021. november 21. napjáig lehet az „Országos Közigazgatási Jogi Jogesetmegoldó Verseny” tárgymegjelöléssel a jelentkezési lap keje@keje.hu e-mail címre történő megküldésével.

II. A Jogesetmegoldó Verseny fordulói

A Jogesetmegoldó Versenyen a résztvevők komplex, fiktív jogesetekkel kapcsolatban feltett kérdések alapján adnak számot tudásukról és érvelési képességeikről.

A Jogesetmegoldó Verseny első fordulója során a nevezett csapatoknak három jogesetet kell megoldaniuk, jogeset-megoldásokat kisvideó formájában várjuk november 26. napjáig a keje@keje.hu e-mail címre. A csapatokat elektronikus úton értesítjük az elért eredményről november 30. napjáig. 

A második forduló megrendezésére 2021. december 3. napján 15:00 órakor kerül sor az öt legmagasabb pontszámot elérő csapat részvételével. A résztvevők három komplex jogesetet kapnak, amelyeket irányított kérdések alapján 90 perc alatt kell megoldaniuk online formában.

III. A Verseny értékelése

A Jogesetmegoldó Verseny I.-III. helyezett csapatát értékes tárgyjutalmakkal díjazzuk.

A Jogesetmegoldó Verseny csapatait Prof. Dr. Boros Anita, a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület elnöke által felkért bizottság értékeli. A bírálóbizottság fenntartja a jogot, hogy egyes helyezéseket ne ítéljen oda vagy több helyezettet javasoljon díjazásra. 

IV. További tudnivalók

A Jogesetmegoldó Versenyen az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek a verseny napján hatályos változata irányadó. A Jogesetmegoldó Verseny során a csapattagok személyében nem állhat be változás, azonban nem akadály, ha valamely csapattag indokolható módon nem tud részt venni a Jogesetmegoldó Verseny második fordulójában.

Sikeres versenyt kíván a

Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület!  

A jelentkezési lap letölthető innen.

64 éve lépett hatályba az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Et.)

A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület híres jogtudósok életét bemutató rövid írások mellett legfontosabb eljárási kódexeink rövid ismertetésére is törekszik hatálybalépésük alkalmából. Jelen írásunkban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Et.) rövid áttekintését mutatjuk be.

Az Et. az első magyar közigazgatási eljárási jogi törvényünk volt írott formában, megalkotásakor még nem állt rendelkezésre egységes modell a közigazgatási eljárási jog szabályozására. Két tanácstörvény ugyan létezett a második világháborút követően, amelyek néhány eljárási kérdést szabályoztak, de egy átfogó kódex igénye az ’50-es években jelent meg. Így 1954-ben megfogalmazódott az Et. elkészítésének gondolata, majd 1956-ra a törvény tervezete is elkészült, amelyet végül 1957-ben fogadott el az akkori országgyűlés.

Az Et. egyik legjellegzetesebb vonása volt, hogy kógencia jellemezte, vagyis a lefektetett rendelkezéseitől csak szűk körben engedett eltérést az ágazati jogszabályoknak. (A jelenleg hatályos eljárási törvényünk, az Ákr.[1] 8. §-a hasonló logikát követve kimondja, hogy (…) közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok e törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt e törvény megengedi.)

Az Et. felépítését tekintve 11 fejezetből állt, szemben az Ákr.-rel, amelynek 12 fejezete van. Az Et. I. fejezete a törvény hatályáról rendelkezett, a közigazgatási eljárás alapelvei azonban még ekkoriban nem jelentek meg. A II. fejezet a hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályokat rendezte, amely struktúra egészen az Ákr.-ig fennmaradt. A III. fejezet az alapeljárást szabályozta, amely a későbbi törvényekben mint elsőfokú, majd kérelemre induló eljárásként volt ismert.  A IV. fejezet az államigazgatási szerv határozatáról szólt, amely mára már a hatóság döntéseként szerepel az Ákr.-ben. Az Et. V. fejezete a határozatok megsemmisítését vagy megváltoztatását szabályozta a fellebbezési eljárás során, azonban a későbbi jogszabályaink – így az Ákr. is – a hatósági bizonyítványt, igazolványt és nyilvántartást szabályozták ugyanebben a fejezetben. A VI. fejezet az államigazgatási határozatok megtámadásáról rendelkezett a bíróság előtt, a VII. fejezet az ügyészi óvásról mint jogorvoslati eszközről, a VIII. fejezet pedig a sérelem orvoslását szabályozta a fellebbezési eljáráson kívül. Végül a IX., X. és XI. fejezetek a végrehajtási eljárás, az eljárási költségek, valamint a vegyes és átmeneti rendelkezések szabályait írták le. Az Et. így összesen 90 paragrafusból állt.

Az Et.-t első ízben 1981-ben, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló 1981. évi I. törvény (Áe.) módosította, így 24 éven át szolgálta az államigazgatási eljárások működését, ezáltal garantálva a jogbiztonságot.

A rendszerváltás időszaka az államszocializmustól eltérő államstruktúrát jelentett, így az Et. koncepcionális módosítása is szükségessé vált.  A jogszabály felülvizsgálatáról és a kodifikációs bizottság felállításáról 1999-ben az 1052/1999. (V. 21.) Korm. határozat rendelkezett.

Az Et. jelentősége akkor is nagy volt, ha az a politikai, alkotmányjogi és közigazgatási berendezkedés, melyben született jelentősen eltért a jogállaminak mondott körülményektől.[2]

Forrás:

  • Boros Anita (2019): „A közigazgatás” in Jakab András – Fekete Balázs (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Közigazgatási jog rovat, rovatszerkesztő: Balázs István) [10], [17], [18], [19], [20], [21], [32], [58] http://ijoten.hu/szocikk/kozigazgatasieljarasi-jog
  • Gesztei László (2017): A Közigazgatási Eljárás Szabályozásának Története Magyarországon, Kodifikáció és Közigazgatás, 2017. évfolyam 2. szám. 5-25.
  • Patyi András (2011): Hatósági eljárásjog a közigazgatásban. Budapest-Pécs, Dialógus Campus Kiadó. 48. 

[1] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.

[2] Patyi András (2011): Hatósági eljárásjog a közigazgatásban. Budapest-Pécs, Dialógus Campus Kiadó. 48. 

Ma lenne 86 éves Lőrincz Lajos

A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület híres jogtudósok életét bemutató rövid írásokkal tiszteleg munkásságuk, életpályájuk előtt. A következő életrajzi emlék Prof. Dr. Lőrincz Lajos életét mutatja be.

Lőrincz Lajos 1935. augusztus 25-én született Debrecenben. Középiskolai tanulmányai során a kelet-magyarországi ifjúsági válogatott labdarúgó-játékosa volt, az NB III-as felnőtt válogatottban kapus poszton játszott, de orosz nyelvi szakfordítóként is dolgozott a debreceni Magyar Gördülőcsapágy Műveknél. Jogi tanulmányait a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, ahol 1959-ben szerzett állam- és jogtudományi doktori oklevelet. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Jogtudományi Intézetében kezdett dolgozni tudományos segédmunkatársként, később az Intézet Közigazgatási Osztályának vezetője, majd kutatóprofesszor lett. Az MTA Felügyelő Bizottságának tagságát és a Tudományos Minősítő Bizottságának titkári posztját is betöltötte. Az 1996-os évtől az MTA Doktori Tanács társelnöke, 2000 és 2004 között egyszemélyi elnöke volt.  Az angol, francia és orosz nyelvek mellett elsajátította az olaszt is.  

A világ legrangosabb egyetemein is folytatott kutatási tevékenységet, így az amerikai Harvard és Stanford vagy az angliai Oxford és Cambridge University-n. Mindezek mellett kutatott Belgiumban, Franciaországban, Németországban és a Szovjetunióban is. A francia CNRS Összehasonlító Jogi Intézetében állandó kutatói és intézeti igazgatótanácsi tagságot töltött be.  A brüsszeli Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Intézet elnökhelyetteseként tevékenykedett 1986 és 1992 között. Egy éven át volt a Magyar Közigazgatási Intézet főigazgatója, az Aix-Marseille-i Egyetem pedig díszdoktorai közé választotta.

Kandidátusi (CSc) fokozatát 1968-ban szerezte meg „A tudományos kutatások állami irányítása” című értekezésével. A közigazgatás és a gazdaság kapcsolatával foglalkozó „A közigazgatás határa” című művét tizenegy évvel később védte meg, ezzel megszerezve a tudományok doktora (DSc) címet. 1990-ben az Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban rendes tagja lett.

A kutatói életpálya mellett széleskörű oktatási tevékenységet is végzett. Az Államigazgatási Főiskolán, a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Corvinus) jogelőd intézményében kezdett tanítani 1978-ban, ahol az Államigazgatási Tanszék vezetői, az intézmény főigazgató-helyettesi és főigazgatói tisztségét is betöltötte. Mindemellett az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék egyetemi tanári címét is birtokolta 1992-től. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának dékáni tisztségét 2000 és 2004 között töltötte be. 

Rendkívül sok kitüntetés és cím birtokosa volt: professor emeritus volt a Corvinuson, két alkalommal (1967, 1986) is elnyerte az Akadémiai díj I. fokozatát, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, továbbá a Magyary Zoltán, Szent-Györgyi Albert és Deák Ferenc díjakat is átvehetett élete során.  

A Magyary-iskola egyik legfontosabb vonulatát, a komplex igazgatás-tudományi megközelítését élesztette újra. A közigazgatás alapintézményei is kutatásai középpontjában álltak, különösképp a közigazgatás személyi állománya. Sokat foglalkozott összehasonlító közigazgatási jogtudománnyal, amelynek eredménye a 27 EU tagállam közigazgatását azonos szempontok alapján elemző nagymonográfiája lett. (A mű sajnos csak a halála után jelenhetett meg).

Összességében közel 240 monográfiája, tankönyve és tudományos publikációja jelent meg, számos ezek közül angol, francia, olasz, orosz, valamint finn nyelven is.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán emléktábla- és teremavatással tisztelegtek munkássága előtt, nevét viseli a Közigazgatási jog Tanszék és a 2012 óta adományozott emlékgyűrű, továbbá Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely is alakult a Károli Gáspár Református Egyetemen. 

A Lőrincz Lajos-i életmű arra tanít bennünket, hogy mindig ott és akkor kell egy jó ötlet, egy derűs mondás, egy már-már elfeledett ízes, népies fordulat, ahol a problémák felmerülnek.”[1]

Prof. Dr. Kiss Györgyszerint „Lőrincz Lajos egy generáció, egy közösség meghatározó tagja volt, és munkáiban nagyon sok az időtálló gondolat, amelyek arra is vannak, hogy írásain keresztül tanítsák a jelenlegi hallgatókat, oktatókat, kutatókat.”[2]

Bár életműve a tegnap, emléke a ma, tanítása a holnap.”[3]

2010. december 26-án hunyt el Budapesten.   

Forrás:

  • https://antk.uni-nke.hu/tanszekek/lorincz-lajos-kozigazgatasi-jogi-tanszek/bemutatkozo (A letöltés dátuma: 2021. 08. 24.)
  • Imre Miklós (2016): Közjogi és Közigazgatási Reformok Magyarországon: In Memoriam Lőrincz Lajos. Új Magyar Közigazgatás, 9. évf. 1. sz. 101-103.
  • Koi Gyula (2017): Lőrincz Lajos élete és munkái, Államtudományi Műhelytanulmányok, 2017. év 4. szám.
  • Lőrincz Lajos (1996): Közigazgatás: tegnap, ma, holnap, In Tóth Károly szerk.: Emlékkönyv Dr. Szentpéteri István egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára, Szeged, JATE ÁJK, 727, 341-356.

[1] Koi Gyula (2017): Lőrincz Lajos élete és munkái, Államtudományi Műhelytanulmányok, 2017. év 4. sz. 5.

[2] Imre Miklós (2016): Közjogi és Közigazgatási Reformok Magyarországon: In Memoriam Lőrincz Lajos. Új Magyar Közigazgatás, 9. évf. 1. sz. 101-103.

[3] A zárómondat az általa legjobbak tartott könyvfejezete címét idézi meg: Lőrincz Lajos (1996): Közigazgatás: tegnap, ma, holnap, In Tóth Károly szerk.: Emlékkönyv Dr. Szentpéteri István egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára, Szeged, JATE ÁJK, 727, 341-356.

Fotópályázat – Határidő hosszabbítás

HATÁRIDŐ HOSSZABBÍTÁS

„Ahogyan mi látjuk – közigazgatási ügyintézés a pandémia időszakában” című fotópályázat kapcsán

A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület „Ahogyan mi látjuk – közigazgatási ügyintézés a pandémia időszakában” címmel fotópályázatot hirdetett.

A kiírt pályázatban a Művek benyújtására megállapított határidő meghosszabbításra kerül és az alábbiak szerint módosul:

A pályázat beküldésének határideje: 2021. december 15. (szerda)

Némethy Károly születésének 159. évfordulója alkalmából

A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület híres jogtudósok életét bemutató rövid írásokkal tiszteleg munkásságuk, életpályájuk előtt. Életrajzi sorozatunk következő részében a hatékony, minél „egyszerűbb” közigazgatási folyamatok és a közigazgatási bíráskodás neves kutatóját mutatjuk be.

Némethy Károly Berettyóújfalun született 1862. augusztus 2-án. Budapesti tanulmányainak befejezését követően 34 éven át dolgozott a belügyminisztérium szolgálatában, 1885-től fogalmazógyakornokként, majd 1889-től fizetéses segédfogalmazóként és fogalmazóként. 1893-tól segédtitkárként, 1895-től miniszteri titkárként tevékenykedett. 1899-ben miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki, majd a belügyminisztériumban a vármegyei és a közjogi főosztályok után a kodifikációs (fő)osztályt vezette 1901. január elsejétől kezdődően.

Kodifikációs munkái közé tartozik a magyar királyi közigazgatási bíróságról, a község- és egyéb helynevekről, a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről, a községi közigazgatási tanfolyamokról, az állami gyermekmenhelyekről, valamint a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatok kidolgozása. 1910-től adminisztratív államtitkárrá nevezték ki. A Belügyi Közlöny szerkesztője és állandó belmunkatársa, később a Magyar Közigazgatás című szaklap főszerkesztője volt, amelyben számos cikke is megjelent. 1918-ban a Főrendiház, 1927-től a Felsőház tagja lett.

Nem klasszikus jogtudós, inkább a közigazgatási reformokért küzdő gyakorlati szakember volt”.[1] Kutatásai középpontjában a közigazgatás egyszerűsítése és közigazgatási bíráskodás álltak.

Főbb művei: A közigazgatási bíróságról szóló tőrvény magyarázata (Bp., 1897); A nyilvános betegápolási törvény magyarázata (Bp., 1899); A közigazgatási eljárás egyszerűsítése (Bp., 1903); A közigazgatási hivatalnokok képesítése és a közigazgatási gyakorlati vizsgák (Bp., 1912). – Irod. Fejezetek a közjog és a közigazgatási jog köréből (N. K. emlékkv, szerk. Mártonffy Károly, Bp., 1932).

Concha Győző így vélekedett róla: „ […] akinek neve el nem választható közigazgatási reformjainktól.”

1941. december 22-én hunyt el 79 éves korában.

Forrás:

  • http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/n/n17815.htm
  • http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11226.htm
  • Concha Győző (1932): A magyar közigazgatás és Némethy Károly. In Mártonffy Károly szerk.: Fejezetek a közjog és közigazgatási jog köréből. Némethy Károly születésének 70. évfordulója és a „Magyar Közigazgatás” félszázados fennállása alkalmából (Némethy-emlékkönyv). Budapest, Pallas.
  • Koi Gyula (2019): A hazai közigazgatási eljárásjog kialakulása (1957-ig, az Et. hatálybalépéséig). In.: Boros Anita – Patyi András (szerk.): A hazai közigazgatási hatósági eljárási jog karakterisztikája. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. 60.
  • Némethy Károly (1897): A közigazgatási bíráskodási törvény magyarázata. Budapest, Pesti Nyomda.
  • Némethy Károly összeáll. (1903): A közigazgatási eljárás egyszerűsítése I. Az egyszerűsítési törvény és a kézbesítési utasítás magyarázata. II. Az ügyviteli szabályok magyarázata. Budapest, Pesti Könyvnyomda.

[1] Koi Gyula (2019): A hazai közigazgatási eljárásjog kialakulása (1957-ig, az Et. hatálybalépéséig). In.: Boros Anita – Patyi András (szerk.): A hazai közigazgatási hatósági eljárási jog karakterisztikája. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. 60.

218 éve született Zsoldos Ignác

Zsoldos Ignácot a helyi közigazgatás, az önkormányzatok és a rendészeti igazgatás kérdéseinek egyik első tanulmányozójaként tartják számon, ezért a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület az életét bemutató rövid irománnyal tiszteleg munkássága előtt.

 1803. július 24-én született Pápán. Házastársa sárbogárdi Soós Erzsébet, egy vagyonos földbirtokos nemes család leánya volt.

Alapfokú tanulmányait a pápai Református Kollégiumban kezdte meg. Érdekelték a latin és a görög nyelv sajátosságai, így Seneca-fordításokat készített. Arab nyelvleckéket is vett, később a Corpus Juris Civilis latin szövegét vetette egybe a Korán arab szövegével a hasonlóságokat és különbségeket vizsgálva. Jogi tanulmányait Bécs mellett Pozsonyban végezte második eminensként. (A bécsi jogi karon kitűnőre vizsgázott a több mint száz ívet kitevő német nyelvű tananyagból).

Absentius ablegatusként a diéta törvényes tagja volt 14 hónapon át. (Az országgyűlési munka során ismerte meg gróf Széchenyi István kapitányt).  1826-ban kitűnő minősítéssel (praeclare calculus) ügyvédi oklevelet szerzett Pozsonyban. Veszprém vármegyében tiszteletbeli aljegyzőként, szolgabíróként, főszolgabíróként és vármegyei főjegyzőként is tevékenykedett. Az országgyűlés 1843-ban választotta meg vármegyei követnek. Tagja volt annak a kerületi választmánynak, amely a váltótörvény kijavításán dolgozott. A Pesti Váltófeltörvényszéken nevezték ki bíróvá, amelynek – Deák Ferenc igazságügyi miniszter előterjesztésére – 1848-tól az elnöki tisztségét töltötte be. Bécsben a semmitőszék tanácsosaként dolgozott. Részt vett az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyv (Optk.) magyarra fordításában. 1874-ben megkapta a Szent István Rend kiskeresztjét. A Kiegyezés után a Hétszemélyes Tábla, majd a Kúria tanácselnökévé nevezték ki, amely megbízatás keretében a Váltó-, Csőd-, és Bányaügyek Szakosztályát (tanácsát) vezette 1875-ig.

Közigazgatással összefüggő legfőbb műve A szolgabírói hivatal I. Törvénykezési rész. II. Közrendtartási [a politikát, a (tágabb értelemben vett) közigazgatást magában foglaló] rész.,  amely kötetért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmával és 200 arannyal tüntették ki. A mű számos közigazgatási jogi különös részi kérdéssel foglalkozik és összesen négy év alatt készült el. A kötetben megjelenített szolgabírák mai utódainak a járási hivatalok vezetői felelnek meg. Olyan – ma is ismert – feladatokat láttak el, mint a láttamozás más hatóság által kiállított okirat, bizonyítvány hitelesítése során vagy elöljáróság-választás bizonyos esetekben.  A kodifikálatlan eljárási szabályokat hosszasan fejlődött szokásjogi (gyakran alakszerűtlen) és tételes jogi példákkal pótolta. További jelentős, rendészettel összefüggő műve: A mezei rendőrség főbb szabályai. Az 1840: IX. törvénycikkely nyomán.

Fő vizsgálódási körébe tartozott a magyar közigazgatást ért külföldi hatások elemzése.

1837-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1838-ban pedig rendes tagjává. 1880 májusában a Budapesti Királyi Tudományegyetem díszdoktorátusi címet adományozott neki.

Nyugdíjas éveiben veszprémi és sárbogárdi birtokain gazdálkodott, amelyről az alábbi módon írt testvérének:

„Előbb, míg mások milliói felett ítéltem, és mások uradalmait osztogattam, a magam néhány szilvafája és kis birtoka tájára sem mehettem. Most kötelességemnek tartom magam és barátaim által mindent elkövetni, hogy ennek értékét növeljem.”

A részlet jól szemlélteti a bírói hivatás, életpálya iránti elkötelezettségét.

1885szeptember 24-én hunyt el 82 éves korában.

Forrás:

  • http://rendorirodalom.hu/arckepcsarnok/zsoldos-ignac/ (a letöltés dátuma: 2021. 07. 23.)
  • https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/z-zs-787F8/zsoldos-ignac-78904/ (a letöltés dátuma: 2021. 07. 23.)
  • Koi Gyula (2013): Évszázadok Mezsgyéjén : Négy Magyar Közigazgatás-tudós útkeresése és életpéldája : Zsoldos Ignác, Récsi Emil, Concha Győző, Magyary Zoltán. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 18-42.
  • Zsoldos Ignác (1842): A szolgabírói hivatal I. Törvénykezési rész. II. Közrendtartási rész. Pápa, Pápai Református Kollégium.
  • Koi Gyula (2019): A hazai közigazgatási eljárásjog kialakulása (1957-ig, az Et. hatálybalépéséig). In.: Boros Anita – Patyi András (szerk.): A hazai közigazgatási hatósági eljárási jog karakterisztikája, Budapest, Dialóg Campus Kiadó. 57.
  • Tóth Lőrinc (1886): Emlékbeszéd Zsoldos Ignác a M. T. Akadémia rendes tagja felett. Budapest, MTA.